Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 FRISS FEJLEMÉNYEK VÍZ TÉMÁBAN   2013-08-22

A víz és szennyvízhálózat emberi jog! Ehhez kell az EGYETÉRTŐ aláírásod! SOS 

ÓZD vízmegvonás a lakosságtól sztereotípiák alapján 

2013.02.28. Az Egyesült államokban már nem titkos terv a felszíni vízkészletek globális uralom alá vonása!

 

2011.01.07.

A vízműszolgáltatást Magyarországon vissza kell rendelni állami hatáskörbe!

Az ingyenes és tiszta ivóvíz fogyasztásához való alapvető emberi jogot pedig az Új Alkotmányban kell garantálni a mindenkori magyar állampolgárok számára.

 

A víz közkincs, a vízszolgáltatás  közszolgálat!

Az Új Alkotmányban kell rögzíteni, hogy a vízszolgáltatás természetes monopólium!

Semmi keresnivalója a vízszolgáltatásban a profitérdekeltségnek!

 

 

Visszavásárolná a vízműveket a főváros

A Fővárosi Vízművek kivásárolásáról tárgyal a főváros a külföldi tulajdonosokkal, de komoly előrelépés még nem történt - írta a Világgazdaság.
2011. március 28. 06:30
 

A lap emlékeztet arra, hogy másfél évvel ezelőtt "Párizs önkormányzata saját kezébe vette a város vízellátását", és 1985 óta először díjcsökkentést ért el.

A Fővárosi Vízművekben kisebbségi tulajdonos az a Suez Environement Kft., amelynek anyacégétől a párizsi önkormányzat átvette a vízszolgáltatást.
Szűcs Annamária a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) szóvivője a tárgyalások tényét megerősítette, de a tartalmáról nem adott információt a Világgazdaságnak.

A lapnak Boross Norbert, Fővárosi Vízművekben 13 százalékban tulajdonos RWE Hungária Kft. képviseletében azt mondta: "számos területen, köztük vízügyekben is tárgyal az önkormányzat a többi tulajdonossal, ajánlattételig azonban még nem jutottak el".

_____________________________________________

Visszamenőleg emelne díjat a vízmű
Megjelent: 2010.08. 2. 07:25
Frissítve: 2010.08. 2. 07:25

A szolgáltató szerint csak a Bajnai-kormány támogatási különbözetét hajtja be. 

 

Több mint százezer fogyasztónak küld visszamenőlegesen megemelt díjú számlát a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.  arra hivatkozva, hogy a Bajnai-kormány egyik utolsó döntésével több milliárd forintot vont el az állami vízdíj-támogatási keretből - írja a Magyar Nemzet.

A társaság szerint nem a díjat emelte, hanem a korábbi miniszteri döntés eredményeként kieső támogatási összeg különbözetét számlázza ki 2010. január 1-jéig visszamenőlegesen. 

Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta a lapnak, hogy meg kell vizsgálni az összes regionális vízmű árképzését.

"Meg kell nézni azt is, hogy a cégek mekkora haszonkulccsal működtek az elmúlt években, és egyáltalán nem istenkísértés, hogy ne akkora hasznot realizáljanak, mint amekkorát terveztek, vagy esetleg veszteségük legyen" - tette hozzá a politikus.

Forrás: MTI
 

Stand By Me | Playing For Change | Song Around The World from Concord Music Group on Vimeo

 

Vízháború Magyarországon I.

2010. február 9., kedd 00:02 | Frissítve: 15 perce

Bár a kormány tagadta, burkolt privatizációs előkészület volt az MNV Zrt.-nek a regionális vízműtársaságok átszervezésére tett kísérlete tavaly.

Az Index megszerezte az ezt bizonyító, az állami vagyonkezelőnél készült előterjesztést, amelyet az ügyben kirobbant politikai botrány nyomán eddig a pénzügyminiszter és a vagyonkezelő is rejtegetett.

Forrásaink szerint az előterjesztésben foglaltak egy titkos háttéralku eredményét tükrözik, amely még a Gyurcsány-kormány és a Magyarországon jelenlévő két legnagyobb multinacionális víziközművállalat, a Veolia Eau és a Suez Environnement illetékesei között köttetett a vízműpiac felosztásáról – ezt azonban az érintettek cáfolják.

„A vízi közműveket üzemeltető társaságokban a kizárólagos állami/önkormányzati tulajdon helyett a többségi részesedések állami/önkormányzati kézben tartása mellett tőkeerős befektetők részére is célszerű lenne megnyitni a tulajdoni struktúrát, ehhez azonban a vízgazdálkodásról szóló törvény 9. paragrafus (1) bekezdésének módosítása szükséges.”

Ez áll a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2009. március 26-i keltezésű, az akkori vezérigazgató, Tátrai Miklós által jegyzett előterjesztésében. A Regionális vízi közmű társaságcsoport kialakítása egyes szolgáltatók vagyonkezelésbe adása útján címet viselő anyagot az MNV Zrt. Társaságokért Felelős Igazgatósága készítette.

Az előterjesztés szerint a vízgazdálkodásról szóló törvény „indokolatlan korlátokat szab a vízközmű társaságok tulajdonosi összetételének meghatározásában” annak ellenére, hogy az előterjesztő is megállapítja, hogy csak a kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vízi közművek jogosultak az akár nyolcvanöt százalékos uniós támogatások igénybevételére.

A racionálisabb működés és az optimális üzemméret elérésének ürügyén mégis több forgatókönyvet dolgoztak ki az öt állami tulajdonban lévő regionális víziközmű-társaság privatizációjának előkészítésére.

Az előterjesztést, amelynek létéről a tavaly tavasszal fellángolt, politikai színezetet is öltő vízprivatizációs vitában kormányzati tisztviselők is beszéltek, mindeddig hiába próbáltuk hivatalosan megszerezni, az MNV többszöri megkeresésünkre is elzárkózott a kiadásától.

Egy erről a témáról szóló véleménycikkre [1] reagálva viszont Oszkó Péter pénzügyminiszter személyesen ajánlotta fel, hogy „készséggel engedek betekintést minden korábbi kormányzati döntésbe és dokumentumba, amiből kiderül, hogy ez a kormány soha semmiféle regionális vagy egyéb privatizációját nem tervezte a vízvagyonnak vagy az azt hasznosító társaságoknak. Ezt egyébként korábban ellenzéki képviselőknek is felajánlottam, amivel sajnos nem kívántak élni, hiszen csak megzavarta volna a politikai célú üzenetek gépies ismétlését.”

Kép Oszkót többször is megpróbáltuk a szaván fogni, de több hónap elteltével, ismételt kérésre sem kaptunk betekintést tőle semmiféle kormányzati döntésbe vagy dokumentumba.
A más forrásból megszerzett előterjesztésből viszont az derül ki, hogy az ellenzék vádjai megalapozottak voltak, hiszen valóban léteztek kormányzati elképzelések a regionális víziközmű társaságok privatizációjának előkészítésére. Igaz, azok még az előző, a Gyurcsány-kormány idején manifesztálódtak a vagyonkezelő Veres János által kinevezett vezérigazgatója, Tátrai Miklós előterjesztésében.

 

Ártatlannak tűnő kezdetek

A vízközművek magánosítása világszerte a privatizáció egyik legvitatottabb formája. Történelmileg a víz közösségi tulajdonnak, és nem piaci terméknek számított, a vízi közművek közösségi – önkormányzati vagy állami – tulajdonban működtek. Az elmúlt húsz évben egyre több olyan előrejelzés látott napvilágot, hogy az édesvízkészletek korlátos volta és az emberiség gyorsan növekvő vízigénye miatt az édesvíz lesz „a 21. század olaja”, és ezzel párhuzamosan multinacionális óriáscégek jelentek meg a vízközmű-szolgáltatások piacán.

 

Kép

A pécsi vízmű botrány. Nyirati István, a Pécsi Vízmű Zrt. vezérigazgatója és a székházat birtokba vevő Winkler Tamással a Tettye Forrásház Zrt vezérigazgatója

A vízközművek privatizációjával kapcsolatban nagyon vegyesek a tapasztalatok, számos nemzetközi példa azt mutatja, hogy a vízszolgáltatás privatizációja magasabb árakhoz, szociális feszültségekhez és munkahelyek megszűnéséhez vezethet. A privatizációval szembeni civil ellenállás emellett általában abból táplálkozik, hogy a vízvagyon magánosítása társadalmi igazságossági problémákat vet fel, és a természetes monopóliumok liberalizálása a magánvállalatok minden korábbinál nagyobb piaci hatalmával fenyeget.

Ma Magyarországon viszont – annak ellenére, hogy a regionális vízművek még állami tulajdonban is képesek nyereséget termelni – inkább úgy merül fel ez a kérdés, hogy mi kerül többe az országnak, egy monopolhelyzetben lévő magáncég profitja, vagy egy köztulajdonban, politikai irányítás alatt álló cég pazarlása és korrupciós ügyei?

 

Természetes monopólium

A természetes monopólium olyan monopólium, amelynek gazdasági okból nem maradhat fenn versenytársa, vagyis nem tud legalább két tartósan nyereséges cég ugyanazon a piacon ugyanolyan szolgáltatást vagy terméket kínálni. Ilyen helyzet akkor állhat elő, ha a piac mérete relatíve kicsi egy vállalat hatékony méretéhez képest, például a magas fix költségek következtében. A természetes monopóliumok általában erős szabályázottságot és szervezettséget igényelnek, ezért a vállalatoknak szoros kapcsolatban kell lenniük az államhatalommal. Az Egyesült Államokban a természetes monopolhelyzetben lévő vállalatok ugyan szinte kivétel nélkül magántulajdonban vannak, de működésüket az állam szabályozza és felügyeli. Az elmúlt évtizedben az Európai Unió országaiban elmozdulás történt az amerikai modell, az állami monopóliumok liberalizálásának irányába. Magyarországon természetes monopóliumnak tekinthető például a vasúti és a közúti infrastruktúra üzemeltetése. Forrás: Wikipédia

 

A vagyonkezelő belecsap a lecsóba

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tavaly áprilisi közleménye szerint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozott egyes, állami kézben lévő regionális víziközmű-társaságok átalakításáról: az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV) vagyonkezelésébe adják a Tisza Menti Regionális Vízművek Zrt. (TRV) és a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) állami tulajdonú üzletrészét. Az MNV az átalakítást azzal indokolta, hogy „a társaságcsoport megalakulásával a régió meghatározó piaci szereplőjévé lép elő, nő a versenyképessége, hatékonyabbá válik a víziközmű-társaságok működése. A vízi közművek a vízgazdálkodási törvény értelmében továbbra is kizárólagos vagy többségi állami tulajdonban maradnak”.

 

Regionális víziközmű-társaságok

Észak-Magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV, Kazincbarcika)

Tisza Menti Regionális Vízművek Zrt. (TRV, Szolnok)

Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV, Vác)

Észak-Dunántúli Vízmű Zrt. (ÉDV, Tatabánya)

Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV, Siófok)

A bejelentésnek nagy visszhangja volt, az ellenzék és az ellenzéki sajtó az állami kézben lévő regionális víziközmű-társaságok, sőt a stratégiai jelentőségű magyar vízbázisok privatizációjának rejtett előkészületének első lépcsőfokát vélte felfedezni a döntés hátterében.

Kép

 

Fónagy János, az Orbán-kormány volt közlekedési és vízügyi minisztere parlamenti interpellációjában azt mondta, hogy a korábbi privatizációs folyamat a szakmai és érdekvédelmi tiltakozás eredményeképpen ugyan megakadt, de a döntésből úgy tűnik, hogy a kormány ilyen irányú szándékát nem adta fel.

 

Oszkó Péter

 

 

Kép Oszkó Péter pénzügyminiszter erre úgy felelt, hogy „nem, nem és nem. Nem adjuk el a vízvagyont, nem adjuk el a vízhasznosítást, nem adjuk el a vízszolgáltatást” Az átszervezést a racionálisabb működéssel indokolta, és azt mondta, hogy félreértés vezethetett arra a következtetésre, hogy privatizáció előkészítése zajlana.

A Magyar Nemzet válaszul hazugsággal vádolta Oszkót, és olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyekből kiderül, hogy a pénzügyminiszter 2004-ig egy olyan ügyvédi irodának az egyik vezetője volt, amelyik kidolgozott egy koncessziós modellt a regionális vízi közművek üzemeltetésére és privatizációjára. A koncepció a privatizáció egyik lehetséges formájaként a vízművek vagyonkezelésbe adását írja le, az állam ebben az esetben nem a vízművek tulajdonjogát adná el, hanem magáncégek üzemeltetésébe adná a víziközmű-társaságokat.

Az ellenzéki interpretáció szerint a DMRV és a TRV vagyonkezelésbe adásával ennek a receptnek az első része valósulhat meg, és a miniszter nem mondott igazat a parlamentben.

 

A vízügyesek és a környezetvédők is tiltakoztak

Az MNV döntése ellen maguk az érintettek is tiltakoztak, a DMRV üzemi tanácsa és szakszervezete, és az érintett települések lakói az MNV székháza előtt demonstráltak.  Ányos József, a Magyar Víziközmű-szövetség elnöke szerint, ha nem az önkormányzatok kapják meg a regionális vízműveket, az történhet, ami a gáz- és az árampiac privatizációjánál: a multinacionális vállalatok érdekei érvényesülnek a fogyasztókéval szemben, az árak pedig elszabadulhatnak.

Ányos szerint a kormányzat terve a regionális vízművek összevonásáról a privatizáció  előkészítése [2], hosszú távon ez nem a köz érdekét szolgálja, csupán forráskivonás a költségvetési lyukak betömésére.

Az ügyben megszólalt a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa is, és a regionális víziközmű-cégek átszervezésének felfüggesztését kérte [3] az MNV-től. Fülöp Sándor számos panaszt és bejelentést kapott az üggyel összefüggésben. A többi között panasz érkezett a DMRV feldarabolásával, az egységes vízbázis külön cégekhez csatolásával kapcsolatban is.

 

Kép

Ivóvízkutak

A panaszok egy része szóvá teszi, hogy az átszervezés eredményeként a vízi közművek hosszabb távon kikerülhetnek a közösségi tulajdonból, miután 2007-ben a vagyontörvény a regionális vízi közműveket kivette az állami törzsvagyon köréből, és forgalomképessé tette őket. 2008-ban az is felmerült, hogy az Új Tulajdonosi Program keretében privatizálnák a regionális vízi közműveket, és az önkormányzatok is bejelentették igényüket a területüket érintő regionális vízi közművek tulajdonjogára.

Bár a Gazdasági Versenyhivatal az ÉRV kérésére 2009. júliusában – mivel nem minősül vállalkozások összefonódásának, érdemi vizsgálat nélkül –  jóváhagyta a DMRV és a TRV állami tulajdonú részesedésének az ÉRV vagyonkezelésébe adását, a tranzakcióból végül mégsem lett semmi. Az MNV ugyanis szeptember elején, a vezérváltás után hatályon kívül helyezte az áprilisi döntést arra hivatkozva, hogy a vagyontörvény újabb módosításával időközben ismét tartós állami tulajdonba kerültek a regionális vízi közművek.

Kép Ezt a törvénymódosítást azonban éppen a privatizációtól tartó fideszes képviselő, Fónagy János kezdeményezte, a kormány pedig azért támogatta, hogy meggyőzze a kétkedőket: nincs privatizációs szándéka. A hivatalos verzió szerint nem a privatizáció előkészítéséről szóló áprilisi MNV-döntést viszont ezek szerint mégis okafogyottá tette.

Fónagy János

Az MNV áprilisi döntését megalapozó dokumentumokat a vagyonkezelőtől és a pénzügyminisztertől is hiába kértük. Más, neve elhallgatását kérő forrástól viszont sikerült megszereznünk az előterjesztést, amelynek tartalma finoman szólva ellentmond a pénzügyminiszter állításainak.

Meggyőződtünk arról is, hogy az Oppenheim és Társai – Freshfields Bruckhaus Deringer ügyvédi iroda, Oszkó Péter akkori munkahelye valóban tanulmányt készített még 2003-ban A regionális vízi közművek üzemeltetése, privatizációja címmel.

A, B, C és D terv a tőkebevonásra

Az MNV 2009. március 26-i előterjesztése négy utat is felvázol a magántőke bevonására az öt állami tulajdonú regionális vízműtársaságba.

 

Kép Tátrai Miklós

Az első variáció a „minősített többséget biztosító befolyásszerzés konstrukciója” elnevezésre hallgat az előterjesztésben, ez még „2008 augusztusában került előkészítésre”.

Az A terv szerint két vállalatcsoportot alakítanának ki, az egyiket az ÉRV, a másikat a DRV vezetné. A másik három regionális vízi közmű (az ÉDV, a TRV és a DMRV) állami tulajdonú részvényeit eladták volna a két befolyásszerzőnek, amelyek „megfelelő jogszabályi módosítások után már tőzsdeképes társaságok lettek volna, megteremtve annak lehetőségét, hogy piaci befektetők friss tőkével belépjenek ezen vállalatokba”.

Az A terv azonban nem tudott megvalósulni, mert – áll az előterjesztésben – „a Vgtv. módosításából mind a mai napig nem lett semmi, ami akadályát jelenti a regionális vízmű társaságokba történő esetleges tőkebevonásnak”.

A második variáció, a B terv egyfajta „holding struktúra” kialakítása lett volna.

Ebben a forgatókönyvben az MNV egy olyan leányvállalatot hozott volna létre, amely vagyonkezelésbe kapja az összes regionális vízművállalat állami tulajdonú részvényeit. Ez a konstrukció kikerülte volna a törvényi akadályt, de „feltételezve, hogy a Vgtv. kívánt módosítása ősszel bekövetkezik”, a szakértők elvetették.

A harmadik, C variáció az „átalakulás” lett volna, „miután nyilvánvalóvá vált, hogy a Vgtv. módosítása nem következik be ősszel”. Az átalakulással keleten a DMRV és a TRV az ÉRV-be, nyugaton az ÉDV a DRV-be olvadt volna be. „Ezzel a módszerrel szintén biztosítható az, hogy két olyan méretű társaságot hozzunk létre, mely már tőzsdeképes lehet akkor, amikor a Vgtv. megnyitja ennek a lehetőségét.” Az átalakulás azonban nagyon időigényes lett volna, ezért végül a D terv, a „vagyonkezelésbe adás módszere” vitte el a pálmát.

A D terv már csak a három kelet-magyarországi társaság összevonását célozza meg a fent már ismertetett módon, azaz a DMRV és a TRV beleolvadna az ÉRV-be.

 

Kép Víztározó Budapesten

Az előterjesztés ezután hosszan taglalja a konstrukció előnyeit a racionálisabb működés és a költséghatékonyság szempontjából.

Érdemi indoklás nélkül marad viszont az a javaslat, miszerint a Duna mindkét partján szolgáltató DMRV dunántúli területei kerüljenek át az ÉDV-hez.

Az előterjesztés többféle sztenderd elutasító válaszszöveget is tartalmaz a területükön lévő regionális vízi közművekből tulajdonrészt igénylő önkormányzatoknak, mert „szakmai szabályozás és önkormányzati koncepció hiányában a részvények átruházásával kapcsolatban felelős döntés semmilyen formában jelenleg nem hozható”.

Az is kiderül az előterjesztésből, hogy az MNV jogi igazgatósága által megbízott külsős ügyvéd szakmai közreműködésével készült, de a megbízott neve nem szerepel az anyagban.

Hátsó szándékok

Az MNV által titkolt előterjesztésből két mögöttes cél világosan látszik. Az egyik, hogy kidolgozói tőkebevonás címén kívánatosnak tartották a regionális víziközmű-társaságok tőzsdére vitelét és legalább részleges privatizációját, az átszervezésre kidolgozott forgatókönyvek mindegyike ennek a nem is leplezett célnak alárendelve készült.

Ráadásul a dolog sürgős is lett volna, mert a C tervet, az „átalakulást”, azért vetették el, mert megvalósítása 9-11 hónapig tartott volna.

A másik mögöttes cél az volt, hogy az öt regionális víziközmű-társaságból két vállalatcsoport alakuljon ki a Duna két partján, ezért lett volna szükség az egységes vízbázison szolgáltató DMRV dunántúli területeinek szakmai indokokkal nehezen alátámasztható leválasztására.

Nevük elhallgatását kérő, a vízügyi szakmában tevékenykedő forrásaink szerint az előterjesztésben foglaltak egy titkos háttéralku eredményét tükrözik, amely még a Gyurcsány-kormány és a Magyarországon jelen lévő két legnagyobb multinacionális víziközmű-vállalat, a Veolia Eau és a Suez Environnement illetékesei között köttetett. Bár a háttéralku tényét mindkét oldalról határozottan tagadják, forrásaink szerint az MNV vezetősége akkoriban többször is tárgyalt a Veolia és a Suez embereivel, majd a DMRV-től és a TRV-től kirúgták azokat a vezetőket, akik a vízművek közösségi tulajdonban tartását szorgalmazták volna.

Az önkormányzati tulajdonú, helyi vízművállalatokban az értékesíthető tulajdonrészek ugyanis a rendszerváltás óta már túlnyomórészt elkeltek Magyarországon. Utoljára a miskolci városi vízmű került kalapács alá 2006-ban, a „vízprivatizációs éhséget” pedig jól jelzi, hogy a meghirdetett, egymilliárd forintos árhoz képest négymilliárdos ajánlat is érkezett rá, ám az önkormányzat végül mégis visszalépett.

Felosztották a piacot

Azóta minden befektető arra vár, hogy mikor fogják privatizálni a regionális vízműveket, és erről szólt az állítólagos háttéralku is: Kelet-Magyarországon a Veolia, Nyugat-Magyarországon a Suez kapta volna a regionális vízi közműveket, és ezeket az elaprózódott, helyi vízművállalatokkal összevonva érték volna el az optimális, regionális üzemméreteket.

Ez a megoldás nem lett volna szokatlan, hiszen 1984-ben Párizsban is a Szajna mentén osztozott meg az önkormányzati vízművállalaton a Veolia és a Suez.

Nem véletlen az sem, hogy a Kelet-Magyarországon elhelyezkedő regionális vízműtársaságok éppen a kazincbarcikai székhelyű ÉRV-be olvadtak volna, mert ezzel a társasággal a Veolia szoros kapcsolatokat ápol, már a miskolci városi vízműre is konzorciumban adtak be árajánlatot.

Ha az ÉRV-nek sikerül bekebeleznie a Duna menti és aTisza menti regionális vízművet, az már európai szinten is jelentős privatizációs célpont. „Mindenki tudta, hogy a Veolia táplálja ezt az ötletet” – fogalmazott egyik neve elhallgatását kérő forrásunk.

A Dunántúlra viszont a Suez vetette ki a hálóját hasonlóképpen, Pécset hídfőállásnak szánták a regionális terjeszkedéshez, aminek a következő nagy lépése a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) privatizációja lehetett volna.

A regionális piacbővítést a Pécsi Vízmű Zrt.-n keresztül kis lépésekben addig is elkezdték, vesztükre, mert ez casus bellit szolgáltatott a pécsi vízműháborúra.

(Folytatjuk)
A cikk a Társaság a Szabadságjokokért jogvédő szervezet Oknyomozó Programjának támogatásával készült.

 

OLVASS TOVÁBB

Orbán Viktor nem szavazott 2013.06.21.

Földtörvény szavazás 2013.06.21.

Ángyán József rendszerváltásra vár 2012.11.09.

Földtörvény előzmény - Gazdák harca

 

 

GYANÚS ÜGYEK KÖZPÉNZEKBŐL

 

10+1 ügyKép
1. BKV
A jelenleg legnagyobb visszhangot kiváltó botránynak több mint egy tucat gyanúsítottja van. A rendőrség 2009. áprilisában kezdte meg a nyomozást az indokolatlanul magas végkielégítések és szükségtelen tanácsadói és kommunikációs szerződések miatt. A gyanúsítottak nyilatkozatai szerint a visszaélések részben a szocialista Hagyó Miklóshoz köthetők.

2. Kormányzati negyed
A Nyugati pályaudvar mögötti MÁV-területet 8,52 milliárd forintért vette meg az állam, 533 millió forintot pályázatok lebonyolítására, szakértői és ügyvédi díjakra, valamint dologi kiadásokra költöttek, míg személyi költségekre, munkabérre 100 millió forintot fizettek ki. A projekt lezárása 301 millió forintba került. A Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz, de egyelőre nincs gyanúsított.

3. Sukoró
A kormány kiemelt projektként kezelte a Velencei tó partjára 200 milliárdért épülő szórakoztató központot, menet közben azonban kiderült, hogy a King’s City ügyében szabálytalan ingatlancsere és a gyanú szerint okirat-hamisítás történt. Itt is nyomoznak.

4. Bábolnai állami földek eladása
Az ellenzék szerint 300 milliós kár érte az államot, amikor a Bábolna Zrt.-t földjeit 2008-ban több sikertelen pályázat után 193 millió forintért eladták. A KDNP az üzletet többször is támadta, mert szerinte volt jobb ajánlat is, a vagyonkezelő viszont azt állította, hogy a legjobb nyert.

5. MTV-székház eladás, új székház építése

Az ÁPV Rt. 1999-ben 6 milliárd forintért vette meg a Magyar Televíziótól a régi, Szabadság téri székházat, majd 2006-ban 4,5 milliárd forintért eladta egy kanadai befektetőnek. A köztévé 2009-ig visszabérelte a volt tőzsdepalotát a külföldi befektetőtől. Miután magánpénzből felépült az óbudai gyártóbázis átköltözött az MTV. Az új ingatlant körülbelül 20-23 milliárd forintból meg lehetett volna építeni. Ezzel szemben a Fidesz úgy véli, hogy 90 milliárd forint körüli az az összeg, amelyet a húsz évre bebiztosított bérleti díjként ki kell fizetni. A BRFK vizsgálja az ügyet.

6. Posta-székház eladása
Különösen jelentős, több mint 500 millió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt elrendelték a nyomozást a Magyar Posta régi székházának értékesítése ügyében.

7. A Budapest Airport és a MALÉV privatizációja
A magyar légitársaságot 2007-ben 200 millió forintért vásárolta meg a Borisz Abramovics orosz üzletember kisebbségi tulajdonában lévő AirBridge Zrt. A társaság a privatizációt követően azonban nem tudott úrrá lenni a pénzügyi problémákon, így idén márciusban újra többségi tulajdonos lett a magyar állam, ami csaknem 26 milliárd forintba került.

8. A 2006. október 23-i rendőri brutalitás felelőseinek felkutatása
Az 56-os forradalom ötvenedik évfordulóján kormányellenes tüntetők és rendőrök csaptak össze Budapest belvárosában. Azóta több vizsgálat is volt, amelyek kiderítették, hogy a rendőrség szükségtelenül és aránytalanul nagy mértékben alkalmazott erőszakot. Bencze József, az ORFK vezetője idén februárban elnézést kért a rendőri bűncselekményekért. A rendőri brutalitás miatt perek tucatjai indultak. A rendőrség csaknem 20 millió forint kártérítést fizetett ki.

9. A magyar költségvetés adatainak meghamisítása
A Fidesz szerint Gyurcsány Ferenc volt kormányfő és Veres János volt pénzügyminiszter a 2006-os parlamenti választások előtt eltitkolták, meghamisították a költségvetés adatait. Emiatt 200 magánszemély pert indított, a fővárosi Ítélőtábla azonban elutasította a keresetet.

10 Állami cégek vezetőinek végkielégítései
A Fidesz szerint a BKV mellett több állami cégnél is pofátlanul magas végkielégítéseket kaptak a távozó vezetők. Elsősorban a MÁV és a Magyar Villamos Művek kifizetéseit világítanák át.

+1 Állami vezetők offshore érdekeltségeinek vizsgálata
Tisztáznák, hogy Bajnai Gordon miniszterelnöknek milyen offshore érdekeltségei vannak, és milyen kapcsolata volt hivatala alatt offshore cégekkel Oszkó Péter pénzügyminiszternek. A Fidesz rendkívül súlyosnak tartja Simor András jegybankelnök offshore érdekeltségét is. Azt is szeretnék tisztázni, hogy a villamos műveknél az "offshore cégek égisze" alatt mi zajlott.
 

 

  

VÁLASZTÁSOK 2014 - Lakossági szemmel

 

Cipruson bejelentették, hogy a szigetország 2014 júniusában tervezi bevezetni a garantált Alapjövedelmet

A hír azt bizonyítja, hogy valamennyi Eu tagállam hatáskörébe tartozik a döntés a Feltétel Nélküli Alapjövedelm bevezetéséről. Mindössze politikai szándék és akarat kérdése az adott tagállam részéről.

Ez a fajta megoldás a polgári demokrácia igazi győzelmét és a társadalmi kiegyezés alapját hozhatná el Magyarországnak is. Valamennyi politikai szereplőnek kormánypárti és ellenzéki oldalon az FNA elképzelés mentén sikerülhetne egészséges párbeszédet lebonyolítani és legalább ebben az egyetlen kérdésben együttműködni egymással.

Örömmel üdvözöljük a szigetországban megszületett politikai akaratot és a tiszteletre méltó döntést!

Továbbra is bízunk benne, hogy az Orbán kormány is elvégzi a szükséges közgazdasági számításokat és Ciprushoz hasonlóan olyan döntést hoz, amely az Alapjövedelem bevezetésével rántja ki a devizahiteleseket a bajból ugyanúgy, ahogy a többi elszegényedett társadalmi réteget is!  

Az Alapjövedelem egyetlen akadálya az irigység kultúrája lehetne, amit évszázadokkal ezelőtt a profitéhes tőke alapozott meg és ideje száműzni a társadalmi normák közül a devianciák sorába miután bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már nem képes a polgári demokrácia normái szerint működni.

A mai működésképelen rendszer alternatívája, a forradalom nélküli társadalmi változás útja az FNA!

Az Alapjövedelem bevezetése az Eu tagállamok hatásköre! Mindössze politikai akarat kérdése és csupán a jelenleg is rendelkezésre álló állami pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítását kívánja meg! 2013.08.09.

Ebből finanszírozzuk az FNA bevezetését!

 

EZT IS MEGOLDJA AZ ALAPJÖVEDELEM BEVEZETÉSE!

A magyar lakosság választási ígérete 2014-re!

2013.07.18

 A négymillió éhező állampolgár választási ígérete 2014-re: így vagy úgy, de lesz Magyarországon garantált ALAPJÖVEDELEM!

Még csak sok ész sem kell ahhoz, hogy ezt a megállapítást a politikusok tényként fogják fel és a saját jól felfogott érdekükben tényként kezeljék. Az éhező embereket nem érdekli az a színjáték ami az adófizetők pénzén zajlik a politika színterén. A dolgok természetes menete, hogy nem a farok csóválja a kutyát...

Az államháztartásban rendelkezásre állnak azok a pénzeszközök amelyek a Feltétel Nélküli Alapjövedelem bevezetésével minden társadalmi és gazdasági problémát kezelni képesek. Jogos lakossági igény a nagy tömegek fizetőképességének a növelése, a korrupció megszüntetése, az adófizetők pénzéből fölöslegesen fenntartott bürokrácia és intézményrendszer leépítése egyszer és mindenkorra, valamint a munkavállalói kiszolgáltatottság megszüntetése egyetlen intézkedéssel! Ez a megoldás pedig az FNA! 

Lesz-e Magyarországon garantált Alapjövedelem?

2013.07.16

Társadalom: A magyar kormány lényegében deklarálta, hogy nincs dolga a szegényekkel

Az Európai Unió folyamatosan napirenden tartja azt a kérdést, hogy miként lehet csökkenteni a tagállamokban a szegénységet. Ezt a szándékot elvileg a tagállamok is osztják, hiszen 2010-ben valamennyien aláírták, hogy 2020-ig összesen húszmillióval csökkentik a szegénységben élők számát.

Kulturális kreatív az, akinek elege van

2013.07.07

Kik azok a kulturális kreatívok?

A másként gondolkodók konferenciákat tartanak, közösségeket építenek és etikus bankokat hoznak létre. Részvételi demokráciáról beszélnek, és hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb ötletekkel állnak elő. Úgy hívják őket: kulturális kreatívok, és jellemző rájuk, hogy – legyen szó természetvédelemről vagy pénzügyekről, munkáról vagy kultúráról – minden közösségi területen új utakat keresnek. Szószólói az ALAPJÖVEDELEM bevezetésének. Kulturális kreatív az, akinek elege van.

tovább Napelemes tetőcserép - szenzációs magyar találmány!

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete magyarságtudat