KALKULÁTOROK 2011-2012  Forrás: hvg.hu 2011.12.15.

• GYES/GYED 2011 kalkulátor
• Ingatlan SZJA 2011
• Átalányadó kalkulátor
• Bérkalkulátor 2012
• EVA 2012 - nettó jövedelem EVA és Társasági adó esetén
• Családi adókedvezmény kalkulátor
• Reálhozam-kalkulátor
• EVA 2011
• TB és nyugdíj kalkulátor
• Ingatlan illeték kalkulátor
• Cafetéria 2011
• Táppénz kalkulátor 2011

Így kell emelni jövőre a béreket - itt vannak a részletek

Havonta konkrét összegekben határozná meg a kormány a jövő évre a munkáltatóktól elvárt béremelés mértékét - derül ki a Pénzcentrum.hu birtokába került rendelettervezetből. Csak azoknak a fizetését kellene emelni, akik 216 805 forintnál kevesebbet keresnek.

A rendelet hatálya azokra a munkavállalókra terjed ki, akik a 2011. november 1. és december 31. közötti időszak bármely napján az adott munkáltatónál munkaviszonyban álltak. Nem vonatkozik a béremelési elvárás a költségvetési szerveknél, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézményeknél foglalkoztatottakra.

Ugyan a kormányrendelet a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges elvárt béremelésről szól, a dokumentum leszögezi: bruttó 216 805 forint fölötti átlagos munkabér esetén már nincs ilyen követelmény.

Ha a munkabér nem haladja meg a havi bruttó 59 600 forintot, akkor a 2011. évi havi munkabér 26 százalékának megfelelő összegű béremelést vár el a kormány.

Mihez kell viszonyítani az emelést?

Nem kis fejtörést okoz annak a megállapítása, hogy milyen bérösszeghez kell viszonyítani a jövő évre elvárt keresetemelést. A rendelettervezet szerint a munkavállaló 2011. évi munkabérén alapesetben a Munka törvénykönyvében (Mt.) meghatározottak szerinti személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak a 2011. október 31-ét megelőző, legutóbbi tárgyévi változásának időpontjától 2011. december 31-ig számított egész havi átlagát kell érteni. Vagyis ha mondjuk júniusban emelkedett valakinek a fizetése, akkor esetében attól az időponttól az év végéig kapott rendszeres bérének a havi átlagát kell kiszámítani. Az október 31. utáni esetleges fizetésemelést nem kell figyelembe venni. 

Ha a munkavállaló személyi alapbére 2011-ben nem változott, akkor a 2011. január 1-je és december 31-e közötti időtartamban kapott átlagkeresete lesz a mérvadó. Annál, aki október 31-e után helyezkedett el a cégnél, a munkaviszony létesítésének időpontja és december 31-e közötti időtartamot kell figyelembe venni. 

Speciális szabályok

Teljesítménybér alkalmazása esetén a személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó 2011. évi teljesítménybér egész havi átlagos összegét kell érteni, beleértve a teljesítménybér időbér részét is. Az elvárt béremeléskor a teljesítménybér-tényezőket is szükséges úgy módosítani, hogy százszázalékos teljesítést feltételezve megtörténjen a munkabéremelés. Jutalékos bérforma esetén százszázalékos teljesítésként a tényleges jutalék-kifizetést kell figyelembe venni.

Ha a dolgozó napi, heti, havi munkaideje október 31. után változik, akkor a 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit korrigálni kell a munkaidő-változás arányában. Ha a munkavállaló munkaköre egészségkárosodás következtében október 31-e után változik, akkor a 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit a munkavállaló új munkakörével azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók átlagos béradatai alapján kell meghatározni. 

A gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságon, továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló személyi alapbérét a Munka törvénykönyvében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni. Az Mt. szerint az érintettek fizetését az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó.

Nem kötelező, csak ajánlatos bért emelni

Fontos tudni, hogy a vállalkozások azt is megtehetik, hogy csak a minimálbéresek jövedelmét emelik fel a jövőre kötelező havi 93 ezer forintra, s a legalább középfokú végzettséghez kötött munkakörben foglalkoztatottaknak megadják a 108 ezer forintos garantált bérminimumot. 

Ebben az esetben azonban a munkáltató nem veheti igénybe a minimálbérek jelentős, 18, illetve 15 százalékos emelésének költségeit csökkentő adókedvezményt. Ahhoz valamennyi dolgozónál végre kell hajtani a kormány által elvárt béremelést. A jövő évi adótörvény-csomagban kihirdetett adókedvezmény mellett a munkáltatóknak legfeljebb 5 százalékos béremelés költségeit kell magukra vállalniuk.

A bérkompenzációs rendelkezésekről szóló korábbi írásunk: Így lehet több a fizetésed jövőre

A rendelettervezet egybemossa az adókedvezmény érvényesítéséhez, illetve a közbeszerzési pályázatokon való részvételre, állami támogatás igénybe vételére vonatkozó jogszabályokat. Az adókedvezményhez rendelt szabályok szerint a béremelést minden alkalmazott esetében teljesíteni kell, és azt még részben sem lehet cafetéria formájában biztosítani.

A közbeszerzési pályázatokon való induláshoz, illetve állami támogatás igényléséhez viszont elég csak az alkalmazottak kétharmadánál emelni az előírt mértékben a fizetéseket, ráadásul annak egy részét béren kívüli juttatás formájában is teljesíteni lehet. A kormányrendelet-tervezet szerint az elvárt béremelés mértékét csökkenteni lehet a béren kívüli juttatás munkavállalót érintő 2012. évi növekményével, legfeljebb azonban az elvárt munkabéremelés munkavállalónkénti összegének 25 százalékával.

A rendelettervezet szerint a béren kívüli juttatás növekményét a 2012. évre vonatkozó jogosultság egy havi átlagos nettó összege és a 2011. évi tényleges juttatás egy havi átlagos nettó összege pozitív különbségének 130,94 százalékaként kell meghatározni.

Pénzcentrum vélemény

Nagy eséllyel pályázhat a kormány arra, hogy sikerüljön megalkotnia minden idők legbonyolultabb személyi jövedelemadózási rendszerét. Az adójóváírás jövő évi eltörlése miatt olyan bérkompenzációs rendszert sikerült kidolgozni, amelynek értelmezése során a legedzettebb pénzügyi szakemberek is vért fognak izzadni.

Kapcsolódó cikkeink:

• 93 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
• Nincs pénz, milliók fizetése csökken jövőre
• Itt van Matolcsy legújabb ötlete: túl szép, hogy igaz legyen
• Újabb adomány a gazdagoknak: a bérkompenzációval is jól járnak
• Gáláns bérkompenzáció: 100 milliárdot bukhat a költségvetés
• Milliók fizetése csökkenhet jövőre - Jön a 93 ezres minimálbér?

Innen lehetne pénz a béremelésekre

Egyértelműen az egykulcsos adótábla bevezetésére vezethető vissza, hogy nincs pénz a költségvetésben. Az Országgyűlés téves közgazdasági elemzéseken alapuló döntést hozott, amelynek a levét további 2 évig az alacsonyabb keresetűekkel kívánja megitatni - véli Angyal József okleveles adószakértő, matematikus.

Az egykulcsos jövedelemadó ötletének felmerülésekor a kormányhoz közel álló szakértők becslései sokáig arról szóltak, hogy az új rendszer 308 milliárd forintos bevételkieséssel jár. Angyal József már akkor hangoztatta, hogy téves a becslés, 500 milliárd forintnál több bevétel esik ki. A 2011. évre elfogadott költségvetési törvényben végül már 522 milliárd forinttal kevesebb szja-bevétel szerepel.

Az adószakértő szerint az év végére ennél is nagyobb összeg hiányzik majd a büdzséből, mivel a jogalkotók nem számoltak azzal, hogy a havi bruttó 1 millió forintnál többet keresők adóterhelése csaknem a felére, 40,64 százalékról 21,59 százalékra csökkent. Emiatt további 50 milliárd forint az adókiesés.

Amennyiben jövőre is ragaszkodik a kormány az egykulcsos adórendszerhez, további 500 milliárd forint esik ki a költségvetésből. Ezt a pénzt többkulcsos adótábla bevezetésével meg lehetne spórolni - véli Angyal József.

Négy kulcs, 500 milliárd forint

Az adószakértő négykulcsos adótáblát javasol, amely mellett havi bruttó 400 ezer forintos jövedelemig senki nem járna rosszul. Ráadásul egy tollvonással el lehetne törölni az adórendszert bonyolító szuperbruttósítást, s az adójóváírást is csak minimális összegben, és alacsony jövedelmi határig kellene megtartani.

A javasolt adótáblában évi bruttó 1,5 millió forintig 10, 3 millióig 20, 4,5 millióig 30, 4,5 millió fölött pedig 40 százalékos lenne az adókulcs. Ez az adótábla havi 120 ezer és 380 ezer forint között a nettó bérek növekedését eredményezi. A 78 ezres minimálbérnél az adójóváírás kivezetése miatt havi 4050 forinttal csökkenne a nettó bér. Ezt az összeget kellene kompenzálni.

Angyal József szerint a jelenlegi havi 78 ezer forintos minimálbért 80 ezer forintra kellene emelni. Emellett az adójóváírásnál egyszerűen csak vissza kellene állítani a 2002. évi szabályokat, amikor évi 1,2 millió forint jövedelemig havi 3 ezer forint adójóváírás járt. Ebben az esetben már bruttó 80 ezer forintnál sem járnának rosszul a munkavállalók a javasolt adótáblával.

Táblázatunkban látható, hogy a szakértő által kidolgozott adótábla mellett ugyan a magasabb jövedelmi sávokban lévők nettó jövedelme jelentősen csökkenne,  ellenben a 2010. évi szintnél még mindig magasabb lenne.

 

Kérdés, mi van a kormány tarsolyában?

Varga Mihály Miniszterelnökséget vezető államtitkár a Gazdasági Rádióban nemrégiben azt nyilatkozta, hogy az adórendszer átalakítása az eredeti terveknek megfelelően halad tovább, egyedül az adójóváírás kivezetésének üteméről lehet vita. Az államtitkár azt támogatná, hogy az adójóváírás már 2012-ben szűnjön meg. Utóbbi kijelentése közel áll Angyal József javaslatához.

Egykulcsos adótábla mellett viszont csak óriási keresetveszteség mellett lehet megszüntetni az adójóváírást - mutat rá az adószakértő. Jelenleg évi 2 millió 750 ezer forintos szuperbruttósított jövedelemig havonta 12 100 forinttal lehet ezen a címen csökkenteni az adót, s csökkenő mértékben évi 3 millió 960 ezer forintos szuperbruttósított jövedelemig lehet érvényesíteni. Az adószakértő szerint ekkora kockázatot nem vállal fel a kormány.

Árulkodó jelek, hogy nincs örökre elvetve a többkulcsos adótábla

Noha a kormányzati kommunikáció sikertörténetnek állítja be az egykulcsos adórendszer bevezetését, az elmúlt időszakban fel lehetett fedezni olyan jeleket, amelyek sejtetni engedik, hogy még nem tették le örökre a voksukat a minden jövedelemre azonos mértékű adó elve mellett.

A leginkább elgondolkodtató jelzés a szolgálati nyugdíjak átalakítására vonatkozó törvényjavaslatban szerepel. Mint azt a Pénzcentrum.hu megírta, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítása szerint a jövő évtől a mindenkori legmagasabb adókulccsal adózna a szolgálati nyugdíjasok járandósága. 

KATTINTS! Adóprésben a szolgálati nyugdíjasok - itt a törvénytervezet

Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) elnöke ezt úgy értelmezi, hogy a kormány belátta, a progresszív (többkulcsos) adótáblának van létjogosultsága. Ha kitartana amellett, hogy - Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslata szerint - kétharmados törvényben kellene rögzíteni az egykulcsos adórendszert, akkor értelmetlen lenne mindenkori legmagasabb adókulcsról beszélni - érvelt lapunknak a szakszervezeti vezető.

Matolcsy június elején az Fn.hu-nak azt nyilatkozta: "az a szándékunk, hogy az arányos, 16 százalékos, egykulcsos adórendszer alapelveit, az arányosságot és az adórendszeren kívüli, gyerekvállalást segítő jelleget rögzítsük kétharmados törvényben". A 16 százalékos kulcs maximális adómértékként kerülne be a törvénybe, vagyis lejjebb lehetne vinni a terhet, feljebb azonban nem - magyarázta álláspontját a miniszter.

Varga Mihály ezt követően a Népszabadságnak adott interjújában a 16 százalékos szja-kulcsra vonatkozó kérdésre azt válaszolta: "ősszel alapelveket kell rögzíteni, az adózást illetően is. Olyanokat, melyek a most kialakított adórendszer fontos, és hasznos elemeit viszi tovább. Másodlagosnak tartom a számot, és a kulcsot. Az alapelvet tartom fontosnak. Azt, hogy az arányos adórendszer elve legyen rögzítve sarkalatos törvényben".

Arra a kérdésre, hogy a 16 százalékos egykulcsos szja bevezetése nem volt-e stratégiai hiba azt válaszolta: "Semmi sem tökéletes, amit ember alkot. De az adott körülmények között ez tűnik olyan megoldásnak, amely képes lesz segíteni a demográfiai fordulat elérésében, a munkahelyteremtésben, és forrást teremteni a gazdasági növekedéshez".

Mit mutat a statisztika?

Az első félévi statisztikai adatok egyelőre nem igazolják az egykulcsos adó bevezetéséhez fűzött várakozásokat. Az év második negyedévében, vagyis az április-június közötti időszakban mindössze 30 ezerrel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, a bejelentett munkanélküliek száma pedig csak 13 ezerrel, 461 ezer főre csökkent. A legnagyobb gond az, hogy a munkanélküliség átlagos időtartama 18,7 hónap, ami 0,7 hónappal hosszabb az előző év azonos időszakában mértnél.

Az adótábla és a gyermekvállalási kedv egymáshoz való viszonyát a kilenc hónapos várandósági idő miatt ugyan nehéz megítélni, az mindenesetre tény, hogy a kormányzó pártok választási ígéretei nem voltak elég vonzóak a családalapításhoz . Az év első öt hónapjában csaknem 10 százalékkal kevesebb gyermek született, mint az előző év azonos időszakában.

KATTINTS! Hogyan lesz nyugdíjunk, ha ez így megy tovább?

Bérbefagyasztás 2014-ig?

A kormány egyelőre azt tervezi, hogy jövőre is befagyasztja a közszférában dolgozók illetményeit. A 2012. évi költségvetés tervezéséhez készített tájékoztatóból az derül ki, hogy változatlan mértékű illetményalappal és közalkalmazotti illetménytáblával kell számolni a jövő évi költségvetés tervezésekor az egyes tárcáknak. Intézményfejlesztés címén sem lehet növelni a személyi juttatásokra szánt előirányzatot. Így egyelőre csak remény marad egyebek között a hivatásosoknak, az egészségügyi dolgozóknak, illetve a tanároknak ígért illetményemelés.

KATTINTS! Bukják a béremelést jövőre a közszolgák

A Pénzcentrum.hu birtokába jutott rendészeti életpályamodell szerint átlagosan 30 százalékkal emelkedne 2014-re a rendőrök, valamint az egyéb fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak illetménye. Azóta kiderült, hogy ez nem fokozatos emelést jelent, hanem egyelőre csak egy ígéret.

KATTINTS! Így nő a rendőrök fizetése: itt a titkos életpályamodell

KATTINTS! Rendőrfizetések: kormányzati lózung a 30 százalékos béremelés

A szakszervezetek szerint viszont már a jövő év elejétől legalább 30 százalékos azonnali béremelést kellene kapnia minden rendvédelmi dolgozónak. Ez kellene ahhoz, hogy meg lehessen állítani az elvándorlást ezekről a pályákról. 

KATTINTS! Nincs alku a szolgálati nyugdíjban és a rendvédelmi bérekben

A rezidensek még tovább mennek: az orvosok jelenlegi bérének megduplázását követelik a kormánytól. Több mint ezren helyezték már ügyvédi letétbe a felmondásukat arra az esetre, ha december végéig nem kapnak konkrét ígéretet a bérek rendezésére.

A pedagógusok is hiába várják egyelőre a béremelést. Hoffman Rózsa oktatásért felelős államtitkár februárban felvillantotta a tanárok számára a reménysugarat, hogy már jövőre, vagy 2013-tól, de ebben a kormányzati ciklusban mindenképpen megemelkedik, várhatóan kétszázezer forintra, az egyetemet végzett pályakezdő pedagógusok alapfizetése.

A konkrét dátumra azért nem mert ígéretet tenni a szakpolitikus, mert még nem világos, hogy a gazdasági helyzet mikortól teszi lehetővé a startot. Mostanra kiderült: a jelenlegi elképzelések szerint jövőre az oktatásban sem lesz bérfejlesztés.

 Az első csomag – az adminisztrációs terhek csökkentése mellett - olyan, munkavállalókat is érintő elemeket is tartalmazott, mint például a pótlékok csökkentése, az elbocsátások olcsóbbá és egyszerűbbé tétele, a fizetett szabadságnapok apasztása, vagy hogy a túlmunkát nem lesz kötelező kifizetni, kiadható szabadidőben is.

Így jár jobban a dolgozó?

Az fn.hu ezért először azt kérdezte az államtitkártól, lesznek-e újabb, a munkavállalókra nézve hátrányos intézkedések az újabb csomagban, de az államtitkár szerint ilyenek nem voltak az első csomagban sem.

Abban valójában a foglalkoztatás növelő intézkedések vannak, a foglalkoztatás emelkedése pedig előnyös a munkavállalóknak. Az a baj a szakszervezetekkel – fejtegette Cséfalvay – hogy főként azokat képviselik, akik már bent dolgoznak a munkahelyeken. A kormány intézkedései viszont a munkaerőpiacra történő bejutást könnyítik meg – magyarázta az államtitkár. Lapunk ezért átfogalmazta a kérdést, amelyre végül a fenti (lehetségesek-e a foglalkoztatás területén egyszerűsítések) választ kaptuk.

A rendezvényen fölszólalt az AmCham (az amerikai kereskedelmi kamara) képviselője is, aki elárulta, hogy máris 70 javaslatot tudnak átnyújtani a kormánynak, köztük a munka törvényvére vonatkozókat is. A brit kereskedelmi kamara képviselője kapva az alkalmon fölvetette, hogy a munka törvénykönyvével kapcsolatban már folyt munka, együtt dolgoztak az AmCham-mel, a korábban kimunkált javaslatokat is be lehetne csatornázni.

Járulékcsökkentés helyett

Elképzelhető, hogy tovább romlik a helyzet, és újabb, a munkavállalókra nézve hátrányos elképzelések kerülnek elő – mondta az fn.hu-nak Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke (a szakszervezeteket egyébként nem hívták meg a konzultációra).
A kormány nem tud mit adni a vállalkozóknak, járulékcsökkentésre nincs pénz, így azután ad olyat, ami nem kerül pénzbe – mondta Pataky. Jó, ha egyszerűbben lehet építési engedélyhez jutni, de az a baj, hogy az első bürokráciacsökkentő csomagban nemcsak adminisztrációs költséget csökkentő tételek vannak, hanem bércsökkentők is.

 

Pataky szerint marhaság, hogy a szakszervezetek csak a már dolgozók érdekeit képviselik. A szakszervezeti vezető rámutatott arra, hogy például a fizetett szabadság csökkentése nyilvánvalóan a foglalkoztatást csökkenti, nem pedig emeli, hiszen kevesebb dolgozóra lesz. szükség.

 

Szó nincs arról, hogy a kormány tervei emelnék a foglalkoztatást, egyszerűen csak kevesebbet kell a már foglalkoztatottaknak fizetni – mondta az MSZOSZ elnöke.

Érvényesül egy rossz tendencia, hogy kivételes, egyedi intézkedések általános szabályokká válnak. Az Audi nyomására született korábban egy törvény, amely ideiglenesen lehetővé tette a 44 órás munkahetet, ha korábban a válság miatt nem tudtak heti 40 órányi munkát adni. Most ezt a szabályt akarják véglegesíteni – fűzte hozzá a szakszervezeti vezető.

 2. Kevesebb baleset lenne „munkabaleset”

Az intézkedés célja, hogy a munkáltató mentesüljön az „ésszerűtlen esetekben” a kárfelelősség alól, melyek közvetlenül nem kapcsolódnak a munkavégzéshez. A jelenleg hatályos munka törvénykönyve szerint a munkabaleset olyan baleset, amely „a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül” – magyarázta meg a fogalmat dr. Hargittay Szabolcs munkajogász a Profession.hu-nak. Munkabaleset lehet például, ha valakit közlekedési baleset ér a munkájával kapcsolatos utazás során, de az is, ha a szervezett üzemi étkeztetés közben, vagy a munkahelyi öltözőben a tisztálkodáskor sérül meg az alkalmazott. A munkabaleset fogalmának szűkítésével minisztérium 2 milliárd forintot szeretne megspórolni a vállalkozásoknak.

3. Nem lenne kötelező az üzemi tanács létrehozása

 

A törvény ma még előírja: ha foglalkoztatottak létszáma meghaladja 50 főt, üzemi tanácsot kell választani. Az NGM intézkedésével ez a kötelezettség megszűnne. A kötelező jelleg amúgy eléggé gyenge lábakon áll, mert a jelenlegi munka törvénykönyve nem szankcionálja az üzemi tanács hiányát, az alkalmazottak belátására van bízva, hogy létrehozzák-e a saját érdekükben, vagy sem.
A minisztérium indoklása szerint azért van szükség a „kötelezettség” megszüntetésére, mert az üzemi tanács „a munkavállaló valós védelmét ellátni nem tudó, vállalatvezető idejét rabló kötelezettség” – írják. Az intézkedés nyomán 80-100 millió forint „bevételre” számít az állam a válallkozásoknál.

4. A munkaidő nyilvántartása rugalmasabbá válna

A foglalkoztatást jelentősen javítaná, ha a mikro- és kisvállalkozásoknál a munkavállalót csak a heti 48/60 órás, napi 12 órás munkaidőkeret kötné, amelynek felhasználásáról a két fél szabadon egyezik meg az éves munkaidőkeret mellett – véli az NGM. A munkaidőkeretben történő foglalkoztatással sok vállalat minimálisra csökkentheti a rendkívüli munka után fizetendő bért, a rugalmas beosztásnak köszönhetően pedig akár 4 vagy 12 órában is behívható a munkavállaló.

5. Másképp megállapított (vélhetően kisebb) bérpótlékok

Felülvizsgálnák az éjszakai és hétvégi bérpótlékot.

6. Másképp megállapított – vélhetően kevesebb – végkielégítés

Új szabályokat hoznának a végkielégítésekre.

7. Felmondási idő

Csökkentenék a felmondási időt.

8. Bevezetnék az 5,5 munkanapos munkahetet

Bevezetnék az 5,5 munkanapos munkahetet a folyamatos üzemű vállalkozásoknál. Alighanem arról van szó, amit a kormány a konvergenciaprogramban beígért Brüsszelnek: véglegesítik a Gyurcsány-kormány egykori munkaügyi és szociális minisztere, Szűcs Erika által elfogadtatott ideiglenes szabályt. Ami arról szólt, hogy ha a nyolcórás dolgozónak – például a válságban a megrendelések visszaesése miatt – lecsökkentették a munkaidejét, akkor a gazdaság éledezése, és a megnövekedett munkamennyiség miatt most a korábbinál magasabbra, maximum heti 44 órára emelhetik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fizetését is növelik: a munkaadónak csak annyit kell fizetnie, mintha a dolgozó heti 40 órát dolgozna.

9. Képesítési követelmények csökkentése

Sok munkakörnél eltörlik azt a követelményt, hogy csak szakképzett munkavállaló tölthet be egyes állásokat, ugyanis az NGM úgy véli, hogy néhol feleslegesek a képesítési követelmények. Az intézkedéssel a szakképzetlen embereknek akarnak lehetőséget biztosítani az elhelyezkedéshez, de nem utolsó szempont az sem, hogy a vállalkozók ezzel „olcsóbb” munkaerőhöz jutnak: minimálbérért, 78 ezerért dolgoztathatják azokat az embereket, akiknek korábban a garantált bérminimumot (94 ezer forint) kellett adniuk. Ez utóbbit ugyanis csak a szakképzettséggel rendelkezőknek kell megfizetni. A minisztérium szerint az intézkedés 1 százalékos foglalkoztatásjavulást, 100 ezer új, legális munkahelyet teremtene.

10. Elaprózzák a szabadságot

A jelenlegi szabály szerint a szabadságunknak csak a negyedével rendelkezünk mi, a többinek a kiadásáról a munkaadó dönt, és 30 nappal a szabadságolás előtt értesítenie kell a dolgozót, mikor küldené szabadságra. Ehhez a munkavállaló előzetes meghallgatása is szükséges, hogy megfelel-e neki az időpont. A jövőben ezeket a „pihenőnapokat” kettőnél több részletben is kiadhatja majd a munkáltató, ha gazdasági érdekei miatt úgy látja jónak. Munkapszichológusok szerint évente legalább egyszer két hét folyamatos pihenésre van szükség ahhoz, hogy egy dolgozó regenerálódjon, feltöltődjön, és így újra „hasznát vegye” a cég. Éppen ezért nem lehet évről évre tologatni a szabadságokat, hanem a cég köteles az esedékesség évében kiadni.

11. Túlóráért nem pénz, hanem szabadnap járhat

A túlórákat ezentúl nem lesz kötelező kifizetni, a munkaadó megválthatja szabadidőben. A munka törvénykönyve szerint rendkívüli munkavégzés (túlmunka, túlóra) esetén bérpótlék jár, azaz 50 százalékkal magasabb órabér. Abban az esetben pedig, ha pihenőnapon kell dolgozni, akkor a fizetés dupláját kellene kapnia a munkavállalónak.

12. Tovább tart majd a próbaidő

A próbaidő jelenleg maximum 3 hónap a versenyszférában, a köztisztviselőknél viszont fél év. Ezt az időszakot a teljes nemzetgazdaságban 6 hónapra emelnék. A munkajog szerint a próbaidő alatt bármikor, azonnali hatállyal és indoklás nélkül megszüntethető a munkaviszony. A cégek maximálisan kihasználják a próbaidőt olyan pozíciókban is, ahol ez indokolatlan lenne, sőt gyakori, hogy a három hónapos próbaidőt is keveslik, és féléves munkaerő-kölcsönzéssel kerülik el – írta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyik tanulmánya hazánkról.

+1. Kevesebb szabadságot kapnak a kismamák, de pénzre válthatják

 

Egy évről fél évre csökkentik azt az időszakot, amikor a gyermekgondozás céljából „fizetés nélküli szabadságon” otthon lévő kismama fizetett szabadságra jogosult. A munkába visszatérő kismama szabadságát viszont – a korábbi rendszerrel szemben – részben pénzre válthatják, kifizethetik a dolgozónak, ha szeretné. Ez munkavállalói szempontból pozitív intézkedés lehet, hiszen nem szerencsés, ha az újra dolgozni kezdő anyuka az őt megillető felmondási védelmi időt szabadságon tölti. Korábban a visszatérési szándékról illett körülbelül 2 hónappal a munkába állás előtt írásban értesíteni a munkaadót. Ezt az időtartamot is „leszabályozzák”: kötelezően 30-60 nappal korábban szólnia kell majd a munkáltatónak, ha újra dolgozni szeretne a kismama.
 

Fájni fog a munkavállalóknak az új csomag

• Index,
• Napi Gazdaság

A cégek bizonyosan jól járnak a kormány bürokráciacsökkentő programjával, a munkavállalók azonban aligha. Túllépett eddigi keretén a vasárnapi munkavégzés tilalma körüli vita is: visszavágnák a hétvégi, az éjszakai és a túlórapótlékokat.

Vasárnap zárva

Az intézkedéscsomag alaposan megváltoztatná a foglalkoztatás feltételeit. Ezek sorában egészen más megvilágításba helyezheti az üzletek vasárnapi nyitvatartási tilalma körül az utóbbi időben ismét kirobbant vitát is. Azzal ugyanis, hogy jelentősen csökkentenék a hétvégi és éjszakai bérpótlékokat, az egyik legfőbb érvét szüntetnék meg a vasárnapi kötelező zárva tartás ellen hadakozóknak. Hiszen kis pótlékkal már nem érné meg a vasárnapi munka bevállalása.

A kormányzati tervek között az is szerepel, hogy a folyamatos üzemű vállalkozásoknál a jövőben 5,5 munkanapot is felölelhet a munkahét. Szintén a munkaidőkeretet érintő módosítás, hogy a kabinet lehetővé tenné a heti 48/60, vagyis a napi akár 12 órás munkavégzést is.

Bizonyos munkakörökben a jelenlegi szakképzett dolgozókat szakképzetlenek váltanák fel, több területen ugyanis megszűnnének a kormány által „feleslegesnek” minősített, többek között OKJ-s képesítési követelmények. A cél e módosítással az, hogy az egyszerűbb, betanítható munkáknál a vállalkozások a garantált bérminimumnál kevesebbet fizethessenek a dolgozóknak.

Ők is nekifutnak

Ez a kormány is nekifut az adófolyószámlák csökkentésének − Bajnai Gordon kormánya egy számlára akarta utaltatni a munkabér összes terhét, ám ez gyakorlatilag feldolgozhatatlan lett volna, hiszen nagyjából ötezermilliárd forint folyt volna be egy év alatt egyetlen számlára. A mostani terv a számlaszámokat lefelezné, emellett több, negyedéves és havi teljesítést éves gyakoriságra ritkítana. Így a cégautó-adót, a szakképzési vagy a rehabilitációs hozzájárulást évente egyszer, február 25-ig kellene megfizetni.

• Címkék:
• munkavállalói juttatás,
• bürokráciacsökkentés,
• munkavállalás

A nettó bér csökkenése – amelyet a januári fizetésük kézhezvételével tapasztaltak sokan, akik nem tudnak családi kedvezményt erősíteni, s nem is magas keresetűek – az adójóváírás átalakítása miatt történt.

Az adójóváírást – ha hihetünk Gyurcsány őszödi beszédében elhangzottaknak – még Surányi György, a tekintélyes közgazdász sem érti.

surányi és az adójóváírás

„Odajön Surányi Gyuri barátunk, hogy ő neki megvan, hogy hogyan kell átalakítani úgy a minimálbér adómentességét, hogy közben fönt lehessen tartani az igazságosságot. És dolgozunk sokáig vele. Majd elküldi a papírját végre, amire kiszámolja és kiderül, hogy minden nagyon jó, csak azt nem tudja, hogy létezik az adójóváírás intézménye ma Magyarországon és azt is át kell alakítani, és az 230 milliárd forint összességében.”

Forrás: Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde

Így aligha lehet fölróni a munkavállalóknak, hogy meglepődtek a nettóbér-csökkenésükön.

Az adójóváírás rendszerének átalakításával 109 milliárd forintot takarított meg a kormány – derül ki a Költségvetési Tanács korábbi számításaiból.

Az adójóváírás egy jelentős összegű, nagy tömegeket érintő adókedvezmény, amely valóban alkalmas a minimálbér „adómentesítésére” is, de nemcsak a minimálbéresek a kedvezményezettjei, hanem az átlagnál jobban kereső munkavállalók is.

Idén csökkent a maximális összege 12 100 forintra a tavalyi 15 100-ról, s egyéb paraméterei is - a munkavállalókra nézve előnytelenül - változtak.

A rossz hír az, hogy a kormány az adójóváírás teljes kivezetésére készül egy-két éves időtávon, ami nagyjából havi bruttó 180 ezer forintig 12 100 forinttal csökkenti majd a nettó bért, de negatívan érinti még a (körülbelül) havi bruttó 260 ezer forint alatt keresőket.

S nem csak a korábbi politikai nyilatkozatokból sejthető, hogy végül kivezetik az adójóváírást.

A megboldogult Költségvetési Tanács egyik háttéranyaga szerint a kormány középtávú kitekintése alapján 2012-ben nagyjából 210 milliárd, 2013-ban pedig további mintegy 60-70 milliárd forinttal szigorodik az szja rendszere, vélhetően az adójóváírás szűkítése miatt.

adójóváírás pró és kontra

- Bonyolult, nehéz kiszámolni.

- Magas marginális kulcsot jelent, visszafogja a teljesítményt.

+ Rendszerint bérelszámoló szoftverrel számolják, a processzornak meg nem gond a viszonylag bonyolult számítási mód.

+ A kis- és közepes keresetű munkavállalók jelentős hatású adókedvezménye, a családi kedvezményre nem jogosultak is igénybe vehetik.

+ Az egyetlen elem immár, amely a rendszerben a progresszivitás elvét képviseli.

Jó hír viszont, hogy a félszuperbruttót is kivezetik: 2012-ben már csak 1,135-tel kell felszorozni a bruttó bért , 2013-ban megszűnik a félszuperbruttó.

Rossz hír azonban, hogy a megszűnő adójóváírás kedvezőtlen hatását nem képes ellensúlyozni a félszuperbruttó kivezetése az alacsonyabb kereseteknél.

A magasabb kereseteknél viszont jelentős nettóbér-emelkedés lesz tapasztalható.

Némi reménysugárt jelent a kis- és közepes keresetűeknek, hogy az adójóváírás kivezetése még nincs törvénybe foglalva, a kormány még meggondolhatja magát.

Hogy az új adórendszernek vannak vesztesei, az nem is annyira meglepő annak fényében, hogy Orbán Viktor egy 2008-ban kiszivárgott, szűk körnek tartott beszédében azt mondta: „minden döntésnek vannak vesztesei, a lényeg, hogy az összegzésnél több legyen a pozitívum”.

meglepődött a kormány?

Az Orbán-kormány jelenleg azt a benyomást kelti, mintha meglepődne azon, hogy sokaknak csökkent a nettó bére. Különös azonban meglepődni azon, ami előre látható volt. Számos cikkben írtunk még tavaly az új adórendszer ezen következményéről (s természetesen sokan mások is fölhívták a figyelmet).

Néhány korábbi cikkünk a témában:

- Miért is nem tartható az állítás, hogy a minimálbér emelkedése megakadályozza a közepes keresetűek nettóbércsökkenését?

- Miért nem jár jól a középosztály sem az új adórendszerrel?

- Természetesen az Orbán-bérkalkulátor alapján is egyértelműek voltak a következmények.

Bár a kormány az adójóváírás szűkítésével szép összeget spórolt – idén 109 milliárd forintot, jövőre valószínűleg még többet - az szja átalakítása tavalyhoz képest még így is 500 milliárd forint bevételkiesést jelent a Költségvetési Tanács számításai szerint.

Az adójóváírás kivezetésének – biztosan még nem ismert – tételével nem számolva 2012-ben 705 milliárd, 2013-ban már 930 milliárd forintról mond le az állam az szja átformálásával (az összeg a félszuperbruttó kivezetése miatt nő dinamikusan).

A társasági adó átalakítása tavaly 60 milliárd, idén további több mint 60 milliárd forint bevételkiesést jelent, 2013-tól pedig még 152 milliárd forinttal csökkenti a bevételeket.

A mérleg másik oldalán jelenleg a következők állnak:

• a válságadók, amelyeket a kormánynak előbb-utóbb ki kell vezetnie, s amit a válságadót fizetők gátlástalanul és maradéktalanul átterhelnek a lakosságra
• az adójóváírás további szigorításának lehetősége,
• illetve – legnagyobb tételként - a magánpénztári vagyon.

Tény:

a létminimum alatt élő lakosság létszáma 2009-ben Magyarországon 3 millió 300 ezer fő

© MTI

 Ez a "fejlõdés" megdöbbentõ!

_________________________________________________

Blogajánlónk - FN Blog - Nyomor széle

Valaki kérdezte tőlem a minap, fontos e roma stratégiát emlegetni, mikor az egész probléma talán már nem annyira a romákhoz, hanem a szegénységhez kötődik.

Részben igaza van, hiszen egyre több a nem cigány család, aki szegénysége, leszakadása miatt ugyanolyan helyzetbe kerül, mint ők. És a túlélésért folytatott harcban hamar az életvitele is ahhoz hasonló lesz. Mert nem lehet más.

A kiemelkedést eddig is támogatták. Ösztöndíjakkal, a romáknak. Olvasom, hogy az idén mintegy hárommilliárd forint jut roma kisdiákok tanulmányainak támogatására: ez annyit tesz, hogy 5-6 ezer tanuló helyett becsülhetően 25 ezren kapnak majd iskolai ösztöndíjat. Jó ez. És fontos is.

De nem csak nekik kellene.

A kisfiú az idén került a csoportomba. Harmadikos.

Nem cigány. Csendes, nagyon fegyelmezett, tehetsége vitathatatlan, önálló a munkában, türelmes, fantáziadús. Rajztanár nem kívánhat jobb gyermeket a fejlesztéshez. Csak mindig szomorú.

Nem értettem. Mert nem ilyennek kellene lennie egy ilyen korú gyereknek. Először azt hittem, csak azért visszahúzódó, mert az osztályából egyedül van a csoportomban, és nehezen nyit a többiek felé. Türelmesen vártam, hogy akklimatizálódjon.  Próbáltam helyzeteket teremteni, amikor mindannyian önfeledten nevethettünk. Mindenkinél működött, csak nála nem. Jelen volt a játékban, de érzelmet nem mutatott.

Aztán kezdtem utánanézni. Jól tanul az általános iskolában is. Szeretik a tanárai, sosincs baj vele, bár túl sok információt nem tudnak mondani róla. Az efféle gyerekről nincs sok mondanivaló. Az ilyenek nevét felejtik el a leghamarabb a pedagógusok. Az osztályban alig lehet észrevenni. Még a nagyhangú kötözködők figyelmét is elkerüli. Az ilyen nekik nem érdekes. Nem szól, és nem üt vissza.

Azt tudtam, hogy hátrányos helyzetű. Vagyis jegyzői igazolásuk van arról, hogy az egy főre jutó jövedelem a családban nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 140 %-át, ami most 39.900 Ft.

 

Óvatosan kérdezni kezdem a családjáról. Apja munkanélküli. „Néha egy barátjához szokott menni dolgozni, de nem minden nap.” - fogalmazza meg amit apja munkahelyével kapcsolatban tud. Anyja dolgozik, egy boltban. Hárman vannak testvérek. Érdeklődök, milyen volt a karácsony. Most már teljesen bezárul. Összeszorított szájacskával fest tovább. Megértem. Megsimogatom a buksiját, és nem háborgatom tovább.

Aztán sikerül találkoznom az anyukával. A két kisebbel jött a fiúért. A folyosón várják az óra végét. Szerencsére észreveszem. Kimegyek, megdicsérem neki a fiát, csendesen mosolyog. Amikor elmondom, hogy szívesen segítünk azoknak a gyerekeknek, akik hátrányos helyzetűek, csak néz. Ecsetelem, hogy szívesen adunk használt ruhát, cipőt, néha élelmet, kinek, mire van szüksége, hogy segítjük a gyerekeket a tanulásban, iskolai felszerelésben, kirándulásra visszük, stb..

Lassan megérti. Csillogó szemmel hallgat. Aztán szemlesütve elmondja, hogy hamarosan ő is elveszíti a munkáját, létszámleépítés lesz a boltban. És nem tudja, mi lesz. Az nagyon jó, hogy a gyerekek ingyen kapják az ebédet az iskolában, óvodában. Ha fizetni kellene érte, már nem tudnának. És, hogy szeretnének sok mindent megadni a fiúnak. Mert nagyon jól tanul. Jobban, mint ő, vagy a férje gyerekkorában, nem is értik…  És otthon is nagyon jól viselkedik. Sosem kell rászólni. Csak nagyon nehéz megélniük. Pedig dolgoznak, dolgoznának, mindent, bármit.

De kérdezne valamit. Valakitől azt hallotta, hogyha egy gyerek jól tanul, ösztöndíjat kaphat. Valami MACIKA ösztöndíjat. Valaki azt mondta, már a 3.5-es átlag is jónak számít…..a fiúnak alig van négyese. Nem tudok valamit erről, hol kell szólni, hogy ők is kaphassanak?

Szégyellem megmondani neki az igazat, azt, hogy ők nem jogosultak. Mert nem cigányok.

Csak szegények. Ugyanannyira, mint a településen a cigányok. De még nem úgy élnek. Még nem.

De lehet, hogy ez csak idő kérdése.

 

 Egyre kiszolgáltatottabbak a mélyszegénységben élő gyermekesek, s ezen az egykulcsos adó tovább ront – állítja a Gyerekszegénység elleni Program Iroda.
 
A Ferge Zsuzsa által aláírt nyílt levél a családi pótlék és a nyugdíjminimum növelését, a szociális minimum intézményének és a létminimumhoz közeli adómentes sáv kidolgozását kéri a döntéshozóktól.
 
FN.hu
2010. október 27. 17:28
 
A gyerekek legalább negyede szegénységben él, s az arány ráadásul 2008 óta folyamatosan nő – szögezi le a nyílt levél rögtön a bevezetőjében. A szűkös lehetőségek között Ferge Zsuzsáék szerint legalább az állami újraelosztásban prioritásnak kellene tekinteni azokat az eszközöket, amelyek gátolják, legalább lassítják a jövőt is romboló mély és tartós nyomort, és egyben – automatikus stabilizátorként – valamennyire tompítják a válság hatásait.

• 09.12.24 Éhség, hideg, RTL
• 09.11.26 Szegények a magyar gyerekek
• 09.09.21 Ferge Zsuzsa enyhítené a kormány szorítását
• 10.03.17 Út a munkához: út a semmibe
• 10.03.18 A cigányozók és az egyetemek is rátaláltak a sikerblogra
• 09.10.13 A pártok szegénysége – a gyerekek nyomora

A levél emlékeztet, hogy 2008. január elsején emelték utoljára a nyugdíjminimumot, ami máig 28,5 ezer forint.

Ezzel változatlan maradt minden ehhez kötött támogatás, vagyis például a GYES, és a közmunkára várók rendelkezésre állási támogatása.

A családi pótlék is beragadt a 2008-as szinten, ami gyerekenként (gyerekszámtól függően) havi 1500 -2000 forint veszteséget jelent. Ez 2 millió gyereket, illetve a gyerekes családok mindegyikét érinti.

A gyerekek közül 6-700 ezer él a szegénységi küszöb alatt. E családokban többletveszteséget jelent a többi ellátás stagnálása. Az indexelés hiánya a természetbeni ellátásokat, például a gyermekek intézményi étkezését és a nekik nyújtott szolgáltatásokat érinti – áll a dokumentumban.

Az Alkotmány értelmében az állampolgároknak (szükség esetén) joguk van a megélhetésükhöz szükséges ellátáshoz.

Az Európai Unió szelídebben fogalmaz, de egyre nagyobb nyomatékkal igényli, hogy tagországai biztosítsanak állampolgáraiknak tisztes megélhetést lehetővé tévő szociális minimumot.

Magyarországon eddig nem volt politikai napirenden a szociális minimum közelítése.
Ennek az eszköznek a hiánya az egyik oka a súlyos szegénységnek – állítja Ferge.

2009-ben a különböző nagyságú családok egy főre vetített, KSH által számított létminimumai 50-60 ezer forint között voltak.

Ugyanakkor ténylegesen a jövedelem-eloszlás alsó tizedében 2009-ben az átlagos jövedelem 23 ezer forint volt. Az összes gyerekes család tagjainak mintegy 60 százaléka az alsó 4 jövedelmi tizedhez tartozott, azaz a létminimum alatt él.

Az adórendszer felhasználható az egyenlőtlenségek alulról és felülről korlátozására.

Az európai régi tagállamok mindegyikében progresszív az adó, és (egy kivétellel) mindegyikben van adómentes vagy 0-kulcsos sáv, ami a megélhetési minimumot a családnál hagyja.

Egykulcsos adórendszert csak kelet-európai tagállamok (és a még keletibb országok) vezettek be, 13 és 33 százalék közti kulccsal. Magyarország most a romániaihoz hasonló, 16 százalékos kulccsal működő, adómentes sáv nélküli adórendszert készül bevezetni. (2011-től az e funkciót részben betöltő adójóváírás havi maximális összege a mai 15 ezer 100 forintról 12 100 forintra csökken.)

Ezt kombinálja egy szokatlan családi adóalap-kedvezménnyel, amelyben a jövedelemmel növekszik az érvényesíthető kedvezmény, a 3 és több gyerekeseknél a mai családi pótlék kétszereséig.

Az 1 gyerekesek 1,3 millió, a 2 gyerekesek 1,9 millió, a 3 gyerekesek 5,9 millió forint évi bruttó kereset mellett tudják a teljes kedvezményt érvényesíteni.



A gyermekek 40 százaléka olyan családban él, amelyben nincs kereső, vagy olyan kevés a kereset, hogy elesnek az adókedvezménytől.

A részleges igénybevétel a 3 és több gyerekeseknél lesz a leggyakoribb – miközben egy olyan javaslat is ismertté vált, amely a gazdagok családi pótlékát meg kívánja szüntetni, amely ellentmond az adókedvezmény törekvésnek.

Az adócsökkentés és a gyerekkedvezmény becslések szerint 2011-ben mintegy 300 milliárd forinttal, 2012-től évente további 150-200 milliárd forinttal fogja növelni a tehetősebbek jövedelmét, illetve csökkenteni az állam bevételeit.

Ez az összeg már 2011-ben csaknem annyi, mint az összes kifizetett családi pótlék – állítja Ferge Zsuzsa.

A gyermekszegénység csökkentése minden kormányzati információ szerint prioritás marad. A kormányzat vállalta, hogy az Európai Unió magyar elnöksége idején középpontban fogja tartani a gyerekszegénység problémáját.
A Gyerekszegénység elleni Program szerint és a Kulturális Kreativok2009 Csoport szerint a kormányzati döntések eddig nem felelnek meg ennek az elköteleződésnek.

A gyermekek és gyermekes családok érdeke ezek miatt azt kívánná, hogy a kormányzat sürgősen emelje a 2008 óta nem indexelt ellátásokat (a családi pótlékot, a nyugdíjminimumot, az ehhez kapcsolódó segélyeket, illetve a gyermeket érintő természetben és szolgáltatási normatívákat), és kezdje meg a szociális minimum közelítési lehetőségeinek kidolgozását – kéri Ferge.

További javaslata, hogy az adórendszert egészítsék ki egy adómentes, a létminimumhoz közeli összegű adómentes sávval, és a negatív adó valamilyen formájával (transzfer)kárpótolja, legalább részben, azokat a családokat, amelyek a gyermekek utáni adókedvezményeket nem tudják igénybe venni.

Mindennek forrását a személyi jövedelemadó csökkentésének halasztásából lehetne megteremteni – véli Ferge Zsuzsa.

• Jöhetnek a megszorítások? 100 milliárdot bukott a magyar állam
• Tanulni kell a magyar orvosoknak, ha pénzt akarnak kapni
• Orvosdilemma: itthon maradni 100 ezerért vagy elmenni 1 millióért?
• Így lehet söralátét az adóbevallás - Mire vár a kormány?
• Nyugdíjreform: lőttek a 16 százalékos személyi jövedelemadónak
• Parasztvakítás a 16 százalékos szja - blog

Folyamatosan azt hallják az orvosok, a pedagógusok, a rendvédelmisek, hogy nincs pénz a bérek emelésére. Pedig a pénz ott lapul az adórendszerben, mégpedig nem is kevés, 500 milliárd forint - állítja Angyal József okleveles adószakértő. A megoldás: négykulcsos adótábla, amellyel havi bruttó 400 ezer forint jövedelemig senki nem járna rosszul. A megspórolt pénzből jutna keret a közszféra béreinek emelésére, a devizahitelesek valódi megsegítésére, vagy akár az Európai Bíróság által nemrégiben a magyar áfaszabályokkal kapcsolatban hozott elmarasztaló ítéletéből eredő forráskiesés ellensúlyozására