Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Milliós bérek a hivatalokban!

2013.07.27

A közpénzekből garantált Alapjövedelemre is telne!

Ekkora és ennyire költséges bürokráciát hivatott eltörölni az ALAPJÖVEDELEM bevezetése! 

 

 

Milliós bérek a hivatalokban

2013-07-27 04:30:00
Budapest — Jól fizető meló a nagy állami hivatal igazgatása! Van olyan intézményvezető, aki még Orbán Viktor miniszterelnöknél is több honoráriumot kap a munkájáért, de legalábbis jó néhányan jobban keresnek a felettes miniszterüknél. Ez derült ki azokból a kimutatásokból, amelyeket lapunk kért a szaktárcáktól.

A Blikk arra volt kíváncsi, mennyi a havi illetménye a minisztériu­mok alá rendelt (háttér)intézmények, hivatalok elnökeinek, főigazgatóinak és gazdasági vezetőinek, és megdöbbentő összegekkel szembesültünk. Hat tárcától kaptunk adatokat – a Belügy- és a Külügyminisztérium még adós maradt velük –, és összesen 28 olyan intézményvezetőt számoltunk össze, akinek egymillió felett van a bruttó bére.

A két legjobban kereső a kormányfőt is lepipálja: Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke 1 millió 675 ezerért dolgozik, Szabó Zoltán, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) főigazgatója 1 millió 650 ezerért. Velük szemben Orbán bére csak pár ezer forinttal több 1,5 milliónál. A két csúcsvezető így havi jó félmillióval veri saját felettesét, vagyis Varga Mihály nemzetgazdasági és Németh Lászlóné fejlesztési miniszter, akiknek a tárcája alá tartozik vezetett intézményük. De a KKK-ban az első számú gazdasági vezetőnek is jól fizetnek: Preislerné Cserhalmi Dorottya igazgató havi 1,4 milliót kap.

A lista más érdekességeket is tartalmaz. Orbán bérétől alig tízezer forinttal marad el Toronyi Bencéé, a Földmérési és Távérzékelési Intézetet igazgatója 1 millió 496 eze­rért dolgozik, míg a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter is 1,4 millióért áll alkalmazásban. Ezekhez képest jóval szerényebbnek tűnik például az emberéleteket mentő Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatójának, Miskovits Eszternek a bruttó 1 milliója.

Összesen 18 vezetőt számoltunk, akinek meghaladja a fizetése az 1,1 milliós miniszteri illetményt. Közülük többen ma is azt a közel 1,3 milliós miniszteri gázsit kapják, ami 2009 nyarán szűnt meg: azt az összeget még a Bajnai-kormány javaslatára kurtították meg 15 százalékkal. Lapunk megkereste a közigazgatási tárcát, hogy megtudjuk, milyen bérszámítási rendszernek köszönhetően állhat elő ez a faramuci helyzet. A minisztérium arra hivatkozva, hogy a bérek kiszámításánál egyszerre több törvény a mérvadó, hétfőre ígért tájékoztatást.
Blikk-összeállítás

 

 

 OLVASS TOVÁBB

Társadalmi Kiegyezést kezdeményezünk 2013.08.01. 

Választások 2014 - Lakossági szemmel

Az állam lehet a társadalmi átalakulás eszköze is

Az állam felruházása jogosultságokkal nem a tőke és a gazdasági uralom, hanem a nagy tömegek, a lakosság privilégiuma, joga és kötelezettsége

 

A magyar lakosság felismerte 2010-ben, hogy az alapvető társadalmi antagonizmus nem a kormányzás szintjén van. A megoldást tehát nem az államtól való eltávolodásban látta, amikor a kétharmados döntését meghozta.

 

A helyes irány továbbra is az állam megerősítése a jogaiban! Az állam a társadalmi átalakulás élére állhat, amennyiben él a nagy tömegek még megmaradt bizalmával.

 

A gazdasági antagonizmus az, amely ellen az államnak és a lakosságnak egymással együttműködve kell fellépnie.

Az állam dönthet úgy, hogy az egészséges társadalmi változások élére áll és a forradalom nélküli utat, az Alapjövedelem bevezetését mérföldkőnek tekinti amikor bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már egyre kevésbé képes megfelelni a polgári demokrácia normáinak!

 

Ha a polgári kormány nem lépi meg az FNA bevezetését, a szélsőséges politikai erők profitálhatnak: Friss látlelet a szegénységről! A drasztikus elszegényedés megindulása a 2008-as pénzügyi és gazdasági válsághoz köthető. A válságnak négy periódusa volt eddig Magyarországon. 2008. második felében tört ki a pénzpiaci válság, amely a megtakarítással rendelkezőket érintette. 2008−2009-ben visszaesett a foglalkoztatás, nőtt a munkanélküliség. Ezzel párhuzamosan a devizahitelek problémája is élesen megjelent. 2009−2011-ben az állami kiadásokat erőteljesen csökkentették, miközben nőttek a lakossági elvonások. Az egykulcsos SZJA bevezetése hátrányosan érintette az alacsony keresetűeket. 2011−2012-ben egyértelműen szűkítették a szociális és egészségügyi kiadásokat. A háztartások közel 81 százalékának nincs annyi tartaléka, hogy egy váratlan, nagyobb kiadást – 100 000 Ft nagyságban – ki tudjon fizetni. A fűtés hiánya 20 százalékról 27 százalékra nőtt az elmúlt két év alatt.

A válság elmúlt öt évében azok a negatív tendenciák erősödtek fel még jobban, amelyek a társadalom alsóbb rétegeit érintik hátrányosan. A szegénységnek nem csak a mértéke, hanem mélysége is hatalmas ütemben nőtt. Különösen jelentős volt a szegénységi kockázat növekedése a gyermekek és a fiatalok, az alacsony iskolázottságú és a roma háztartásfővel élők körében, valamint azok között, akik olyan háztartásban élnek, ahol a háztartásfő munkanélküli vagy inaktív.

A parlamenti pártok lemondtak a leszakadó rétegek felzárkóztatásáról, hiszen egyik pártnál sem jelent meg átfogó program a leszakadás további megakadályozására. Ha a folyamatokat nem tudja megfékezni az elit, akkor a szélsőséges politikai erők komolyan profitálhatnak ebből.  forrás: Totyik Tamás

Európai Polgári Kezdeményezések - EPK - Add a véleményed!

A víz és szennyvízhálózat emberi jog! Ehhez kell az EGYETÉRTŐ aláírásod SOS!

ADD A VÉLEMÉNYED! El ne hidd, hogy csak egy kis pont vagy a világban!

A lakosság sokat tehet az érdekei érvényesítésére! Ez az a honlap, ahol aktuálisan közzétesszük a legfontosabb európai polgári kezdeményezéseket és törvénykezési eljárások előkészületeit, hogy a jövőben minden magyar állampolgár élhessen a demokratikus jogaival és kinyilváníthassa a véleményét! 

ITT írhatod alá a szupermarketek beszállítóit megvédeni hivatott levelet szeptember 5.-ig!

 

Ebből finanszírozzuk az FNA bevezetését!

 

 

Cipruson bejelentették, hogy a szigetország 2014 júniusában tervezi bevezetni a garantált Alapjövedelmet

A hír azt bizonyítja, hogy valamennyi Eu tagállam hatáskörébe tartozik a döntés a Feltétel Nélküli Alapjövedelm bevezetéséről. Mindössze politikai szándék és akarat kérdése az adott tagállam részéről.

Ez a fajta megoldás a polgári demokrácia igazi győzelmét és a társadalmi kiegyezés alapját hozhatná el Magyarországnak is. Valamennyi politikai szereplőnek kormánypárti és ellenzéki oldalon az FNA elképzelés mentén sikerülhetne egészséges párbeszédet lebonyolítani és legalább ebben az egyetlen kérdésben együttműködni egymással.

A mai működésképelen rendszer alternatívája, a forradalom nélküli társadalmi változás útja az FNA!

Az Alapjövedelem bevezetése az Eu tagállamok hatásköre! Mindössze politikai akarat kérdése és csupán a jelenleg is rendelkezésre álló állami pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítását kívánja meg! 2013.08.09.

 

Így működik napjaink kapitalizmusa 225 fő, 137 minibér

 

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete te látod a fától az erdőt?