A gazdasági válság okai
Kattints a linkekre, ha válaszokat keresel az alábbi kérdésekre:
Dr Drábik János előadásai
· miért van az egész világ eladósodva (egyre jobban) ?
· miért jelzáloggal terhelt az emberek vagyona, egyre nagyobb százalékban ?
· miért nem képes a politika és az állam (a "demokrácia korában") az emberek érdekeit képviselni ?
· miért kell egyre többet adózni ? Emellett miért építik le az oktatást, egészségügyet ?
· miért szít a média ellentéteket ? Miért ugranak egymásnak vallások, nemzetek, pártok évszázadok óta ?
· ha mindenki veszít rajta, akkor miért nem tudjuk a dolgokat megváltoztatni ? Vagy talán (indirekt módon) valakik profitálnak ezekből ? Ha igen, hogyan képesek (valós, vagy vélt) érdekeiket az embermilliók (milliárdok) érdekeivel szemben érvényesíteni ?
· talán van valami baj a törvényeinkkel, aminek a következményei ezek ?
A pénzkibocsátás jogát az állam átengedte a magánbankoknak.
A legfőbb baj forrása, hogy a pénz túlnyomó részét nem az állam bocsátja ki.
A magánbankoknak így jogosítványa van arra, hogy "kölcsön" adjanak olyan pénzt, ami addig nem is létezett, és ezért kamatot szedjenek.
Új pénz hitelfelvételkor keletkezik (nem készpénz, hanem számlapénz, ami elfogadottságát tekintve a készpénzzel ekvivalens: az emberek, cégek és APEH szemében "ugyanolyan forint").
Bár a hitelpénzt a bank teremti (ráírja a hitelfelvevő bankszámlájára, ezzel ténylegesen növekszik a gazdaságban a pénzmennyiség), a hitelpénzért vásárolt eszközért (pl. szekrény vagy lakás) az egész gazdaság fizet a pénz értéktelenedésével.
Ám a pénzteremtés haszna nem az állami költségvetést segíti (ami az adókat csökkentené). Az állam még el is adósodik: kamatra kölcsön kapja azt a pénzt, amit magasabb tartalékráta mellett kibocsáthatott volna, de sajnos (az MNB "jóvoltából") az állam helyett magánbankok teremtettek. Ezért az adókból kamatot fizet.
Az állam közpénzből finanszírozott magánpénzbehajtóvá vált.
____________________________________________________________________
Mit kezdenek a bankok
Magyarországgal?
A bedőlt hitelek ellenére igen vonzónak látják térségünk bankpiacát a nagy pénzügyi csoportok. A válság eldönti, kinek fontos igazán a kontinens keleti fele.
A CIB és a Raiffeisen marad és kemény versenyre készül. Interjú két nemzetközi csúcsvezetővel.
2010. április 6. 12:36
Tényleg azt gondolja, hogy a válság után minden másképp van? – kérdezett vissza a Nobel-díjas Joseph Stiglitz a francia Le Point újságírójának a felvetésére a hetilap március közepi számában.
Az amerikai közgazdász egy sor ellenpéldát hozott: érvei között kiemelkedő helyen említette a bankok magatartását, a spekulatív termékek reneszánszát, és a bankároknak kifizetett prémiumok nagyságát – e tekintetben ugyanis még a válság sem hagyott maradandó nyomot a pénzügyi világban.
Stiglitz professzor gondolatát a legfrissebb tőkepiaci tendenciák is alátámasztják.
A reálgazdasági vergődés ellenére a befektetők hetek óta látványosan fújják a tőzsdei lufikat, az úgynevezett bóvli kötvényekből, vagyis a kifejezetten kockázatos, spekulatív értékpapírokból pedig közel három éve nem vásároltak annyit, mint most márciusban.
A rizikó tehát továbbra sem riasztja el a befektetőket, akik változatlanul oda gyűlnek, ahol a legnagyobb hozamot szimatolják.
Fedezet nélkül gyártják a bankok a pénzt /cikkek/a-gazdasagi-valsag-igazi-okai/fedezet-nelkul-gyartjak-a-bankok-a-penzt
Miért van a világ egyre jobban eladósodva
Meghökkentő idézetek bankároktól, közszereplőktől a bankuralmi törekvések kapcsán
Mit tehetsz, hogy ne szegényedj el
A 25 milliárdos IMF hitel nem is létezik
Térségünk most is jó piac a bankok számára
Ha a növekvő munkanélküliség és a bedőlő adósok kockázatát nem számítjuk, akkor csupa jót ígér Európa feltörekvő fele (amelybe az idevágó elemzések a visegrádi négyektől a balkáni régión át a FÁK-államokig igen sok, eltérő fejlettségű államot besorolnak).
A bankszektor nagysága (GDP-arányos mérlegfőösszege) ugyanis fele akkora sincs, mint az euró-zónában; a kihelyezett hitelek arányai az euró-övezeti átlagnak durván a 40 százalékát adják; a háztartások eladósodottságában pedig ennél is nagyobb tartalékok rejlenek. Az euró-övezetben ugyanis a magánszemélyek hitelállománya meghaladja a GDP 50 százalékát, ehhez képest Közép-Európa feltörekvő piacain csak a GDP negyedét, a FÁK-országokban pedig mindössze annak tizedét teszi ki.
Ami a lakáshiteleket illeti, e téren is messze még a nyugati átlag.
Ha a felzárkózás megtörténne, a GDP-arányos lakáshitel-állomány akár a tízszeresére is ugorhatna néhány országban. Miközben persze a betéti oldalon is bőven van még mit mozgósítani. A keleti matracok alól (esetleg offshore számlákról) hosszabb távon a térségbeli országok GDP-jének 20 százalékát is kitevő készpénz kerülhet elő, márpedig ennek előbb-utóbb banki számlákon kell landolnia.
A gyenge láncszemek kiesnek – interjú a CIB régiós vezetőjével
Támogatja a CIB Bankot és a térség több államában is erősítené pozícióját az Intesa Sanpaolo – mondja Fabrizio Centrone, az olasz bankcsoport kelet-közép-európai igazgatója.
Igen kiterjedt pozíciókkal bír az Intesa Sanpaolo a régióban, ami a gazdasági válság bizonyos fázisaiban nem lehetett éppen megnyugtató. Mit tanultak a kelet-közép-európai fejleményekből?
Bízom benne, hogy a legrosszabbon már túl vagyunk. Mindenesetre a legnagyobb tanulság számunkra az, hogy csakis a fenntartható növekedést szabad megcéloznunk, mert ezzel védhetjük meg a bankot és az ügyfeleket a válságtól.
Csalódtak a kelet-közép-európai gazdaságok teljesítményében?
A krízis keményen érintette a térség gazdaságait, a nem teljesítő hitelek és a céltartalékok emelkedésén keresztül pedig az egyes országok bankrendszereit is. Ez értelemszerűen nyomot hagyott a banki eredményeken is. A kormányok ugyan próbálták enyhíteni a károkat a különböző ösztönző csomagokkal, de erre például Magyarországon – a költségvetési mozgástér szűkössége miatt – korlátozottan volt lehetőség. Ráadásul a magyar bankok portfóliójában még több volt a problémás hitel és gyorsabban emelkedtek a céltartalékok is, miközben a hitelkereslet visszazuhant. Mindezek ellenére bizakodóak vagyunk a jövőt illetően.
Pontosan mire készülnek? Pozícióik megerősítésén vagy éppen a kivonulás előkészítésén dolgoznak?
Annak alapján, amit a közelmúltban a bankcsoportunk a leánybankjai érdekében tett, valamint amit a hivatalos nyilatkozatokon keresztül a nyilvánosság elé tárt, aligha vádolhatja bárki az Intesa Csoportot azzal, hogy a régióból történő kivonulást készítené elő. Változatlanul hiszünk a térség nagy növekedési potenciáljában, és úgy gondoljuk, hogy a rossz hitelek is csak átmenetileg húzzák vissza a fejlődést. Magyarországon is megkezdődik a kilábalás, erről meg vagyok győződve. Például azért, mert általában véve a gazdaságnak és ezen belül a pénzügyi szektornak is fel kell zárkóznia az európai sztenderdekhez. A CIB Bankot ilyen megfontolásból támogatjuk és a térség több államában még erősíteni is szeretnénk a jelenlétünket.
Bankot is vennének? Milyen szempontokat mérlegelnének, ha egy versenytárs eladósorba kerülne?
Inkább az organikus fejlődésben hiszünk, és nem akarunk minden áron bankot venni. Most egyébként nem is látunk semmit a láthatáron, ami persze nem jelenti azt, hogy a későbbiekben ne vizsgálnánk meg a felbukkanó lehetőségeket.
Megnevezne néhány célországot vagy célbankot, amelyik vonzó lehet az Intesa Csoport számára?
Úgy vélem, hogy a térség több országában bizonyítottunk már. Készek vagyunk arra, hogy máshol is megmutassuk, mit tudunk.
Ön szerint lesz érdemi átrendeződés a régió bankpiacán?
Azt gondolom, hogy a válság felgyorsítja a koncentrációt. A leggyengébb és a legrosszabb hatékonysággal működő szereplőket kivonulásra késztetheti.
Ezek a gyenge láncszemek önként esnek ki, vagy azért, mert bizonyos állami segítségekért cserébe erre kényszerülnek?
Nem zárnám ki, hogy néhány kritikus esetben be kell majd avatkozniuk a szabályozóknak is. De leginkább azt látom, hogy a pénzügyi csoportok egy része optimalizálja a térségbeli jelenlétét és bizonyos részpiacokra koncentrál. Mások a portfóliójukat igazítják a likviditási helyzetükhöz. Elképzelhető, hogy ez a folyamat kivált majd néhány tranzakciót a jövőben. Eddig azért nem láttunk sok adás-vételi ügyletet, mert még valószínűleg túl nagy az űr a kínálati és a piaci árak között.
Igen kiterjedt pozíciókkal bír az Intesa Sanpaolo a régióban, ami a gazdasági válság bizonyos fázisaiban nem lehetett éppen megnyugtató. Mit tanultak a kelet-közép-európai fejleményekből?
Bízom benne, hogy a legrosszabbon már túl vagyunk. Mindenesetre a legnagyobb tanulság számunkra az, hogy csakis a fenntartható növekedést szabad megcéloznunk, mert ezzel védhetjük meg a bankot és az ügyfeleket a válságtól.
Csalódtak a kelet-közép-európai gazdaságok teljesítményében?
A krízis keményen érintette a térség gazdaságait, a nem teljesítő hitelek és a céltartalékok emelkedésén keresztül pedig az egyes országok bankrendszereit is. Ez értelemszerűen nyomot hagyott a banki eredményeken is. A kormányok ugyan próbálták enyhíteni a károkat a különböző ösztönző csomagokkal, de erre például Magyarországon – a költségvetési mozgástér szűkössége miatt – korlátozottan volt lehetőség. Ráadásul a magyar bankok portfóliójában még több volt a problémás hitel és gyorsabban emelkedtek a céltartalékok is, miközben a hitelkereslet visszazuhant. Mindezek ellenére bizakodóak vagyunk a jövőt illetően.
Pontosan mire készülnek? Pozícióik megerősítésén vagy éppen a kivonulás előkészítésén dolgoznak?
Annak alapján, amit a közelmúltban a bankcsoportunk a leánybankjai érdekében tett, valamint amit a hivatalos nyilatkozatokon keresztül a nyilvánosság elé tárt, aligha vádolhatja bárki az Intesa Csoportot azzal, hogy a régióból történő kivonulást készítené elő. Változatlanul hiszünk a térség nagy növekedési potenciáljában, és úgy gondoljuk, hogy a rossz hitelek is csak átmenetileg húzzák vissza a fejlődést. Magyarországon is megkezdődik a kilábalás, erről meg vagyok győződve. Például azért, mert általában véve a gazdaságnak és ezen belül a pénzügyi szektornak is fel kell zárkóznia az európai sztenderdekhez. A CIB Bankot ilyen megfontolásból támogatjuk és a térség több államában még erősíteni is szeretnénk a jelenlétünket.
Bankot is vennének? Milyen szempontokat mérlegelnének, ha egy versenytárs eladósorba kerülne?
Inkább az organikus fejlődésben hiszünk, és nem akarunk minden áron bankot venni. Most egyébként nem is látunk semmit a láthatáron, ami persze nem jelenti azt, hogy a későbbiekben ne vizsgálnánk meg a felbukkanó lehetőségeket.
Megnevezne néhány célországot vagy célbankot, amelyik vonzó lehet az Intesa Csoport számára?
Úgy vélem, hogy a térség több országában bizonyítottunk már. Készek vagyunk arra, hogy máshol is megmutassuk, mit tudunk.
Ön szerint lesz érdemi átrendeződés a régió bankpiacán?
Azt gondolom, hogy a válság felgyorsítja a koncentrációt. A leggyengébb és a legrosszabb hatékonysággal működő szereplőket kivonulásra késztetheti.
Ezek a gyenge láncszemek önként esnek ki, vagy azért, mert bizonyos állami segítségekért cserébe erre kényszerülnek?
Nem zárnám ki, hogy néhány kritikus esetben be kell majd avatkozniuk a szabályozóknak is. De leginkább azt látom, hogy a pénzügyi csoportok egy része optimalizálja a térségbeli jelenlétét és bizonyos részpiacokra koncentrál. Mások a portfóliójukat igazítják a likviditási helyzetükhöz. Elképzelhető, hogy ez a folyamat kivált majd néhány tranzakciót a jövőben. Eddig azért nem láttunk sok adás-vételi ügyletet, mert még valószínűleg túl nagy az űr a kínálati és a piaci árak között.
(Fekete Emese)
Vagy mégsem itt kell növekedni?
„Az lesz a mérvadó, hogy ezt az évet milyen eredménnyel zárják a bankok. Onnantól kezdve, hogy egy ember elveszti a munkahelyét, 6–8 hónap telik el addig, hogy ne tudja törleszteni a hitelét. Előbb feléli a végkielégítését, a családi tartalékait, aztán kimerül, és elkezd nem törleszteni” – vázolja a tipikus menetrendet Bunna Gyula, a Pricewaterhouse Coopers igazgatója, aki szerint a bedőlési veszély, csak Magyarországon, 250–300 ezer embert fenyegethet.
A szakember éppen emiatt óva int a tavalyi profitok feletti korai örömtől. A magyarországi munkanélküliség, amely éppen a napokban 11,4 százalékos csúcsra ért, még nem csapódott le a banki eredmény-kimutatásokban, és hasonló nehézségek előtt áll a régió többi állama is. A fordulópont tehát inkább jövő tavasszal lehet, amikor is eldől, mely bankok akarják és bírják is tartani a térségbeli pozíciójukat.
Van itt tehát kincs bőven, amit ki lehet aknázni – kérdés, hogy kinek fog sikerülni, és ehhez mekkora kockázatot kell bevállalnia. Azoknak a bankcsoportoknak, amelyek évekkel ezelőtt megvetették a lábukat a régióban, és mára helyenként 10–20 százalékos piaci súlyt szereztek, vagy azoknak, amelyek ma még itt sincsenek, ám mernek és tudnak is kockáztatni.
Exit stratégián nem dolgozunk – Raiffeisen
Nem tántorították el a régió problémái a Raiffeisen Csoportot, amely egy új direktbankot indít a közeljövőben – derül ki Herbert Stepic, a Raiffeisen International Bank-Holding AG vezérigazgatójának szavaiból.
Felkavarta az állóvizet egy nemrégiben kiszivárgott belső előterjesztésük. E szerint alapvető szerkezeti átalakításokat fontolgatnak: összevonnák a Raiffeisen Zentralbankot (RZB) a kelet-közép-európai leánybankokat tömörítő Raiffeisen International (RI) holdinggal. Milyen következményekkel járna ez praktikusan?
Ez a fúzió még nem eldöntött tény. Pusztán egy, a lehetséges stratégiai irányok közül, amelyet – ha végleges döntés születik róla – a részvényeseinknek és a szabályozó hatóságoknak is jóvá kellene hagyniuk. De ami az ügyfeleket illeti, ideértve a magyarországi Raiffeisen Bank 360 ezer számlatulajdonosát is, semmit nem éreznének ebből a változásból. Ettől nem változna a bank piaci pozíciója és a fiókok tevékenysége sem. Pusztán annyi történne, hogy a magyar leánybank – mint ahogy a többi 14 érdekeltségünk is a régióban – tovább bővíthetné a termékpalettáját. Bizonyos speciális területeken, például a befektetési banki tevékenységben vagy az export- és projektfinanszírozásban hasznosíthatnák az RZB tudását. Ezen kívül a refinanszírozási kondícióik is javulnának, miután eddig a régiós cégeket tömörítő holdingnak nem volt közvetlen hozzáférése a hitelpiacokhoz.
Az esetleges átalakulás nyilván nem független a válságtól. Csalódott a régió teljesítményében?
Ami 2008 utolsó negyedében történt, az páratlan, legalábbis az én eddigi életemben.
Felkavarta az állóvizet egy nemrégiben kiszivárgott belső előterjesztésük. E szerint alapvető szerkezeti átalakításokat fontolgatnak: összevonnák a Raiffeisen Zentralbankot (RZB) a kelet-közép-európai leánybankokat tömörítő Raiffeisen International (RI) holdinggal. Milyen következményekkel járna ez praktikusan?
Ez a fúzió még nem eldöntött tény. Pusztán egy, a lehetséges stratégiai irányok közül, amelyet – ha végleges döntés születik róla – a részvényeseinknek és a szabályozó hatóságoknak is jóvá kellene hagyniuk. De ami az ügyfeleket illeti, ideértve a magyarországi Raiffeisen Bank 360 ezer számlatulajdonosát is, semmit nem éreznének ebből a változásból. Ettől nem változna a bank piaci pozíciója és a fiókok tevékenysége sem. Pusztán annyi történne, hogy a magyar leánybank – mint ahogy a többi 14 érdekeltségünk is a régióban – tovább bővíthetné a termékpalettáját. Bizonyos speciális területeken, például a befektetési banki tevékenységben vagy az export- és projektfinanszírozásban hasznosíthatnák az RZB tudását. Ezen kívül a refinanszírozási kondícióik is javulnának, miután eddig a régiós cégeket tömörítő holdingnak nem volt közvetlen hozzáférése a hitelpiacokhoz.
Az esetleges átalakulás nyilván nem független a válságtól. Csalódott a régió teljesítményében?
Ami 2008 utolsó negyedében történt, az páratlan, legalábbis az én eddigi életemben.
A kelet-közép-európai országokat azonban nem venném egy kalap alá, ez a csapat meglehetősen heterogén. Lengyelország és Csehország gazdasága például relatíve jól teljesített 2009-ben is, előbbi az egyetlen olyan ország volt az egész kontinensen, amelynek – 1,4 százalékkal – nőtt a GDP-je.
Magyarország a múlt hibái miatt szenvedett. A magas költségvetési hiány és az exportvezérelt gazdaság összeomlása kis híján csődbe juttatta. Ugyanakkor meg vagyok róla győződve, hogy a Bajnai-kormány intézkedései megalapozzák a jövőbeli növekedést. Sajnos a felépülés sokáig fog tartani. Költségvetési megszorításokra még szükség lesz, és mivel a belső keresletet aligha lehet élénkíteni, a munkanélküliség is tovább nőhet.
Melyek azok az országok és üzletágak, amelyekben erősítenének?
A válság igazolta, hogy az üzleti modellünkkel, az univerzális banki stratégiával nincs probléma. Mivel 17 országban jelen vagyunk a régióban, nagyon jó rálátásunk van arra, hogy hol, mik a legnagyobb kihívások és a legjobb lehetőségek. A stabil gazdaságok, például Lengyelország, Csehország vagy Szlovákia változatlanul nagyon érdekesek a számunkra, de Oroszország is az, amelynek a gazdasága nagyon gyors fordulatokra képes.
Az elmúlt másfél év ugyanakkor abban is megerősített bennünket, hogy milyen fontos forrást jelentenek a magánszemélyek bankbetétei. A lakossági ügyfélkör szélesítése érdekében egy új direktbankot is létre akarunk hozni, miközben erősítenénk a privátbanki üzletágat.
Melyek azok az országok és üzletágak, amelyekben erősítenének?
A válság igazolta, hogy az üzleti modellünkkel, az univerzális banki stratégiával nincs probléma. Mivel 17 országban jelen vagyunk a régióban, nagyon jó rálátásunk van arra, hogy hol, mik a legnagyobb kihívások és a legjobb lehetőségek. A stabil gazdaságok, például Lengyelország, Csehország vagy Szlovákia változatlanul nagyon érdekesek a számunkra, de Oroszország is az, amelynek a gazdasága nagyon gyors fordulatokra képes.
Az elmúlt másfél év ugyanakkor abban is megerősített bennünket, hogy milyen fontos forrást jelentenek a magánszemélyek bankbetétei. A lakossági ügyfélkör szélesítése érdekében egy új direktbankot is létre akarunk hozni, miközben erősítenénk a privátbanki üzletágat.
Ami pedig a vállalati bankolást illeti, leginkább a befektetési tevékenységünket erősítenénk. Szeretnénk aktívan hozzájárulni a térség tőkepiacainak a fejlődéséhez, mert az sok országban még alig létezik.
Magyarországot nem említette. Netán a visszavonulást fontolgatják?
Hadd legyek egészen konkrét: exit stratégián sehol sem dolgozunk. Nem tervezzük a kivonulást a régió egyik olyan országából sem, így Magyarországról vagy éppen Ukrajnából sem, amelyet pedig talán a legerősebben érintett a válság. Hosszú távú terveink vannak Kelet-Közép-Európában, és a magyar Raiffeisen ráadásul sok éven át az egyik legjobban teljesítő leányvállalatunk volt. A válság mellett ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül: a magyarországi fiókok és a munkatársak számát például több mint tíz százalékkal kellett csökkentenünk 2009-ben.
Ha a Raiffeisen nem is tervez nagy mozgolódást, ön szerint lesznek átrendeződések a térség bankpiacán?
A nyugat-európai pénzügyi csoportok meghatározó szerepet játszanak a régió bankszektorában. Ha tehát az anyabankok otthoni piacain – Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Görögországban vagy Olaszországban – átszervezések történnek, azok nyilván átrajzolják a kelet-közép-európai viszonyokat. Mégis, úgy gondolom, hogy a legnagyobb nemzetközi szereplők elkötelezettsége a régióban erős, és ezért nem valószínű, hogy érdemben változtatnák a súlyukat. Persze kivételek mindig akadhatnak, gondoljunk csak a Hypo Alpe Adria Group államosítására. Oroszországban is el tudom képzelni, hogy néhány kisebb bank nem bírja a versenyt a krízis utáni környezetben, amikor is sokkal nagyobb annak a jelentősége, hogy megfelelő lakossági banki csatornákon keresztül ki hogyan jut kihelyezhető forrásokhoz. Az is bekövetkezhet, hogy egy-két niche játékos, aki valamilyen speciális réspiacon tevékenykedett, hirtelen rádöbben, hogy eltűnt a niche-piaca vagy többé már nem termel profitot. De hogy a térség bankszektorának a kilátásai mennyire ígéretesek, azt az is igazolja, hogy számos – korábban kevéssé aktív – szereplő is szívesen növelné a súlyát. Ebből én arra következtetek, hogy a verseny erősödni fog.
Magyarországot nem említette. Netán a visszavonulást fontolgatják?
Hadd legyek egészen konkrét: exit stratégián sehol sem dolgozunk. Nem tervezzük a kivonulást a régió egyik olyan országából sem, így Magyarországról vagy éppen Ukrajnából sem, amelyet pedig talán a legerősebben érintett a válság. Hosszú távú terveink vannak Kelet-Közép-Európában, és a magyar Raiffeisen ráadásul sok éven át az egyik legjobban teljesítő leányvállalatunk volt. A válság mellett ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül: a magyarországi fiókok és a munkatársak számát például több mint tíz százalékkal kellett csökkentenünk 2009-ben.
Ha a Raiffeisen nem is tervez nagy mozgolódást, ön szerint lesznek átrendeződések a térség bankpiacán?
A nyugat-európai pénzügyi csoportok meghatározó szerepet játszanak a régió bankszektorában. Ha tehát az anyabankok otthoni piacain – Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Görögországban vagy Olaszországban – átszervezések történnek, azok nyilván átrajzolják a kelet-közép-európai viszonyokat. Mégis, úgy gondolom, hogy a legnagyobb nemzetközi szereplők elkötelezettsége a régióban erős, és ezért nem valószínű, hogy érdemben változtatnák a súlyukat. Persze kivételek mindig akadhatnak, gondoljunk csak a Hypo Alpe Adria Group államosítására. Oroszországban is el tudom képzelni, hogy néhány kisebb bank nem bírja a versenyt a krízis utáni környezetben, amikor is sokkal nagyobb annak a jelentősége, hogy megfelelő lakossági banki csatornákon keresztül ki hogyan jut kihelyezhető forrásokhoz. Az is bekövetkezhet, hogy egy-két niche játékos, aki valamilyen speciális réspiacon tevékenykedett, hirtelen rádöbben, hogy eltűnt a niche-piaca vagy többé már nem termel profitot. De hogy a térség bankszektorának a kilátásai mennyire ígéretesek, azt az is igazolja, hogy számos – korábban kevéssé aktív – szereplő is szívesen növelné a súlyát. Ebből én arra következtetek, hogy a verseny erősödni fog.
(Fekete Emese)
____________________________________________________________________
A magyar államháztartás hiányát nem takarékossági programmal és megszorító intézkedésekkel kell megoldani, hanem egyértelműen a gazdaság élénkítésével.
A gazdaság élénkítésére vonatkozó elsődleges és legfontosabb lépés:
Egyszerű többséggel kell módosítani a feles törvénnyel elfogadott MNB-törvényt úgy, hogy az állam magához vonja a monetáris felségjogokat, amelyek eredetileg is az államot illetik!
- Ezzel az egyetlen törvénymódosító intézkedéssel 1996 óta először kerülhet adósságmentes és kamatteher nélküli pénz a magyar gazdaságba!
- Az állam 1996 óta először áttérhet a külföldről behozott kamatozó, devizaalapú és magántulajdonú hitelpénz helyett a magyar munkával fedezett közpénz kibocsátásához.
- Az olcsó jegybankpénzzel finanszírozott hitelek rendelkezésre bocsátása a lakosság részére pld. lakásépítésre, ESCO beruházások lebonyolítására
- Az olcsó jegybankpénzzel finanszírozott hitelek rendelkezésre bocsátása a kis- és középvállalkozók részére a reálgazdaság érték előállító tevékenységének a finanszírozására
Magyar Forint
Olvasd el végig és ha teheted, bánj így a pénzeddel:
Hogyan fogadjuk a pénzt.
A megdolgozott pénz úgy fog gyarapodni és szeretni a Te házadat, ha fizetési napon abból egy fillért sem költesz, hanem az ott tölt nálad egy éjszakát.
· Egyes bölcs papok szerint egy nagyobb összeget egy éven keresztül kell tartani egy számlán, amely „feltöltődik” az energiáddal és vonzani fogja a többi pénzt hozzád.
· Nem lesz pénzed, ha fütyülsz a lakásban, vagy kézzel törlöd le
az asztalról a kenyérmorzsát.
· Nem szabad a szomszédtól egyszerre kenyeret és sót kölcsön kérni, mert a szerencse elmegy a házadtól másik családhoz.
· Ha a házba fertőzött pénz kerül, a seprűt nyéllel, lefelé kell tárolni.
· Fizetésemelést csak szerdai napon szabad kérni.
· Ne fogadj el pénzt hétfőn, ne adj kölcsön kedden, és ne add meg az adósságod pénteken.
· Megadni vagy pénzt adni reggeli előtt nem szabad, mert az esti ígéretedet teszi tönkre.
· Óvakodj a váltásoktól és a gyakori kölcsönzéstől, törekedj arra, hogy a pénzed visszakerüljön hozzád.
· A szekrényben hagyott szezonális ruháidban soha ne hagyj pénzt és számlákat.
· A pénz nem szereti a lyukas zsebeket és a gombnélküli ruhát sem.
A pénztárcád soha ne maradjon üresen, mindig hagyj benne egy érmét.
· A papírpénzek mindig arccal feléd álljanak a pénztárcádban.
· A tárcád legkisebb zsebében tarts egy 500 Ft-os címletet háromszögbe összehajtva,
és mellé tégy egy olyan apró pénzérmét, amely lehet
(első fizetésedből, egy jó embertől vagy jó üzletből származó is).
Egy darab érmét soha ne költsd el, mert az egy szerencsés talizmán lesz, hogy a pénz ne haragudjon meg rád és vonzza a többit a kezedhez.
Nyereményből származó, nem becsületesen szerzett, talált, ajándék pénzek nem hoznak szerencsét, ezeket ne tartsd magadnál soha.
Add ezeket a rászorultaknak, vagy mihamarabb költsd el.
Elolvasva ezeket, a sorokat, megérted mostantól, hogy a pénzt nagyon könnyű elveszíteni és nagyon nehéz megtartani.
Ahhoz, hogy ne veszítsd el a pénzedet, a lehetőségeidhez
mérten tartsd be a fent említett törvényeket!
Végül egy kis "babona" sem árt…
Azért, hogy minél több pénz vonzódjon hozzád, hívd meg a barátaidat, ismerőseidet is az oldalunkra, hogy ők is tájékozódhassanak...
Ha legalább két barátodnak felhívod a figyelmét az itt elolvasható tartalmakra, akkor három szerencsés éved lesz, sok pénzzel.
A mappában található képek előnézete te látod a fától az erdőt?
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Nincs új bejegyzés.