Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mit tehetsz, hogy ne szegényedj el

Európai Polgári Kezdeményezések - EPK - Add a véleményed!

A víz és szennyvízhálózat emberi jog! Ehhez kell az EGYETÉRTŐ aláírásod SOS!

Cipruson bejelentették, hogy a szigetország 2014 júniusában tervezi bevezetni a garantált Alapjövedelmet

A hír azt bizonyítja, hogy valamennyi Eu tagállam hatáskörébe tartozik a döntés a Feltétel Nélküli Alapjövedelm bevezetéséről. Mindössze politikai szándék és akarat kérdése az adott tagállam részéről.

Ez a fajta megoldás a polgári demokrácia igazi győzelmét és a társadalmi kiegyezés alapját hozhatná el Magyarországnak is. Valamennyi politikai szereplőnek kormánypárti és ellenzéki oldalon az FNA elképzelés mentén sikerülhetne egészséges párbeszédet lebonyolítani és legalább ebben az egyetlen kérdésben együttműködni egymással.

Örömmel üdvözöljük a szigetországban megszületett politikai akaratot és a tiszteletre méltó döntést!

Továbbra is bízunk benne, hogy az Orbán kormány is elvégzi a szükséges közgazdasági számításokat és Ciprushoz hasonlóan olyan döntést hoz, amely az Alapjövedelem bevezetésével rántja ki a devizahiteleseket a bajból ugyanúgy, ahogy a többi elszegényedett társadalmi réteget is!  

Az Alapjövedelem egyetlen akadálya az irigység kultúrája lehetne, amit évszázadokkal ezelőtt a profitéhes tőke alapozott meg és ideje száműzni a társadalmi normák közül a devianciák sorába miután bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már nem képes a polgári demokrácia normái szerint működni.

A mai működésképelen rendszer alternatívája, a forradalom nélküli társadalmi változás útja az FNA! 

Az Alapjövedelem bevezetése az Eu tagállamok hatásköre! Mindössze politikai akarat kérdése és csupán a jelenleg is rendelkezésre álló állami pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítását kívánja meg! 2013.08.09.

Ha a polgári kormány nem lépi meg az FNA bevezetését, a szélsőséges politikai erők profitálhatnak: Friss látlelet a szegénységről! A drasztikus elszegényedés megindulása a 2008-as pénzügyi és gazdasági válsághoz köthető. A válságnak négy periódusa volt eddig Magyarországon. 2008. második felében tört ki a pénzpiaci válság, amely a megtakarítással rendelkezőket érintette. 2008−2009-ben visszaesett a foglalkoztatás, nőtt a munkanélküliség. Ezzel párhuzamosan a devizahitelek problémája is élesen megjelent. 2009−2011-ben az állami kiadásokat erőteljesen csökkentették, miközben nőttek a lakossági elvonások. Az egykulcsos SZJA bevezetése hátrányosan érintette az alacsony keresetűeket. 2011−2012-ben egyértelműen szűkítették a szociális és egészségügyi kiadásokat. A háztartások közel 81 százalékának nincs annyi tartaléka, hogy egy váratlan, nagyobb kiadást – 100 000 Ft nagyságban – ki tudjon fizetni. A fűtés hiánya 20 százalékról 27 százalékra nőtt az elmúlt két év alatt.

A válság elmúlt öt évében azok a negatív tendenciák erősödtek fel még jobban, amelyek a társadalom alsóbb rétegeit érintik hátrányosan. A szegénységnek nem csak a mértéke, hanem mélysége is hatalmas ütemben nőtt. Különösen jelentős volt a szegénységi kockázat növekedése a gyermekek és a fiatalok, az alacsony iskolázottságú és a roma háztartásfővel élők körében, valamint azok között, akik olyan háztartásban élnek, ahol a háztartásfő munkanélküli vagy inaktív.

A parlamenti pártok lemondtak a leszakadó rétegek felzárkóztatásáról, hiszen egyik pártnál sem jelent meg átfogó program a leszakadás további megakadályozására. Ha a folyamatokat nem tudja megfékezni az elit, akkor a szélsőséges politikai erők komolyan profitálhatnak ebből. forrás: Totyik Tamás

Ebből finanszírozzuk az FNA bevezetését!

FELTÉTEL NÉLKÜLI ALAPJÖVEDELEM - GYIK

VÁLASZTÁSOK 2014 - LAKOSSÁGI SZEMMEL

Ezt is megoldja az ALAPJÖVEDELEM bevezetése 

 


 

A jelenlegi politikai vezetés alkalmas arra, hogy az országunk megőrizze a szuverenitását és átvezesse az államot egy olyan fázisba, hogy talpra álljon, önállóvá váljon.

Ezt a magyar virtust a világuralom persze nem díjazza. Megpróbál olyan helyzetet teremteni, hogy a jelenlegi politika tarthatatlan legyen és a lakosság saját maga könyörögjön, hogy avatkozzanak be.

Ők kérték, ez már ismerős a történelemből, mert mindig így csinálták! Egy jól bevált módszer.

Ez történik most is. Lásd, Taveres-jelentés!

Szerencsére a lakosság, az igazi döntéshozók, akik távol maradnak a napi politikától, már nem manipulálhatók és elővették a józan észt. 

Azt a józan észt, amivel a magyar lakosság 2010-ben képes volt a világuralmi rendszer által lefizetettek kezéből kiragadni a hatalmat.

Az Orbán-kormányt a magyar lakosság választotta meg! Jó döntés volt annak ellenére, hogy a munkaközpontú társadalom erőltetése óriási, de még helyrehozható tévedése az Orbán kormánynak!

Muris látni, mekkora energiákat mozgósítanak Magyarország ellen, és egyben mélyen elgondolkoztató is.

Egy apró ország, amelyet fenyegetésnek érez a hatalmas és mindent uralni akaró Európai Unió.

Ez a tény önmagában is figyelemre és továbbgondolásra méltó!

Azt bizonyítja, hogy a magyar lakosság bölcs döntést hozott 2010-ben.

  

A gazdasági válság okai

 

              

Kattints a linkekre, ha válaszokat keresel az alábbi kérdésekre:

               Mit Tehetek - általános

·              Mit Tehetek - Jogászként
·              Mit tehetek - Kozgazdászként
·              MitTehetek - nyugdíjasként
·              Mit Tehetek - Képviselőként
 
Dr Drábik János előadásai
 
 
 
·     miért van az egész világ eladósodva (egyre jobban) ?
·     miért jelzáloggal terhelt az emberek vagyona, egyre nagyobb százalékban ?
·     miért nem képes a politika és az állam (a "demokrácia korában") az emberek érdekeit képviselni ?
·     miért kell egyre többet adózni ? Emellett miért építik le az oktatást, egészségügyet ?
·     miért szít a média ellentéteket ? Miért ugranak egymásnak vallások, nemzetek, pártok évszázadok óta ?
·     ha mindenki veszít rajta, akkor miért nem tudjuk a dolgokat megváltoztatni ? Vagy talán (indirekt módon) valakik profitálnak ezekből ? Ha igen, hogyan képesek (valós, vagy vélt) érdekeiket az embermilliók (milliárdok) érdekeivel szemben érvényesíteni ?

·     talán van valami baj a törvényeinkkel, aminek a következményei ezek ?

 

 

 
A pénzkibocsátás jogát az állam átengedte a magánbankoknak.
 
A legfőbb baj forrása, hogy a pénz túlnyomó részét nem az állam bocsátja ki.

A magánbankoknak így jogosítványa van arra, hogy "kölcsön" adjanak olyan pénzt, ami addig nem is létezett, és ezért kamatot szedjenek.

Új pénz hitelfelvételkor keletkezik (nem készpénz, hanem számlapénz, ami elfogadottságát tekintve a készpénzzel ekvivalens: az emberek, cégek és APEH szemében "ugyanolyan forint").
Bár a hitelpénzt a bank teremti (ráírja a hitelfelvevő bankszámlájára, ezzel ténylegesen növekszik a gazdaságban a pénzmennyiség), a hitelpénzért vásárolt eszközért (pl. szekrény vagy lakás) az egész gazdaság fizet a pénz értéktelenedésével.

Ám a pénzteremtés haszna nem az állami költségvetést segíti (ami az adókat csökkentené). Az állam még el is adósodik: kamatra kölcsön kapja azt a pénzt, amit magasabb tartalékráta mellett kibocsáthatott volna, de sajnos (az MNB "jóvoltából") az állam helyett magánbankok teremtettek. Ezért az adókból kamatot fizet.

Az állam közpénzből finanszírozott magánpénzbehajtóvá vált.

 

 

Stand by me - vimeo.com

Stand By Me | Playing For Change | Song Around The World from Concord Music Group on Vimeo.

 


  

Mit kezdenek a bankok
Magyarországgal?
A bedőlt hitelek ellenére igen vonzónak látják térségünk bankpiacát a nagy pénzügyi csoportok. A válság eldönti, kinek fontos igazán a kontinens keleti fele.
A CIB és a Raiffeisen marad  és kemény versenyre készül. Interjú két nemzetközi csúcsvezetővel.
2010. április 6. 12:36
 
Tényleg azt gondolja, hogy a válság után minden másképp van? – kérdezett vissza a Nobel-díjas Joseph Stiglitz a francia Le Point újságírójának a felvetésére a hetilap március közepi számában.
 
Az amerikai közgazdász egy sor ellenpéldát hozott: érvei között kiemelkedő helyen említette a bankok magatartását, a spekulatív termékek reneszánszát, és a bankároknak kifizetett prémiumok nagyságát – e tekintetben ugyanis még a válság sem hagyott maradandó nyomot a pénzügyi világban.
 
Stiglitz professzor gondolatát a legfrissebb tőkepiaci tendenciák is alátámasztják.

A reálgazdasági vergődés ellenére a befektetők hetek óta látványosan fújják a tőzsdei lufikat, az úgynevezett bóvli kötvényekből, vagyis a kifejezetten kockázatos, spekulatív értékpapírokból pedig közel három éve nem vásároltak annyit, mint most márciusban.

A rizikó tehát továbbra sem riasztja el a befektetőket, akik változatlanul oda gyűlnek, ahol a legnagyobb hozamot szimatolják.
 
 
 
 
 
 
Miért van a világ egyre jobban eladósodva
 
 
Meghökkentő idézetek bankároktól, közszereplőktől a bankuralmi törekvések kapcsán
 
 
Mit tehetsz, hogy ne szegényedj el

 

 

A 25 milliárdos IMF hitel nem is létezik
 
 
 
 


Térségünk most is jó piac a bankok számára

Ha a növekvő munkanélküliség és a bedőlő adósok kockázatát nem számítjuk, akkor csupa jót ígér Európa feltörekvő fele (amelybe az idevágó elemzések a visegrádi négyektől a balkáni régión át a FÁK-államokig igen sok, eltérő fejlettségű államot besorolnak).

A bankszektor nagysága (GDP-arányos mérlegfőösszege) ugyanis fele akkora sincs, mint az euró-zónában; a kihelyezett hitelek arányai az euró-övezeti átlagnak durván a 40 százalékát adják; a háztartások eladósodottságában pedig ennél is nagyobb tartalékok rejlenek. Az euró-övezetben ugyanis a magánszemélyek hitelállománya meghaladja a GDP 50 százalékát, ehhez képest Közép-Európa feltörekvő piacain csak a GDP negyedét, a FÁK-országokban pedig mindössze annak tizedét teszi ki.

Ami a lakáshiteleket illeti, e téren is messze még a nyugati átlag.

Ha a felzárkózás megtörténne, a GDP-arányos lakáshitel-állomány akár a tízszeresére is ugorhatna néhány országban. Miközben persze a betéti oldalon is bőven van még mit mozgósítani. A keleti matracok alól (esetleg offshore számlákról) hosszabb távon a térségbeli országok GDP-jének 20 százalékát is kitevő készpénz kerülhet elő, márpedig ennek előbb-utóbb banki számlákon kell landolnia.

 

 

A gyenge láncszemek kiesnek – interjú a CIB régiós vezetőjével 

Támogatja a CIB Bankot és a térség több államában is erősítené pozícióját az Intesa Sanpaolo – mondja Fabrizio Centrone, az olasz bankcsoport kelet-közép-európai igazgatója.

Igen kiterjedt pozíciókkal bír az Intesa Sanpaolo a régióban, ami a gazdasági válság bizonyos fázisaiban nem lehetett éppen megnyugtató. Mit tanultak a kelet-közép-európai fejleményekből?

Bízom benne, hogy a legrosszabbon már túl vagyunk. Mindenesetre a legnagyobb tanulság számunkra az, hogy csakis a fenntartható növekedést szabad megcéloznunk, mert ezzel védhetjük meg a bankot és az ügyfeleket a válságtól.

Csalódtak a kelet-közép-európai gazdaságok teljesítményében?

A krízis keményen érintette a térség gazdaságait, a nem teljesítő hitelek és a céltartalékok emelkedésén keresztül pedig az egyes országok bankrendszereit is. Ez értelemszerűen nyomot hagyott a banki eredményeken is. A kormányok ugyan próbálták enyhíteni a károkat a különböző ösztönző csomagokkal, de erre például Magyarországon – a költségvetési mozgástér szűkössége miatt – korlátozottan volt lehetőség. Ráadásul a magyar bankok portfóliójában még több volt a problémás hitel és gyorsabban emelkedtek a céltartalékok is, miközben a hitelkereslet visszazuhant. Mindezek ellenére bizakodóak vagyunk a jövőt illetően.

Pontosan mire készülnek? Pozícióik megerősítésén vagy éppen a kivonulás előkészítésén dolgoznak?

Annak alapján, amit a közelmúltban a bankcsoportunk a leánybankjai érdekében tett, valamint amit a hivatalos nyilatkozatokon keresztül a nyilvánosság elé tárt, aligha vádolhatja bárki az Intesa Csoportot azzal, hogy a régióból történő kivonulást készítené elő. Változatlanul hiszünk a térség nagy növekedési potenciáljában, és úgy gondoljuk, hogy a rossz hitelek is csak átmenetileg húzzák vissza a fejlődést. Magyarországon is megkezdődik a kilábalás, erről meg vagyok győződve. Például azért, mert általában véve a gazdaságnak és ezen belül a pénzügyi szektornak is fel kell zárkóznia az európai sztenderdekhez. A CIB Bankot ilyen megfontolásból támogatjuk és a térség több államában még erősíteni is szeretnénk a jelenlétünket.

Bankot is vennének? Milyen szempontokat mérlegelnének, ha egy versenytárs eladósorba kerülne?

Inkább az organikus fejlődésben hiszünk, és nem akarunk minden áron bankot venni. Most egyébként nem is látunk semmit a láthatáron, ami persze nem jelenti azt, hogy a későbbiekben ne vizsgálnánk meg a felbukkanó lehetőségeket.

Megnevezne néhány célországot vagy célbankot, amelyik vonzó lehet az Intesa Csoport számára?

Úgy vélem, hogy a térség több országában bizonyítottunk már. Készek vagyunk arra, hogy máshol is megmutassuk, mit tudunk.

Ön szerint lesz érdemi átrendeződés a régió bankpiacán?

Azt gondolom, hogy a válság felgyorsítja a koncentrációt. A leggyengébb és a legrosszabb hatékonysággal működő szereplőket kivonulásra késztetheti.

Ezek a gyenge láncszemek önként esnek ki, vagy azért, mert bizonyos állami segítségekért cserébe erre kényszerülnek?

Nem zárnám ki, hogy néhány kritikus esetben be kell majd avatkozniuk a szabályozóknak is. De leginkább azt látom, hogy a pénzügyi csoportok egy része optimalizálja a térségbeli jelenlétét és bizonyos részpiacokra koncentrál. Mások a portfóliójukat igazítják a likviditási helyzetükhöz. Elképzelhető, hogy ez a folyamat kivált majd néhány tranzakciót a jövőben. Eddig azért nem láttunk sok adás-vételi ügyletet, mert még valószínűleg túl nagy az űr a kínálati és a piaci árak között.
(Fekete Emese)


Vagy mégsem itt kell növekedni?

„Az lesz a mérvadó, hogy ezt az évet milyen eredménnyel zárják a bankok. Onnantól kezdve, hogy egy ember elveszti a munkahelyét, 6–8 hónap telik el addig, hogy ne tudja törleszteni a hitelét. Előbb feléli a végkielégítését, a családi tartalékait, aztán kimerül, és elkezd nem törleszteni” – vázolja a tipikus menetrendet Bunna Gyula, a Pricewaterhouse Coopers igazgatója, aki szerint a bedőlési veszély, csak Magyarországon, 250–300 ezer embert fenyegethet.

A szakember éppen emiatt óva int a tavalyi profitok feletti korai örömtől. A magyarországi munkanélküliség, amely éppen a napokban 11,4 százalékos csúcsra ért, még nem csapódott le a banki eredmény-kimutatásokban, és hasonló nehézségek előtt áll a régió többi állama is. A fordulópont tehát inkább jövő tavasszal lehet, amikor is eldől, mely bankok akarják és bírják is tartani a térségbeli pozíciójukat.

Van itt tehát kincs bőven, amit ki lehet aknázni – kérdés, hogy kinek fog sikerülni, és ehhez mekkora kockázatot kell bevállalnia. Azoknak a bankcsoportoknak, amelyek évekkel ezelőtt megvetették a lábukat a régióban, és mára helyenként 10–20 százalékos piaci súlyt szereztek, vagy azoknak, amelyek ma még itt sincsenek, ám mernek és tudnak is kockáztatni.
Exit stratégián nem dolgozunk – Raiffeisen
Nem tántorították el a régió problémái a Raiffeisen Csoportot, amely egy új direktbankot indít a közeljövőben – derül ki Herbert Stepic, a Raiffeisen International Bank-Holding AG vezérigazgatójának szavaiból.

Felkavarta az állóvizet egy nemrégiben kiszivárgott belső előterjesztésük. E szerint alapvető szerkezeti átalakításokat fontolgatnak: összevonnák a Raiffeisen Zentralbankot (RZB) a kelet-közép-európai leánybankokat tömörítő Raiffeisen International (RI) holdinggal. Milyen következményekkel járna ez praktikusan?

Ez a fúzió még nem eldöntött tény. Pusztán egy, a lehetséges stratégiai irányok közül, amelyet – ha végleges döntés születik róla – a részvényeseinknek és a szabályozó hatóságoknak is jóvá kellene hagyniuk. De ami az ügyfeleket illeti, ideértve a magyarországi Raiffeisen Bank 360 ezer számlatulajdonosát is, semmit nem éreznének ebből a változásból. Ettől nem változna a bank piaci pozíciója és a fiókok tevékenysége sem. Pusztán annyi történne, hogy a magyar leánybank – mint ahogy a többi 14 érdekeltségünk is a régióban – tovább bővíthetné a termékpalettáját. Bizonyos speciális területeken, például a befektetési banki tevékenységben vagy az export- és projektfinanszírozásban hasznosíthatnák az RZB tudását. Ezen kívül a refinanszírozási kondícióik is javulnának, miután eddig a régiós cégeket tömörítő holdingnak nem volt közvetlen hozzáférése a hitelpiacokhoz.

Az esetleges átalakulás nyilván nem független a válságtól. Csalódott a régió teljesítményében?

Ami 2008 utolsó negyedében történt, az páratlan, legalábbis az én eddigi életemben.
A kelet-közép-európai országokat azonban nem venném egy kalap alá, ez a csapat meglehetősen heterogén. Lengyelország és Csehország gazdasága például relatíve jól teljesített 2009-ben is, előbbi az egyetlen olyan ország volt az egész kontinensen, amelynek – 1,4 százalékkal – nőtt a GDP-je.
Magyarország a múlt hibái miatt szenvedett. A magas költségvetési hiány és az exportvezérelt gazdaság összeomlása kis híján csődbe juttatta. Ugyanakkor meg vagyok róla győződve, hogy a Bajnai-kormány intézkedései megalapozzák a jövőbeli növekedést. Sajnos a felépülés sokáig fog tartani. Költségvetési megszorításokra még szükség lesz, és mivel a belső keresletet aligha lehet élénkíteni, a munkanélküliség is tovább nőhet.

Melyek azok az országok és üzletágak, amelyekben erősítenének?

A válság igazolta, hogy az üzleti modellünkkel, az univerzális banki stratégiával nincs probléma. Mivel 17 országban jelen vagyunk a régióban, nagyon jó rálátásunk van arra, hogy hol, mik a legnagyobb kihívások és a legjobb lehetőségek. A stabil gazdaságok, például Lengyelország, Csehország vagy Szlovákia változatlanul nagyon érdekesek a számunkra, de Oroszország is az, amelynek a gazdasága nagyon gyors fordulatokra képes.

Az elmúlt másfél év ugyanakkor abban is megerősített bennünket, hogy milyen fontos forrást jelentenek a magánszemélyek bankbetétei. A lakossági ügyfélkör szélesítése érdekében egy új direktbankot is létre akarunk hozni, miközben erősítenénk a privátbanki üzletágat.
Ami pedig a vállalati bankolást illeti, leginkább a befektetési tevékenységünket erősítenénk. Szeretnénk aktívan hozzájárulni a térség tőkepiacainak a fejlődéséhez, mert az sok országban még alig létezik.

Magyarországot nem említette. Netán a visszavonulást fontolgatják?

Hadd legyek egészen konkrét: exit stratégián sehol sem dolgozunk. Nem tervezzük a kivonulást a régió egyik olyan országából sem, így Magyarországról vagy éppen Ukrajnából sem, amelyet pedig talán a legerősebben érintett a válság. Hosszú távú terveink vannak Kelet-Közép-Európában, és a magyar Raiffeisen ráadásul sok éven át az egyik legjobban teljesítő leányvállalatunk volt. A válság mellett ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül: a magyarországi fiókok és a munkatársak számát például több mint tíz százalékkal kellett csökkentenünk 2009-ben.

Ha a Raiffeisen nem is tervez nagy mozgolódást, ön szerint lesznek átrendeződések a térség bankpiacán?

A nyugat-európai pénzügyi csoportok meghatározó szerepet játszanak a régió bankszektorában. Ha tehát az anyabankok otthoni piacain – Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Görögországban vagy Olaszországban – átszervezések történnek, azok nyilván átrajzolják a kelet-közép-európai viszonyokat. Mégis, úgy gondolom, hogy a legnagyobb nemzetközi szereplők elkötelezettsége a régióban erős, és ezért nem valószínű, hogy érdemben változtatnák a súlyukat. Persze kivételek mindig akadhatnak, gondoljunk csak a Hypo Alpe Adria Group államosítására. Oroszországban is el tudom képzelni, hogy néhány kisebb bank nem bírja a versenyt a krízis utáni környezetben, amikor is sokkal nagyobb annak a jelentősége, hogy megfelelő lakossági banki csatornákon keresztül ki hogyan jut kihelyezhető forrásokhoz. Az is bekövetkezhet, hogy egy-két niche játékos, aki valamilyen speciális réspiacon tevékenykedett, hirtelen rádöbben, hogy eltűnt a niche-piaca vagy többé már nem termel profitot. De hogy a térség bankszektorának a kilátásai mennyire ígéretesek, azt az is igazolja, hogy számos – korábban kevéssé aktív – szereplő is szívesen növelné a súlyát. Ebből én arra következtetek, hogy a verseny erősödni fog. 
(Fekete Emese)

 

A magyar államháztartás hiányát nem takarékossági programmal és megszorító intézkedésekkel kell megoldani, hanem egyértelműen a gazdaság élénkítésével.
 
A gazdaság élénkítésére vonatkozó elsődleges és legfontosabb lépés:
 
Egyszerű többséggel kell módosítani a feles törvénnyel elfogadott MNB-törvényt úgy, hogy az állam magához vonja a monetáris felségjogokat, amelyek eredetileg is az államot illetik!
 
  • Ezzel az egyetlen törvénymódosító intézkedéssel 1996 óta először kerülhet adósságmentes és kamatteher nélküli pénz a magyar gazdaságba!
 
  • Az állam 1996 óta először áttérhet a külföldről behozott kamatozó, devizaalapú és magántulajdonú hitelpénz helyett a magyar munkával fedezett közpénz kibocsátásához.
 
  • Az olcsó jegybankpénzzel finanszírozott hitelek rendelkezésre bocsátása a lakosság részére pld. lakásépítésre, ESCO beruházások lebonyolítására
  • Az olcsó jegybankpénzzel finanszírozott hitelek rendelkezésre bocsátása a kis- és középvállalkozók részére a reálgazdaság érték előállító tevékenységének a finanszírozására

 

 
Magyar Forint  
 
Olvasd el végig és ha teheted, bánj így a pénzeddel:                                     
 
 
Hogyan fogadjuk a pénzt. 
 
A megdolgozott pénz úgy fog gyarapodni és szeretni a Te házadat, ha fizetési napon abból egy fillért sem költesz, hanem az ott tölt nálad egy éjszakát.                             
 
·        Egyes bölcs papok szerint egy nagyobb összeget egy éven keresztül kell tartani egy számlán, amely „feltöltődik” az energiáddal és vonzani fogja a többi pénzt hozzád.
 
·        Nem lesz pénzed, ha fütyülsz a lakásban, vagy kézzel törlöd le
 
az asztalról a kenyérmorzsát.
 
·        Nem szabad a szomszédtól egyszerre kenyeret és sót kölcsön kérni, mert a szerencse elmegy a házadtól másik családhoz.
 
·        Ha a házba fertőzött pénz kerül, a seprűt nyéllel, lefelé kell tárolni.
 
·        Fizetésemelést csak szerdai napon szabad kérni.                 
 
 
·        Ne fogadj el pénzt hétfőn, ne adj kölcsön kedden, és ne add meg az adósságod pénteken.
 
·        Megadni vagy pénzt adni reggeli előtt nem szabad, mert az esti ígéretedet teszi tönkre.
 
·        Óvakodj a váltásoktól és a gyakori kölcsönzéstől, törekedj arra, hogy a pénzed visszakerüljön hozzád.
 
 
 
·        A szekrényben hagyott szezonális ruháidban soha ne hagyj pénzt és számlákat.
 
·        A pénz nem szereti a lyukas zsebeket és a gombnélküli ruhát sem.
 
 

 A pénztárcád soha ne maradjon üresen, mindig hagyj benne egy érmét.
 
 
 
·        A papírpénzek mindig arccal feléd álljanak a pénztárcádban.
 
 
·        A tárcád legkisebb zsebében tarts egy 500 Ft-os címletet  háromszögbe összehajtva,
 
és mellé tégy egy olyan apró pénzérmét, amely lehet
 
    (első fizetésedből, egy jó embertől vagy jó üzletből származó is).
 
 
 
Egy darab érmét soha ne költsd el, mert az egy szerencsés talizmán lesz, hogy a pénz ne haragudjon meg rád és vonzza a többit a kezedhez.
 
 
 
Nyereményből származó, nem becsületesen szerzett, talált, ajándék pénzek nem hoznak szerencsét, ezeket ne tartsd magadnál soha.
 
Add ezeket a rászorultaknak, vagy mihamarabb költsd el.
 
 
Elolvasva ezeket, a sorokat, megérted mostantól, hogy a pénzt nagyon könnyű elveszíteni és nagyon nehéz megtartani.
 
 
Ahhoz, hogy ne veszítsd el a pénzedet, a lehetőségeidhez
 
mérten tartsd be a fent említett törvényeket!
 
 
 

 
Azért, hogy minél több pénz vonzódjon hozzád, hívd meg a barátaidat, ismerőseidet is az oldalunkra, hogy ők is tájékozódhassanak...
 
A viccet félretéve: ha tetszett amit nálunk olvasol, kérünk kattints a lap tetején a Megosztás gomba. Jó lenne egy kis visszajelzés, érdemes folytatnunk, mert önkéntes munkával bővítjük itt a tartalmat. Minden visszajelzést előre is nagyon köszönünk, Kerekes Klári

 

 


 

 

Kényszerpályára tett a szegénység
 
A magyar lakosság azért élt a devizahitelek nyújtotta lehetőségekkel, mert nyugat-európai értelemben véve szegény. A hitelezés márciustól való korlátozása nem kezeli érdemben a problémát. Csak az alacsony infláció nyomán emelkedő reálbérek ösztönözhetnek takarékosságra, kormányzati intézkedések nem. Gazdag László publicisztikája.
2010. március 7. 06:30
 
 
1,7 millió devizahiteles van ma Magyarországon. Számukra katasztrofális volt, amikor a forint/euro árfolyam a 247 forintról fölment 312 forintra. Devizánk gyengülése miatt többszázezer ember került a fizetésképtelenség határára.
 
2010 március elejétől hatályos az a kormányrendelet, amely úgymond véget vetne a felelőtlen devizahitel nyújtásnak és igénybevételnek. A közvéleményben az a kép alakult ki, hogy a devizahitelek rohamos terjedése a felelőtlenül hitelező bankoknak és a felelőtlenül kölcsönt felvevő lakosságnak „köszönhető”.


Nincs túlfogyasztás

A bankok miért adtak devizahitelt, és a magyar lakosság miért vette ezt igénybe előszeretettel a forintalapú hitel helyett? Nos, mindkettő kényszerhelyzetben volt, és nem jószántából cselekedett így. Először is miért nem takarít meg a magyar lakosság? Azért, mert nem tud. Nyugat-európai értelemben a magyar lakosság 80 százaléka szegény. Azért szegény, mert a magyar munkavállaló a teljesítményéhez képest erősen alulfizetett.
Míg az egy főre jutó GDP terén hazánk az EU-27-ek átlagának 60 százalékát éri el, addig a bérszínvonal eme átlag egyharmada alatt van. (Ez a két mutató egyébként romlik: öt évvel ezelőtt a két arány 62 és 42 százalékos volt) Nem igaz tehát a „tücsöknemzet” mese, a jövőjét fölélő, „túlfogyasztó” magyar lakosságról.

Ebből a bérszínvonalból a magyar lakosság nem tud tömegével megtakarítani. Ezért kényszerült rá, hogy hitelt vegyen föl gépkocsi vásárlásra és főként lakásvásárlásra. Ez tehát kényszerhitel.

Ha volt alternatív lehetőség, miért ne választotta volna a lakosság az alacsonyabb kamatozású devizahitelt? Ebben benne volt a kormányzati és jegybanki felelős monetáris politikában való bizakodás, kimondva, kimondatlanul. A kisember, de még a kereskedelmi bankok vezetői sem számítottak ekkora kormányzati és jegybanki felelőtlenségre, mint amit Magyarországon tapasztaltunk az utóbbi másfél évben: 247 forintról 312 forintra ment föl az euró ára. Igaz, közben visszament az árfolyam 270 forint körülire, de az is jelentős árfolyamveszteség. A forint árfolyamát meg kellett volna a jegybanknak idejében fogni.

A kereskedelmi bankokat sem lehet hibáztatni, hiszen szintén kényszerhelyzetben voltak, amikor a magas infláció miatt irreálisan magas kamatú forinthiteleiket a lakosság egyszerűen képtelen volt fölvenni. Ne feledjük el, hogy a bankár számára a pénz ugyanolyan áru, mint a termelő és kereskedő számára az autó, vagy a fogpaszta: ha meg akar élni, a pénzt bizony értékesítenie kell. A hitelképesség vizsgálatát pedig azért nem lehet rajtuk számon kérni, mert a magyar lakosság jövedelmi helyzete mellett a hiteligénylők döntő részét ilyen alapon eleve ki kellett volna zárni.

A mostani kormányzati intézkedés megint a felszínt kapargatja, afféle megkésett pótcselekvésként, és természetesen nem is jelenthet hosszú távú megoldást.

Erős-e a forint?

Erősen vitatható, hogy a forint túlértékelt lenne. A fogyasztói kosárhoz képest biztos nem, most közel van a vásárlóerő paritáshoz. De nem ez a fontos, hanem az időbeli tendencia.

A forint árfolyamának gyengülése azonnal inflációs nyomást eredményez, mert a magyar gazdaság importfüggősége technikai jellegű. A nyersanyagot, energiahordozót, alkatrészt be kell hozni akkor is, ha megdrágul. Ha meglódul az infláció, emelni kell az irányadó kamatlábat, hiszen a reálkamatláb nem lehet negatív. Egyetlen százalékpontnyi kamatlábemelés ma kb. 140 milliárd forinttal rontja az államháztartás egyenlegét. Két százalékpont kamatlábcsökkentés (ami az infláció csökkenésének függvénye) már fedezte volna a 13. havi nyugdíj 220 milliárdos összegét. Ebből is látszik, hogy merre van a kitörés útja: következetes monetáris szigor, erős (nem inflálódó és nem leértékelődő) forint. És nem megszorítások. Mellesleg a nyugdíjas ezt a 13. havi nyugdíjat elköltötte volna a piacon, ebből nőtt volna például az agrártermelők, a kereskedők bevétele, ami áfa-és szja-bevétel növekedést eredményezett volna a költségvetésben, vagyis egy jelentős része visszafolyt volna oda.

A forint árfolyamán lehet vitatkozni, de a tendencia a lényeges: ha erősödik, az antiinflációs hatású, ha gyengül, az inflációs hatású. Márpedig az infláció kárvallottja többek közt az államháztartás, valamint a bérből, fizetésből élő kisember.

Az infláció gátolja a szerkezetváltást

A magas infláció elfedi a gazdaság beteg gócait, az alacsony hatékonyságú szektor inflációs árnyereséget tud bezsebelni, és ezzel továbbhárítja rossz költséggazdálkodásának következményeit a fogyasztóra, túl tud élni. Nem következik be a schumpeteri „teremtő pusztulás”, az ország erőforrásai rossz allokációban működnek. Vagyis az infláció konzerválja az elavult gazdaságszerkezetet. Már szinte komikus élményem, hogy egy egyetemi közgazdasági tankönyvben azt olvastam, miszerint az infláció segíti a szerkezetváltást, mert úgymond a jók jobban tudnak árat emelni, mint a kevésbé jók. Nos, a piacgazdaság arról szól, hogy a jók jobban tudnak árat csökkenteni, mint a kevésbé jók.
Gazdag László korábbi írásai az fn.hu-n


A valutaleértékelés hatása hasonló: rögzíti az elavult exportszerkezetet, mert gazdaságosnak tünteti föl a veszteséges exportot. A szocialista korszakban a vásárlóerő paritáshoz képes évtizedeken át felére leértékelt forint következtében a nemzetgazdaság vesztesége önmagában felért egy világháborús veszteséggel. A leértékelt forint az egyik fő okozója volt az ország elavult – import- és nyersanyagigényes - makroszerkezete konzerválásának!

A megoldás: reálbér-növekedés

Bármilyen meglepően hangozzék is a hazai főkönyvelői közgazdaságtan emlőin nevelkedett mai közgazda-nemzedék számára, de a megoldás a reálbérek és reálnyugdíjak fokozatos, megfontolt emelése lenne, illetve lesz, ha szakítunk dogmáinkkal, és végre áttérünk a racionális gazdaságpolitika útjára. Akkor majd fog megtakarítani a magyar lakosság, nem kell külön „ösztönözni” rá. Mert megtakarítani, kérem csak tisztességes jövedelemből lehet.

Ami a reálbér-és reálnyugdíj emelést illeti, nem a nominálemelés a megoldás, hanem az infláció leszorítása, a pénzstabilitás megteremtése.

Az infláció a legalattomosabb „makromutató”, nem tűnik olyan húsbavágónak, mint a munkanélküliség például. Észrevétlenül, „sunyi módon” apasztja el a kisember jövedelmének vásárlóerejét, szegényíti el, vagy taszítja deklasszáló nyomorba családok tömegeit. Alattomos, mert észrevétlenül eredményezi akár évtizedeken át egy nemzetgazdaság elavult makro-szerkezetének konzerválását. Nem véletlen, hogy a nyugati közgazdaságtan már évtizedek óta az egyes számú közellenségként kezeli az inflációt, megelőzve a recesszió és a munkanélküliség elleni harcot, de még az egyensúlyra törekvést is.

Válságmentes időben a pénzkiáramlásnak a GDP-hez kell igazodnia, mégpedig nem közvetlenül a vállalkozói oldalon, hanem a béreken, a fogyasztáson, vagyis a piacon keresztül. Válság idején ez annyiban módosul, hogy a reáljövedelmek megőrzésére kell törekedni, a válság reálgazdasági hatásának mérséklése érdekében. Egyensúlyra törekedni válság idején. Ahogy ezt kormányunk most teszi, ellentmond a józan észnek.

Az adóvágás nem csodaszer

A meggondolatlan, túlzott, idő előtti adó-és járulékcsökkentés súlyos egyensúlyi zavarhoz vezethet, mégpedig azonnal, hiszen a várt pozitív hatások esetleges jelentkezése csak jelentős időeltolódással realizálódhat. Emlékeztetnék rá, hogy hasonló jelenséget láttunk 2005 után, amikor a Gyurcsány-Kóka kormány pénzügyileg megalapozatlan, meggondolatlan autópálya-és metróépítési programba kezdett, abból kiindulva, hogy majd az autópályák hozzák a tőkét és a fellendülést. Ez borította az államháztartást egyetlen év alatt, 2006-ban 3400 milliárd forinttal „szaladt el” az adósságállomány, kezdődött el a kapkodás, melynek eredménye lett az új IMF-hitelkeret. (Ennek már semmi köze az Orbán-kormány és a Medgyessy-kormány korábbi béremeléseihez.)

Kell-e a magyar gazdaságot külön növekedésre serkenteni, ilyen-olyan intézkedésekkel, pl. adócsökkentéssel? Nem kell, nem is szabad. Egy alacsony bázisról induló gazdaság, ha a fenntartható fejlődés útjára állt, természeténél fogva magasabb növekedési ütemet fog produkálni, mint a nála jóval fejlettebbek.

Ellenben sokkal nagyobb gondot kell fordítani az ország gazdaságszerkezetének hosszú távú átalakítására. Ezt nem lehet a „majd a piac, majd a magántulajdon megoldja” jellegű vajákos ráolvasásra bízni, ahogy mi tettük 1990 után.

(A szerző kandidátus, egyetemi docens.)
 
 

Társadalmi Kiegyezést kezdeményezünk 2013.08.01. 

Választások 2014 - Lakossági szemmel

Az állam lehet a társadalmi átalakulás eszköze is

Az állam felruházása jogosultságokkal nem a tőke és a gazdasági uralom, hanem a nagy tömegek, a lakosság privilégiuma, joga és kötelezettsége

A magyar lakosság felismerte 2010-ben, hogy az alapvető társadalmi antagonizmus nem a kormányzás szintjén van. A megoldást tehát nem az államtól való eltávolodásban látta, amikor a kétharmados döntését meghozta.

A helyes irány továbbra is az állam megerősítése a jogaiban! Az állam a társadalmi átalakulás élére állhat, amennyiben él a nagy tömegek még megmaradt bizalmával.

A gazdasági antagonizmus az, amely ellen az államnak és a lakosságnak egymással együttműködve kell fellépnie.

Az állam dönthet úgy, hogy az egészséges társadalmi változások élére áll és a forradalom nélküli utat, az Alapjövedelem bevezetését mérföldkőnek tekinti amikor bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már egyre kevésbé képes megfelelni a polgári demokrácia normáinak!

 

Alternatív energiaforrások; nap-, szélenergia; hőszivattyúk; szellőztetőgépek:

http://www.geo-solar.net/geosolar/index.html

 

Új Medicina:

Az új medicina egy természettudományos rendszer. Az orvostudomány periódusos rendszere. Leírja az élő szervezetek működését, megbetegedések mechanizmusát, azok kialakulását és elmúlását. Olyan szakmai precizitással, ami ezelőtt soha nem létezett . Ez józan paraszti ésszel felfogható biológia, élettan. Megmutatja, adott helyzetre, konkrét konfliktus-szituációra hogyan reagálnak az élőlények fizikai, testi, szervi, és mentális szinten. Leírja az ún. biológiai különprogramokat, az eseti és feltételhez kötött válaszreakciókat, tehát azokat az elváltozásokat, (az összeset!) amit eddig - az összefüggések ismeretének hiányában - megbetegedésként értelmeztünk (allergiától a végbélrákig).Végre van egy megbízható eszköz, pontos ismeret, egy "térkép az emberi test bölcs üzemeltetéséhez". Bizonyíték arra, hogy minden elváltozásnak van (biológiai) értelme. 
http://www.ujmedicina.hu/

 

Hasznos tudnivalók az élelmiszer adalékanyagokról:

http://www.geo-energia.hu/hpc/eteladalek.html?a=geosolar

 

Háború a nemzet ellen (Jelenczki István 4 részes dokumentumfilmje Magyarország jelenlegi helyzetéről.)

DVD-n megvásárolható: http://jelenczki.hu/

Kapcsolódó cikkek:

http://msztolna.neobase.hu/content/h%C3%A1bor%C3%BA-nemzet-ellen

http://barikad.hu/node/43243

  

Zeitgeist Movement Magyarország:

 

 

 

 

http://www.thezeitgeistmovement.hu/

 

Zeitgeist Movement:

http://www.thezeitgeistmovement.com/

 

Zeitgeist Magyarország:

http://www.zeitgeisthungary.com

 

Zeitgeist blog:

http://zeit-geist.blog.hu/

 

EzVan Kiadó:

http://www.ezvankiado.hu/

 

Eredeti angol nyelvű videók a 9/11-ről, és hasonló témákról:

http://www.question911.com/linksall.htm

 

Teljes kronológiai sorrend a 9/11-es eseméyenkről angolul:

http://www.historycommons.org/project.jsp?project=911_project

 

Nagyon fontos oldal az alternatív energiákról, magyarul (köszönöm Ildinek a linket!):

http://www.alternativenergia.hu/

 

Az ingyeneregiákról szóló tanulságos oldal:

http://fenykapu.free-energy.hu/

 

Ébresztés (az oldal mottója: “A pénz nem eszköz lett, hanem cél. Ezért omlik össze a gazdaság.”)

http://ebresztes.tk/

 

Filmek és feliratok:

http://t1115felirat.neobase.hu/

 

 Money Reform Party (angol)

 

 

 

 

 9/11-ről magyarul:

http://www.lucidumintervallum.com/1/wtc-al.html

 

ORGRIDEA - Organic Grid Of Ideas (Organikus Gondolatháló):

http://orgridea.org/

 

Alex Jones tényfeltáró oldala (angol):

http://www.infowars.com/

 

Vízenergia alapítvány: A víz ég, a víz a legolcsóbb és legtisztább üzemanyag!

http://www.vizenergia.hu/

 

Új látásmód a gyógyászatban ("A kialakult betegséget kezelni olyan, mintha az ember akkor kezdene forrást építeni, amikor már megszomjazott"):

http://www.tryme.shp.hu/

 

Világfa (ismertető oldal) - Önkéntes társadalomüzemeltetési környezet az élő bolygóért:

https://sites.google.com/site/vilagfainfo/

 

Szívesség közösség:

Azért csináljuk, mert 

  1. jelen társadalmi helyzetünk kulcsa szerintünk: önzetlenségben fejlődni
  2. a szívesség lehetőség tapasztalni: érdek nélküli adást – és elfogadást
  3. hisszük, hogy ma, MOST megtett pici, egyéni lépésektől változik a világ
  4. felelősségünk tehát tenni, amiről tudjuk, hogy jó – nem csak beszélni róla

http://szivesseg.net/content/isten-hozott

 

Egy magyar polgár válogatása a még gondolkodó magyarokhoz:

http://www.budapesti.info/

 

Magyarok Szövetsége:

http://www.magyarokszovetsege.hu

 

TUDATOSSÁG-TUDATÁBAN:

http://www.tudatossag-tudataban.blogspot.com/

 

Az USA államadóssága percről-percre:

http://brillig.com/debt_clock/

 

Free energy generator (angol):

http://www.magniwork.com/ 


 

 

A mappában található képek előnézete Ökoklikk hétvége Galgahévíz