Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tudatos vásárló a fogyasztói társadalomban

Társadalmi Kiegyezést kezdeményezünk 2013.08.01.

TELE-KOCSI segítség ERDÉLYBE

 Etikus Bank Magyarországon  - már te is választhatod!

 

 
 
Tudatos vásárló
 
Mi a tudatos vásárlás, ki a tudatos vásárló?
 
Erre a kérdésre a klasszikus fogyasztóvédelemnek is megvan a maga válasza, amely azonban hiányos és egyoldalú.
 
A klasszikus fogyasztóvédelem szerint tudatos vásárló az
·         Aki nem hagyja, hogy átverjék.
·         Aki tisztában van fogyasztói jogaival és él is velük.
·         Aki tájékozódik az árakról, a termékek minőségéről, a kapcsolódó szolgáltatásokról és a legjobb ajánlatot választja ki.
 
Mindez valóban fontos.
A tudatos vásárlás azonban többet  kell  jelentsen  annál minthogy képviseljük és érvényesítjük saját jogainkat és érdekeinket.
 
Fontos, hogy etikailag és környezetileg is tudatosak legyünk.
Ez azt jelenti, hogy saját magunkon túl másokra is tekintettel vagyunk.
Ezek a mások lehetnek ma élő emberek, vagy a jövőben megszületendő gyermekeink, unokáink, vagy nem emberi létezők: állatok, növények, ökológiai rendszerek.
 

A tudatos vásárlók tehát olyan fogyasztói döntéseket próbálnak hozni, amelyekkel nem csak ők járnak jól, hanem a világ is.

Döntéseik alapvető értékeket tükröznek: hitüket az igazságosságban, a méltányosságban, az ökológiai felelősségben.

 
Miért fontos ez?

Mert fogyasztói társadalomban élünk. 
 
Ez konkrétan azt jelenti, hogy a gazdaság és a társadalom is jórészt a fogyasztás körül szerveződik. A vállalatok igyekeznek befolyásolni a reklámjaikkal mi az, ami tetsszen a fogyasztóknak, hiszen ez a piaci sikerük egyetlen záloga.
 
A fogyasztás szerepe a társadalomban már jóval több  mint egyszerű gazdasági tevékenység: a fogyasztás önmagában is társadalmi, kulturális, sőt pszichológiai jelentőséggel bír.  A reklámok és  a  média  manapság jobban befolyásolja azt, hogy mit gondolunk, hogyan beszélünk a világról,  mint a kultúra. A személyes identitásunk pedig gyakran kibogozhatatlanul összefonódik a vásárolt termékek köré fonódott külsőségekkel.
 
A fogyasztás tehát jóval több, mint puszta materiális tevékenység. Rendben van: akkor legyen is több! Minden embernek szüksége van arra a tudatra, hogy amit csinál annak van értelme, annak van értéke.....
 
A maguk módján a reklámok is ezt igyekeznek velünk elhitetni: a reklámok szerint egy autó megvásárlása tulajdonképpen önmegvalósítás. Amely révén tárgyiasult formában olyan magasabb rendű értékeket kapunk kézhez  mint a szabadság, az önállóság, stb.
 
·         A tudatos vásárlók hajlandóak és képesek függetleníteni magukat a reklámoktól. Illetve képesek a reklámok mögé nézni és igyekeznek elgondolkodni azon is:
 
1.      mi a valódi értelme és a valódi értéke annak a terméknek
2.      a termék megvásárlása pld. több hulladékot termel-e mint amennyi csekély élvezetet az elfogyasztása jelent
3.      a termék megvásárlásával esetleg  támogat-e egy olyan céget  amely pld. érdekelt a génmanipulációban, vagy éppen kozmetikai célokra állatkísérleteket folytat, stb.
4.      a termék meg nem vásárlása okoz-e bármilyen hátrányt a számára, ergo feltétlenül szükséges-e megvásárolni
 
·         A tudatos vásárlók önkéntesen választják a megtehetném de nem teszem, a megvehetném de nem veszem attitűdjét és az ezzel a hozzáállással járó pld. egészséges előnyöket, de az esetleges társadalmi hátrányokat is.   
 
 
 

A fogyasztói társadalom azonban nemcsak azt jelenti, hogy a fogyasztás jelensége fontos.

Azt is jelenti, hogy a fogyasztás a mennyiségét tekintve is jelentős!

 
A modern gazdaság a globalizáció révén behálózza az egész világot.
 
Legalább két alapvető probléma említhető ezzel kapcsolatban.

Az egyik az, hogy a messziről jött termékről keveset tudunk. Pedig talán elborzadnánk  ha tudnánk, hogy a csokoládénkhoz a kakaót gyermekrabszolgák szüretelték. Vagy  azt tudnánk, hogy a márkás sportcipő amit megvásárolni akarunk  milyen elképesztően megalázó és kizsákmányoló munkakörülmények között készült valahol Délkelet-Ázsiában.

 
A másik alapvető probléma az, hogy a mai gazdaság ökológiailag nem fenntartható.
Minden komoly környezetvédelmi kutatás azt mutatja ki, hogy túl sok anyagot, túl sok energiát veszünk ki a környezetünkből és túl sok szennyezést, hulladékot engedünk bele vissza. Mindeközben visszafordíthatatlan ökológiai károkat okozunk.
 
A számítások szerint azonban az ökológiai katasztrófáért korántsem pusztán az emberiség növekvő létszáma a felelős.

Hanem sokkal inkább a fejlett országok pazarló életmódot folytató lakossága: az összes anyag- és energiafelhasználás 80 % - a a  világ összlakosságának mindössze  20 % - át adó fejlett országokban, köztük hazánkban realizálódik! Megfordítva: az emberiség 80 % - ára jut az erőforrások 20 % - a!

Azaz, a fogyasztói társadalmakban élő emberek józan belátásán múlik hajlandóak-e változtatni a fogyasztói magatartásukon és ezzel befolyást gyakorolni a társadalmi/gazdasági életre.
 
Ne higgyük azt, hogy az, ami tőlünk távol, vagy a világ környezeti állapotával történik, az nem lesz hatással ránk! A globalizáció nem csak azt jelenti, hogy a messzi termékek eljutnak hozzánk, de azt is, hogy így vagy úgy, de a drámai társadalmi vagy környezeti következményekkel is szembe kell néznünk egyszer.
 
Mit tehetünk?
 

 
Változtathatunk                                                     
Mi más reményt keltő van a fogyasztói társadalomban, mint éppen az, hogy a vásárlói döntéseink befolyásolják a dolgok menetét?
 
Néha gyorsan, és látványosan, mint néhány sikeres fogyasztói bojkott-mozgalom példája bizonyítja. Néha pedig lassabban, de reméljük mélyrehatóan, mint azt az organikus mezőgazdálkodás, vagy a nap- és szélenergia hasznosításának a terjedése mutatja.
 

Az ősi igazság most is áll:

egyedül talán nem sokat tehetünk. De ha akaratunk, tetteink összeadódnak másokéival, messzire juthatunk.

 
Még az is meglehet, hogy függetlenül attól, mások mit tesznek:  egyszerűen csak  jó érzés helyesen cselekedni.
 
Tény az: A  mai gazdaságnak és benne a fogyasztásnak alapvetően kell átalakulnia ahhoz, hogy társadalmilag és ökológiailag fenntartható legyen.  
Ezért a változásért minden egyén másképpen tud tenni.
 

Vásárolni azonban mindannyian vásárolunk.

Hiszen választani jó, ha 5 milliónyian megyünk el, vásárolni azonban ennél jóval többen: a legkisebb gyermekeket leszámítva úgyszólván mindenki.
 
Magyarországon kb. kilencmillió ember hoz naponta, de legalább hetente valamilyen vásárlói döntést. Ez óriási erő. Ha e döntéseknek csak egy része – reméljük növekvő része – tudatos etikailag és környezetileg, az már sokat számít.
 
A tudatos vásárlás nem csak elkötelezettséget kíván, hanem örömmel is jár. 
Azzal a jóleső örömmel, hogy a reklámok helyett te döntötted el mi az, amire kiadtad a munkáddal megkeresett pénzed…
 

A pénzünk maga a szavazat: bánjunk is úgy vele!

A magyar lakosság a vásárlásai során naponta 1 millió darab reklámszatyrot használ. Irdatlan mennyiségű szemét keletkezik ezáltal. Amit lehet, ne csomagoljunk reklámtáskába! Amit lehet, ne vegyünk meg!

 
 Ajánlott oldal: http://www.tudatosvasarlo.hu

 

 

 

 

Kép

 


E-szám kereső

 

Az élelmiszerek csomagolása sok titkot rejt. Az összetevők listája majdnem mindegyiken megtalálható, de sokszor megfejthetetlen formában, E-számokkal jelölve csak az egyes anyagokat.
Gondolkodott már azon, mi is bújik meg egy-egy szám mögött? Konkrétan kíváncsi valamelyik nevére, de csak a számát tudja? Írja be keresőnkbe, és mi megmutatjuk Önnek, mi rejtőzik a szám mögött!
Listázhatja ezeket a titokzatos anyagokat számuk szerinti sorrendben, de megnézheti a bizonyítottan káros hatásúakat is, ha a megfelelő listagombra kattint! Amennyiben az egyes kategóriák tagjaira kíváncsi, válasszon a lenti felsorolásból.

 


E-szám alapján: 
ABC szerint: 


 
Kép
Antioxidánsok
Megakadályozzák a káros romlási folyamatokhoz vezető oxidációs folyamatokat, például a zsiradékokban, olajokban.
Kép
Aromák és ízfokozók
Természetes, természetazonos és mesterséges típusai egyaránt lehetnek, de mindegyik elkülönítetten és dúsítva tartalmazza a zamatot adó anyagokat.
Kép
Csomósodást és lesülést gátló anyagok
Nedvszívó hatású anyagok, melyek főleg a por alakú élelmiszerek csomósodását, összetapadását késleltetik vagy szüntetik meg.
Kép
Édesítőszerek és cukorhelyettesítők
A cukortól eltérő, mesterségesen előállított anyagok, melyek az élelmiszereknek édes ízt adnak.
Kép
Emulgálószerek
Olaj a vízben? Ezekkel az anyagokkal lehetséges ilyet is előállítani. Fontosak a krémes állagú élelmiszereknél és kozmetikumoknál.
Kép
Enzimek
Természetes biológiai anyagok, melyeket leggyakrabban a gyártás során használnak fel, technológiai segédanyagként.
Kép
Savanyúságot szabályozó anyagok
A szilárd és folyékony élelmiszerek, italok ízét alakítják ki velük. A legkevésbé ártalmas csoport.
Kép
Sűrítőanyagok
Segítik a megfelelő állag kialakítását és megőrzését, de fontosak az élelmiszeripari műveletek során is.
Kép
Színezékek
Természetes vagy mesterséges eredetű anyagok, melyeket az élelmiszerek színének kialakítására használnak.
Kép
Tartósítószerek
Óvják az élelmiszerek minőségét és növelik az eltarthatóságukat.
 
 

 

 

Tudatos vásárlás
 

A gazdasági válság lehetőséget ad, hogy megfontoltabban, tudatosabban és tájékozottabban költsük pénzünket, fogyasszunk. Környezetünk megóvásával a gazdasági válságnál is nagyobb ökológiai válságot tudunk elkerülni.

A fogyasztói társadalom tagjaként sokszor jóval többet vásárlunk a szükségesnél, mert nem tudunk ellenállni a széles választéknak, a reklámoknak, a nagyáruházak kínálatának vagy éppen ismerőseink ajánlásának.

A tudatos vásárló tisztában van fogyasztóvédelmi jogaival, tájékozottan és előre megfontoltan vásárol, ezzel nemcsak pénztárcáját, hanem legtöbbször környezetét is óvja.

Sokszor újat veszünk a régi helyett, mert nem tudjuk, hol lehet megjavíttatni, ehhez nyújt segítséget a Hulladék Munkaszövetség Javítóműhelyek adatbázisa. 

Érdemes elolvasni a tudatos vásárlás 12 pontját a Tudatos Vásárlók Egyesületének internetes magazin oldaláról valamint az Európai Unió támogatásával a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége által készített diákoknak szóló kiadványt. Ha nem sikerül rögtön átállnunk, érdemes kipróbálni legalább évente egyszer a Ne vásárolj semmit napon minden év novemberének utolsó péntekén a tudatos nem-vásárlást.

Néhány ötlet:

  • Csak annyi élelmiszert vásároljunk, amennyit megeszünk, lehetőleg olyan csomagolásban, amit vagy mi magunk a háztartásban kiürülés után használni tudunk, vagy az üzletben visszaváltják, vagy a szelektív gyűjtőpontokra tudjuk vinni. 
  • A megunt, elavult de még használható dolgainkat ne a szemétbe dobjuk, ajánljuk fel eladásra vagy karitatív szervezeteknek, az elromlott holmajainkat javítsuk, javíttassuk meg. 
  • Vásárlásainknál törekedjünk a tartósabb, energiatakarékosabb, újra-használható, hulladékanyag felhasználásával készült termékek megvételére.
  • Vásárláskor ne feledkezzünk meg a Magyarországon előállított termékekről, hiszen ezek vásárlásával a elősegítjük a hazai munkahelyek megtartását, emellett hasonló, vagy olcsóbb áron juthatunk azonos vagy jobb (kiváló) minőségű termékekhez is.

Mivel és hogyan lehet spórolni?
Mindenen lehet spórolni, de amin igazán érdemes, azaz energia, amelyet mindennapi életünkben a leggyakrabban fogyasztunk feleslegesen drága pénzen és környezetünket megkárosítva. Tudta, hogy ha csak 1 Celsius fokkal csökkenti az otthoni hőmérsékletet, akár 7%-al csökkenhet a fűtés számla?

Számos pénzkímélő megoldást, hasznos tanácsokat találhat a fűtési módszerekről, a szigetelés fontosságáról, a melegvíz takarékos felhasználásáról, a hűtőgép korszerű használatáról, az energiatakarékos izzókról a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján és a Közlekedés, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Energianyerő oldalán. 

Háztartási gép vásárlásnál és használatánál figyeljen az energia felhasználásra.

Különböző pályázatok révén lakásfenntartási költségeinket csökkenthetjük. További hasznos információk találhatók a témában az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület Energiatippek és Lakcímke oldalain, a Futurenergia pedig a jövőbe mutató hatékony energiafelhasználást mutatja be.

A vezetékes és mobiltelefon-tarifák világában nem könnyű boldogulni, ehhez nyújt segítséget a Nemzeti Hírközlési Hatóság TANTUSZ honlapja, ahol a fogyasztási szokásaink alapján kiválaszthatjuk a legkedvezőbb szolgáltatási csomagokat.

 

A Magyar Turizmus Zrt. számtalan akciót szervez magyarországi szállodák és egyéb turisztikai szolgáltatók részvételével, amelyek kedvezményes üdülési lehetőségeket, és egyéb turisztikai szolgáltatásokat tartalmaznak.

Ilyen pl. a minden év februárjának utolsó csütörtökjén megrendezésre kerülő ún. Torkos Csütörtök, amelynek során az akcióhoz csatlakozott éttermekben fél áron lehet étkezni.

Hasonló tartalmú akció a Nyitott Pincék Napja, amikor egy sor borospince várja kedvezményekkel a vendégeket. Országszerte kínálnak szállodák bizonyos időszakokban 2=3 éjszaka, 3=4 éjszaka akciókat, amelyek szintén a költségtakarékos üdülést segíthetik. Minderről részletesen tájékozódhatnak a Magyar Turizmus Zrt. Itthon honlapjáról.

 

Jogaink
Vásárláskor is vannak jogaink , amelyekkel érdemes tisztában lennünk. 

Első lépésként töltse le, nyomtassa ki és tartsa magánál a Fogyasztóvédelmi Kisokost.

Az ebben szereplő egyes témákról, kérdésekről bővebben szól a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Jó, ha tudjuk sorozata.

További hasznos információk forrásai: Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, Kosár Magazin, Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete, Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége és a Fogyasztóvédelmi Fórum a Panaszfal

A kormány a fogyasztók pártjára áll a csalókkal, a rossz minőségű vagy veszélyes árut forgalmazókkal, az élelmiszer-hamisítókkal szemben, a fogyasztókat bármilyen módon megkárosítókkal szemben. A téli Csillagszóró I és II, a tavaszi Kikelet és a nyári Kánikula ellenőrzéssorozatok célja a tisztességes többség érdekeinek védelme. A több tízezer ellenőrzésnek köszönhetően vásárlók milliói érezhetik magukat nagyobb biztonságban. További részletek: www.tegyunkerte.hu/kikelet.

Környezetvédelem
A súlyos következményekkel járó globális felmelegedés lefékezése, megállítása közös feladat és mindenkin múlik, a klímaváltozás ellen mi magunk is sok mindent tehetünk

Az Európai Bizottság és a Külügyminisztérium által indított "Kapcsold k(i) kampány" segít, hogy egy kis odafigyeléssel valamennyien aktív harcosai legyünk a klímaváltozás elleni küzdelemnek. 

Tudatosabb fogyasztásunk révén csökken pazarló energiafogyasztásunk, kevesebb lesz a káros hulladék, szemét.

A fenntartható jövőnkért a szemetet gyűjtsük szelektíven és vigyük el a legközelebbi lerakóhelyre

 

 

A mappában található képek előnézete te látod a fától az erdőt?