Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ÁLLÁSKERESÉS

 Vigyázz, így ne vállalkozz! Olvasd el és okulj belőle!


 

 

Neked fejlesztették ki, vedd birtokba! 

 

Alapjövedelem – aláírásgyűjtés már 27 országban

május 1 -3

Népi kezdeményezés indult!

Népi kezdeményezés indult az Európai Unióban a Feltételi Nélküli Alapjövedelem bevezetése érdekében.

A kezdeményezés részletei és aláírási lehetőség: itt
Jelenleg már mind a 27 uniós tagországban folyik az aláírásgyűjtés.

Az aláírásgyüjtés helyzetéről itt tájékozódhat.

 

 FELTÉTEL NÉLKÜLI ALAPJÖVEDELEM - GYIK 

  

 

Az álláskeresési paradigmaváltás

A változás már úton van, csak még nem vesszük észre. A valóság az, hogy a felhős technológiák szinte észrevétlenül a hagyományos önéletrajz végét jelentik. Ahogy a felhasználók egyre többen helyezik bizalmukat a felhő alapú technológiákba, amelyeken keresztül mindennapi életüket szervezik, vagy kapcsolati hálójukat működtetik, úgy fogják ezek az információk végérvényesen kiváltani a hagyományos önéletrajzokat.

 

photo-by-makio-kusahara-id23058356.jpgA számítástechnikai felhőről

 

“A számítástechnikai felhő (angolul “cloud computing”) a számítástechnika egyik legújabb fogalma. Alapjában véve azt jelenti, hogy olyan állományokkal és programokkal dolgozunk, melyek fizikailag nem a saját gépünkön, hanem az interneten, egy ismeretlen helyen vannak, valahol a “felhőben”. A következő lépés az, hogy az adatokat feldolgozó nagy alkalmazások is az interneten vannak, a saját eszközön csak egy kis terjedelmű, ún. kliens-alkalmazás fut. ” – írja a Wikipédia. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy adatainkat a könnyebb hozzáférhetőség szempontjából már nem a PC-n, hanem egy távoli eszközön tároljuk. Így bárhonnan és bármikor elérhetővé válik.

Nem kérdés, hogy a leendő munkáltatók már ma is összehasonlítják az önéletrajzban szereplő adatokat azokkal az információkkal, amelyek a pályázóról a felhőben keringenek (például a facebookon), mint ahogy az is elkerülhetetlen, hogy a klasszikus önéletrajzot végül valamilyen online profil váltsa fel.

Az olyan internetes oldalak, mint a LinkedIn, a BeKnown és a CV&More már jelentős előrelépést tettek olyan online profilok létrehozásában, amelyek összekapcsolják a pályázót az egyes álláslehetőségekkel anélkül, hogy a folyamat elején szükség lenne a tradicionális papír alapú önéletrajzra.

A web2 a munkaerőpiac minden frontján hozott változásokat A jelentkezői oldalról erősödött az aktivitás. A hirdetésekre beadott pályázatokon túl egyre fontosabb a láthatóság, azaz a web 2 felületeken önmagunk, mint márka megjelenítése. Ez módot ad a munkáltatóknak arra, hogy megtaláljanak bennünket akkor is, ha nem pályázunk.

A munkáltatók aktívan használják a web 2-es felületeket, az utóbbi év tapasztalatai szerint nem elsősorban a keresési fázisra, hanem a kiválasztási fázis során az alkalmasnak bizonyuló jelöltek leellenőrzésére.

“A CareerBuilder portál szerint a HR döntéshozók 53%-a használja a közösségi hálót saját és leendő munkavállalóinak ellenőrzése céljából, és 40 %-val már előfordult, hogy egy-egy jelöltet a közösségi portálokra feltöltött tartalma miatt (szöveg, kép) nem alkalmazott” – mondja Marton Krisztina, a CV&More HR szakértője.

 

A trendszerű átfordulás

A hagyományos önéletrajztól az online profil irányába történő elmozdulás óriási lehetőséget teremt mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára a kiválasztási és felvételi procedúra fejlesztésére. A pályázók sokkal átfogóbb képet adhatnak képességeikről, a bennük rejlő lehetőségekről, korábbi teljesítményeikről, míg a munkáltatók elkerülhetik, hogy bedőljenek egy ügyesen megírt önéletrajznak, vagy egy alkalmas pályázó anyaga elsikkadjon a tucatnyi hasonló között. Az online szakmai profil olyan lehetőséget teremt a megfelelő pályázó és a munkaadó egymásra találásában, amelyet a hagyományos önéletrajz soha nem tudna biztosítani.

A USA Today szerint kb az önéletrajzok 35%-a feltűnő hazugságokat tartalmaz a képzettségekről, tapasztalatokról, és állás-specifikus készségekről. Ezért jobbak a profilok. Sokkal nehezebb a jelöltnek online profilban valótlant állítani, mint az önéletrajzban. Jó példa erre, hogy amíg az önéletrajzban azt olvassuk, hogy középszintű angol nyelvtudás, addig az online profilban akár egy angolul elmondott videó minden kétséget szétoszlat, konkrét és objektív – illusztrálja az önéletrajz és a szakmai profil közötti különbséget Marton Krisztina.

Hozzáteszi, a kiválasztást végző döntéshozók saját bevallásuk szerint sokkal szívesebben nyitnak meg egy profilt, mint egy hagyományos CV-t. A hagyományos CV-kkel tapasztalt hiányosságokon túl a profil küldése még a megnyitása előtt árulkodik a küldőjéről: a döntéshozók rögtön pozitívan megkülönböztetik ezeket, látatlanban innovatívabbnak, kreatívabbnak és motiváltabbnak gondolják küldőiket, mint a hagyományos CV-vel pályázókat.

 

A jövő önéletrajza

jövő önéletrajza a hagyományos önéletrajzok tömörségét megőrizve képes megmutatni a jelölt tapasztalatát, teljesítményét, potenciálját, összetettségét, annak teljességében. Sőt, egy eddig ismeretlen minőséget hoz az álláskeresésbe: demonstrálja a jelentkező tényleges egyéniségét, személyiségét is!

 

Az online szakmai profil szöveges, képes vagy akár videós formában, interaktív módon tárja a munkáltató elé annak gazdáját a tradicionális önéletrajz szerkezeti egységeinek megtartása mellett, könnyen áttekinthető formában.

Maguk a jelentkezők pontos visszajelzést kapnak a profiljuk megtekintésének részleteiről, mindezt automatikus kommunikációval, anélkül, hogy a munkáltatóknak minden beérkező pályázatra egyesével válaszolniuk kellene. Ez megszünteti a pályázók egyik legnagyobb problémáját, a munkaadó reakciójának hiányát.

A jövő önéletrajza egyben a vállalat és a jelölt közti érintkezési felületként is működik, amely jelentősen csökkenti a kézi/adminisztratív folyamatokat és drámaian növeli az előszűrés hatékonyságát. Az interaktív profilok úgy kommunikálnak és működnek együtt a kiválasztást végző vezetővel, a jelölttel és egyéb döntéshozóval, hogy a toborzási döntések lényegesen gyorsabban és olcsóbban meghozhatók, és biztosítja, hogy valóban a legrátermettebb jelentkező kerül kiválasztásra.

 

Az online profilok előnyei

A jövő álláskeresése a jelöltek által az egyes állásajánlatokra megosztott (elküldött) online profilokra épül. Íme néhány pont, ami a felhő alapú profilok előnyeit mutatja a papíralapú önéletrajzzal szemben:

 

Gördülékennyé teszi az együttműködést.

Ahelyett, hogy megjegyzésekkel látva el a papír CV-ket, azokat halmokban adnánk át átnézésre az érintett vezetőknek, a felhő alapú profil lehetővé teszi a döntéshozók számára, hogy a szakmai felelősök otthonukban, de akár a világ másik felén tartózkodva értékeljék a jelölteket. Az online együttműködés alatt sokkal könnyebb a jelöltek felmérése, szűrése, így rövidebb idő alatt, költséghatékonyabban megalapozottabb felvételi döntések születnek.

 

Hitelesség

A hagyományos önéletrajzok sablonossá váltak, így nehezen volt kiszűrhető, hogy egy-egy pályázó nem akar, vagy nem tud kitűnni a tömegből. Az online szakmai profil egy felületen jeleníti meg a jelölt egyéniségéről, tudásáról, eredményeiről szóló szöveget, képeket és videókat, ezzel jelentősen növelve azok hitelét. Hiszem, ha látom – az online profil tömör formában nyújt részletes, hiteles képet a pályázóról.

 

Automatizált kiválasztási folyamat

A legújabb HR szoftverek (pl. a CV&More) automatizálják az eddigi manuális folyamatokat, egy objektív előszűrő mechanizmusba terelve a jelentkezőket. Így a pályázók ténylegesen bizonyíthatják rátermettségüket, motivációjukat – anélkül, hogy a döntéshozók egyesével, külön-külön kommunikálnának velük az előszűrési fázisban.

 

Mindezeken túl a profilépítési technika a munkaerőpiacon jelenleg főként álláskeresőként jelen levő Y generációnak, a mai 20-30-as években lévőknek sokkal jobban kézre áll, mint a régi CV összeállítása, és ne feledjük, hogy pár év múlva ők lesznek a személyzeti döntéshozók pozíciójában is, ahol már a számukra ismert pályázótechnika lesz a “természetes” – erősíti meg a fentieket Marton Krisztina.

Ez csak néhány ok, ami rámutat arra, hogy a felhő alapú profil nyugdíjba küldi a hagyományos önéletrajzot. Nincs kétség afelől, hogy a hagyományos CV eltűnése nagy lehetőség a kiválasztási folyamat fejlesztésére, javítására, mind a döntéshozó, mind a jelölt számára. Az önéletrajz megtette, ami tőle tellett. De most már itt az ideje a váltásnak!

Forrás: Piac és Profit, 2012. október 1.


 

Nincs munkád, pedig régóta keresel? Ez lehet az oka

2013. január 15., kedd 11:07 Forrás: pénzcentrum.hu

Bár sok esetben fontos lenne, a legfrissebb adatok szerint a magyar álláskeresőknek mindössze egyharmada beszél valamilyen idegen nyelven, miközben az hirdetések közel felében szerepel elvárásként nyelvtudás. 

A leggyakrabban beszélt nyelv természetesen az angol: az összes önéletrajz 16 százalékában szerepel, a németet pedig az álláskeresők tizede beszéli valamilyen szinten. Az olyan nyelveket, mint a francia, spanyol vagy olasz, már csak az álláskeresők kevesebb, mint 1 százaléka jelölte meg. A határon túli magyarok nyelvtudása is számít, hiszen például a román az önéletrajzok 1,2 százalékban szerepel - derül ki a Workania internetes állásportál adatbázisába feltöltött adatokból. 

Az angolt alapfokon beszélik a legtöbben (9%), miközben haladó szinten 6%, aktívan 1,2% beszéli. Az álláskeresők 0,2%-a jelölte meg azt, hogy akár tolmácsolni vagy fordítani is tudna, anyanyelvi szinten már csak 0,1% vállalja. A legjobban az angolt a 25 év alattiak beszélik: 46 százalékuk ebből a korosztályból jelölte nyelvtudásként.

A némettel rosszabbul állnak a jelentkezők: alapfokon 7 százalékuk, középszinten 2,8 százalékuk, aktívan már csak 1 százalékuk beszéli. Legmagasabb szinten már csak 0,1 százaléka az álláskeresőknek ismeri a nyelvet.

Az elmúlt egy évben azonban - igaz csak kis számban - megjelentek a munkaerőpiacon olyan álláskeresők is, akik latin, finn, észt, héber, japán vagy portugál nyelven is beszélnek.

 


Ami pedig a feltöltött állásajánlatokat illeti: 56 százalékban semmilyen idegen nyelvtudás sem szerepel elvárásként. Az angolt leggyakrabban - a hirdetések 21 százalékban - középfokon kérik, felsőfokú angol százból öt állásnál szerepel. Az alapfokú tudás nem nagyon érdekli a munkaadókat, hiszen csupán 0,6 százalékban jelölték meg, még ennél is gyakrabban (0,8 százalékban) tolmácsolási szinten kérik.

De milyen nyelviskolát válasszunk?

Mielőtt belevágunk azonban a nyelvtanulásba, nem árt alaposan átgondolni, melyik módszert választjuk, és milyen feltételekkel ismerkedünk az adott idegen nyelvvel.

Országszerte rengeteg nyelviskola kínálja szolgáltatásait a legkülönbözőbb idegen nyelveket illetően, természetesen mindezt különböző árakon, minőségben és feltételekkel. Ezért nagyon fontos, hogy mielőtt kiválasztjuk iskolánkat, alaposan nézzünk körbe, melyik a nekünk leginkább megfelelő. Figyelemmel kell lennünk az ár mellett a minőségre, az egyes speciális szolgáltatásokra, és nem utolsó sorban az általános szerződési feltételekre is.

Ez esetben ugyanis fogyasztói szerződés jön létre, mely olyan pontokat is tartalmazhat, melyek számunkra adott esetben nem várt következményekkel is járhatnak. Így nagyon fontos ismernünk a nyelviskolának fizetendő díjra vonatkozó részleteket. Egyszerre kell-e befizetnünk az összeget, vagy részletekben? Van-e valamilyen kedvezmény számunkra? Ha igen, az milyen feltételekkel vehető igénybe? Milyen esetben járhat vissza a díj, vagy annak arányos része?

Azt is alaposan meg kell néznünk, hogy van-e lehetőségünk elállni a szerződéstől, azaz például próbaóra után mondhatjuk-e anyagi következmények nélkül, hogy inkább más iskolát választunk, vagy ebben az esetben elveszítjük a befizetett összeget. Szintén fontos szabályokat tartalmazhatnak a szerződések arra az esetre, ha bizonyos óraszámon felül nem veszünk részt az oktatáson. Egy határt túllépve elveszíthetjük ugyanis azt a lehetőségünket, hogy vizsgát tegyünk az adott nyelvből.

Ugyancsak tudnunk kell, az oktatás mellett mit kapunk az adott iskolától: azaz a tankönyv, a segédanyag, a fénymásolat része-e a szolgáltatási díjnak, vagy azon felül fizetendő. 

Ami pedig a legfontosabb: nagyon alaposan gondoljuk át döntésünk előtt, melyik iskolát választjuk. Kérdezzük meg barátainkat, ismerőseinket, ők milyen pozitív és negatív tapasztalatokkal rendelkeznek az adott sulit illetően, kutakodjunk az Interneten, majd ha döntöttünk, bátran - és tudatosan! - vágjunk bele a nyelvtanulásba.

 

OLVASS TOVÁBB


VÁLASZTÁSOK 2014 - LAKOSSÁGI SZEMMEL