Maradj egészséges rovatunk
Szeder: Az erdőkben bóklászók antioxidáns-forrása
A szeder sok mindenben hasonlít a málnára, de jobban eltartható, és több benne a jótékony antioxidáns. A tüske nélküli fajták megjelenésével rövidesen lepipálhatja közeli rokonát.
Ismerjük meg!
A szeder (Rubus fruticosus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába és - egyébként a málnával együtt - a szeder (Rubus) nemzetségbe tartozó, évelő, lombhullató, olykor örökzöld indás cserje vagy félcserje gyümölcse. Az ember ősidők óta ismeri és fogyasztja.
A szeder nemzetségen belül a szeder fajok igen elterjedt, mérsékeltövi növények. Észak-Afrikában, Európában és Észak-Amerikában, illetve Ázsia Európához csatlakozó területein vadon is élnek. Csak európai fajokból több mint százat különítettek el. A legtöbb hazai szeder a földi szeder fajcsoportba tartozik, az úgynevezett gyűjtőfaj latin neve a Rubus fruticosus.
Hívják vad szedernek, fekete szedernek, földi szedernek. További nevei szederje, szedernye, fekete málna és még sorolhatnánk. Nagyon hasonló hozzá a kövi szeder, illetve a hamvas szeder (más néven seregély- vagy koldusszeder, Rubus caesius), mely kékesebb, hamvasabb, kevésbé fényes bogyókat terem. Laikus számára a hazai szederfélék felismerése nem könnyű feladat, de nem is elengedhetetlen, hiszen a szeder növények egyetlen része sem mérgező, gyümölcsét fogyasztva pedig nagyon hasonló és fölöttébb áldásos hatásait élvezhetjük, lényegében függetlenül attól, hogy épp melyik bogyóhoz van szerencsénk. Egyébként a fajok könnyen is kereszteződnek.
Vadon erdőszélen, árokparton, félárnyékos, ligetes helyen tenyészik. Könnyen terjed, az erdészek gyomnövényként tekintenek rá, s nem örülnek, ha benövi az új telepítést. A tápanyagdús, jó - főként nyári - csapadék-ellátottságú, humuszos talajt kedveli, a fagyot jól bírja.
A növény nagyon hasonló a málnához, 2-5 méter hosszú kevéssé elágazó indákat hajt. A második évben fordulnak termőre, majd elszáradnak. A második évben a termőhajtás 20-40 virágot hordoz, melyek nagyok, fehér vagy halvány rózsaszínű szirmúak, bőséges nektárforrással csalogatják az őket beporzó rovarokat. Májustól augusztusig virágzik, és augusztustól októberig először zöld, majd fokozatosan piruló, végül feketévé érő termést érlel.
A szeder bogyója nem valódi bogyó, hanem csonthéjas terméscsoport, akárcsak a málnánál. Különbség viszont, hogy a szeder éretten nem válik le az azt hordozó, fogyasztható vacokkúpról. Egy-egy szem tömege 4-8 g is lehet.
Hazai kertekbe körülbelül a XIX. századtól került be, nem csak gyümölcsként, de tüskés védősövényként is kedvelt. Az amerikai növénynemesítők munkáját dicséri a tüskétlen szedrek megjelenése, ami nagyon fellendítette termesztését. Az USA-ban például a tüskétlen változatok elterjedése óta többet termelnek belőle, mint málnát, mert gyümölcse kevésbé érzékeny, jobban szállítható, nem penészedik és kiválóan alkalmas élelmiszeripari feldolgozásra.
Az egyik hazánkban is legkedveltebb fajta a Thornfree.
A tüskementes fajták is hasonló termőhelyet kedvelnek, mint a vad változat, kissé fagyérzékenyebbek, a vesszők megtartásához mesterséges támasztó szerkezetre szorulnak. Önbeporzók, de a fajták kölcsönös megtermékenyítése jobb minőségű, nagyobb szemű termést eredményez.
A szedernek nincs olyan betegsége, amely ellen rendszeresen kellene védekezni, ezért jó eséllyel lelhetünk a piacokon valóban biominőségű szederre. Magyarországon Pest, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében vannak nagyobb szeder-termőterületek.
Miért jó?
Receptek
A szeder tápanyagtartalma nagyon hasonlít a málnáéhoz, de szénhidrát- és növény rost- illetve pektintartalma nagyobb, C-vitamin- és gyümölcssav-tartalma pedig valamivel alacsonyabb. A legnagyobb különbség íz-, aroma- és színanyagaiban van, dúskál az antioxidáns flavonoidokban.
100 g gyümölcsben nagyjából 85 g víz van. Energiatartalma 52 kcal, 218 Kj. 7 g fehérjét, 4 g zsírt, 12-13 g szénhidrátot rejt. Az ásványi anyagok közül 196 mg kálium, 32 mg kalcium, 21 mg foszfor, 20 mg magnézium, kb. 1 mg mangán, fél mg vas, valamint réz van benne.
Sok A-vitamin, 21 mg C-vitamin, fólsav, valamint némi B1-, B6-vitamin, riboflavin, pantoténsav, niacin is van benne.
A fekete szeder levele gyógynövény-alapanyag, ami galluszsav- és ellágsav típusú csersavakat, flavonoidokat, gyümölcssavakat tartalmaz.
A szederlevélből készült teát hasmenés ellen, izzasztónak, salaktalanítónak használják. Vércukorszint-csökkentő hatása is ismert. Főzete gyulladásgátló öblögető, gargarizáló szer szájnyálkahártya- és fogínygyulladás kezelésére, valamint aranyér elleni ülőfürdőhöz.
Hogyan fogyasszuk?
Az érett szedret legjobb frissen fogyasztani. Vitamin- és antioxidáns tartalmának legnagyobb részét a friss gyümölcshús rejti. Jellegzetes, zamatos íze jól illik különböző tejtermékekkel készült ételekbe, gyümölcslevesbe, joghurtba, tejszínhez, süteményekhez.
A gyümölcsből lekvárt, dzsemet is főzhetünk, amit később szintén felhasználhatunk natúrjoghurthoz keverve vagy süteménybe.
Remek szörp és szederbor, vagy likőr is készíthető belőle. Tartósíthatjuk mélyhűtve is, felolvasztva süteménybe, gyümölcslevesbe, fagylaltkehelybe főként vaníliafagylalt mellé nagyon ízletes.
Magának a gyümölcsnek is van gyógyhatása. A gyümölcslé segít vérszegénység lázas meghűlés, rekedtség, hangszálproblémák ellen.
Ha leveléből teát szeretnénk készíteni, május és augusztus között gyűjtsük és szárítsuk az ép leveleket, amiből 1 teáskanálnyi felaprított levelet öntsünk le 2-3 dl forralt vízzel.
Tippek, tanácsok
Ha frissen akarjuk szedni a gyümölcsöt, csak az érett szemeket érdemes leszedni, mert nem utóérő gyümölcs.
Érdekességek
Levelének csersavtartalmát bőrfeldolgozásra alkalmazták. Szárított leveleiből és fiatal hajtásaiból barna színek előállítására szolgáló festékanyagot nyertek.
A szeder az egyik legrégebben említett gyógynövény. Már i.e. 400-ban, Hippokrátesz korában is említik jótékony hatását. Az 1500-a években a patikusok ismerték fogínyvédő hatását, állatok fekélyeinek kezelésére is használták.
A változatos szederformák léte annak köszönhető, hogy a szederfajták természetes körülmények között is könnyen kereszteződnek, és stabil hibrideket képeznek. Megtermékenyülés nélkül is termést és magokat hoznak. Vagyis ezen növények gyakorlatilag önmaguk klónozásával tudnak szaporodni.
Szerző:
Forrás:
Megjelent:
Máriáss Márta
HáziPatika.com
2008. november 2.
Ismerjük meg!
A szeder (Rubus fruticosus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába és - egyébként a málnával együtt - a szeder (Rubus) nemzetségbe tartozó, évelő, lombhullató, olykor örökzöld indás cserje vagy félcserje gyümölcse. Az ember ősidők óta ismeri és fogyasztja.
A szeder nemzetségen belül a szeder fajok igen elterjedt, mérsékeltövi növények. Észak-Afrikában, Európában és Észak-Amerikában, illetve Ázsia Európához csatlakozó területein vadon is élnek. Csak európai fajokból több mint százat különítettek el. A legtöbb hazai szeder a földi szeder fajcsoportba tartozik, az úgynevezett gyűjtőfaj latin neve a Rubus fruticosus.
Hívják vad szedernek, fekete szedernek, földi szedernek. További nevei szederje, szedernye, fekete málna és még sorolhatnánk. Nagyon hasonló hozzá a kövi szeder, illetve a hamvas szeder (más néven seregély- vagy koldusszeder, Rubus caesius), mely kékesebb, hamvasabb, kevésbé fényes bogyókat terem. Laikus számára a hazai szederfélék felismerése nem könnyű feladat, de nem is elengedhetetlen, hiszen a szeder növények egyetlen része sem mérgező, gyümölcsét fogyasztva pedig nagyon hasonló és fölöttébb áldásos hatásait élvezhetjük, lényegében függetlenül attól, hogy épp melyik bogyóhoz van szerencsénk. Egyébként a fajok könnyen is kereszteződnek.
Vadon erdőszélen, árokparton, félárnyékos, ligetes helyen tenyészik. Könnyen terjed, az erdészek gyomnövényként tekintenek rá, s nem örülnek, ha benövi az új telepítést. A tápanyagdús, jó - főként nyári - csapadék-ellátottságú, humuszos talajt kedveli, a fagyot jól bírja.
A növény nagyon hasonló a málnához, 2-5 méter hosszú kevéssé elágazó indákat hajt. A második évben fordulnak termőre, majd elszáradnak. A második évben a termőhajtás 20-40 virágot hordoz, melyek nagyok, fehér vagy halvány rózsaszínű szirmúak, bőséges nektárforrással csalogatják az őket beporzó rovarokat. Májustól augusztusig virágzik, és augusztustól októberig először zöld, majd fokozatosan piruló, végül feketévé érő termést érlel.
A szeder bogyója nem valódi bogyó, hanem csonthéjas terméscsoport, akárcsak a málnánál. Különbség viszont, hogy a szeder éretten nem válik le az azt hordozó, fogyasztható vacokkúpról. Egy-egy szem tömege 4-8 g is lehet.
Hazai kertekbe körülbelül a XIX. századtól került be, nem csak gyümölcsként, de tüskés védősövényként is kedvelt. Az amerikai növénynemesítők munkáját dicséri a tüskétlen szedrek megjelenése, ami nagyon fellendítette termesztését. Az USA-ban például a tüskétlen változatok elterjedése óta többet termelnek belőle, mint málnát, mert gyümölcse kevésbé érzékeny, jobban szállítható, nem penészedik és kiválóan alkalmas élelmiszeripari feldolgozásra.
Az egyik hazánkban is legkedveltebb fajta a Thornfree.
A tüskementes fajták is hasonló termőhelyet kedvelnek, mint a vad változat, kissé fagyérzékenyebbek, a vesszők megtartásához mesterséges támasztó szerkezetre szorulnak. Önbeporzók, de a fajták kölcsönös megtermékenyítése jobb minőségű, nagyobb szemű termést eredményez.
A szedernek nincs olyan betegsége, amely ellen rendszeresen kellene védekezni, ezért jó eséllyel lelhetünk a piacokon valóban biominőségű szederre. Magyarországon Pest, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében vannak nagyobb szeder-termőterületek.
Miért jó?
Receptek
A szeder tápanyagtartalma nagyon hasonlít a málnáéhoz, de szénhidrát- és növény rost- illetve pektintartalma nagyobb, C-vitamin- és gyümölcssav-tartalma pedig valamivel alacsonyabb. A legnagyobb különbség íz-, aroma- és színanyagaiban van, dúskál az antioxidáns flavonoidokban.
100 g gyümölcsben nagyjából 85 g víz van. Energiatartalma 52 kcal, 218 Kj. 7 g fehérjét, 4 g zsírt, 12-13 g szénhidrátot rejt. Az ásványi anyagok közül 196 mg kálium, 32 mg kalcium, 21 mg foszfor, 20 mg magnézium, kb. 1 mg mangán, fél mg vas, valamint réz van benne.
Sok A-vitamin, 21 mg C-vitamin, fólsav, valamint némi B1-, B6-vitamin, riboflavin, pantoténsav, niacin is van benne.
A fekete szeder levele gyógynövény-alapanyag, ami galluszsav- és ellágsav típusú csersavakat, flavonoidokat, gyümölcssavakat tartalmaz.
A szederlevélből készült teát hasmenés ellen, izzasztónak, salaktalanítónak használják. Vércukorszint-csökkentő hatása is ismert. Főzete gyulladásgátló öblögető, gargarizáló szer szájnyálkahártya- és fogínygyulladás kezelésére, valamint aranyér elleni ülőfürdőhöz.
Hogyan fogyasszuk?
Az érett szedret legjobb frissen fogyasztani. Vitamin- és antioxidáns tartalmának legnagyobb részét a friss gyümölcshús rejti. Jellegzetes, zamatos íze jól illik különböző tejtermékekkel készült ételekbe, gyümölcslevesbe, joghurtba, tejszínhez, süteményekhez.
A gyümölcsből lekvárt, dzsemet is főzhetünk, amit később szintén felhasználhatunk natúrjoghurthoz keverve vagy süteménybe.
Remek szörp és szederbor, vagy likőr is készíthető belőle. Tartósíthatjuk mélyhűtve is, felolvasztva süteménybe, gyümölcslevesbe, fagylaltkehelybe főként vaníliafagylalt mellé nagyon ízletes.
Magának a gyümölcsnek is van gyógyhatása. A gyümölcslé segít vérszegénység lázas meghűlés, rekedtség, hangszálproblémák ellen.
Ha leveléből teát szeretnénk készíteni, május és augusztus között gyűjtsük és szárítsuk az ép leveleket, amiből 1 teáskanálnyi felaprított levelet öntsünk le 2-3 dl forralt vízzel.
Tippek, tanácsok
Ha frissen akarjuk szedni a gyümölcsöt, csak az érett szemeket érdemes leszedni, mert nem utóérő gyümölcs.Érdekességek
Levelének csersavtartalmát bőrfeldolgozásra alkalmazták. Szárított leveleiből és fiatal hajtásaiból barna színek előállítására szolgáló festékanyagot nyertek.
A szeder az egyik legrégebben említett gyógynövény. Már i.e. 400-ban, Hippokrátesz korában is említik jótékony hatását. Az 1500-a években a patikusok ismerték fogínyvédő hatását, állatok fekélyeinek kezelésére is használták.
A változatos szederformák léte annak köszönhető, hogy a szederfajták természetes körülmények között is könnyen kereszteződnek, és stabil hibrideket képeznek. Megtermékenyülés nélkül is termést és magokat hoznak. Vagyis ezen növények gyakorlatilag önmaguk klónozásával tudnak szaporodni.
|
Búcsúznunk kell a gyógynövényektől?
- Nők Lapja Cafe
- 2011. 05. 03.
Májustól csak törzskönyvezett vagy engedélyezett „hagyományos” növényi gyógyszerek kerülhetnek forgalomba az EU-ban.
 |
Agresszív búcsú a gyógynövényektől |
Az Európai Unióban az emberek egészségének védelmére olyan szabály lépett életbe, amely az ilyen készítmények biztonságosságának, minőségének és hatásosságának bizonyítását is megkívánja. A társadalmat megosztó döntés fontosságát jelzi, hogy a világ egyik első és legtekintélyesebb orvosi hetilapja, az angol Lancet vezércikkben foglalkozik ezzel a kérdéssel.
Noha mindennapos háziszerként világszerte használatosak, a legtöbb növényi gyógyszer pontos hatása, hatékonysága ma sem ismert. Az emberek többségének az ilyen készítmények természetes eredete azt sugallja, hogy veszélytelenek és hasznosak, pedig tudjuk, hogy némelyik igen mérgező. A gyilkos galócáról közismert, hogy elfogyasztása végzetes lehet, mégis alig van olyan esztendő, hogy ne kerülne a kórházak mérgezési osztályára gombamérgezés miatt egy-egy család, amely ilyen ételt fogyasztott, és mivel a tünetek megjelenéséhez idő kell, a mérgezés gyakran későn derül ki.
Még veszélyesebbek azok a növényi összetevőket tartalmazó, általában kideríthetetlen tartalmú készítmények, amelyek táplálékkiegészítőként és egyéb címeken kerülnek forgalomba. A Lancet-cikk emlékeztet arra, hogy 1998-ban Belgiumban száznál több nő került veseelégtelenség miatt kórházba, mert olyan, növényi eredetű fogyasztószert szedett, amelyben egy Kínában honos farkasalmafaj, az Aristolochia fangchi volt. Ez a növény erősen rákkeltő, így a mérgezettek csoportjából 18 fogyni akaró asszonyt kellett vese és húgyhólyag eredetű rákos daganat miatt kezelni.
A növényekből származó, gyógyhatásúnak tartott készítmények fogyasztóinak védelmére az Európai Unió parlamentje 2004-ben elfogadta azt az irányelvet, miszerint forgalomba hozatal előtt igazolni kell: a szer megfelelő minőségű, biztonságos és kedvező hatású. Az intézkedés hét év átmeneti időszakot adott arra, hogy az ilyen anyagokat gyártók, forgalmazók beadják az engedélyeztetéshez szükséges dokumentációt.
Az Európai Unió közleménye szerint a hagyományos növényi gyógyszerekre – alkalmazásuk régi hagyományaira tekintettel – az irányelv egyszerűbb törzskönyvezési eljárást vezet be, mint amilyen a többi gyógyszerre vonatkozik, egyidejűleg biztosítja a szükséges biztonságossági, hatásossági és minőségi garanciákat is.
A közlemény szerint „hagyományos” növényi gyógyszereknek azok a termékek minősülnek, amelyeket már legalább 30 éve alkalmaznak, ebből legalább 15 éve az Európai Unió területén; amelyeket egészségügyi szakember felügyelete nélküli használatra szánnak, és amelyeket nem injekcióval juttatnak a szervezetbe. Ez a kategória nem korlátozódik az európai hagyományos növényi gyógyszerekre, beletartozhatnak kínai és ájurvédikus gyógyszerek is.
A „kivételesen hosszú”, hétéves átmeneti időszak 2011. május 1-én járt le. Március végéig a hivatal 211 készítmény engedélyezésére kapott kérelmet és ebből 101 kapta meg a forgalombahozatal lehetőségét.
| Dióval is lehet fogyni? | |
 |
|
|
|
| Kategória: Egészségügyi tájékoztatás, Táplálkozás | |
|
|
Mindenki tudja, hogy több zöldséget és kevesebb cukrot kellene ennünk, kerülnünk kellene a gyorsételeket, hogy csak néhányat említsünk a fogyáshoz szükséges étrendi változtatások közül. A fogyást azonban a következő, zsírégetést bizonyítottan serkentő élelmiszerek étrendünkbe iktatásával is előmozdíthatjuk. Mind a négy kiválóan illeszkedik az egészséges fogyókúrás programokhoz. (Természetesen, ha valaki valamilyen alapbetegségben vagy allergiában szenved, az étrendi változtatások előtt feltétlenül beszélnie kell orvosával vagy dietetikusával.) DiófélékA Harvard kutatói szerint napi 100 gramm dióféle fogyasztása havonta 2,5 centiméter vastagságú zsírréteget farag le a derékról. Ráadásul az is kiderült, hogy azok, akik 100 grammot fogyasztottak naponta, nagyobb valószínűséggel tartották távol maguktól a felesleges kilókat. Természetesen kerülni kell a sózott változatokat. Halak és tengeri ételek A legújabb kutatások azt mutatják, hogy hal vagy más tengeri ételek fogyasztása esetén két órával tovább érezzük telítettnek magunkat, mint általában. Ezek az élelmiszerek serkentik a leptin nevű hormon termelődését, amely megszünteti az éhségérzetet az étkezések között. Avokádó Az egészséges omega-9 zsírsavakban gazdag avokádó zsírsavtartalma felgyorsítja a zsír energiává alakítását, és növeli az anyagcsere sebességét. Kókusz A kókusz rengeteg közepes láncú trigliceridet tartalmaz, amelyek akár 30 százalékkal is megnövelhetik a máj anyagcseréjének sebességét. A telítettségérzetet is hosszú ideig fenntartja, így megakadályozza, hogy egészségtelenül nassoljunk. A kókuszolaj segíti a pajzsmirigy működését, a kókusztej, a kókuszliszt és a kókuszreszelék is tartalmazza ezeket a fontos zsírokat. |
Különleges olajok az egészséges bőrért
Az olajokat nemcsak gasztronómiai élmények fokozására lehet használni: a jól megválasztott olajok egyszerűen és hatékonyan ápolják a bőrt. Röviden bemutatunk néhány különleges olajfajtát, és recepteket is olvashat - ezt utóbbiakat csak külsőleg ajánljuk!
A növényi olajokat évezredek óta használják a bőr ápolására, megszépítésére: az ókori görögök és rómaiak olívaolajjal kenték bőrüket, hogy az puha és egészséges maradjon; Indiában a neemolajat mindent gyógyító csodaszernek tartják a mai napig; az arab világ asszonyai pedig az argánolajnak tulajdonítják a bőrük egészségét és szépségét. Ezek az olajok azért olyan jótékony hatásúak, mert rengeteg esszenciális, az egészséghez elengedhetetlen olajsavat tartalmaznak, emellett E-vitaminban, fenolokban, karotinokban gazdagok.
Az olajokat használhatjuk önmagukban (például masszírozáshoz vagy a bőr tisztításához), de alapolajként aromaterápiához, más anyagokkal keverve pedig bőrradírt, sőt sampont is keverhetünk belőlük.
India kincse: a neemolaj
A neemolajat az örökzöld, indiai szubkontinensen honos neemfa terméséből nyerik. A barna színű, keserű, erős szagú olajat főzéshez nem használják, viszont évszázadok óta készítenek belőle kozmetikumokat. Az ajurvédikus gyógyászat egyik "alapköve", a leírások szerint ugyanis a bőrbetegségektől a reumáig mindenre lehet használni; baktérium- és gombaölő, fertőtlenítő, valamint rovarriasztó hatásai is ismertek. A bőrápolásban elsősorban hidratálóként alkalmazzák: segít megnyugtatni és selymessé tenni a száraz, kirepedezett vagy sérült bőrt.Fejbőrápoló pakolás (irritált, korpás fejbőrre)
Keverjünk össze egy teáskanál neemolajat két evőkanál langyos avokádóolajjal. Ezt a keveréket alaposan masszírozzuk be a fejbőrbe, akár a hajat is átfésülhetjük vele. Tekerjük be a fejet egy vastag törülközővel, és hagyjuk a fejbőrön az olajos pakolást egy órát. Utána alaposan mossuk meg a hajat samponnal.
Az olajokat érdemes sötét színű üvegben, hűvös helyen tárolni, hogy ne romoljanak meg, állaguk ne változzon.
Sivatagi szépség: az argánolaj
Az argánolaj a marokkói nők kedvence. Az argánfa terméséből préselik, sok helyen még mindig kézzel. Nemcsak külsőleg, szépségápoláshoz, de gasztronómiai célokra is használják. Elsősorban a bőr természetes zsírrétegének helyre- és visszaállításához, a bőrpír csökkentéséhez használják, de pozitív hatással van a finom ráncokra és az ekcémára is. Az argánolajos masszázs puhítja és feltölti a bőrt, valamint segít halványítani a hegeket, sebeket és a terhességi csíkokat is.Argánolajos kézmasszírozó
Keverjünk össze egy evőkanál argánolajat egy evőkanál citromlével, és ezzel alaposan masszírozzuk át a kezet, a körmöt és a körömágyat. Ha erősíteni szeretnénk a körmöket, akkor naponta áztassuk be néhány percre ujjvégeinket a keverékbe.
Az, hogy a zsírosabb bőrre is növényi olajat használjunk, ellentmondásnak tűnhet, ám ezek az olajok segítenek helyreállítani a bőr egyensúlyát, nem tömítik el a pórusokat és nem szárítják a bőrt - azaz, nem késztetik arra a faggyúmirigyeket, hogy még több zsiradékot termeljenek, sőt, inkább ellenkezőleg: megnyugtatják és ápolják a bőrt.
Indián asszonyok titka: a jojobaolaj
A jojobaolajat - mely tulajdonképpen folyékony növényi viasz - évszázadok óta használják az amerikai indiánok bőrápolásra, sebek gyógyítására. Jelentős mennyiségű E-vitamint, krómot, cinket és rezet tartalmaz; gyulladáscsökkentő és gombaölő. Nem irritálja a bőrt, és szinte egyáltalán nem tömíti el a pórusokat, így a zsíros, aknés bőrűek is használhatják.Jojobaolajos ajakápoló
Az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb ajakápolóhoz keverjünk össze egy teáskanál mézet és két teáskanál jojobaolajat. A keveréket tartsuk hűtőben, és éjszakára kenjük az ajkunkra - reggelre puha, bársonyos, selymes lesz a bőrünk!
|
Cikkek
A legtökéletesebb gyógyszer
2011.01.23
Napi egy kanál méz segít megőrizni az egészséged. Számtalan betegséget gyógyít, erősíti az immunrendszert és még finom is.
További cikk az oldalon - Rákmegelőző ételek
Maradj egészséges!
Ebben a rovatban arra törekszünk, hogy összegyűjtsük és közzétegyük mi mindent érdemes figyelembe venni, ha egészségesek akarunk maradni...
A korábbi években összegyűjtött anyagainkat itt, a baloldali menüben az Egészség rovatunk, illetve a Gyógyító rovatunk címszavak alatt találod meg. Jó böngészést!
Kórokozók vallanak, tanulságokkal!
2010.03.03
A csicsóka jótékony hatása
2010.02.25