Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

 Az időjárás és az árvíz okozta katasztrófa utáni helyreállítási munkákat már a magyar munkával fedezett és a magyar állam által kibocsátott pénzből kell fedezni!

 

 

Magyar munkával fedezett magyar pénzre kell áttérni
2009-02-09
Dátum: 2009. February 09. Monday, 15:30 Szerző: akac

Át kell térni a magyar munkával fedezett közpénz kibocsátására a külföldről behozott kamatozó, devizaalapú és magántulajdonú hitelpénz helyett.
Ehhez olyan munkaprogramokat kell kidolgozni, amelyek számára Magyarországon van a munka, itt van az elvégzéséhez szükséges anyag, munkaeszköz és technológia, továbbá a szükséges szaktudással rendelkező munkaerő.
Ilyen munkák lehetnének, pl. az ESCO beruházások finanszírozása, a tiszai gátak megépítése, a belvíz-és szennyvízelvezető csatornarendszer megépítése, országos erdősítési-és parkosítási program, az úthálózat továbbfejlesztése, közmunkával épített lakások fiatalok részére, a mezőgazdaság fejlesztése, a lakosság ellátása egészséges magyar élelmiszerrel, stb.
Ezek elvégzéséhez valójában minden feltétel adott, csak a finaszirozáshoz szükséges pénzeszközök - közvetítő jelek - hiányoznak.
Ezt a pénzt, közvetítő közeget, azonban a magyar állam is kibocsáthatja, hiszen feles törvénnyel elfogadott MNB törvényt kell csak  – egyszerű többséggel – úgy módosítania, hogy az állam magához vonja a monetáris felségjogokat, amelyek eredetileg is őt illették.

Magyarországnak ma kizárólag külföldről érkező devizaalapú pénze van, amelyet hitelre kell felvenni, és amelyért tetemes összegű kamatot kell fizetnie. (2008 novemberében az alapkamat elérte a 10%-os reálkamat szintet. A reálkamat szintjét úgy kapjuk meg, hogy az évi alapkamat szintjéből kivonjuk az infláció értékét.)
 
 
Az ilyen fajta állami beavatkozás a közjót szolgálja. Ha az állam az érték-előállító termelőgazdaságba fektet be, akkor valódi értékek jönnek létre, és ezek megakadályozzák, hogy a hiteleknek inflációs hatásuk legyen.
 
Ha egy depresszióba jutott nemzetgazdaság ki akar kerülni a válságból, a legfontosabb a munkahelyteremtés és a munkanélküliség felszámolása.
 
A leghatékonyabb munkahelyteremtés pedig a termelőgazdaság és az infrastruktúra bővítése.

 

Ezek nyomán nő az állam adóbevétele, amely jövedelem meghaladja azt az összeget, amelyet az állam a gazdaság bővítésére hitelként fordított.

Az emberben, mint munkaerőben meglévő alkotóerő több értéket hoz létre, mint amennyit felhasznál, amikor ezt az értéket létrehozza.

Ezért a leggazdaságosabb és legeredményesebb megoldás a gazdasági válság leküzdésére a munkahelyteremtés és az emberekbe történő beruházás.

 

 

Kép A nemzetközi pénzvilág, amely kifejlesztette a magánpénzrendszert, és a saját privát monopóliumává tette a kamatmechanizmussal működtetett hitelpénz kibocsátását, természetesen hisztérikusan reagál, hiszen az állam kikerül a pénzügyi irányítása alól  és  a példáját rohamosan követni fogja az összes többi eladósított állam is.

 
 
Ha csupán érték-előállító, fizikai termékeket és szolgáltatásokat nyújtó tevékenységre bocsát ki az állam hitelt, akkor az nem okoz inflációt.
 
Az így kibocsátott hitelt csak új és hosszúlejáratú érték-előállító termelésre lehet fordítani, és akkor az értékhordozó javak előállításához és a tőke növekedéséhez vezet. Ezeknek a hiteleknek kamatmenteseknek kell lenniük, mivel ezek a nagy-összegű és hosszú-távú projektek csak nagyon lassan amortizálódnak, éppen ezért nem szabad kamatot felszámolni utánuk. (Az amortizálódás az állóeszközök, gépek, épületek fokozatos elhasználódását és értékcsökkenését, illetve azok megtérülését jelenti.)
 
 
Japán kilábalt az 1923-mas nagy földrengés okozta válságból. Ez a nagy erejű földrengés szinte egész Tokiót romhalmazzá változtatta, és senki sem tudta, hogy honnan vegyék a világváros újjáépítéséhez szükséges hatalmas összeget. A japán kormány korlátlan mennyiségben bocsátott ki hitelt Tokió újjáépítésére. Mindez ugrásszerűen megnövelte a termelékenységet és az életszínvonalat, mert példa nélkül állóan kedvező hatást tett az egész japán nemzetgazdaságra.

A vállalkozó, aki részt vesz az állam által kezdeményezett projektekben, elindíthat olyan beruházásokat, amelyek teljesen újak, vagy kijavíthat olyan ipari berendezéseket, amelyekhez a gazdasági visszaesés miatt nem rendelkezik megfelelő pénzeszközökkel. Mivel a projektek megkezdésekor kibocsátott kereskedelmi váltók leszámítolhatók, így 12-15 hónap után át kell alakítani őket közép vagy hosszúlejáratú államkötvényekké, amelyeknek a fedezetét viszont a növekvő nemzeti jövedelem biztosítja. Hitelbe ilyen formán csak olyan gazdasági projekt részesülhet, amelynek a kivitelezése fontos szükségletet elégíti ki, vagy pedig növeli a gazdaság termelékenységét és versenyképességét. Ily módon valóságos értéket hordozó reálgazdasági fellendülés következik be, amely fedezi a kibocsátott hitel-és pénzforgalom növekedését. Ez pedig nem okoz inflációt, mert az állam és a bankrendszer csak annyi hitelt bocsát ki, amennyi az értéktermelő reálgazdaság növeléséhez szükséges. Ténylegesen a nemzetgazdaság és az egész társadalom feltőkésítésére kerül sor.
 
 
 
  .......  

 

 

tovább - Internetszínház - Magyar színházi előadások internetes közvetítése

 

 

 

A mappában található képek előnézete magyarságtudat

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.