Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mi a Feltétel Nélküli Alapjövedelem?

2012.09.11

Alapjövedelem – aláírásgyűjtés már 27 országban

A kezdeményezés részletei és aláírási lehetőség: itt.

Jelenleg már mind a 27 uniós tagországban folyik lakossági kezdeményezésre az aláírásgyűjtés. Az irigység kultúrása egy szégyenteljes társadalmi norma. Évszázadokkal ezelőtt a profitéhes tőke alapozta meg. Az egészségesen működtetett polgári demokráciában könnyedén átsorolható közakarattal a devianciák közé.

 

 

A közpénzekből az Alapjövedelemre is telne!

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem nem szól másról, mint az államháztartásban jelenleg is rendelkezésre álló pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosításáról a fenntartható fejlődés jegyében

Itt írhatod alá a támogatását

Feltétel nélküli alapjövedelem, ami mindenkinek jár!

Feltétel nélküli alapjövedelem, ami mindenkinek jár!

Az alapjövedelem századunk pozitív víziója. Ez mindenkit közvetlenül érint. Mindannyiunk álma beteljesedését jelentené feltétel nélkül jövedelemhez jutni. A gondolat már a reneszánszban megfogant...

Személy szerint mindig csak olyan cikket írnék, ami jól esik és aminek témájában én is érdekelt vagyok... Olyan dolgokat tennék, amire ma nincs időm, sem pénzem. Utaznék, hatalmas képeket festenék, vennék a szerelmemnek egy akusztikus gitárt, magamnak építenék egy hangszigetelt szobát és örökbe fogadnék egy gyereket…

De a pénz, a fizetés, a jövedelem olyan, mint a levegő a madár szárnya alatt. Az általános, állam által fizetett alapjövedelem bevezetésével viszont a jövedelem állampolgári jog lehetne. Mint mondjuk egy érzékszerv, ami a születéssel jön világra!

Ma általában mindenkinek van valamilyen jövedelme. Különben nem tudna létezni. Csupán az a kérdés, hogy milyen feltételek mellett, hogyan jutnak ma az emberek bevételükhöz? Ma úgy. tíz személyből négynek van hivatalos jövedelme, mert fizetett munkát végez. Olyan munkát, amivel az ember a létfenntartást tudja biztosítani. A munkát, ami keresettel jár. Tíz személyből háromnak a jövedelmét a hozzátartozója biztosítja. Ezek főleg a gyerekek és a fiatalok.

Tíz személyből további kettő pedig nyugdíjas. És tízből valamivel kevesebb, mint egy személy munkanélküli segélyből él. Ha nálunk nem is, Németországban biztosan így van. De az országonként eltérő statisztikai arányok szerint mindezeket a jövedelmeket mindenhol ki kell termelni. De általánosságban kimondható, hogy csak a lakosság kevés hányada dolgozik ezért, bármelyik országról is legyen szó.

Viszont a többieknek is van valami egyéb bevételi forrásuk. Úgynevezett transzjövedelmük. Pénzük, ami nem keresetből származik, például a munkanélküli segély. Tehát a feltétel nélküli, államilag biztosított alapjövedelem nem is kellene, hogy idegen legyen a számunkra.

Ami idegen lehet, az talán csak a jövedelem feltétel nélkülisége. Ha nem akarunk teljesen naivak lenni, akkor el kell fogadjuk, hogy nagy valószínűséggel a munkaerőpiac a jövőben nem tudja biztosítani az emberek szociális integrációját a társadalomban.

Viszont ha a másik opciót, a minden polgár számára államilag biztosított alapjövedelmet mellőzük, akkor az arra kényszerít minket, hogy mindent egy lapra, a gazdasági növekedésre tegyünk fel. És ezt mindenáron.

Ez történik ma a reálpolitikában. Legyen az jobb, vagy bal oldali politika, mind-mind a gazdasági növekedést követelik. Ez azt jelenti, hogy a mennyiségi kategóriákban gondolkodunk, és kiszorítjuk a lehetőséget a társadalom számára, hogy új minőségű és magasabb fokú szervezési modellt dolgozzunk ki.

A gazdasági növekedés viszont sajnos nem jelenti feltétlenül azt, hogy ezzel több munkahely is létesül. Tulajdonképpen épp az ellenkezője az igaz. A gazdasági növekedés egyik biztos feltétele az, hogy ehhez egy erős vásárlói erő is kell legyen. Ez azt jelenti, hogy az embereknek pénzt kell hagyni a zsebükben.

A világ egyik legnagyobb bankjának a főközgazdásza, Klaus Wellershoff szerint a feltétel nélküli alapjövedelem bizony működhet. Az emberek feltétel nélküli támogatása nem megvalósíthatatlan, sőt, hosszú távon is működőképes dolog. Viszont természetesen ez nem könnyű feladat. Elsősorban a számos egyéb társadalmi igények miatt. És hogy mik ezek az igények? A biztos munkahelyek? A politikusok általában ezt követelik.

De valóban munkahelyről van itt szó, vagy csupán adóbevételekről? És arról, hogy ne éljen még több ember az állam költségén, ami a kiadásokat nagymértékben növeli? És nem a „gonosz állam” az, ami a kiadásokat okozza? Ez bizony a kapitalista sikertörténet logikája. Ennek a sikertörténetnek a logikája pedig a racionalizálás. Ezt aztán mindenhol, az ajtónk előtt is tapasztaljuk, mikor például leparkol a kukás kocsi.

A kérdés az, hogy sikertörténet lehet-e ez a kezdeményezés. És, ha igen, hogyan fog folytatódni? 
Az alapjövedelemnek több típusa is létezik. Mindezek közösen egy hálózathoz tartoznak. „Az alapjövedelem, olyan jövedelem, ami egy politikai közösség minden egyes tagját feltétel nélkül megilleti.

Ez négy követelménynek felel meg: „Az egzisztenciát kell biztosítania, és a társadalmi részesedést kell lehetővé tegye. Az egyén törvényes jogát jelenti. Rászorultság nélkül kifizetendő. Nem kényszerít munkára.”

De azért maradjunk a földön. Az alapjövedelem nem jelent több pénzt mindenkinek. Nem az égből jön, és nem a jövedelemhez adódik hozzá, hanem a meglévő jövedelem egy részét képezi. Ezzel a kereset utáni bevétel kisebb lesz. A teljes jövedelem nagysága nem változik, csupán az összetétele. Az alapjövedelem egy másfajta pénzbevételi forrás. Nem minimálbér. Nem fizetés valamiért. Nem kapcsolódik munkához. Bármi történik, ez a személy alanyi joga marad.

A kommunizmussal szemben, ami az egyént elfojtja, és a piaci liberalizmussal szemben, ami az egyént egyedül hagyja, az alapjövedelem az egyén számára anyagi biztonságot ad, hogy maximális szabadságot biztosítson a számára.

Ez csak a garantált állami alapjövedelem mellett lehetséges. Ez a pénzmennyiség akkora kell legyen, hogy az egyén a munka kényszeréről valóban lemondhasson. Ha a munkát nélkülözni tudjuk, az azt jelenti, hogy a munkaadóval szemmagasságban tudunk tárgyalni. Azok, akik ma szociális támogatásra szorulnak, az alapjövedelemmel nem szorulnának rá erre. Az alapjövedelem helyettesítheti az állami transzferkifizetéseket is, végső soron az állami szociális támogatások teljes összegét is.

Csak azoknak lenne az alapjövedelemmel több pénze a zsebében, akiknek ma túl kevés van. Ezek főleg gyerekek, fiatalok, többgyerekes családok. Ezek a kisnyugdíjasok, az éhbérért dolgozó emberek, akik a munkájuk ellenére szegények maradnak. Az alapjövedelem megszüntetné a mély szegénységet, és stabilizálhatná a középréteget. Elvenné félelmünket a megöregedéstől. Ez nem az a pénz, amit egyesek másoknak adnak azért, hogy felettük rendelkezhessenek. Ez nem kötelezné el a rászorulókat, hanem egy perspektíva lehetne mindannyiunk számára.

Az alapjövedelem nem feltételez jobb embereket, és a problémáinkat sem oldja meg. És főleg nem pénzzel. Ez csak jobb problémamegoldási lehetőséget biztosít az emberek számára.

Thomas Paine, az emberi jogok megalkotója és az Amerikai Egyesül Államok egyik alapító atyja. A „Common Sens” – el, vagyis az egészséges emberi értelem elvével ő vezette be az észak amerikai államok függetlenségét, a brit királysággal szemben. Az ő eszméje nagy hatással volt a világ első demokratikus alkotmányára: „Mi azt az igazságot ismerjük el, hogy minden ember a teremtő előtt egyenlőnek született, és olyan kisajátíthatatlan jogokkal lett ellátva, mint a szeretet, a szabadság és a boldogság.”

Ezek a „Rights of Man”, azaz az emberi jogok. Felháborítónak hangzottak abban az időben. De gondoljunk csak bele! Embernek lenni ugyanazon a jogi alapon?! Mekkora hülyeség! Jogai csak annak lehetnek, akinek tulajdonosa is van. Mások nem is tudnának a joggal mit kezdeni, csak pofátlanok lennének.

Emberi jogok? De ez akkor azt is jelenti, hogy a rabszolgaságot meg kell szüntetni. És akkor ki szolgál majd minket? Ki csinálja meg azt a sok, nem kedvelt, nehéz munkát, amit sem megfizetni, sem értékelni nem lehet? Ezek a félelmek ma is jelen vannak a társadalmakban. Ha például az állami alapjövedelemről beszélünk, sokan arra gondolnak, a gazdaság összeomlik, a társadalom pedig káoszba esik.

Gondoljunk csak bele, milyen volt, mikor az emberiség még úgy gondolta, hogy a Föld lapos formájú. Az egyház évszázadokon át ehhez a korongformához ragaszkodott. A lapos korongot a káosz tengere vette körül. És, aki túl közel ment a Föld széléhez, véletlenül még akár bele is eshetett a káosz tengerébe. A Földet egy szilárd mennyezet fedte, ezen volt a csillagok pályája.

És mindezeken túl szférák voltak, ahol olyan erők laktak, amik az emberekben félelmet vagy bizalmat keltettek. Hasonlóképpen látjuk mi ma a pénzt és a gazdaságot. A Föld korong formája határozta meg a korabeli világképet, a biztonságot, és a rendet. És azóta is azt próbálják a hatalmak - áttételesen persze - újból elhitetni velünk, hogy „a Föld márpedig lapos”.

Hogyan lehetne rajta megállni, ha a Föld gömb alakú lenne? De mikor aztán mégis gömb alakú „lett", az új nézet szerint természetesen a világmindenség központjában helyezkedett el és nem forgott. Ez aztán megnehezítette a bolygók törvényszerű pályájának kiszámítását, ami a mérési pont elhelyezkedésétől függően mindig változott. Így van ez az alapjövedelemmel is.

Akkor lesz a dolog igazán komplikált, ha a saját mozgásunkról nem tudunk. Az értetlenségbe ütközünk, ha a megváltozott körülmények között szemléljük a meglévő valóságot, az ideológiába csomagolt merev állapotokat. Egyszerűbb, ha az emberi lét szemszögéből közelítünk mindehhez.

Minden rendszer a tökéletességet állítja magáról, és képtelen saját magától megváltozni. Erre csak az ember képes. A feltétel nélküli alapjövedelem Németországban, Ausztriában és Svájcban már egy ismert téma. Ez azt jelenti, hogy ott - és talán máshol is - az idő már megérett erre. Az ember ezzel a méltóságát kapná vissza. És ez nem egy társadalmi jótett, sőt! Az alapjövedelem a jelenlegi szociális feszültségek megakadályozására hatna ki.

A mai rendszer azt is jelenti, hogy azoknak is munkahelyük van, akik nem feltétlen akarnak dolgozni. Erre azt mondjuk: „Ezek elveszik a munkahelyeket, azoktól, akik dolgozni szeretnének”. Az lenne az első lépés, hogy az ember maga döntse el a munkához való viszonyát. Így kezdődik a változás. Ami a legjobb mindebben, hogy életem végén nem tudom kimagyarázni magam, hogy nem azt csináltam, amit szerettem volna.

Az alapjövedelemmel nincs többé alibi. Nem azért tanulunk, mert a szüleink úgy akarták. A jó kezdeményezések pedig felvirágoznának. Az alapjövedelem egy szabadabb társadalom irányába mutat, a bérmunka helyett önálló munkához vezet.

Így senki sem tehetne olyat, amiért már nem tudna felelősséget vállalni. Csak azt tennénk, amit akarnánk, szeretnénk és közel áll hozzánk. Otthon maradnánk, sosem csinálnánk semmit? Nem tanulnánk? De igen, biztosan, mivel az ember állandóan mozog, mindig tettre vágyik, eseményekre maga körül, változásra és haladásra. Nem lennének tele szeméttel az utcák, és nem állna meg a közélet, a vasút, a hivatalok, csak mert van egy alapjövedelmünk feltétel nélkül csak úgy, amivel azt kezdünk, amit akarunk.

Lesznek tőle olyanok, akik végre azt tanulhatják, amit akarnak. Közgáz helyett közlekedésmérnökit. Olcsóbb szakma helyett drágábbat és fordítva… Nem lenne túlképzés, sem vérszegény munkaerőpiac. Igazabb, erősebb, fejlődőképesebb és biztonságosabb életet teremthetnénk az alapjövedelemmel.

Ma már hiányoznak a szakemberek a gazdaságból. Nem tudjuk, mit jelent a gazdaság, az ökonómia. Pedig ez az összetartozás egyik része! Ami a létünket lehetővé teszi. Ma a gazdaság egy önállósult körforgás, és teljesen önálló célokat követ, amihez az emberi életnek alig van sajnos köze. Sőt, képes megsemmisíteni is az életünket.

Felvetődik azonban egy alapvető kérdés. Valahonnan pénz is kell erre. De honnan?

A közgazdászok szerint a probléma megoldható. Félelmetes víziókból már volt részünk a 21.században. Az újságok tele voltak és vannak ilyenekkel. Az alapjövedelem lehetne viszont századunk pozitív víziója. Ez mindenkit közvetlenül érintene.

Egy olyan rendszerre van szükségünk, ahol a teljesítményt megfizetik, ahol a jó munkát jutalmazzák. Majdnem kétszer annyi a ki nem fizetett munka, mint a kifizetett, ha valóban munkának számoljuk a háztáji, háztartásbeli, és a civil munkát, vagy az otthoni tevékenységeket, mint amilyen a gyereknevelés. Az alapjövedelem aláásná a teljesítményorientált társadalmunkat?

„Aki nem akar dolgozni, az ne is egyék.” Így van ez, mióta világ a világ. Szerelni is mindig van mit. S az ember előbb-utóbb ebben magára talál.

Ha jogunk van a munkához, akkor az alapjövedelemhez is. Ez lehetne a századunk felvilágosodása. Mert a bérezett munka is meghaladta már a csúcsértéket, és az állami részvétel csak a transzferjuttatások formájában változna az alapjövedelem bevezetésének esetében. Az a pénz, ami az alapjövedelem folyósításához kellene, tulajdonképpen a jelenlegi adókkal máris az államnál van.

Az állam ezeket a kifizetéseket ma is az adópénzéből szedi be. Az alapjövedelem csak a könyvelést változtatná meg. Ez kisebb bürokráciát, kisebb gyámságot, és kisebb állami hatalmat jelenthetne. Vagyis feltétel nélkül élhetnénk.

Készült Daniel Hani és Enno Schmidt filmesszéje alapján.

PAE      Forrás: Nyírséghír 

Ha a polgári kormány nem lépi meg az FNA bevezetését, a szélsőséges politikai erők profitálhatnak: Friss látlelet a szegénységről! A drasztikus elszegényedés megindulása a 2008-as pénzügyi és gazdasági válsághoz köthető. A válságnak négy periódusa volt eddig Magyarországon. 2008. második felében tört ki a pénzpiaci válság, amely a megtakarítással rendelkezőket érintette. 2008−2009-ben visszaesett a foglalkoztatás, nőtt a munkanélküliség. Ezzel párhuzamosan a devizahitelek problémája is élesen megjelent. 2009−2011-ben az állami kiadásokat erőteljesen csökkentették, miközben nőttek a lakossági elvonások. Az egykulcsos SZJA bevezetése hátrányosan érintette az alacsony keresetűeket. 2011−2012-ben egyértelműen szűkítették a szociális és egészségügyi kiadásokat. A háztartások közel 81 százalékának nincs annyi tartaléka, hogy egy váratlan, nagyobb kiadást – 100 000 Ft nagyságban – ki tudjon fizetni. A fűtés hiánya 20 százalékról 27 százalékra nőtt az elmúlt két év alatt.

A válság elmúlt öt évében azok a negatív tendenciák erősödtek fel még jobban, amelyek a társadalom alsóbb rétegeit érintik hátrányosan. A szegénységnek nem csak a mértéke, hanem mélysége is hatalmas ütemben nőtt. Különösen jelentős volt a szegénységi kockázat növekedése a gyermekek és a fiatalok, az alacsony iskolázottságú és a roma háztartásfővel élők körében, valamint azok között, akik olyan háztartásban élnek, ahol a háztartásfő munkanélküli vagy inaktív.

A parlamenti pártok lemondtak a leszakadó rétegek felzárkóztatásáról, hiszen egyik pártnál sem jelent meg átfogó program a leszakadás további megakadályozására. Ha a folyamatokat nem tudja megfékezni az elit, akkor a szélsőséges politikai erők komolyan profitálhatnak ebből. forrás: Totyik Tamás

 
 

Cipruson bejelentették, hogy a szigetország 2014 júniusában tervezi bevezetni a garantált Alapjövedelmet

A hír azt bizonyítja, hogy valamennyi Eu tagállam hatáskörébe tartozik a döntés a Feltétel Nélküli Alapjövedelm bevezetéséről. Mindössze politikai szándék és akarat kérdése az adott tagállam részéről.

Ez a fajta megoldás a polgári demokrácia igazi győzelmét és a társadalmi kiegyezés alapját hozhatná el Magyarországnak is. Valamennyi politikai szereplőnek kormánypárti és ellenzéki oldalon az FNA elképzelés mentén sikerülhetne egészséges párbeszédet lebonyolítani és legalább ebben az egyetlen kérdésben együttműködni egymással.

Örömmel üdvözöljük a szigetországban megszületett politikai akaratot és a tiszteletre méltó döntést!

Továbbra is bízunk benne, hogy az Orbán kormány is elvégzi a szükséges közgazdasági számításokat és Ciprushoz hasonlóan olyan döntést hoz, amely az Alapjövedelem bevezetésével rántja ki a devizahiteleseket a bajból ugyanúgy, ahogy a többi elszegényedett társadalmi réteget is!  

Az Alapjövedelem egyetlen akadálya az irigység kultúrája lehetne, amit évszázadokkal ezelőtt a profitéhes tőke alapozott meg és ideje száműzni a társadalmi normák közül a devianciák sorába miután bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már nem képes a polgári demokrácia normái szerint működni.

A mai működésképelen rendszer alternatívája, a forradalom nélküli társadalmi változás útja az FNA!

Az Alapjövedelem bevezetése az Eu tagállamok hatásköre! Mindössze politikai akarat kérdése és csupán a jelenleg is rendelkezésre álló állami pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítását kívánja meg! 2013.08.09.

Ebből finanszírozzuk az FNA bevezetését!

FELTÉTEL  NÉLKÜLI  ALAPJÖVEDELEM

Kezdeményezők

Az Európai polgári kezdeményezés  előterjesztői a következő 15 EU tagállam polgárai (Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország,Görögország, Hollandia,  Írország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország,) A kezdeményezők több különböző kultúrát, nyelvet, társadalmi csoportot valamint politikai és vallási / filozófiai nézetet képviselnek, de az előterjesztett kezdeményezést mind elfogadják, mint egy hosszú távú megoldást.

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem meghatározása

A feltétel Nélküli Alapjövedelem (FNA) nem helyettesíti a jóléti államot, hanem a jelenlegi kompenzációs (kiegyenlítő) modellt alakítja át egy emancipációs (egyenjogúsító) jóléti államra. Az emancipációs Feltétel Nélküli Alapjövedelem a következő négy jellemzővel határozható meg:egyetemes (általános), egyéni (személyes), feltétlen, és elég magas ahhoz, hogy biztosítani tudja a méltóságteljes életet és a társadalmi részvételt.

Egyetemes: Alapvetően minden személy életkortól, származástól, lakóhelytől, foglalkozástól, stb. függetlenül jogosult lenne erre a juttatásra. Ennek következtében jogot formálunk egy európai szintű, garantált, feltétel nélküli alapjövedelemre.

Személyes: Minden embernek - férfinak, nőnek és gyermeknek - joga van alapjövedelemhez, tehát ez határozottan nem egy családnak vagy háztartásnak jár. A Feltétel Nélküli Alapjövedelem független a családi állapottól, élettársi kapcsolattól, a jövedelemtől vagy a háztartásban élők és családtagok vagyoni állapotától.

Ez az egyetlen módja annak, hogy az egyén magánélet létfenntartása más személyek, intézmények kontrolljától független legyen. Ez  teszi lehetővé az egyén számára, hogy sorsa alakításában saját döntéseket hozhasson. 

Feltétlen: Az alapjövedelmet alapvető emberi jognak tekintjük, amely nem függ semmilyen előfeltételtől. Független a munkaviszonytól, egyéb önkéntes közösségi szolgálattól, hagyományos nemi szerepektől. Nincs alávetve jövedelmi, megtakarítási illetve ingatlan tulajdonlási korlátnak. Elég magas a társadalmi részesedéshez: Az összegnek biztosítania kell a tisztességes megélhetést, amely kielégíti az egyén társadalmi, szociális és kulturális igényeit az érintett országban.

Meg kell akadályoznia az anyagi szegénységet, és lehetőséget kell teremtsen a társadalmi részvételre. Ez azt jelenti, hogy a nettó jövedelem legalább a szegénységi küszöbszinten kell legyen, amely az uniós normák szerint megfelel a nemzeti nettó átlagjövedelem 60%-ának. Különösen azokban az országokban, ahol a többségnek alacsony a jövedelme, és ezért az átlagjövedelem is alacsony, egy alternatív összehasonlítást (pl.fogyasztói kosár) kell alkalmazni annak meghatározására, hogy az alapjövedelem összege garantálja a méltóságteljes életet, az anyagi biztonságot és a teljes körű társadalmi részvételt.

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem indoklása

A jelenlegi foglalkoztatási modellek és az elégtelen (mert feltételes, rászorultságot ellenőrző, nem elégséges mértékű) jövedelmi és újraelosztási rendszerek eredményeként elengedhetetlennek tartjuk a Feltétel Nélküli Alapjövedelem bevezetését az alapvető emberi jogok biztosításához, különös tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájában is deklarált méltóságteljes élethez való jogra.

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem gátat szab a szegénységnek és lehetőséget biztosít mindenkinek a saját élete szabad alakítására, valamint a társadalmi tevékenységekben való szabad részvételre.

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem enyhíti a társadalmi megosztottságot, segít elkerülni a visszaéléseken és irigységen alapuló vitákat és azok következményeit, valamint visszanyesni a feleslegesen költséges, elnyomó, ellenőrző és felügyelő bürokráciát.

Miután mentes minden megkülönböztetéstől és megbélyegzéstől, a Feltétel Nélküli Alapjövedelem kiküszöböli a rejtett szegénységet és az ebből következő különböző problémákat is. A Feltétel Nélküli Alapjövedelem folyománya a társadalmi szabadság. Segít a polgároknak azonosulni az Európai Unióval, valamint biztosítja politikai jogaikat. Támogatja az alapvető jogok megvalósítását. "Az emberi méltóság nem csupán egy alapjog, hanem a legalapvetőbb; az összes többi erre épül." (hivatalos magyarázat az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1. cikkéhez).

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem bevezetésének az előkészítése az Európai Unió tagállamainak a hatáskörébe tartozik. Nemzetközi tanulmányok szerint a Feltétel Nélküli Alapjövedelem finanszírozásának többféle módja is lehet. Erre ez a polgári kezdeményezés nem tesz javaslatot.” -

Forrásképzés: Társadalmi  viszontbiztosításként működő alap - közfizetőeszköz - közjövedéki "egységcsomag"  bevezetéséről lehet szó a gyakorlatban. Társadalmi tőke összesérték  fedezet alapján létrehozható intelligens -adósságképzés nélküli -  visszacsatoló jellegű forrásbővítéssel.

Mindenkinek természetes joga van a tisztes megélhetéshez! 

 
 
 

FELTÉTEL NÉLKÜLI ALAPJÖVEDELEM 

Négymillióan élnek szegénységben - KSH adat 2013.07.13.

Clara Kerekes A szegénység nem deviancia. Deviancia az, ha erre a statisztikai adatra a lakosság még jobban élő, ma még nem éhező 50 százaléka nem kapja fel a fejét és nem kezd el józan ésszel gondolkozni, például az FNA bevezetésében rejlő megoldási lehetőségekről. Az igazi baj majd akkor fenyegeti ugyanis a társadalmat, ha a már éhezők hívják fel a megoldási javaslataikra a figyelmet.... Az FNA egy tisztességes és humánus gondolat! A 15 Eu tagállam civil lakosságának, az értelmiséghez tartozóknak a fejében fogalmazódott meg.... Az éhezők nem hiszem, hogy ennyire humánusak tudnának lenni az elnyomóikkal szemben....

A mai kapitalizmus a szegénység forrása. 225 foglalkoztatott, 137 minimálbéren tengődik!

TÁRSADALMI KIEGYEZÉST KEZDEMÉNYEZÜNK 2013.08.01.

 

Választások 2014 - Lakossági szemmel

Az állam lehet a társadalmi átalakulás eszköze is

Az állam felruházása jogosultságokkal nem a tőke és a gazdasági uralom, hanem a nagy tömegek, a lakosság privilégiuma, joga és kötelezettsége

A magyar lakosság felismerte 2010-ben, hogy az alapvető társadalmi antagonizmus nem a kormányzás szintjén van. A megoldást tehát nem az államtól való eltávolodásban látta, amikor a kétharmados döntését meghozta.

A helyes irány továbbra is az állam megerősítése a jogaiban! Az állam a társadalmi átalakulás élére állhat, amennyiben él a nagy tömegek még megmaradt bizalmával.

A gazdasági antagonizmus az, amely ellen az államnak és a lakosságnak egymással együttműködve kell fellépnie.

Az állam dönthet úgy, hogy az egészséges társadalmi változások élére áll és a forradalom nélküli utat, az Alapjövedelem bevezetését mérföldkőnek tekinti amikor bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már egyre kevésbé képes megfelelni a polgári demokrácia normáinak!

 

 
 

Európai Polgári Kezdeményezések - EPK - Add a véleményed!

A víz és szennyvízhálózat emberi jog! Ehhez kell az EGYETÉRTŐ aláírásod SOS!

 

 

Mi már nem az irigység kultúráját tekintjük társadalmi normának a mikroközösségeinkben

A Yagooft többnyelvű szociális hálón a mikroközösségek (te és a barátaid) egymással kommunikálnak, kereskednek, egymást védik és az emberiséghez kapcsolódva egy idő után önállóvá, önellátóvá válnak! 

Az 50 Dollar Deal program egyfajta mód arra, hogy nagy tömegek anyagilag megerősödjenek! Természetesen ingyenes felhasználóként is jól jársz, mert örökös online nyelvtanuló rendszer költözik az otthonodba a többi ingyenes szolgáltatásról már nem is beszélve!

Globális célunk az emberiség fizetőképességének növelésével lendületbe hozni a termelést, működésbe hozni az országok gazdaságát! 
Itt találod a mikroközösségeink meghívó linkjét. Természetesen a regisztrációt követően a te mikroközösséged meghívó linkje is felkerül a facebook oldalunkra. http://www.facebook.com/YagooftCulturalcreatives
 

Bízni kell az emberekben!

Ebből finanszírozzuk az FNA bevezetését!

 

 

 

A mappában található képek előnézete kreatív kútfők alkotásai