Témánk: az alkotmányozás
Elfogadták az alaptörvényt
Hétfő délután 15.00 óra után néhány perccel az Országgyűlés 262 igen szavazattal, 44 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta Magyarország új alaptörvényét, amelyet a tervek szerint Schmitt Pál államfő Húsvét hétfőn ír alá, és amely 2012. január elsejétől hatályos. A szavazás előtt a kormánytöbbség elfogadta Lázár János utolsó módosító javaslatait is
A voksolás után a Jobbik képviselői „Áruló nem leszek „ transzparenst tartottak a magasba, majd a képviselők Kövér László házelnök felkérése után elénekelték a Himnuszt.
Az utolsó pillanatig módosítottak
Még a végszavazás előtt is nyújtottak be módosító javaslatokat az Országgyűlésnek: a nemzetiségek nyelvét nem védenék, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész mentesül az alól, hogy szolgálati jogviszonya megszűnjön az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor, és kikerült a Himnusz kottája is. Bővebben >>
Nemzeti nyilatkozat váltja a NENYI-t
Kapcsolódó cikkek
Az első szembeötlő változás, hogy az új alkotmány szerkezetében mutatkozik: a négy részből álló alaptörvény a Nemzeti Hitvallás című preambulummal kezdődik, amit az Alapvetés című rész követ, amely egyebek mellett rögzíti, hogy hazánk neve Magyarország, majd a Szabadság és felelősség címet viselő fejezet következik az alapjogok és kötelezettségek felsorolásával; a negyedik rész Az állam pedig az államszervezetről szól.
Az alaptörvény szövege a Himnusz első sorával kezdődik, amolyan mottóként. Ezután következik a preambulum, a Nemzeti Hitvallás, amely egyébként a hivatalokban a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatot váltja majd a falakon.
Bővebben >>
Az alaki átalakulás mellett a legfontosabb az államhatalmat érintő érdemi változásnak, hogy az alaptörvény nem állítja helyre az Alkotmánybíróság tavaly ősszel megcsonkított jogkörét. Az ugyanis nem bírálhatja felül a kormány pénzügyi intézkedéseit, kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül. Bővebben >>
Ehhez még azt a látszólagos engedményt nyújtotta a Fidesz-KDNP, hogy az Alkotmánybíróság korlátozását a kormányzat pénzügyi kérdéseiben csak addig tartja fenn, amíg az államadósság mértéke a GDP 50 százaléka alá csökken. Erre az elkövetkező években viszont nemigen lesz esély, hiszen a Széll Kálmán Terv szerint 2014 végére is csak 65-70 százalékos szintre számítanak, ami „belátható időn belül” csökkenhet 50 százalékra. Orbán Viktor szerint is majd tíz év múlva érdemes erre visszatérni. Bővebben >>
Mindemellett 15 tagúra bővül az Alkotmánybíróság, amelynél a kormány és a képviselők negyede mellett az alapvető jogok biztosa is kezdeményezhet utólagos normakontrollt, és a bírósági döntéseket is felülbírálhatja. A testület szempontjából ugyancsak érdemi változás, hogy elnökét ezentúl a parlament választja a testület tagjai közül. Eddig ugyanis az alkotmánybírók maguk választották saját elnöküket.
LB helyett Kúria
A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság helyett a Kúria lenne, a megyéket pedig mégsem neveznék vármegyének, ahogyan az eredeti alkotmánytervezetben szerepelt. Változást jelent továbbá, hogy megszűnik a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tisztsége. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának neve alapvető jogok biztosára változna, aki köteles lesz kinevezni helyettest a jövő nemzedékek érdekeinek és a kisebbségi jogok védelmére.
Az Alapvetés című fejezet - amely a Nemzeti hitvallásnak nevezett részt követi - rögzíti, hogy az országot Magyarországnak hívják, szemben a jelenleg hivatalos Magyar Köztársaság elnevezéssel. A tervezet szerint Magyarország független demokratikus jogállam és köztársaság, a hatalom forrása a nép. A rendelkezések között szerepel, hogy Magyarország "az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért".
Az elfogadott Alaptörvény szerint "Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját", illetve támogatja a gyermekvállalást. A szöveg alapján az ország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik; Magyarország pedig "a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve szerint működik".
A harmadik, Szabadság és felelősség című fejezet szerint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani, védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. A tervezet kimondja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, és azt is, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Bővebben >>
Tiltaná a tervezet a kínzást, az embertelen bánásmódot, az emberkereskedelmet és az „emberi egyedmásolást”. A szövegben a kormánypártok rögzítenék, hogy a tulajdon társadalmi felelősséggel jár.
Az alaptörvénybe került be, hogy a nagykorú gyermekek kötelességévé tenné a gondoskodást rászoruló szüleikről, míg erről eddig egy alacsonyabb szintű jogszabály rendelkezett. Bővebben >>
A tervezet kitér arra is, hogy Magyarország "az időskori megélhetés biztonságát a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő".
Törvénybe iktatott államadósság
Az alkotmányunk közpénzügyi fejezete - amely a jelenleg hatályos alaptörvényben nincs - kimondaná: a központi költségvetésnek biztosítania kell, hogy az államadósság szintje ne haladja meg az előző évi bruttó hazai termék értékének felét; a kormány pedig nem vehetne fel olyan kölcsönt, amelynek következtében az államadósság szintje meghaladná az előző évi GDP 50 százalékát. Rögzítenék továbbá, hogy ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az előző naptári évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzatok keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni.
Kitérnének arra is, hogy a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, illetve a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. Minden közpénzekkel gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, s a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.
A közpénzügyi fejezet tartalmazza, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökét hat évre nevezheti ki a köztársasági elnök. Itt visszaváltoztatták az eredeti tervben szereplő kilenc évet, de elvették az elnöktől az alelnökök kinevezési jogát, amit szintén az államfőhöz rendelt. A bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. A bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, és meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes.
Ötévente választanák meg a helyi önkormányzati képviselőket és a polgármestereket, és az eredeti tervtől eltérően az alkotmány nem ad választójogot a kiskorúak családjának, illetve az anyának, mert ezt a nemzeti konzultáció során visszaérkező kérdőívek szerint a többség elutasította.
Tényleges életfogytiglani és önvédelem
A hétfőn elfogadott Alaptörvény között az is szerepelt, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint, valamint hogy a termőföld és a vízkészlet mellett az erdők, illetve a honos növény- és állatfajok is a nemzet közös örökségét képezik, amelyek védelme az állam és mindenki kötelessége.
Alkotmányos joggá emelkedik az ön- és a tulajdonvédelemhez való jog, és bekerülhet az alaptörvénybe, hogy tényleges életfogytiglani büntetés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. Bővebben >>
Elfogadták a képviselők azt az indítványt is, amely az alaptörvényben rögzíti, hogy a bírói szolgálati jogviszony alsó korhatára a 30. életév, a felső pedig az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése. Egy hétfőn benyújtott módosító javaslat értelmében ez alól kivétel a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész.
Az alaptörvény a képviselők legalább kétharmadának voksával változtatható meg (nincs már szó két egymás utáni parlament kétharmadáról).
Képgaléria a napról (fotó:MTI)
Kiszivárgott az MSZP titkos alkotmánya
A Magyar Nemzet visszautal a Magyar Hírlap pénteki számában megjelent cikkre, amiben Petrétei József azt nyilatkozta, hogy 2007-ben, távozásakor még a minisztérium irattárában volt az alkotmánytervezet normaszövege.
A Magyar Nemzet a szombati lapszámban részletesen ismerteti a birtokába jutott dokumentumot, amit az online kiadásban így foglal össze:
"a szöveg rövid preambulumában például megtalálható a Szent Koronára történő hivatkozás.
Az is szerepel benne, hogy a legfőbb ügyész nem interpellálható, továbbá az, hogy az alkotmányt a parlament fogadja el, nem pedig népszavazás erősíti meg.
Az ilyen módon megszületett alaptörvényt viszont teljesen bebetonozták volna: a szocialista alkotmányt csak úgy lehetett volna megváltoztatni – vagy helyette újat elfogadni –, ha azt a képviselők négyötöde két alkalommal is, legalább fél év eltéréssel megszavazza.
A Gyurcsány–Petrétei-tervezet is tartalmaz közpénzügyi fejezetet; igaz, nem az adósság csökkentését írja elő, hanem az adósság növelésének lehetséges mértékét."
A szombaton megjelent újság a tervezet szövegéről egy egész oldalon ad tájékoztatást, de bevezetőben megjegyzi: "... hiába titkosították a szocialisták a 2006-ban készített alkotmánytervezetüket, amelyet még a kormányváltás előtt az irattárból is eltüntettek: a dokumentum a Magyar Nemzet birtokába került".
A bevezetőben a cikk így folytatódik: "az országgyűlési munkát az LMP-vel együtt bojkottáló, módosító javaslatokat nem készítő ellenzéki párt ugyanakkor máig hallgatott arról, mit is tartalmaz a Gyurcsány-féle alkotmánytervezet".
A Magyar Nemzet felidézi, hogy a Társaság a Szabadságjogokért nevű civil szervezet 2006-ban az akkori minisztériumtól hiába kérte ki a dokumentumot, azt Petrétei József megtagadta.
Az LMP jelenlegi frakcióvezetője, Schiffer András, a jogvédő társaság vezetőjeként pert indított, ám a Fővárosi Ítélőtábla 2007-ben születet jogerős végzése szerint az igazságügyi tárca vezetője nem követett el jogsértést.
Elveszett Gyurcsány alkotmánya
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban délelőtt ismét keresték az anyagot - eredménytelenül – tudta meg a rádió Gáva Krisztián közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkártól.
„A minisztérium munkatársai többször tüzetesen átvizsgálták az irattári rendszert, de nem bukkantak a nyomára” – mondta a Krónikának, megjegyezve: ha elindul egy kodifikációs munka, arról aktát kell nyitni, amelyben elhelyezik az előterjesztést, az azzal kapcsolatos véleményeket, felterjesztéseket, feljegyzéseket.
A kérdésre, hogy lesz-e következménye az irat eltűnésének, a helyettes államtitkár azt válaszolta: mivel írásos bizonyíték nincs arról, hogy egyáltalán létezik, így az sem bizonyíthatható, hogy ténylegesen elmulasztották irattárba helyezni.
A titokzatos alkotmánykoncepció kiadását már 2006-ban követelte a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet, ám a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében később megállapította, hogy Petrétei József nem követett el jogsértést, amikor visszatartotta az anyagot.
A mappában található képek előnézete Vicc?
