Marad a műszakpótlék, nem változik a szabadság

Ősszel dönt a kormány

A konzultációk után az NGM megvizsgálja, hogy a munkaadók mely javaslatai építhetők be a tervezetbe, ahogy - ígéretük szerint - azt is végiggondolják, hogy a munkavállalók ötletei, kifogásai szerepelni fognak-e az új törvényben. A tárgyalások után kezdődik meg a közigazgatási egyeztetés. A tervezetről várhatóan ősszel születik kormánydöntés. A törvényjavaslat ezt követően kerülhet az Országgyűlés elé.

Fizethet, aki felmond a munkahelyén

Az elmúlt napokban tárgyalt a munkavállalók és a munkaadók képviselőivel a Nemzetgazdasági Minisztérium. A szaktárca azt ígérte, hogy a munkahelyteremtő javaslataikat beépítik majd a Munka törvénykönyvének (Mt.) végleges szövegébe. A törvényjavaslat ősszel kerülhet az Országgyűlés elé. Addig már nem sok idő van, és amellett, hogy épp arról folyik a politikai vita, hogy kérhet-e majd a jövőben terhességi tesztet a munkaadó az álláskeresőktől, más „érdekességek” is vannak a javaslatban.
 

Meg kell magyarázni, miért mond fel

Ma még a határozott idejű munkaviszony határozatlanná alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejárta után legalább egy munkanapot, a közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. Ez kikerülne az Mt.-ből. Ráadásul az ilyen módon dolgozó munkavállalóknak meg kell majd indokolni, ha felmond. Ez kizárólag olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy „körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna” – áll a javaslat szövegében.

„Az e törvényben szabályozott megállapodás a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre. A jognyilatkozatot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni” – olvashatjuk a 14. paragrafusban. De vajon mi számít ráutaló magatartásnak? A magyarázatok között szerepel: ráutaló magatartással lehet például a határozott idejű munkaviszonyt határozatlan idejűvé alakítani. Ez a passzus gyaníthatóan munkaügyi viták forrása lesz.

Egyoldalú fizetéscsökkentés?

A 16. paragrafus alapján a munkaadó úgynevezett „egyoldalú kötelezettségvállalással” jogosult arra, hogy létrehozzon egy munkáltatói belső szabályzatot – például ilyen módon megemelheti 5 százalékkal a cafetéria-keretet, vagy épp fizetésemelést is adhat a dolgozóknak. Ennek az egyoldalúságnak az a lényege, hogy akkor sem kell kikérni a munkavállalók véleményét, ha ezt a „jogosult terhére” módosítják. Azonban erre csak akkor van lehetősége a munkaadónak, ha „olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna” – áll a tervezetben.

A hatályos Mt. szerint a nyugdíj előtt álló dolgozók végkielégítése háromhavi átlagkeresettel emelkedik. A pluszpénzt a tervezet szerint sem vennék el ezektől a munkavállalóktól, ám nem az átlagkeresetüket (azaz az alapbér, a pótlékok és az esetleges prémiumok összegét) veszik ehhez alapul, hanem csak az alapbért.

Megbüntetik, aki csúnyán távozik

A munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a felmondási időre járó távolléti díját odaadni a munkaadónak – áll a 84. paragrafusban. Ez eddig is szerepelt a törvényben, ám az egy új elem, hogy a jogellenes munkaviszony megszüntetésnek számítana a jövőben a tervezet szerint az is, ha valaki a munkakörét nem az előírt rendben adja át.

 

Ezt azzal indokolják a szerzők, hogy a munkakör „megfelelő időben és módon történő átadása a munkáltató zavartalan működését biztosítja”. Az átadás nemcsak a munkaadó tulajdonában lévő eszközök visszaszolgáltatását jelenti, hanem az egykori dolgozónak megfelelő tájékoztatást is kell adnia a folyamatban levő ügyekről, a határidőkről. Ha ezt elmulasztja, fizethet. Ráadásul a munkaadó emiatt kártérítési pert is kezdeményezhet a távozó munkavállalóval szemben.

Ha a munkaadó mondott fel jogellenesen a dolgozónak, aki emiatt munkaügyi pert indított, és meg is nyerte, akkor sem kapja meg az elmaradt jövedelmét a cégtől. Az Mt. tervezete szerint ugyanis a munkaviszony a felmondáskor már megszűnik, tehát nem a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének a napja lesz a munkaviszony utolsó napja. A munkavállalót ugyan kártérítés illeti meg, ám neki kell bizonyítania, hogy milyen sérelmek érték, mekkora anyagi vesztesége volt a jogellenes felmondás miatt. Az összeg pedig nem lehet több, mint a 18 havi távolléti díja.

Korábban a munkaadót a bíróság arra kötelezte ilyen esetekben, hogy továbbfoglalkoztassa a jogellenesen kirúgott embert. Csak akkor kell visszavenni az elbocsátott személyt, ha diszkriminatív volt a kirúgás, vagy pedig a munkavállaló a korábban munkavállalói képviselő volt.

Kimaradt a bűncselekmény

„A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét, illetőleg a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné” – így szól a tervezet 54. paragrafusa.
A szövegből kimaradt az a jelenleg szereplő kijelentés, hogy „nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik”, de akkor is nemet mondhat, ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő (a hatályos Mt. 104. paragrafusa szerint).

Nem vasárnapra kell a pihenőidőt kiadni

A KDNP már régóta hangoztatja, hogy a vasárnapot ténylegesen munkaszüneti nappá kellene nyilvánítani. Az Mt. tervezetének szerzői a pihenőidőnél szóló résznél azonban nem határozzák meg, hogy milyen napon adja ki a munkaadó.

A hatályos Mt.-ben a heti két pihenőnap valamelyikének kötelezően vasárnapra kell esnie, ha pedig havi munkaidőkeretet alkalmaz egy folyamatosan működő munkaadó, akkor is legalább egy vasárnapot pihenésre használhat a dolgozó. Ha pedig vasárnapra esik egy munkaszüneti nap (illetve a húsvétvasárnapra és a pünkösdvasárnapra is ez vonatkozik), akkor a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a vasárnapokra 50, a munkaszüneti napokra pedig százszázalékos bérpótlék jár. A tervezet szerint a húsvéti és pünkösdi munkavégzésre is csak 50 százalék járna.

Meghökkentő mondatok

Az Mt. tervezetében az Általános magatartási követelmények közötti 6. paragrafus így szól: „A munkaviszonyban úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő.” Sajnos magyarázatot itt nem kap az olvasó, nem tudjuk meg, hogy az elvárás mélységét mi határozza meg – lehet a dolgozó lelkiismeretének hangja, de akár a cég Szervezeti és Működési Szabályzata, a munkaköri leírás, de akár a főnök szóbeli utasítása is.

„A munkavállaló a munkaviszonyon kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, jogos gazdasági érdekének, illetve a munkaviszony céljának veszélyeztetésére” – áll a 8. paragrafusban. Viszont „a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága a munkaviszonyra való tekintettel nem korlátozható, ha a vélemény a munkaviszonnyal nem függ össze.”

 

Magyarul: nem szidhatjuk a főnököt, a céget. A tervezet magyarázó bekezdései között szerepel egy homályos utalás arról, hogy a munkahelyen kívüli, munkaidőn túli magatartásuk ellenőrzésére is számíthatnak majd a dolgozók. Ám arra még nem született a munkaadók számára megnyugtató megoldás, hogy a „technológiai újdonságokat” hogyan használhatják erre a célra: „olyan technológiák is az ellenőrzés eszközeivé válhatnak, amelyek eredetileg nem feltétlenül ezt a célt szolgálták” – áll a javaslatban.

(A javaslatból kiemelt részletek egy részére az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárai, dr. Kollonay Csilla nemzetközi munkajogász és dr. Czuglerné dr. Ivány Judit, illetve dr. Avvakumovits György, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete jogásza hívták fel a figyelmet az öt szakszervezeti konföderáció és több civilszervezet által szervezett munkajogi konferencián.)
 

Lapátra tehetnék a kisgyermekeseket és az időseket

Megjelent: 2011.07.22. 09:00 | Frissítve: 2011.07.22. 09:16

Egy törvénymódosítás-tervezet szerint a kormány megszüntetné a védőhálót a 3 évnél fiatalabb gyerekek szülei és a nyugdíj előtt állók körül.

(Shutterstock)

Forrás: Pénzcentrum

Cimkék: kirúgás, nyugdíj, kisgyermek, munkavállalói jogok

Így változik a Munka Törvénykönyve, elfogadták a módosításokat

2011.07.05 Forrás: HRPortál
Szerző: HRPortál Hírek
Hírkategória: munkaügy

Elfogadta hétfőn az Országgyűlés azt a munkaügyi törvénycsomagot, amely több ponton megváltoztatja a Munka törvénykönyvét, így a heti munkaidőt, a próbaidőt, valamint a szabadság kiadását. Megszavazták azt is, kilencven napig lesz folyósítható a jövőben az álláskeresési járadék, valamint átalakul az érdekegyeztetés, létrejön az új tanács.

A Ház a minősített többséget igénylő rendelkezéseket 296 igen szavazattal, 45 ellenében, míg az egyszerű többséget igénylő részeket 252 igen szavazattal, 90 ellenében hagyta jóvá. A törvény véglegesíti azt az eredetileg - a pénzügyi válság miatt - az idei év végéig bevezetett szabályt, amely szerint a rendes munkaidő mértékének átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért. A jogszabály ugyanakkor rögzíti: a hosszabb munkaidőben való foglalkoztatás legfeljebb egy évig lehetséges, ezen idő túllépése esetén a munkavállaló számára háromszoros bér jár, illetve, hogy a korábbi megállapodás lejárta után csak egy év elteltével lehet ismét hosszabb munkaidőben foglalkoztatni a dolgozót.

Változik a túlmunka kifizetése is. A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. A munkáltató azonban előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.

A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet majd kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, a munkavállalót azonban - a felek eltérő megállapodása hiányában - ebben az esetben is megilleti évenként egyszer legalább 14 összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.

A törvényben foglaltak szerint - a munkáltatói terhek csökkentése érdekében - a gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj igénybevételének idejére járó fizetés nélküli szabadságnak nem az első éve, hanem csak az első hat hónapja jogosít majd szabadságra. Szabályozzák a szabadság pénzbeli megváltásának két lehetőségét is. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor nem kapta meg a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságát, azt pénzben kell megváltani. A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani.

A jogszabály alapján a közszférában alkalmazott megoldáshoz hasonlóan akár 6 hónapos próbaidőt is kiköthet a munkaadó, de csak akkor, ha erre a munkáltatónál hatályos kollektív szerződés felhatalmazást ad. A próbaidő hossza alapesetben 30 nap, ennél hosszabb, de maximum három hónapos próbaidőt a felek megállapodásával lehet kikötni.

A munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008-as európai uniós irányelv átültetése érdekében a törvény kimondja, hogy a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, az irányelvből következő speciális szabályokat mind a teljes, mind a részmunkaidős foglalkoztatás esetében, és a határozott idejű munkaviszonyok esetében is alkalmazni kell. A javaslat felsorolja azokat a kivételeket, amelyeknél a tagállamok eltérhetnek az egyenlő elbánás elvétől. A magyar jogban ez alapvetően a közhasznú tevékenység körében végzett foglalkoztatásnál lehetséges.

A törvény emellett egyszerűsíti a mezőgazdasági idénymunka fogalmát, valamint megkönnyíti a magasan képzett, Európai Gazdasági Térségen kívüli államból érkező külföldiek munkavállalási célú belépését az Európai Unióba, és egységes eljárást ír elő a munkavállalási és tartózkodási engedély együttes kiadására.

Kilencven napig járhat az álláskeresési járadék

Száznyolcvan helyett legfeljebb kilencven napig lesz folyósítható a jövőben az álláskeresési járadék, miután az Országgyűlés elfogadta több kormánypárti politikusnak a közfoglalkoztatásról szóló törvény módosításához fűzött indítványát.

Az eredetileg Czira Szabolcs (Fidesz) által benyújtott módosító javaslat elfogadásával a Ház megváltoztatta Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését, amely legfeljebb száznyolcvan napig tette volna lehetővé a járadék folyósítását, és a Széll Kálmán Tervvel egyezően kilencven napban maximálta a folyósítási időt. A közfoglalkoztatási törvény zárószavazását jövő hétfőn tartja a parlament.

Átalakul az érdekegyeztetés, létrejön a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács

Átalakul az országos érdekegyeztetés rendszere, miután a parlament 233 igen szavazattal, 73 ellenében elfogadta a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) létrehozásáról szóló törvényt.

Az NGTT az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, a Gazdasági és Szociális Tanácsot, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot váltja fel, és évente legalább négyszer ülésezik majd. Tagjai az országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek és az országos gazdasági kamarák elnökei, a Magyarországon működő külföldi és vegyes kamarák képviselője, valamint olyan társadalmi szervezetek elnökei, amelyek jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal bírnak. Tagjai továbbá a tanácsnak az országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei, valamint civil szervezetek, a tudomány, ezenkívül a kormánnyal átfogó megállapodást kötött egyházak képviselői.

A plenáris üléseken a kormány képviseletében a miniszterek, vagy az általuk kijelölt állami vezetők tanácskozási joggal, állandó meghívottként vesznek részt. Az új testület döntéseket nem hoz, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó feladata lesz. A jogszabály módosította a Munka törvénykönyvét is, így a kormány rendeletben határozza meg a minimálbért és a szakmunkás bérminimumot.