Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A gazdaság pénzügyi konszolidációja

 AZ ÚJ TÁRSADALOM LEHETŐSÉGE ÉS FORMÁI

 

 

2012.11.10. 11:19 | Utolsó módosítás: 2012.11.10. 13:12 

 

Orbán: az új magyar gazdasági modell működőképes

A miniszterelnök szerint sikerült a magyar gazdaság pénzügyi konszolidációja, az új magyar gazdasági modell működőképes. Orbán Viktor ezt az Európai Bizottság szerdai országjelentésében foglaltakra és a Daimlerrel pénteken kötött stratégiai partnerségi megállapodásra alapozva jelentette ki az MTI-nek adott interjúban.

 

A kormányfő érintette az IMF/EU-tárgyalásokat is, amelyek szerinte a közeljövőben felgyorsulhatnak, a magyar kormány ugyanis minden akadályt elhárított az útból. Beszámolt továbbá arról, hogy felsőoktatási intézmények és sportági szakszövetségek adósságának rendezését is tervezi a kabinet.

Az interjúban a Daimlerrel kötött stratégiai megállapodást a magyar gazdaságtörténet mérföldkövének nevezte Orbán Viktor, mint mondta, a német ipar tartós beépülése a magyar gazdaságba - például korábban az Audi letelepedése - mindig egy-egy új korszakot jelentett.

A németekkel egy oldalon

Nyomatékosította, hogy a Daimler nem csupán a Mercedest jelenti, a vállalat ugyanis teherautót, kamiont és buszt is gyárt, a partnerségi megállapodás pedig azt mutatja, a két fél keresi a lehetőségét - a kecskeméti Mercedes-gyáron túl - más daimleres termelési kapacitások Magyarországra telepítésének.

Az azonban, hogy lesz egy olyan Mercedes-autótípus, az új kompakt kupé, amit kizárólag Magyarországon fognak gyártani, olyan iparpolitikai siker, amelyet nagyon meg kell becsülni - jegyezte meg.

"Most már teljesen nyilvánvaló, hogy a német ipar és a magyar kormány gondolkodása az európai gazdaságról egybeesik" - értékelt Orbán Viktor, kifejtve: mindkét fél álláspontja az, hogy az európai gazdaságnak akkor van jövője, akkor lehet versenyképes, ha az ipari termelési kapacitásait újraszervezi és megnöveli.

Abban is egyetértenek - folytatta -, hogy Magyarország "egyre nyilvánvalóbban a nagy, fejlett, magas technológiával működő német ipari területnek a déli nyúlványán helyezkedik el", vagyis a magyar gazdaság és magas technológiával dolgozó ipar jövője elsősorban a németekkel való együttműködésben van.

A német ipar és a magyar kormány véleménye abban is megegyezik, hogy a rugalmas és jól képzett munkaerőé a jövő, ugyanis csak az ilyennel rendelkező országok lesznek képesek életszínvonalat emelni és munkahelyet teremteni - részletezte a kormányfő, aki szerint mivel az új magyar munka törvénykönyve éppen a rugalmasságra épül, nagyon sok munkahelyet hoz létre, és egyben meg is véd.

"Siker"

Orbán Viktor a Daimlerrel kötött megállapodást párhuzamba állította az Európai Bizottság szerdai országjelentésével - amely szerint 2013-ban 2,9 százalék lesz az államháztartási hiány Magyarországon, a növekedés pedig 0,3 százalék lesz -, és úgy vélekedett, mindezek alapján kijelenthető: a magyar gazdaság pénzügyi konszolidációja sikerült, az új magyar gazdasági modell pedig - habár sokak ízlésének nem tetszik, sokak érdekét sérti - működőképes.

Ezt azzal indokolta, hogy a hiány 2011 óta három százalék alatt van, és Magyarország azon öt ország egyike, ahol ezzel párhuzamosan csökken az államadósság, ráadásul nálunk a legnagyobb mértékben.

"Ezzel nem foglalkozunk"

A brüsszeli előrejelzés 2014-es költségvetést érintő részéről - vagyis hogy az EU szerint akkor a GDP 3,5 százalékára emelkedik Magyarországon a deficit - a miniszterelnök úgy foglalt állást, hogy ezt "az ezzel most nem foglalkozunk kategóriába kell helyezni, tekintettel arra, hogy még a 2013-as költségvetést sem alkotta meg a parlament".

A 2014-es hiány mértéke azon múlik majd, milyen büdzsét alkot a Ház arra az évre - mondta, nyomatékosítva: "ma ezen a földgolyón egyetlen ember sincs, se Brüsszelben, se Budapesten, aki meg tudná mondani most, milyen lesz a 2014-es költségvetés", erről beszélni idő előtti, elkapkodott, indokolatlan dolog, mert az erre vonatkozó kijelentések "olyan feltételezések, amelyeknek jelenleg semmilyen reális gazdasági alapjuk nincsen".

Az EU-prognózissal kapcsolatban szólt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatandó tárgyalásokról is, kijelentve: az elmúlt két hónapban a kormány valójában folyamatosan egyeztetett a tárgyalódelegáció "EU-s lábával", a túlzottdeficit-eljárás alól kikerülés érdekében folytatott deficittárgyalások ugyanis ennek - a majdani megállapodás fontos állomásának - tekinthetők.

Az IMF-ről

"Az elmúlt két hónapban mi óriási lépéseket tettünk előre az IMF/EU-megállapodás irányába. Hiszen most már nyilvánvaló, hogy Magyarország költségvetése 2012-re, 2013-ra rendben van. Szerintünk a legfontosabb akadályok ezzel a megállapodás elől el is hárultak" - közölte, hozzátéve: "nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy megállapodhassunk".

"Mi minden akadályt elhárítottunk. Ezért úgy gondoljuk, semmi akadálya annak, hogy a tárgyalások felgyorsuljanak" - jelezte.

Orbán Viktor az interjúban kitért az önkormányzati adósság egy részének állami átvállalásával kapcsolatos hírekre is. "Sose jó, ha a kocsi megelőzi a lovat. Azok a spekulációk, amelyek arról szólnak, hogy az önkormányzatoktól átvett adósságot hogyan rendezi majd az állam a bankokkal, idő előtti viták, mert még nem vettük át az adósságot" - magyarázta.

Tárgyalások az önkormányzatokkal

Először a helyhatóságokkal kell megállapodni - folytatta -, ami a nagyobb települések esetében nem lesz könnyű, ugyanis azoknál egyenként, tételesen kell átnézni az adósságállomány helyzetét. A kormány ezért minden nagyvárosba tárgyalódelegációt küld, amely több fordulóban átvizsgálja az adósságot, és megállapítja, hogy milyen mértékű átvállalás indokolt.

Mindaddig, amíg ez nem zajlik le, a kabinet nem foglalkozik az átvállalt adósság banki rendezésével - hívta fel a figyelmet.

"Az a spekuláció pedig (...), hogy ha a kormány nem fizeti ki az adósságot vagy annak egy részét, az államcsődnek minősül, olyan felismerés, mint a kétszer kettő. A modern pénzügyi világban mindenki tudja, ha az adós nem fizet, azt csődnek minősítik" - fejtette ki, hozzáfűzve, mindezt nem érdemes szenzációként tálalni.

A kormányfő elmondta azt is, 27 olyan városi önkormányzatot találtak, amelynek nincs adóssága, a kabinet pedig velük is méltányosságra törekszik, ezért olyan fejlesztési koncepciókon dolgozik, amelyeket az említett 27 önkormányzatnak kínálnak majd fel, hogy ezek is nyertesei legyenek az adósságrendezésnek.

A diákok döntenek?

A miniszterelnök érintette a felsőoktatás átalakításának kérdését is, rémhírnek nevezve, hogy a kabinet felülbírálná korábbi döntéseit: a kormány továbbra is azt szeretné, hogy a fiatalok úgy tekintsenek felsőoktatási tanulmányukra, mint a későbbi életükbe való befektetésre, ezért egyetlen diákot sem fognak egy-egy rosszul működő felsőoktatási intézmény fenntartása érdekében olyan helyre vezényelni, ahová ők nem akarnak menni.

"Az, hogy mi marad és mi nem, mi életképes és mi nem, azt nem a budapesti oktatási államtitkárság íróasztala mellől fogják megmondani, hanem a diákok fogják eldönteni" - jelentette ki.

Vannak ugyanakkor bizonyos szakmák, amelyek esetében az állam növelni kívánja a végzősök számát, és ezt ösztöndíjjal motiválni is fogja, de olyan helyre nem ad kvótát, ahová nem akarnak menni a diákok - mondta.

Bejelentette, a kormány segíteni fogja az egyetemeket, hogy az önerő híján elakadó fejlesztéseik megvalósuljanak, és szeretné az eladósodott felsőoktatási intézményeket is - azokat, amelyekben a diákok látnak jövőt - kimenteni az adósságból, felkínálni nekik "a tiszta lappal való indulást".

Ugyanígy tesznek majd a sportszövetségekkel: egy a Magyar Olimpiai Bizottság által kiválasztott nemzetközi könyvvizsgáló elemzi majd az első körben támogatandó sportági szakszövetségek gazdálkodását, és ennek alapján a kormány rendezni fogja bizonyos szövetségek adósságát.


 

 

A görögök megtettek mindent, amit lehetett 

Forrás: mfor.hu 2012. november 10. szombat Zsiday Viktor

A görög kormányzatnak nagy nehezen sikerült átnyomnia a megszorító csomagot a Parlamenten, igaz hogy közben a két vezető pártból több képviselőt ki kellett rúgni, és a harmadik, egyben legkisebb koalíciós párt tartózkodott a szavazástól. Óriási társadalmi ellenállás mellett a 300-fős Parlamentben 153-an voksoltak a csomag mellett, amely újabb gigantikus kiadáscsökkentéseket és adóemeléseket tartalmaz, aminek következtében a bérek és nyugdíjak átlagosan kétszámjegyű százalékos mértékben fognak csökkenni.

 

Egyértelműnek tűnik, hogyha ez a megszorítás nem működik, akkor többre nem kerül sor és a görögök kilépnek, mert az ötödik éve húzódó recesszió és hatalmas munkanélküliség mellett nem lesz társadalmi támogatottsága újabb, hasonló jellegű intézkedéseknek. Ez volt az utolsó megszorítás, amit még  ki lehetett préselni a görögökből, innentől fogva csak a drachma bevezetése jöhet.

Én azonban úgy vélem, hogy kis szerencsével a fenti intézkedések elegendőek lehetnek. Korábban mindenki (IMF, EU, szakértők) azt a hibát követték el, hogy alulbecsülték a megszorítások gazdaságcsökkentő hatását, most azonban kezdünk oda eljutni, hogy túlesnek a ló túloldalára, és túlbecslik azt. Pozitív forgatókönyveket figyelembe sem vesznek, nem számolnak azzal, hogy a bizonytalanság oldódása és az állam likviditásának helyreállása önmagában is csomót dob a teljesítményen, ráadásul az idei GDP-csökkenés jelentős része a drachmabevezetés miatti pénzmenekítés és beruházások elhalasztása miatt jött létre. Ezeket az elmaradt, szintentartó beruházásokat előbb-utóbb el kell végezni, így az is lehet, hogy a jövő évi gazdasági csökkenés nem lesz olyan drasztikus, mint várják. Az EU/IMF páros erős gazdasági visszaesést feltételezve végezte számításait, ám még így is várhatóan elsődleges többlete lesz a görög költségvetésnek, azaz kamatfizetés előtt pozitív eredménye lesz. Innentől fogva már csak a kamat kérdése, hogy a görög állam fizetőképes marad-e, adóssága nő-e?

 

Nyilvánvalónak tűnik, hogy az európai államok nem egyezhetnek bele adósságuk egy részének (azaz a névértéknek) leírásába, mert az eladhatatlan adófizetőik felé. Pedig ha valaki tartozik nekem 1000 forinttal, amit 10 év múlva fizet vissza és éves 10% kamatot fizet nekem, az nyilvánvalóan sokkal többet ér, mint ha ugyanerre az 1000 forintra csak éves 1% kamatot fizetne nekem. Az utóbbi egyébként ugyanannyit ér ma, mintha levinném a tartozását 500 forintra, és arra fizetné a 10% kamatot. Mégis mennyivel jobban hangzik, ha azt tudjuk mondani, hogy a kölcsönünk összege még mindig 1000 forint, semmit sem buktunk - pedig dehogynem, nagyon is sokat.

Várhatóan ugyanezt az (ön)becsapást fogják játszani az európai országok is: a görögöknek nyújtott hiteleiket nem írják le, csak a kamatot csökkentik, ami mint mondtam ugyanaz, tehát a magánszektor felé történő csőd után a görögök európai állami hitelezőik felé is effektíve csődöt mondanak (egyébként ez a folyamat már régebb óta zajlik, a kamatszintet már csökkentették nekik korábban is), az európai államok reálértelemben jóval kevesebb pénzt fognak vissza kapni, mint amit kölcsönadtak - de ez mégsem fog így tűnni, politikailag sokkal elfogadhatóbb megoldás.

Ha a görögöket hajlandó Európa 1-2%-os hozamszinten finanszírozni, akkor ez az állapot a mostani megszorító csomag után fenntartható, a görög államadósság nem fog tovább nőni. Ez nem is olyan nehéz, hiszen az EFSF most fog 7-éves kötvényt kibocsátani, várhatóan éves 1,5% alatti hozammal! Mivel az EFSF nagyjából azon a szinten hitelez tovább, mint amennyin ő maga bocsájtja ki a kötvényeit, ezért várhatóan a görögök hitelkamaszintje valóban lemehet 2%-ra vagy az alá. És amint a régi mondás tartja, kellően alacsony kamattal akár gigantikus adósságszint is fenntartható problémák nélkül.

Összességében tehát úgy vélem, hogy a görögök megtettek mindent, amit lehetett, az európaiak várhatóan ezt méltányolni fogják alacsony kamatozású hitelekkel, amivel pedig a görögök helyzete stabilizálódhat. Ha viszont nem, akkor nincs több megszorítás, jön a kilépés. Én egyelőre inkább az első felé hajlanék, de még mindig kétesélyes a meccs. A görög kötvényeket ilyen feltételek mellett még mindig inkább olcsónak találom...

OLVASS TOVÁBB

A görögök megtettek mindent, amit lehetettFiskális ámokfutás az USA-ban?Nem is olyan nehéz optimista verziót összerakni MagyarországraÉs mégis mozog...Ugródeszkát építenek az európai részvények?

 

 

Hétpróbás politikusok kukucskálnak ki az új civilek mögül

 
 
frissült
Az egyik magasztalja Orbán Viktort, és sportot űz abból, hogy Gyurcsány Ferenccel ijesztget. A másiknak se Gyurcsány, se Orbán nem kell, és szakítana az elmúlt húsz évvel, miközben lépten-nyomon a Fidesz ellenzékéhez sodródik. Két, magát nagyrészt a politikától függetlennek mondó szervezet egyre zajosabb és egyre durvább csatáját hozta az ősz. Megnéztük, hogy kik bújtak az új civil mozgalmak mögé.

Az ország erkölcsi romlása ellen harcolnak, le akarnak számolni a rendszerváltás óta eltelt 22 év politikai hazugságaival, és mindezt az életükért tenni akaró civilek nevében tennék. Jelszavak szintjén ennyi a közös abban a két kiterjedt és egyre aktívabb szerveződésben, amely ősszel felforgatta az egyre unalmasabb politikai életet.

A Haza és Haladás Egyesület és az abból kinövő Együtt 2014 mozgalom megbuktatná a kormányt, mert károsnak tartja a működését. A Civil Összefogás Fóruma és a hozzá több szálon kapcsolódó, a kormányt támogató Békemenet viszont mindenkit arra figyelmeztet, hogy a Haza és Haladással lényegében Gyurcsány Ferenc szelleme térne vissza. Hogy ezt bebizonyítsák, ősszel kemény kampányt is indítottak, amiről a Haza és Haladás alelnöke kijelentette, hogy a kormány pénzeli.

De vajon ki honnan jött, és kinek milyen a viszonya ahhoz a múlthoz, amellyel most leszámolna?

Akikből egy fél kormány összeállna

Minden "hazáját szerető és tettre kész demokrata" támogatására számít az októberben alapított Haza és Haladás Egyesület, amelynek legismertebb arca az elnöke, Bajnai Gordon volt kormányfő. Az alapítók között messze nem Bajnai az egyetlen politikus, listájukból akár egy kormány névsora is összeállna. Bajnai több egykori miniszterét is az egyesületbe csábította, a volt kormányfő támogatói között megtalálható Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter, Balázs Péter korábbi külügyminiszter, illetve a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere, Bárándy Péter is.

Az egyesület a megalakulásakor közleményben tudatta, hogy "az új politikai korszak nemzeti céljait nem jelölheti ki és nem képviselheti csupán egyetlen erő", ezért az egyesület beszállt az Együtt 2014 szövetségbe, amely a kormány leváltására készül. Az MSZP még nem tudja, hogy csatlakozzon-e hozzájuk, egyelőre csak tárgyalnak erről, de így is több jelenlegi MSZP-tag van már a Haza és Haladásban. Az alelnök Szigetvári Viktor két szocialista választási kampányt is irányított, nem titkolja, hogy jelenleg is tagja még az MSZP-nek. Szintén MSZP-tag a Haza és Haladás alapítói közül Falus Ferenc egykori tiszti főorvos és Haris Éva, aki az év elején még az MSZP választmányának elnökhelyettese volt (alapító volt Bitó László író-orvoskutató, Felcsuti Péter, a bankszövetség korábbi elnöke, Kalmár Péter, Korányi Dávid, Gyurkovics Tamás, Simó György, Simon László és Vörös T. Károly, a Népszabadság volt főszerkesztője is).

Akik odasodródtak az MSZP mellé

Az Orbán-kormány nyugdíjintézkedései ellen tüntető bohócforradalmárok tavaly októberben alapították a Szolidaritást, amely pártoktól semleges egyesületként hirdeti magát a kezdetek óta. Az Együtt 2014-et alapító Szolidaritás elnöke, Kónya Péter tavaly decemberig a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke volt, míg a Szolidaritás másik alapítója, Árok Kornél korábban egy tűzoltó-szakszervezetet vezetett (Árok az idén otthagyta a Szolidaritást, és saját pártot alapított).

A Szolidaritás elnökségében elsősorban szakszervezeti vezetők és tagok találhatók, egyetlen kapcsolatuk a politikával, hogy az egyesület több vezetője szoros kapcsolatot tart fenn Mesterházy Attila pártelnökkel, és a Szolidaritás megalakulása idején Kónya Péter és Árok Kornél heti rendszerességgel egyeztetett az MSZP elnökével a párt egyik vezetője és a Szolidaritás tagjai szerint is. Az [origo] egy MSZP-s elnökségi tagtól úgy tudja, hogy még az idén kora ősszel abban egyezett meg az MSZP és a Szolidaritás vezetése, hogy a párt és az egyesület választási szövetséget köt, és jövőre jelentik be, hogy közös jelölteket indítanak a 2014-es választásokon.

Erre egy közös szeptemberi fővárosi fórumon Molnár Zsolt budapesti MSZP-elnök és Székely Sándor, a Szolidaritás társelnöke is célzott, amikor azt mondták, elkötelezettek azért, hogy "a következő országgyűlési választáson egymással összefogva próbálják leváltani a jelenlegi kormányt". (A fórumon részt vett Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke is, aki szintén támogatta az összefogást azért, hogy leváltsák az Orbán-kormányt.) Bajnai Gordon és az Együtt 2014 megalakítása végül felborította ezt a forgatókönyvet, mert az MSZP-nek most már nemcsak a Szolidaritással, hanem a három szervezetből álló mozgalommal kell megegyeznie a közös indulásról és jelöltekről.

Akik megelégelték a várakozást

Az Együtt 2014 mozgalom alapítói közül talán a Milla (az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért nevű szervezet) tartotta magát legtávolabb a politikától. A korábban a drogliberalizációért harcoló Juhász Péter által vezetett egyesület egészen október 23-ig tiltakozott az ellen, hogy politikusok felszólaljanak a rendezvényeiken.

Most viszont megtört a jég, hiszen Bajnai Gordon volt kormányfő éppen a Milla rendezvényén tért vissza a politikába, és itt jelentették be az Együtt 2014 megalakulását. Szintén a Milla rendezvényén szólalt fel Tamás Gáspár Miklós filozófus, aki a rendszerváltás után egy ideig az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke is volt, 2009-ben pedig a Zöld Baloldal nevű szélsőbaloldali párt elnöke lett. A jelenleg a parlamentben politizáló politikusok viszont a közönség soraiba szorultak, a rendezvényen viszont megjelent több MSZP-s és LMP-s képviselő is.

Aki már 2009-ben új kormányt akart

A másik csoportosulás még szerteágazóbb, legtöbbet szereplő arcai a 2009 áprilisában létrejött Civil Összefogás Fóruma és a kormány mellett kiálló Békemenet kitalálói.

A Civil Összefogás Fórumot 2009-ben alapította Fricz Tamás politológus, hivatalosan a civil kezdeményezések lehetőségeinek kiteljesítésére. A szervezet azzal a szándékkal alakult, hogy "erősítse a magyar civil társadalom értékkifejezését és érdekérvényesítését". A Gyurcsány-kormány bukása után azonnali előrehozott választásokat követelt.

A CÖF kezdetektől fogva politikai állásfoglalásokat tett, a 2010-es választások előtt több kormányellenes megmozdulást szervezett, Fricz pedig azt nyilatkozta, ha máshogy nem megy, az utcáról kell kikényszeríteni a kormányváltást. A CÖF honlapja szerint 240 szervezet támogatja őket, többségük polgári kör, de köztük van az Orvosi Kamara, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Trianon Társaság és a Professzorok Batthyány Köre is.

Akit nagyra értékel a kormány is

A CÖF másik alapítója Csizmadia László. Ő a felelős kiadója annak a lapnak, amelyben a CÖF a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány tevékenységének káros voltát bizonygatja. A 2010-es választások előtt rendszeresen szerepelt az akkori kormányokat bíráló fideszes politikusokkal közösen fórumokon (a CÖF első említése az MTI archívumában egy olyan rendezvény volt, ahol Csizmadia szerepelt együtt Budai Gyula jelenlegi agrárállamtitkárral, korábbi elszámoltatásért felelős kormánybiztossal és Kondor Katalinnal, az Echo Tv műsorvezetőjével). Csizmadia 2008-ban társszerzője volt a Magyar Nemzetstratégia című könyvnek, ma már alapító tagja több egyesületnek és tagja volt az Országos Kereskedelmi Szövetség elnökségének, de erről a posztjáról egy éve távozott. Mint a Civil Összefogás alapítója ez év márciusa óta ő a civilszervezetek állami támogatását szervező, idén 3 milliárd forintból működő Nemzeti Együttműködési Alap elnöke.

(Cikkünkben korábban az szerepelt, hogy Csizmadia a BGF docense, hogy a Nemzeti Szociáldemokraták nevű párt alapítója, amiről egy interjúban azt mondta, azért alapítottak pártot, mert szerinte a párton kívüli szerveződéseknek semmiféle ráhatásuk nincs a politikára. Azt is állítottuk, hogy Csizmadia korábban a MIÉP pártigazgatója is volt, később azonban kilépett a pártból. Ezek az információk tévesek, a hibákért Csizmadia László és olvasóink elnézését kérjük.)

Szerződés a kormánnyal
A civil összefogást a kormány is fontosnak tartja, méghozzá annyira, hogy novemberben Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes stratégiai megállapodást kötött a CÖF szervezeti alapját adó Civil Összefogás Közhasznú Alapítvánnyal, amelynek elnöke Csizmadia László. A megállapodás szerint "a társadalmi egyeztetés a jó állam alapvető feltétele, mert elősegíti a jó minőségű, az életviszonyoknak megfelelő jogszabályok megalkotását, valamint a jogszabállyal érintett társadalmi rétegek képviseletét". További részletek itt.

Bayer Zsolt Fidesz-alapító, 1993-ig a párt sajtófőnöke, 1998-tól két évig a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal főtanácsadója volt. 2007 óta dolgozik a Magyar Hírlapnál. Írásaiban legtöbbször kiáll a kormány politikája mellett, ma is tagja a Fidesznek. Bencsik András 1997 óta a Fidesszel szimpatizáló Demokrata főszerkesztője. 1992-től az MDF tagja volt, de 1995-ben kizárták a pártból, mert bírálta a párt vezetését és a kormányt. 1998-ban a KDNP képviselő-jelöltjeként tért vissza, de nem jutott be a második fordulóba. Később a Fidesz kulturális tagozatának lett a tagja. Az egyik alapító tagja volt a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületnek is, amelyből később kinőtt a Magyar Gárda Mozgalom, de alig fél évvel később kilépett.

Bencsik az első, 2012. januári békemenetről azt mondta, hogy "igazából ez a dolog magától szerveződik. Benne volt a levegőben, hogy az emberek menni akarnak valahova, mi csak megmondtuk, hogy honnan hova." A menet kiállás volt "elsősorban és határozottan Orbán Viktorért, másodszor a kormányért és Magyarországért, harmadsorban mindnyájunkért".

forrás: origo.hu

Hírlevél rovat: nonprofit.hu