Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A devizahitelezés felelősei

Ezt is olvasd el!

Az Erste Bank már elismerte...

 

Róna Péter: Hét ember felelős a devizahitelezésért

[origo]|2012. 11. 28., 9:24|Utolsó módosítás:2012. 11. 29., 7:44

 

 

 

Róna Péter közgazdász szerint a magyar gazdaság vergődésének első helyen álló oka a devizahitelezés bevezetése volt, melyért hét embert tesz felelőssé: Járai Zsigmondot, Király Júliát, Simor Andrást, Gyurcsány Ferencet, Bajnai Gordont, Oszkó Pétert és Felcsúti Pétert. Mindez abból a Schiffer Andrásnak címzett leveléből derül ki, amelyben bejelentette, hogy távozik az LMP alapítványának éléről és a magyar közéletből.

Lemondott az LMP pártalapítványának társelnöki posztjáról Róna Péter közgazdász, aki egyúttal hátat fordít a magyar közéletnek is, mert nem érti, hogy mi történik a Kárpát-medencében.

"A magyar gazdaság és társadalom vergődésének okairól sokat lehetne írni és mondani - írtam és mondtam is - de van egy, amely nézetem szerint az összes többit maga mögé utasítja, ez pedig a devizahitelezés" - írja Róna Péter a Schiffer Andrásnak címzett lemondólevelében, amelyből aNépszabadság idézett.

A közgazdász úgy látja, életek százezrei mentek helyrehozhatatlanul tönkre, a fizetőképes kereslet nagyon hosszú időre megroppant, maga a bankrendszer működésképtelenné vált, kis- és középvállalatok tízezrei dőltek be, munkahelyek százezrei szűntek meg, és a Magyar Nemzeti Bank elvesztette a monetáris folyamatokra gyakorolható hatását egy hazug, csalárd termék bevezetése miatt.

 

"Mert a devizahitel egyáltalán nem hitel, hanem egy olyan befektetés a hitelfelvevő részéről, aminek az a lényege, hogy az összes, kivétel nélkül az összes profit a banké, az összes kockázat pedig a hitelfelvevőé. Nem hitel azért az egyszerű okért, mert a hitel egy fix összegben felvett kölcsön, amit azonos fix összegben kell visszafizetni, a szerződésben kijelölt és annak alapján mindkét fél számára kiszámítható kamattal együtt. De a devizaadós nem tudhatja, hogy mennyit kell visszafizetni, mert a törlesztés egy olyan ténytől, az árfolyammozgástól függ, amihez semmi köze, hiszen ő forintot kapott és forintban fizet" - magyarázta.

Róna leírta, hogy 2006-tól kezdve kétségbeesetten küzdött a devizahitelezés leállításáért, amiért meg is kapta a kókler minősítést a devizahitelezés megalkotóitól. "Kik voltak ők? Hát Járai Zsigmond, Király Júlia, Simor András, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Oszkó Péter és Felcsúti Péter" - sorolja a neveket. Szerinte Oszkó Péter és Felcsúti Péter dolgozta ki azt a banki magatartási kódexet, ami végtelen cinizmussal nemhogy nem vetett véget, hanem egyenesen szentesítette a devizahitelezést.

Róna Péter szerint azok, akik ezért a "disznóságért" személyesen felelősek, több mint egymillió embert fosztottak meg mindenüktől. Azt pedig érthetetlennek tartja, hogy ezek az emberek "képesek most magukat a jogállamiság nagy védőivé alakítani, képesek a talpig becsületes LMP-t az úgynevezett balliberális értelmiség nagy többségének aktív részvételével a megsemmisülés szélére sodorni".

Orbán két évét őrületnek nevezi Róna Péter. Az írja, hogy emiatt először megpróbálta lenyelni a békát, és elfogadni az összefogás valamiféle változatát, túllépni azon, amit a felsoroltak tettek, ezért találkozott Bajnai Gordonnal is. De mára már megbánta, hogy egy pillanatra is elképzelhetőnek tartotta az együttműködést "ezzel az álnok, cinikus és erőszakos bandával".


 

2013.02.27.

 

Most egy olyan tülekedés kezdődött el az adósok megmentője címért a különböző egyesületek, társulások vezetői között, mely arra utal, hogy a probléma megoldása közeli.

 

A társadalmi, közgazdasági és főleg jogi problémára gondolok, de a megoldást kizárólag jogi úton tartom lehetségesnek.

 

Ehelyett mostanában szinte kizárólag össznépi megmozdulások formájában keresik a bajbajutott adósok a megoldást abból kiindulva, hogy ha a törvényesség helyreállítására alkalmas emberek folyamatosan hallgatnak, vagy félrebeszélnek egy ilyen több millió embert tönkretevő törvénytelenség láttán, akkor nekik kell kézbe venniük ennek a törvénytelenségnek rendezését.

 

Egy korrupciómentes demokratikus jogállamban ez nem jó megoldás, de a mi országunk nem korrupciómentes, nem demokratikus, és nem jogállam.

 

 

Köszönhető ez az állapot az olyan

 

Köztársasági Elnököknek, mint például polgári jog tudósának számító Dr. Sólyom Lászlónak, aki hivatali ideje alatt - de ezt követően sem - szólalt meg ez ügyben, 

 

Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészének, akinek jogköre a közérdekű perek megindítása is, de tudomásom szerint olyan bankok ellen, mint például az OTP, tudomásom szerint soha nem indított közérdekű peres eljárást,

 

Magyar Kormánynak, melynek Igazságügy minisztériuma szintén jogosult a közérdekű perek megindítására, de ebben az ügyben Dr. Draskovics minisztersége óta - és előtte is - hallgat mint a sír,

 

Magyar Országgyűlés képviselőinek, melyek közül egyetlenegy sem igyekezett úgy feltárni a devizalapu kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogi anomáliákat, ahogy az Európa Bíróság egy éven belül két alkalommal is megtette, illetve ahogy a Kúria Véleményei megalkotásával folyamatosan irányt mutat,

 

Magyar Közjegyzői Karnak azok tagjai, melyek a végrehajtási eljáráshoz szükséges végrehajtási záradéknak elkészítése során még azt sem vizsgálják meg, hogy egyáltalán a bankoknak volt-e joga a szerződésükbe foglalt, törvényi rendelkezésekkel nem egyező felmondási jogukat gyakorolni,

 

Jogászprofesszoroknak, akik tudásuknál fogva képesek voltak Polgári Törvénykönyvet alkotni, de soha egyik sem vette a fáradtságot arra, hogy olyan, vagy hasonló értékelést adjon, amilyet akár az Európai Bíróságnak szlovén professzorasszonya a magyar ügy elemzése során adott,

 

Magyar Ügyvédi Karnak, amelyik képtelen ebben a válságos helyzetben egységesen fellépni úgy, ahogy az "áldozat és tett" Petői által hangoztatott igazi honfii kötelezettség diktálja.

 

 


Hétpróbás politikusok kukucskálnak ki az új civilek mögül

 
frissült
Az egyik magasztalja Orbán Viktort, és sportot űz abból, hogy Gyurcsány Ferenccel ijesztget. A másiknak se Gyurcsány, se Orbán nem kell, és szakítana az elmúlt húsz évvel, miközben lépten-nyomon a Fidesz ellenzékéhez sodródik. Két, magát nagyrészt a politikától függetlennek mondó szervezet egyre zajosabb és egyre durvább csatáját hozta az ősz. Megnéztük, hogy kik bújtak az új civil mozgalmak mögé.

Az ország erkölcsi romlása ellen harcolnak, le akarnak számolni a rendszerváltás óta eltelt 22 év politikai hazugságaival, és mindezt az életükért tenni akaró civilek nevében tennék. Jelszavak szintjén ennyi a közös abban a két kiterjedt és egyre aktívabb szerveződésben, amely ősszel felforgatta az egyre unalmasabb politikai életet.

A Haza és Haladás Egyesület és az abból kinövő Együtt 2014 mozgalom megbuktatná a kormányt, mert károsnak tartja a működését. A Civil Összefogás Fóruma és a hozzá több szálon kapcsolódó, a kormányt támogató Békemenet viszont mindenkit arra figyelmeztet, hogy a Haza és Haladással lényegében Gyurcsány Ferenc szelleme térne vissza. Hogy ezt bebizonyítsák, ősszel kemény kampányt is indítottak, amiről a Haza és Haladás alelnöke kijelentette, hogy a kormány pénzeli.

De vajon ki honnan jött, és kinek milyen a viszonya ahhoz a múlthoz, amellyel most leszámolna?

Akikből egy fél kormány összeállna

Minden "hazáját szerető és tettre kész demokrata" támogatására számít az októberben alapított Haza és Haladás Egyesület, amelynek legismertebb arca az elnöke, Bajnai Gordon volt kormányfő. Az alapítók között messze nem Bajnai az egyetlen politikus, listájukból akár egy kormány névsora is összeállna. Bajnai több egykori miniszterét is az egyesületbe csábította, a volt kormányfő támogatói között megtalálható Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter, Balázs Péter korábbi külügyminiszter, illetve a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere, Bárándy Péter is.

Az egyesület a megalakulásakor közleményben tudatta, hogy "az új politikai korszak nemzeti céljait nem jelölheti ki és nem képviselheti csupán egyetlen erő", ezért az egyesület beszállt az Együtt 2014 szövetségbe, amely a kormány leváltására készül. Az MSZP még nem tudja, hogy csatlakozzon-e hozzájuk, egyelőre csak tárgyalnak erről, de így is több jelenlegi MSZP-tag van már a Haza és Haladásban. Az alelnök Szigetvári Viktor két szocialista választási kampányt is irányított, nem titkolja, hogy jelenleg is tagja még az MSZP-nek. Szintén MSZP-tag a Haza és Haladás alapítói közül Falus Ferenc egykori tiszti főorvos és Haris Éva, aki az év elején még az MSZP választmányának elnökhelyettese volt (alapító volt Bitó László író-orvoskutató, Felcsuti Péter, a bankszövetség korábbi elnöke, Kalmár Péter, Korányi Dávid, Gyurkovics Tamás, Simó György, Simon László és Vörös T. Károly, a Népszabadság volt főszerkesztője is).

Akik odasodródtak az MSZP mellé

Az Orbán-kormány nyugdíjintézkedései ellen tüntető bohócforradalmárok tavaly októberben alapították a Szolidaritást, amely pártoktól semleges egyesületként hirdeti magát a kezdetek óta. Az Együtt 2014-et alapító Szolidaritás elnöke, Kónya Péter tavaly decemberig a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke volt, míg a Szolidaritás másik alapítója, Árok Kornél korábban egy tűzoltó-szakszervezetet vezetett (Árok az idén otthagyta a Szolidaritást, és saját pártot alapított).

A Szolidaritás elnökségében elsősorban szakszervezeti vezetők és tagok találhatók, egyetlen kapcsolatuk a politikával, hogy az egyesület több vezetője szoros kapcsolatot tart fenn Mesterházy Attila pártelnökkel, és a Szolidaritás megalakulása idején Kónya Péter és Árok Kornél heti rendszerességgel egyeztetett az MSZP elnökével a párt egyik vezetője és a Szolidaritás tagjai szerint is. Az [origo] egy MSZP-s elnökségi tagtól úgy tudja, hogy még az idén kora ősszel abban egyezett meg az MSZP és a Szolidaritás vezetése, hogy a párt és az egyesület választási szövetséget köt, és jövőre jelentik be, hogy közös jelölteket indítanak a 2014-es választásokon.

Erre egy közös szeptemberi fővárosi fórumon Molnár Zsolt budapesti MSZP-elnök és Székely Sándor, a Szolidaritás társelnöke is célzott, amikor azt mondták, elkötelezettek azért, hogy "a következő országgyűlési választáson egymással összefogva próbálják leváltani a jelenlegi kormányt". (A fórumon részt vett Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke is, aki szintén támogatta az összefogást azért, hogy leváltsák az Orbán-kormányt.) Bajnai Gordon és az Együtt 2014 megalakítása végül felborította ezt a forgatókönyvet, mert az MSZP-nek most már nemcsak a Szolidaritással, hanem a három szervezetből álló mozgalommal kell megegyeznie a közös indulásról és jelöltekről.

Akik megelégelték a várakozást

Az Együtt 2014 mozgalom alapítói közül talán a Milla (az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért nevű szervezet) tartotta magát legtávolabb a politikától. A korábban a drogliberalizációért harcoló Juhász Péter által vezetett egyesület egészen október 23-ig tiltakozott az ellen, hogy politikusok felszólaljanak a rendezvényeiken.

Most viszont megtört a jég, hiszen Bajnai Gordon volt kormányfő éppen a Milla rendezvényén tért vissza a politikába, és itt jelentették be az Együtt 2014 megalakulását. Szintén a Milla rendezvényén szólalt fel Tamás Gáspár Miklós filozófus, aki a rendszerváltás után egy ideig az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke is volt, 2009-ben pedig a Zöld Baloldal nevű szélsőbaloldali párt elnöke lett. A jelenleg a parlamentben politizáló politikusok viszont a közönség soraiba szorultak, a rendezvényen viszont megjelent több MSZP-s és LMP-s képviselő is.

Aki már 2009-ben új kormányt akart

A másik csoportosulás még szerteágazóbb, legtöbbet szereplő arcai a 2009 áprilisában létrejött Civil Összefogás Fóruma és a kormány mellett kiálló Békemenet kitalálói.

A Civil Összefogás Fórumot 2009-ben alapította Fricz Tamás politológus, hivatalosan a civil kezdeményezések lehetőségeinek kiteljesítésére. A szervezet azzal a szándékkal alakult, hogy "erősítse a magyar civil társadalom értékkifejezését és érdekérvényesítését". A Gyurcsány-kormány bukása után azonnali előrehozott választásokat követelt.

A CÖF kezdetektől fogva politikai állásfoglalásokat tett, a 2010-es választások előtt több kormányellenes megmozdulást szervezett, Fricz pedig azt nyilatkozta, ha máshogy nem megy, az utcáról kell kikényszeríteni a kormányváltást. A CÖF honlapja szerint 240 szervezet támogatja őket, többségük polgári kör, de köztük van az Orvosi Kamara, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Trianon Társaság és a Professzorok Batthyány Köre is.

Akit nagyra értékel a kormány is

A CÖF másik alapítója Csizmadia László. Ő a felelős kiadója annak a lapnak, amelyben a CÖF a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány tevékenységének káros voltát bizonygatja. A 2010-es választások előtt rendszeresen szerepelt az akkori kormányokat bíráló fideszes politikusokkal közösen fórumokon (a CÖF első említése az MTI archívumában egy olyan rendezvény volt, ahol Csizmadia szerepelt együtt Budai Gyula jelenlegi agrárállamtitkárral, korábbi elszámoltatásért felelős kormánybiztossal és Kondor Katalinnal, az Echo Tv műsorvezetőjével). Csizmadia 2008-ban társszerzője volt a Magyar Nemzetstratégia című könyvnek, ma már alapító tagja több egyesületnek és tagja volt az Országos Kereskedelmi Szövetség elnökségének, de erről a posztjáról egy éve távozott. Mint a Civil Összefogás alapítója ez év márciusa óta ő a civilszervezetek állami támogatását szervező, idén 3 milliárd forintból működő Nemzeti Együttműködési Alap elnöke.

(Cikkünkben korábban az szerepelt, hogy Csizmadia a BGF docense, hogy a Nemzeti Szociáldemokraták nevű párt alapítója, amiről egy interjúban azt mondta, azért alapítottak pártot, mert szerinte a párton kívüli szerveződéseknek semmiféle ráhatásuk nincs a politikára. Azt is állítottuk, hogy Csizmadia korábban a MIÉP pártigazgatója is volt, később azonban kilépett a pártból. Ezek az információk tévesek, a hibákért Csizmadia László és olvasóink elnézését kérjük.)

Szerződés a kormánnyal
A civil összefogást a kormány is fontosnak tartja, méghozzá annyira, hogy novemberben Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes stratégiai megállapodást kötött a CÖF szervezeti alapját adó Civil Összefogás Közhasznú Alapítvánnyal, amelynek elnöke Csizmadia László. A megállapodás szerint "a társadalmi egyeztetés a jó állam alapvető feltétele, mert elősegíti a jó minőségű, az életviszonyoknak megfelelő jogszabályok megalkotását, valamint a jogszabállyal érintett társadalmi rétegek képviseletét". További részletek itt.

Bayer Zsolt Fidesz-alapító, 1993-ig a párt sajtófőnöke, 1998-tól két évig a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal főtanácsadója volt. 2007 óta dolgozik a Magyar Hírlapnál. Írásaiban legtöbbször kiáll a kormány politikája mellett, ma is tagja a Fidesznek. Bencsik András 1997 óta a Fidesszel szimpatizáló Demokrata főszerkesztője. 1992-től az MDF tagja volt, de 1995-ben kizárták a pártból, mert bírálta a párt vezetését és a kormányt. 1998-ban a KDNP képviselő-jelöltjeként tért vissza, de nem jutott be a második fordulóba. Később a Fidesz kulturális tagozatának lett a tagja. Az egyik alapító tagja volt a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületnek is, amelyből később kinőtt a Magyar Gárda Mozgalom, de alig fél évvel később kilépett.

Bencsik az első, 2012. januári békemenetről azt mondta, hogy "igazából ez a dolog magától szerveződik. Benne volt a levegőben, hogy az emberek menni akarnak valahova, mi csak megmondtuk, hogy honnan hova." A menet kiállás volt "elsősorban és határozottan Orbán Viktorért, másodszor a kormányért és Magyarországért, harmadsorban mindnyájunkért".

forrás: origo.hu

Hírlevél rovat: nonprofit.hu