Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


AKTUÁLIS rovatunk

Itt írd alá az Alapjövedelem követelését!

Európai Polgári Kezdeményezések - EPK - Add a véleményed!

A víz és szennyvízhálózat emberi jog! Ehhez kell az EGYETÉRTŐ aláírásod SOS!

 

 

 

A közjavak a tőkeérdekek szolgálatába kerültek!

Szégyenteljes fordulat!

Orbán Viktor nem szavazott 2013.06.21.

Földtörvény szavazás 2013.06.21.

Ángyán József rendszerváltásra vár 2012.11.09.

Földtörvény előzmény - Gazdák harca

 

 

KEHTA: januártól jöhet az internetes feketelista

Koi Tamás, 2013. július 31. 15:39  Forrás: www.hwsw.hu

Közös, minden szolgáltató számára hozzáférhető adatbázis alapján kötelezővé válhat a bíróság vagy az illetékes hatóság által jogsértőnek ítélt tartalom blokkolása az interneten - az erről szóló hírközlési hatósági rendelet jövő januárban, fél év csúszással léphet életbe.

A jövő év elejétől működésbe léphet az a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által üzemeltetett internetes feketelista, mely alapján a Magyarországon működő internetszolgáltatóknak kötelezően blokkolni kell a jogsértőnek ítélt tartalmakat. A Központi Elektronikus Hozzáférhetetlenné Tételi Határozati Adatbázishoz, vagyis a KEHTA-hoz minden internetszolgáltatónak csatlakoznia kell, és a bíróság vagy hatóság által elrendelt tiltásokat azonnali hatállyal életbe kell léptetnie.

A KEHTA eredetileg július 1-jén állt volna élesbe elsősorban azzal a céllal, hogy az interneten megjelenő faj-, vallási, felekezeti, nemi, illetve szexuális orinetáció alapján magánszemélyek vagy csoportok sérelmét megvalósító jogsértő, valamint különösen gyermekeket szexuálisan vagy egyéb módon zaklató, illetve gyermekpornográfiát ábrázoló internetes tartalmakat kiszűrje. Az adatbázis alapján a bíróságok, valamint a törvényben meghatározott hatóság egységes módon, elektronikus úton tudja tájékoztatni a szolgáltatókat ezekről a jogsértő esetekről, az internethozzáférést biztosító cégek ezt követően különböző módokon, domain név, IP-elérés, vagy portszám alapján le tudják tiltani az ominózus tartalmakat.

Ez a rendszer a HWSW információi szerint most is működik, de jóval kevésbé hatékony módon. Jelenleg ugyanis a bíróság hirdetőtáblájára elhelyezett hirdetmény alapján tájékozódhatnak csak a szolgáltatók a jogsértő oldalakról, vagy más tartalomról, vagyis a jogalkotó a szolgáltatók önkéntes jogkövetésére kénytelen alapozni. Emellett a hirdetményekből nem derülnek ki azok az elektronikus adatok - IP-cím vagy URL -, mely alapján a szolgáltató a blokkolást el kell végezze.

Az új jogintézmény január 1-i bevezetése után ugyanakkor nincs tovább apelláta, így az a szolgáltató, mely a hatóság által üzemeltetett, ugyanakkor nem hatósági nyilvántartásnak számító KEHTA-ban szereplő feketelistát nem emeli át saját rendszerébe, rendbírságot kaphat. A KEHTA-hoz a kapcsolódást a hatóság az Adatkapun keresztül biztosítja, a rendszert minden szolgáltatónál Ügyfélkapu-regisztrációval rendelkező, kijelölt kapcsolattartók működtetik majd.

A tiltólista működését lehetővé tevő törvényhez kapcsolódó NMHH elnöki rendelet tervezete nem rendelkezik arról, hogy a szolgáltatók pontosan milyen eszközökkel akadályozzák meg a hozzáférést a jogsértő tartalmakhoz. Azt ugyanakkor kifejezetten előírja, hogy az internetszolgáltató olyan műszaki, szervezési és szervezeti intézkedésekkel köteles gondoskodni a KEHTA-ból részére megküldött adatok biztonságának védelméről, amely az adatkezeléssel kapcsolatban jelentkező kockázatok alapján megfelelő védelmi szintet nyújt

 http://naturahirek.hu/20-megvalosult-osszeeskuves-elmelet/

 

Ilkei Csaba: Titkos szervezetek a nemzetközi magántőke globális rendszerében 
2013-01-12. 10:51 Forrás: Kuruc.info 

Sohasem volt aktuálisabb, mint ma az a tanulmány, melyet Dr. Ilkei Csaba tudományos kutató tollából közöltünk 2010. június 29-én Cecil Rhodes öröksége: a Round Table a kis nemzetek ellenében uralja a globális világot címmel. 

Ebben a szerző bemutatta a nemzetközi magánvagyonokra épülő titkos szervezetek globális hálózatát, annak kialakulását és mai szerepvállalását, benne olyan háttér intézményekkel, melyek ma vezető hírként szerepelnek a világsajtóban: IMF, CFR, RIIA, FED, EU, ECB, stb. 

A nemzetközi hitelválság eseményeinek hatására Dr. Ilkei Csaba most frissítette, bővítette, aktualizálta tanulmányát. (Ennek során felhasználta Dr. Drábik Jánossal készített televíziós műsor sorozatának anyagát, s kettőjük azzal kapcsolatos írásait.) 

Titkos szervezetek a nemzetközi magántőke globális rendszerében 

A politika egyre inkább a látszatok világa. Semmi sem az, aminek mutatja magát. A megtévesztő kirakatok mögött kettéválik a valóság és annak médiatükre. Fecseg a felszín, és hallgat a mély. A láthatatlan háttérhatalom bábfigurákat mozgat: felemel és elsüllyeszt; legnagyobb fegyverével: a pénzzel mindent és mindenkit meg tud venni. 

A világot ma egészen mások irányítják, mint ahogy azt a színfalak mögé nem látók elképzelik. 

Egy demokráciában - többpártrendszer és szabadságjogok közepette - épp úgy tönkre lehet tenni egy országot, mint az egypárti diktatúrában, a kollektivizmus szabványos keretei között. Csak meg kell fogadni a dinasztiaalapító Rothschild bankár fő tanítását: "Adjátok kezembe egy ország pénzügyeit, s nem érdekel, kik hozzák a törvényeket a parlamentben!" Azaz: egy ország közpénzrendszerét meg kell szereznie a nemzetközi vagyonokra épülő magánpénzrendszernek. Ez utóbbinak az a jellemzője, hogy bankjai hitel és kamat pénz-mechanizmusa olyan uzsorajövedelmet biztosít, amellyel adósságfüggésbe lehet taszítani egész népeket, azok gazdaságát, ellenőrzés alá helyezhetők kormányok, látszatdemokráciájuk és bábként mozgatott intézményeik, valamint tömegtájékoztatási eszközeik. 

A Nemzetközi Pénzügyi Közösség magánpénzrendszere az uzsoracivilizáció programját igyekszik rokonszenvesen becsomagolni: a szegénység leküzdését, jólétet és biztonságot ígér a világ népeinek. A jelszavak: globalizáció, liberalizáció, dereguláció, privatizáció. Az erősek szabadságának korlátlan növelése a tőke és a szabadpiac korlátozatlan uralmához vezet, az egyenlőtlenségek sorához, a versenyképtelenek tömeges elszegényedéséhez, testi, lelki és szellemi nyomorához. Akik a munkán és az értékteremtő termelőtevékenységen alapuló közpénzrendszer visszaállítását szorgalmazzák, és felelősen gondolkodnak a nemzetek közösségeinek jövőjéről, azok ma könnyen megkapják a populista jelzőt, ha pedig ugyanezt a másik oldalon teszik, akkor ők a szociális bozótharcos jelzőt kapják. 

Pedig a gazdaság nem lehet öncélú, az van az emberért és nem fordítva. Bármely gazdaság erkölcsi mércéje az: hogyan boldogulnak benne az önhibájukon kívül versenyképtelenek, az elesettek, a gyerekek, az öregek, a betegek, a szegények. Szolidaritás és társadalmi igazságosság nélkül a gazdasági növekedés önmagában csak keveseket boldogít. Ám a pénz diktatúrája éppen ezen kevesek törekvéseit emeli a kis nemzetek fölé, amelyek egyre kiszolgáltatottabbak és megalázottabbak a centralizált erőforrások és magánvagyonok árnyékában. 

Abraham Lincoln (1809-1865), az USA 16. elnöke, a rabszolgaság eltörlője mondta a korporációs hatalom veszélyéről: 
"Olyan válság közeledését látom, amely megbénít, és arra késztet, hogy remegve aggódjak hazám biztonságáért. A háború eredményeként a korporációk kerültek hatalomra, és ezt a korrupció korszaka követi a legmagasabb szinteken. A pénzhatalom mindent maga alá gyűr, hogy meghosszabbítsa uralmát, kihasználja az emberek hiszékenységét, egészen addig, amíg a vagyon néhány kézben halmozódik fel, és a köztársaság elpusztul." 

A korporációs rendszer működésének alapvető szabályai: 

a., a profit magánosítása 
b., a költségeket át kell hárítani 
c., ellenőrzés alá kell vonni a tájékoztatási rendszert (titkosítás) 
d., a politikai hatalmat centralizálni kell (a fő feladat, hogy az állami intézmények helyébe a magántulajdonban lévő korporációk és azok titkos szervezetei lépjenek) 
e., a gazdasági hatalmat is centralizálni kell 
f., el kell hárítani minden korlátozást a szabadpiaci kereskedelem elől 

Az eladósítás elpusztítja a demokráciát! 

A nemzetközi pénzkartell hitelek nyújtásával vagy megtagadásával meg tudja határozni népek és kormányok sorsát - ezért nem beszélhetünk sem szabadságról, sem nemzeti önrendelkezésről. A mesterséges ködösítés, félretájékoztatás, a tudatosan előidézett káosz eredményeként az emberek többsége ma még nem képes a bonyolult pénzviszonyokban kiismerni magát. 
Az eladósítás - a hatalom átvétele. A társadalom szükségleteire termelő ökonómiával (közgazdasággal) szemben Arisztotelész krematisztikának (pénzgazdaságnak) nevezte a pénzuralmi rendszert. Lehetővé teszi a világot uraló nemzetközi pénzkartell számára, hogy a magánpénz-monopóliumára támaszkodva tetszése szerint szabályozza a forgalomban lévő pénz mennyiségét, ezáltal a saját ellenőrzése alatt centralizálja a világ termelővagyonát és erőforrásait. Ennek a felmérhetetlen hatalomnak az egyedüli forrása az, hogy tudatlan, illetve megvásárolt politikusokkal legalizálni tudta a pénzhamisítás monopóliumát a maga számára. 

A világot egészen mások irányítják 

1912-ben, az Egyesült Államok 26. elnöke, Theodore Roosevelt (1858-1919) egy választási gyűlésen a következőket mondta: 
"A látható kormányok mögött trónol egy láthatatlan kormány, amely nem tartozik hűséggel a népnek, és nem ismer felelősséget. Az államférfi feladata ennek a láthatatlan kormánynak a megsemmisítése, a korrupt üzlet és a korrupt politika közti szövetség széttörése." 

Caroll Quigley amerikai egyetemi tanár, a washingtoni Georgetown Egyetem, a Princeton Egyetem és a bostoni Harvard Egyetem professzora, a globális pénzhatalom titkainak egyik legjobb ismerője ezt írja a globális háttérhatalom nemzetközi hálózatának céljairól: 
"..ez nem kevesebb, mint létrehozni a pénzügyi ellenőrzés olyan magánkézben lévő világrendszerét, amely képes uralni valamennyi ország politikai rendszerét és a világgazdaság egészét. Ezt a rendszert a világ központi bankjai feudális módon kontrollálják, összhangban azokkal a titkos megállapodásokkal, amelyeket a rendszeresen tartott magántalálkozókon és konferenciákon elfogadnak." 

A háttérerők létezéséről Benjámin Disraeli angol államférfi, író, brit miniszterelnök (1804-1881) ezt mondta 1856. július 14-én a brit alsóházban: 
"Van egy hatalom Olaszországban, amelyről alig teszünk említést ebben a házban... a titkos társaságokra gondolok... Nincs értelme tagadni, mert lehetetlen eltitkolni, hogy Európa nagy részét - egész Olasz- és Franciaországot, valamint Németország nagy részét, hogy más országokat ne említsünk, - titkos társaságok egész hálózata vonja be, ahogyan a föld felszínét behálózzák a vasútvonalak. És melyek a céljaik? Nem is kísérlik elrejteni. Nem akarnak alkotmányos kormányzatot; nem akarnak megreformált intézményeket... a föld tulajdonát akarják, elűzni a jelenlegi birtokosokat, és véget vetni az egyházi intézményeknek. Néhányuk ennél is tovább megy..." 

Ugyancsak Disraeli mondotta az 1848-as európai forradalmakat követően: 
"A világot egészen más személyek kormányozzák, mint ahogy azt a kulisszák mögé nem látók képzelik. Az a hatalmas forradalom, amely jelenleg van készülőben Németországban, jelentősebb reformot fog jelenteni, mint az első." 

Thomas Woodrow Wilson (1856-1924), aki nemcsak az Egyesült Államok 28. elnöke (1913-1921), hanem tekintélyes történész, egyetemi tanár és a Princeton Egyetem elnöke is volt, félreérthetetlenül célzott egy hatalmas és jól szervezett hálózat létezésére, amely ellenőrzése alatt tartja a gazdasági-társadalmi folyamatokat. 1913 decemberében ő írta ugyan alá a Federal Reserve System (az Egyesült Államok pénzrendszerét kézben tartó magánkartell, amely ellátja a központi bank szerepét) engedélyezéséről szóló törvényt, de már 1916-ban így foglalja össze Amerika pénzügyi-gazdasági helyzetéről a véleményét: 
"Ezt a nagy ipari nemzetet most már a pénzhitel rendszere ellenőrzi. A hitelek nyújtása központosítva lett. Ezáltal az ország növekedése, és valamennyi tevékenység ellenőrzése néhány ember kezébe ment át. A legrosszabb uralom alá kerültünk, kormányzatunk egyike a civilizált világ leginkább ellenőrzött és dominált kormányzatának. Ez a kormány többé nem a választók szabad döntésének, hanem befolyásos csoportok véleményének és kényszerének megfelelően cselekszik." 

Ezeket mondta 1920-ban, amikor már tudta, hogy nem pályázza meg újabb négy évre az elnökséget: 
"Az Egyesült Államok kereskedelmének és iparának még a legnagyobbjai is félnek valakitől, félnek valamitől. Tudják, hogy létezik valahol egy hatalom, amely olyan szervezett, kifinomult és mindenre figyelő, olyan összefonódott és mindent átható hogy jobban teszik, ha nem beszélnek hangosan, amikor elítélőleg nyilatkoznak róla." 

Franklin Delano Roosevelt (1882-1945) - aki 1933-tól 1945-ig volt az Egyesült Államok 32. elnöke - úgy vélte, hogy "A politikában semmi sem történik véletlenül. Ha valami megtörténik, biztosak lehetünk abban, hogy az így lett eltervezve." 

Az 1930-as évek elején dúló világgazdasági válság idején jegyezték fel tőle a következőket: 
"Amerikában 60 család ellenőrzi az egész ország vagyonát... A lakosság egyharmadának nincs elfogadható lakása, ruházata és alultáplált... A Közmunka Hivatal programjain részvevők 20%-a nagyfokú alultápláltság következtében nem képes végig dolgozni egy munkanapot... Szándékomban áll kiűzni a pénzváltókat a templomból." 

Roosevelt tisztában volt vele, hogyha nem képes a nemzetközi pénzvilág modern templomából (FED) kiszorítani - megfegyelmezni, befolyásolni - azokat, akik a pénz visszatartásával, a hitelek megvonásával és más pénzügyi manipulációkkal tartósan megbénították az egyébként egészséges gazdasági életet, akkor nem tud véget vetni a gazdasági válságnak. Hamarosan rájött azonban, hogy a pénzhatalommal szemben tehetetlen. 

Arnold Toynbee brit történelemfilozófus, a London School of Economics tanára, aki 40 éven át, 1925-től 1965-ig a tekintélyes Royal Institute of International Affairs (RIIA)igazgatója volt, annak a meggyőződésének adott hangot, hogy "A jövő pénzembere a világot átfogó irányítási rendszer egyik kulcsszereplője lesz, függetlenül attól, hogy visel-e valamilyen hivatalos címet vagy sem. Az üzletemberek következő nemzedékének a többsége az új világrend kialakításával és fenntartásával lesz elfoglalva, amely az egyetlen alternatívának tűnik a népirtással szemben." 

Pierre Quesnay, aki 1926-ban a Francia Nemzeti Bank vezérigazgatója volt, főnökének, a Bank kormányzójának, Emil Moreau-nak, a megbízásából tárgyalásokat folytatott Londonban Montague Normannel, a Bank of England, az Angol Nemzeti Bank akkori elnökével. Visszatérve Párizsba többek között ezeket jelentette: 
"Az Angol Bank elnöke számára a XX. század legnagyobb feladata a világ gazdasági és pénzügyi megszervezése. Nézetei szerint a politikusok és a politikai intézmények nem képesek elvégezni ezt a feladatot. Csak a központi bankok, amelyek egyidejűleg függetlenek a kormányoktól és a magán pénzintézetektől, alkalmasak ennek a feladatnak a megoldására. Ezért kampányt folytat a teljesen autonóm központi bankok érdekében, amelyek irányítják a saját pénzügyi piacaikat és közös megegyezéssel osztják fel maguk között a hatalmat. Ezt úgy tudják sikeresen megvalósítani, ha a politikai szférától elvéve ők döntenek minden olyan kérdésben, amely lényeges az adott ország pénzügyi biztonsága, a hitelek szétosztása és az árak mozgása tekintetében. Így elejét tudják venni, hogy a belső politikai küzdelmek kárt okozzanak a nemzetek gazdasági fejlődésének." 

Norman tehát egy olyan világrendszert akart, amelyben a nemzetek pénzügyi szuverenitása megszűnik, ahol a központi bankok a politikától függetlenül maguk dönthetnek a nemzetek legfontosabb pénzügyi kérdéseiben. 

Wright Patman, aki az amerikai képviselőház bank és pénzügyi albizottságának a vezetője volt, állapította meg a washingtoni kongresszus tagjai számára 1964-ben készült jelentésében: 
"Az Egyesült Államoknak ma gyakorlatilag két kormánya van... Az egyik alkotmányos előírásoknak megfelelően jön létre, a másik kormány a független, ellenőrizetlen és a tevékenységét nem egyeztető Federal Reserve System, (A Szövetségi Tartalék Rendszer, az Egyesült Államok magántulajdonban lévő jegybankja, a FED), amely a pénz feletti hatalmat gyakorolja, noha ez hatalom a Kongresszust illeti meg az alkotmány előírásai szerint." 

Tehát sem a demokratikusan megválasztott és politikai felelősséggel tartozó elnökök, törvényhozók, sem a pénzügyminiszterek nem irányíthatják a pénzügyeket. Ezekben az igen fontos és minden polgárt érintő kérdésekben magánszemélyek döntenek a politikai felelősségre vonás minden lehetősége nélkül. Vagyis a gazdasági-pénzügyi szféra az ellenőrizetlen hatalommal rendelkező pénzvagyon tulajdonosok magán kormányzása alá került. 

Ezek után bocsássuk előre a témánkat meghatározó fogalmakat és alaptételeket (nem lehet elégszer ismételni őket): 
- A HÁLÓZAT - Carol Quigley nevezte így - a globális pénzhatalmat gyakorlók csoportja által koordinált stratégia alapján működtetett formális és informális szervezetek hálózata. Célja: a globális pénzuralmi diktatúra megvalósítása - ha kell, erőszakos eszközökkel - az egy központból irányított világállam létrehozásáért. 
(...) 


Egy kis irodalom napjainkban

MI A FELTÉTEL NÉLKÜLI ALAPJÖVEDELEM?

Ebből finanszírozzuk az FNA bevezetését!

Ha a polgári kormány nem lépi meg az FNA bevezetését, a szélsőséges politikai erők profitálhatnak: Friss látlelet a szegénységről!


Higher Ground | Playing For Change from Playing For Change on Vimeo.


A bankok újabb támadása állam és lakosság ellen

2012. augusztus

Galád és pszichés eszközökkel megkezdték betáplálni a fejünkbe, hogy a készpénz használata túl sokba kerül az államnak...

Tudnunk kell: a készpénzfizetésből az országunk eladósodásáért felelős külföldi magánbankoknak semmiféle haszna sem származik.

1294997025211186158_1_cf6c0554.jpg  A készpénz az egyetlen, amelyet az állam bocsát ki Magyarországon és amelynek a haszna az államot, azaz az adófizetőket illeti!

A készpénzfizetés az egyetlen megmaradt eszköz a lakosság kezében a bankok elleni védekezésre!

  

  

A pénzkibocsátás elbitorlása az államtól a világ legnagyobb bűncselekménye

Milyen jó lenne, ha a pénzt az állam bocsátaná ki: minden, a gazdaságba bekerülő forint a költségvetést támogatná!

Ezzel szemben a pénz nagy részét nem az állam bocsátja ki

Lássuk az ezt igazoló adatokat (természetesen ezer más hivatalos forrásból kiolvasható ugyanez):

MNB adatok MF 1998/5 Barabás Gyula - Hamecz István - Neményi Judit: A költségvetés finanszírozási rendszerének átalakítása és az eladósodás megfékezése

28.oldal 8.táblázat 2.sorából látszik, hogy a költségvetés javára történt pénzkibocsátás kevesebb, mint 10%-a a teljes pénzkibocsátásnak (mely a gazdaságban inflációt okoz: lásd 10.oldal 1.táblázat utolsó sora).

De hol a többi kibocsátott pénz ? 15. oldal közepe:
"A monetáris bázist, amelynek változásával mértük a monetizálás mértékét a készpénz és a kötelezõ tartalékok összegének definiáltuk."

Vagyis a pénz nagy részét nem az állam bocsátja ki. Csak a készpénzt. A jóval nagyobb mennyiségû számlapénzt nem, annak keletkezése körül van a baj: a gazdaságot inflációval sújtja, de a költségvetést bevételi oldalán nem jelenik meg, az adókat nem enyhíti.

Ez a nagy bûvésztrükk, az 5%-os tartalékráta, a "pénz multiplikátor". Azért találták ki, hogy a felületes szemlélõ számára pénzkibocsátás az állam kezében legyen, de ténylegesen nagyrészt - amint azt a számok mutatják - nem a költségvetést segíti, hanem magánszereplõket.

Azt mondják, ez "csak egy kis technikai részlet", de ha a költségvetés szempontjából nézzük, ez egészen kritikus részlet. A kiesett (másokhoz került) bevétel a GDP 8-10 százaléka évente, ill. az 1990-es években még magasabb volt.

Változtassuk meg a törvényt!
Figyeljük meg, mennyire görcsösen ragaszkodnak ehhez a technikához. Érthető, hiszen ha belegondolunk: ez a "kis technikai részlet"  hatalmat biztosít a szervezett magánhatalomnak.

Ha hosszú távon nézzük, ez a kis technikai részlet államra nézve katasztrofális: teljesen eladósodik, a demokrácia formálissá válik (amikor is tökmindegy, hogy kire szavazunk).

A 11.oldalon ecseteli, hogy mennyire szükséges az eladósodással finanszírozás:
Az adósságinstrumentumokból vajon mennyit tudnak vásárolni "a háztartások, vállalatok, és intézményi befektetok" ? A FED tulajdonosainak szervezetei ? Kinél lesz a hatalom ?
Persze, hogy a pénzkibocsátás segít: ha a pénz nagy részét nem az állam bocsátja ki, csak az eladósodás marad az állam egyetlen választási lehetősége...

Az állam emiatt a csalás miatt rákényszerül arra, hogy újra és újra kölcsönt vegyen fel ezen magánszereplőktől. Ráadásul még a halmozódó kamatot is fizetnie kell: az állam az adónkból fizeti az orv-pénzkibocsátóknak a kamatot. Ügyes!

Nem bûnösöket kell keresni, hanem az elkövetés módszereit: a törvényeket kell helyretenni.

Mint láttuk, a költségvetésben a legnagyobb trükk nem az, ami benne van: hanem ami hiányzik.
 
Akárcsak a médiában.

Gondoljuk végig: ha a pénzkibocsátás haszonélvezõi mi volnánk, kiket juttatnánk a médiába?
  • akik legmélyebb hitük és tudatlanságuk szerint terjesztik azt, ami nekünk jó: mert maguk sem értik: sõt, el sem tudják képzelni, hogy ilyen bûncselekmény lehetséges? Mutassuk meg nekik a tényeket, a számokat, a költségvetést segítõ, és a költségvetésbõl hiányzó (nem az állam által kibocsátott) pénzmennyiség arányát.
 

 
Könnyen kialakítható rendes pénzrendszer

ahol a számlapénz (vagy elektronikus pénz) az állam által kibocsájtott (a költségvetést segítő) pénz tükre, nem magánszereplok által kibocsátott, oket extra-hatalommal felruházó pénz.
A bankszámlára írt X összeg csakis az állam által kibocsátott, MNB által számontartott pénz tükre lehet:
  • a kötelezõ tartalékráta legyen pontosan 100%
    • Természetesen csak attól a gazdasági szereplőtől követelhet a bank kamatot, akinek a pénzt kölcsönadja. A központi banktól NEM kérhet kamatot (ha annyi többlet-pénze van, hogy nem tudja mind kölcsönadni, akkor sem !)

Vagyis minden szereplő csak annyi pénzt tudjon kölcsönadni, amennyit megkeresett, vagy amit mások rábíztak.

Ha egy bankszámlára (kényelmi, készpénzkímélési okból) ráírják, hogy X összeg, a bank X tartalékot köteles a központi banknál lekötni, kamatmentesen. Így a pénz csak helyet változtatott (papírból számítógépbe került) de közben NEM szaporodott.

Ne legyen az államon kívül senki és semmi, ami a semmibõl tud pénzt teremteni.

Az USA-ban még furcsább dolog történt: a készpénzt is magánbûnözõk bocsátják ki: FederalReserveMagyarul

 
A MaganPenzkibocsatas ismerteti a trükköt, amivel bűnözõk megkaparintották az államtól a pénzkibocsátás kiváltságát.

A legtöbb országban egy ügyes trükköt, a banki tartalékrátát ("fractional reserve banking") használtak, ami szerint a készpénzt az állam bocsátja ki, de a sokkal nagyobb mennyiségű számlapénzt a magánbankok: az állami költségvetés helyett rossz helyre kerül.

Az USA-ban még ennél is hihetetlenebb, arcátlanabb dolog történt:

1913 december 23-án (vajon miért a karácsonyi szünetben fogadtatták el a törvényt?) hozott törvény szerint a készpénzkibocsátás jogát is bűnözõknek adták. A törvény magánbankokból összeállt szervezetnek, a Federal Reserve-nek adja a pénzkibocsátás monopóliumát:


Az USA állam, és az egész világ ennek a csalásnak az áldozata: eladósodott. Mivel a pénzt adósságként bocsátják ki (hitelbe adáskor teremtik), ez teljesen természetes. Ezt a rendszert erre találták ki. Inkább csak az a különös, hogyan tudták a mítoszt ilyen sokáig fenntartani a jóhiszemű emberek között.

Az emberek többsége a mai napig azt hiszi, a pénzt az állam bocsátja ki, és a bank a betétesek pénzét adja kölcsön. Mára egyre nagyobb erőfeszítésbe kerül nekik a mítoszt fenntartani, és közel a nap, amikor lavinaszerűen elterjed az információ: a magánpénzkibocsátás, a világ eladósításának módszere, a világ legnagyobb bűncselekménye.

Aki ennek lényegét (és technikáját) megérti, annak legalább esélye lesz arra, hogy a politikát, a médiát, és a felhalmozott nonszensz törvényhegyet megértse:


"Let me issue and control a nation's money and I care not who writes the laws." Mayer Amschel Rothschild (1744-1812), founder of the House of Rothschild.

 
 
 

Véleményünk:

 
Kopjanak ki a galád hitelek a magyar piacról!
 
A bankok elégedjenek meg a tisztességes haszonnal! Tegyenek le arról a törekvésükről, hogy mások munkájából éljenek meg fényűzően!
 
 
Milyen sánta érvelés az, hogy 15-20 évre előre garantáltan betervezik maguknak a mindenkori extra profitot és ettől esnek el, ha az adós a lejárati idő előtt netán törleszteni lenne képes a felvett hitelt!
 
Ez az érvelés csak akkor nem sántítana, ha a tartalék ráta megközelítené vagy elérné a  100 % -os mértéket! Ebben az esetben ugyanis a bankok kizárólag a betétesek pénzét helyezhetnék ki hitelbe. A betétesek megtakarítását pedig jogosan illetné meg a tisztességes védelem.
 
Ne felejtsük el: a banki tartalékráta jelenleg 5 %.
 
 
 
 
 

 

A magyarok ereje nem a létszámában, hanem az egyedeit meghatározó tulajdonságaiban rejlik!

A magyar nép eredendően gyermekien őszinte, nem tud hazudni,elképesztően könyörületes, a kegyetlenséget nem ismeri. Ez az az őserő, ami a mienk, amivel a magyar ember gazdálkodik!

Erre az őserőre építjük fel a jövőt. 

Megnő a felelősségünk és a kötelezettségünk! Többet kell tennünk mint azelőtt, mert elindult az egyfajta világ összeomlása és mire véglegesen összeomlik, ott kell lennie az új rendszernek!

Ha van szereped ebben az új teremtésben, a belső éned jelezni fogja neked és azt is, hol tudsz a közös alkotó folyamatokba bekapcsolódni.

Csak lapozgatnod és olvasgatnod kell!

 

OLVASS TOVÁBB


VÁLASZTÁSOK 2014 - LAKOSSÁGI SZEMMEL