Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2013

Európai Polgári Kezdeményezések - EPK - Add a véleményed!

A víz és szennyvízhálózat emberi jog! Ehhez kell az EGYETÉRTŐ aláírásod SOS!

Értékálló és kiszámítható a pedagógusok magasabb bére - Közlemény

A pedagógusok bérét 2013 szeptemberétől jelentősen növeli a kormány, szemben azzal, hogy több európai országban csökken vagy változatlan. A gyermekek, a családok, az ország jövője szorosan összefügg. A felnövekvő gyerekek sikeressége érdekében a pedagóguspályán kiszámítható életutat biztosító rendszer bevezetése megteremteti a köznevelési intézményekben folyó nevelő-oktató munka magas minőségének, egyúttal a pedagógus munka társadalmi jelentőségéhez méltó elismerésének garanciáját. A nagyobb anyagi elismerés mellett a jelenlegitől alapvetően eltérő szemléletű új bérrendszer bevezetésére kerül sor. Közlemény

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkársága a pedagógusok tájékoztatása érdekében közzéteszi a jelenlegi bérszámítás alapjául szolgáló közalkalmazotti bértáblát és - a szeptember elsejétől - a kormány döntése szerinti pedagógushivatást támogató rendszer illetményeit.

Az adatok birtokában mindenki számára egyértelművé válik, hogy a pedagógusokat milyen mértékű béremelkedés illeti meg, s az alapbéreket milyen címen járó és mekkora összegű pótlékok egészítik ki.

A kormány a bérnövekedésen túl az értékállóságról is gondoskodott, a pedagógusok fizetésének kiszámítása a mindenkori minimálbér alapján történik. Ez azt jelenti, hogy a minimálbér emelkedésével a pedagógusok jövedelme is automatikusan nő. A pedagógushivatást támogató bérrendszer bevezetése fokozatosan valósul meg. Az idei emelést követően 2014 szeptemberétől 2017-ig minden tanév kezdetén a törvénybe foglalt mértékkel növekszik.

Az új rendszerben a bérkiegyenlítés érvényre juttatja minőségjavító hatását azáltal, hogy felszámolja az aránytalan, már-már elfogadhatatlan nagyságrendű túlmunka önkéntes vagy kényszerű vállalásának lehetőségét. Az extrém jövedelmeket eredményező, gyakran kételyeket felvető átláthatatlan pótlékok és egyéb juttatások helyébe a színvonalas munkát, a gyermekek előrehaladását támogató, a pedagógusok teljesítményét ösztönző megfelelő bérezésű előmeneteli rendszer lép.

Az állam a köznevelés megújításával vállalta, hogy minden gyermeknek biztosítja a képességeit kibontakoztató jó óvodát, iskolát. A magas színvonalú, eredményes, a gyerekekre összpontosító intézményekben jó pedagógusokra van szükség, a tisztességes bérezéssel, a tervezhető életúttal a kormány megteremtette a megjelölt célok megvalósulásának feltételeit.

EMMI, Köznevelésért Felelős Államtitkárság

forrás: kormany.hu

 

Beküldte Tóth Klára - 2013. július 29., 18:45

 

2013 TUDATVÁLTÁS 

 http://naturahirek.hu/20-megvalosult-osszeeskuves-elmelet/

 


A videó után olvasd el az alábbiakat!

Orbán Viktor nem szavazott 2013.06.21.

Földtörvény szavazás 2013.06.21.

Ángyán József rendszerváltásra vár 2012.11.09.

Földtörvény előzmény - Gazdák harca

 

A királyaink még tudták, mit kell csinálni az árvízzel

Forrás: ütajovobe.eu  2013. június 10.

b_200_200_16777215_00___images_watermarks_csatorna_arpad_kor.jpgAz áradó folyókkal öntözték az országot az Árpád-korban. A jól szervezett vízgazdálkodással az ország a talajjavító hatású folyami hordalékot is hasznosítani tudta, erre utalnak a Rábaközben valaha létezett sűrű csatornahálózat nyomai. Az ezeréves tudás most jól jöhet a klímaváltozás ellen.

A növényzet és a talaj még őrzi a hétszáz évvel ezelőtt pusztulásnak indult csatornahálózat nyomait a Rábaközben, amelyet két évtizede kutat Takács Károly régész-történész, a Hansági Múzeum munkatársa. Hogyan jött létre a kora középkori vízhasznosítási rendszer?

"Régészeti és természettudományos vizsgálatokkal, köztük C14-szénizotópos kormeghatározással annyit sikerült igazolni, hogy a 10. és 13. század között a Rábaközben és a Hanság vidékén öntözéses rét- és legelőgazdálkodás folyt, és ehhez kapcsolódva állattenyésztés, tógazdálkodás és haltenyésztés zajlott" - mondta az [origo]-nak Takács Károly. "Az eddig azonosított Árpád-kori csatornák teljes hosszúsága meghaladja az ezer kilométert. Ennél azonban jóval több, becslésem szerint több tízezer kilométernyi mesterséges vízvezető meder vár még felkutatásra."

A szakember a Rábaköz számos pontján végzett régészeti kutatást, amelyek alapján rekonstruálhatóvá vált az egykori csatornák szerkezete, működése és a hajdani vízgazdálkodás rendszere. A kora középkori csatornahálózat tízszer, hússzor, de akár harmincszor sűrűbb volt a jelenleg létező árok- és csatornarendszernél. A csatornák mérete, mélysége a domborzati viszonyoktól és a funkciótól függött.

Fejlett vízmérnöki tudás

A Rábaköznek mintegy harmadát, felét teszik ki az alacsonyabb fekvésű mélyterületek (nagyságuk 30-40 ezer hektárra tehető), amelyek a 18-19. században árterületek, mocsarak voltak. Elsősorban ezeket a területeket, valamint a Hanság medencéjét hálózta be a hajdani csatornarendszer.

A mai időkben a Rábán évente átlagosan egymilliárd köbméternyi víz folyik le, amelynek jelentős része áradások idején jelenik meg. Nem tudjuk pontosan, hogy a középkorban mennyi volt a folyó vízhozama, de az tény, hogy ezer évvel ezelőtt a Rába vizét - elsősorban az áradások víztöbbletét - mesterséges csatornahálózatban vezették szét a Rábaköz mélyterületein.

A feltárt maradványok azt mutatják, hogy sok helyen alakítottak ki sekély halastavakat, halastórendszereket. A térségben közel száz ilyen Árpád-kori halastó helyét lehet azonosítani, amelyek közül többet egykorú oklevelek is említenek. (Innen eredhet a Rábaköz keleti részének Tóköz elnevezése.) Így válik érthetővé, hogy a korabeli források miért említik úgy Magyarországot, mint Európa édesvízi halakban leggazdagabb országát.

A leletek azt mutatják, hogy árasztással öntözték a legelőket, kaszálókat. Feltételezhető, hogy a szántóterületek egy részét is öntözték. Az emelkedő vizet összetett szerkezetű, kettes vagy hármas szelvényű csatornák és a fából ácsolt vízkormányzó-szerkezetek szállították, majd a megfelelő helyen a fazsilipek felemelésével kiárasztották. A rendszerrel jól körülhatárolt területeken lehetett tartani a vizet, de a víztelenítésre, lecsapolásra is alkalmas volt.

A csatornamedreket kézi szerszámokkal meghatározott méretűre és alakúra formálták. A medrek oldalain egy vagy több vízszintes padkát (afféle lépcsőfokot) is kialakítottak. Ezekre állhattak rá a csatornák tisztítása, karbantartása közben. Az üledékvizsgálatok során jól kimutathatóak voltak az iszapkotrások nyomai: a 10. századtól hat-hét tisztítási és feltöltődési periódust lehetett kimutatni.

A 13. század középső harmadában hagytak fel a csatornák gondozásával, és a középkor végére az Árpád-kori halastavak túlnyomó része eltűnt. A források szerint országos jelenség volt a halgazdaság hanyatlása: a korabeli vámnaplók azt mutatják, hogy az ország halexportáló országból halimportáló lett.

A kutatások szerint az Árpád-korban az ország más részein, elsősorban az Alföld területén is a rábaközihez hasonló vízügyi-vízgazdálkodási rendszerek léteztek. "Sürgető feladat volna az Árpád-kor vízépítési emlékeinek országos szintű felkutatása és a hajdani, meglepően fejlett vízgazdálkodás rekonstrukciója" - mondja a kutató.

 

A fasorok és parcellahatárok jelzik a csatornák nyomát (Fehértó, Bika-rét dűlő és környéke, 2009) Forrás: Takács Károly
A fasorok és parcellahatárok jelzik a csatornák nyomát (Fehértó, Bika-rét dűlő és környéke, 2009) Forrás: Takács Károly

Szivattyúzás oda-vissza

 

Miért fontos ma mindez? Az utóbbi száz év hidrológiai statisztikáiból az derül ki, hogy évente mintegy 118-130 milliárd köbméter víz folyik át Magyarországon. A 19. századi folyószabályozások óta az a cél, hogy ezt a hatalmas vízmennyiséget hasznosítani tudja az ország. A vízmérnökök és politikusok törekvései azonban rendre kudarcba fulladtak, magyarázza Takács Károly. "A számos tényező közül talán az a legfontosabb, hogy nem sikerült megoldani azt, hogy hasznosítsuk a folyóinkon levonuló nagyvizeket. Az öntözési kapacitásokat a nyári kisvizekre méretezték, ezáltal alig használjuk ki a roppant költséggel kiépített öntöző infrastruktúrát, ami az üzemeltetését rendkívül drágává teszi."

Gazdaságtalanná teszi az öntözőrendszereket az is, hogy csapadékosabb években a növénykultúrák többsége alig vagy egyáltalán nem igényel mesterséges vízpótlást. Emiatt előfordul, hogy az öntözőművek több éven keresztül kihasználatlanul hevernek.

A csatornákat és egyéb műtárgyakat azonban akkor is karban kell tartani, ami olyan további - nem megtérülő - terhet rak a gazdálkodók (vagy az állam) vállára, amely megkérdőjelezi az egész rendszer hosszabb távú fenntarthatóságát. A költségeket tetézi a szivattyús vízemelés, ami drága és többnyire környezetszennyező.

"Teljesen abszurd és irracionális az, amit ma a felszíni vízkészleteinkkel művelünk - mondja Takács Károly. - Most tavasszal is hatalmas víztömegek folytak át az országon, és óriási költséggel szivattyúztuk át a belvizet a töltések közötti folyókba, hogy minél gyorsabban folyjanak le a Dunán. Majd újra jön a nyári aszály, amikor az alacsony vízállású folyókból elkezdjük azt a kevés kis vizet - ugyancsak tetemes ráfordítással - visszaszivattyúzni, hogy öntözhessük kiszáradt földjeinket. Az Árpád-kori vízgazdálkodás tanulmányozása kulcsot ad a kezünkbe ahhoz, hogy ebből az ördögi körből végre kiléphessünk."

Ezer évvel ezelőtt a folyók víztöbbletét a tógazdaságokba, rétekre, legelőkre vezették. Így ki tudták használni a tavaszi nagyvizeket, valamint az év többi részében rendszertelenül megjelenő áradásokat is. A vízkivezetésekkel csökkenteni tudták az árvizek szintjét. További előny, hogy a vizet gravitációs módon (vízemelés alkalmazása nélkül) juttatták a célterületekre.

A gyepeknek tetemes a vízigényük, és hazánkban az évek 80 százalékában öntözést igényelne - ezt a mai kerttulajdonosok is tudják. Az öntözött legelő volt hajdan az állattenyésztés alapja, valamint biztosította, hogy folyamatosan működjenek az öntöző- és vízpótló rendszerek, azaz nem voltak üresjáratú évek.

Így nézhettek ki az Árpád-kori csatornák (Forrás: Takács Károly)
Így nézhettek ki az Árpád-kori csatornák (Forrás: Takács Károly)

Klímaszabályozás és műtrágyakiváltás

 

Feléleszthető-e az eltűnt tudás? Takács Károly szerint nem lehetetlen a hajdani csatornarendszerek újjáépítése. Amennyiben az egyébként is időszakosan belvízzel borított mélyterületeket átadnák az árasztásos gyepeknek, akvakultúrának, hatalmas mennyiségű vizet tarthatnánk vissza. A vizes területek ráadásul javítanák a magasabb fekvésű szántók mikroklímáját. 

Az öntözéses kultúra a legintenzívebb területhasznosítási forma, amelynek hatalmas a tápanyagigénye. Ezer évvel ezelőtt a trágyázást, a tápanyag-utánpótlást is elárasztással végezték. A vízkivezető szerkezeteket úgy alakították ki, hogy a csatornákban vezetett lebegő hordalékból minél több jusson ki az elárasztott területekre. A tápanyagokban gazdag hordalékkal tartották fenn a földek folyamatos termőképességét.

"Számításaim szerint, ha évente meg tudnánk fogni tízmilliárd köbméter áradó vizet, akkor abból a mezőgazdaság 5-10 millió tonna hordalékot hasznosíthatna. Összehasonlításképpen: a magyar mezőgazdaság jelenleg évente körülbelül egymillió tonna műtrágyát használ fel, ennek értéke egyébként nagyjából százmilliárd forint. Az áradó vizek és a hordalék széles körű hasznosítása révén külső energiaráfordítás nélkül vagy minimális ráfordítással is produktív mezőgazdasági termelést folytathatnánk az ország jelentős területein, több lábra állna a mezőgazdaság. És ami legalább ilyen fontos, ez fenntartható ökológiai gazdálkodás lenne" - összegzi Takács Károly.

Most alig öntözünk

Az öntözésre fordítható felszíni vízkészleteknek mindössze 0,2-0,6 százalékát használja fel a mezőgazdaság. Meteorológiai adatok szerint az évek mintegy fele száraz vagy aszályos, vagyis nem hull elegendő csapadék a termesztett növények számára.

Ennek ellenére a Központi Statisztikai Hivatal adataiból az derül ki, hogy 2003 és 2011 között éves átlagban 96 769 hektár volt az öntözött területek nagysága. Az Agrárgazdálkodási Kutató Intézet szerint 2011-ben Magyarország termőterületeinek csupán 1,2 százalékán végeztek vízpótló öntözést. Nyugat- és Dél-Európa hozzánk hasonló csapadékviszonyokkal rendelkező régióiban viszont ez az arány elérheti az akár 50-80 százalékot is. Ráadásul az öntözővíz kitermelését főleg talaj-, illetve rétegvízbe fúrt kutakból végezzük, és évszázadokba, évezredekbe telik, amíg a mélyben pótlódik a vízkincs.

Forrás: http://www.origo.hu/idojaras/20130528-ontozes-mezogazdasag-arpad-kori-csatornarendszer-halasto-legelo-ret-kozepkor.html

 

Alapjövedelem – aláírásgyűjtés már 27 országban

május 1 -3Aláírási lehetőség itt.

Népi kezdeményezés indult!

Népi kezdeményezés indult az Európai Unióban a Feltételi Nélküli Alapjövedelem bevezetése érdekében.

A kezdeményezés részletei és aláírási lehetőség: itt.

Jelenleg már mind a 27 uniós tagországban folyik az aláírásgyűjtés.

Az aláírásgyüjtés helyzetéről itt tájékozódhat.


 

OLVASS TOVÁBB


VÁLASZTÁSOK 2014 - LAKOSSÁGI SZEMMEL

 

FELTÉTEL  NÉLKÜLI  ALAPJÖVEDELEM

Kezdeményezők

Az Európai polgári kezdeményezés  előterjesztői a következő 15 EU tagállam polgárai (Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország,Görögország, Hollandia,  Írország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország,) A kezdeményezők több különböző kultúrát, nyelvet, társadalmi csoportot valamint politikai és vallási / filozófiai nézetet képviselnek, de az előterjesztett kezdeményezést mind elfogadják, mint egy hosszú távú megoldást.

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem meghatározása

A feltétel Nélküli Alapjövedelem (FNA) nem helyettesíti a jóléti államot, hanem a jelenlegi kompenzációs (kiegyenlítő) modellt alakítja át egy emancipációs (egyenjogúsító) jóléti államra. Az emancipációs Feltétel Nélküli Alapjövedelem a következő négy jellemzővel határozható meg:egyetemes (általános), egyéni (személyes), feltétlen, és elég magas ahhoz, hogy biztosítani tudja a méltóságteljes életet és a társadalmi részvételt.

Egyetemes: Alapvetően minden személy életkortól, származástól, lakóhelytől, foglalkozástól, stb. függetlenül jogosult lenne erre a juttatásra. Ennek következtében jogot formálunk egy európai szintű, garantált, feltétel nélküli alapjövedelemre.

Személyes: Minden embernek - férfinak, nőnek és gyermeknek - joga van alapjövedelemhez, tehát ez határozottan nem egy családnak vagy háztartásnak jár. A Feltétel Nélküli Alapjövedelem független a családi állapottól, élettársi kapcsolattól, a jövedelemtől vagy a háztartásban élők és családtagok vagyoni állapotától.

Ez az egyetlen módja annak, hogy az egyén magánélet létfenntartása más személyek, intézmények kontrolljától független legyen. Ez  teszi lehetővé az egyén számára, hogy sorsa alakításában saját döntéseket hozhasson. 

Feltétlen: Az alapjövedelmet alapvető emberi jognak tekintjük, amely nem függ semmilyen előfeltételtől. Független a munkaviszonytól, egyéb önkéntes közösségi szolgálattól, hagyományos nemi szerepektől. Nincs alávetve jövedelmi, megtakarítási illetve ingatlan tulajdonlási korlátnak. Elég magas a társadalmi részesedéshez: Az összegnek biztosítania kell a tisztességes megélhetést, amely kielégíti az egyén társadalmi, szociális és kulturális igényeit az érintett országban.

Meg kell akadályoznia az anyagi szegénységet, és lehetőséget kell teremtsen a társadalmi részvételre. Ez azt jelenti, hogy a nettó jövedelem legalább a szegénységi küszöbszinten kell legyen, amely az uniós normák szerint megfelel a nemzeti nettó átlagjövedelem 60%-ának. Különösen azokban az országokban, ahol a többségnek alacsony a jövedelme, és ezért az átlagjövedelem is alacsony, egy alternatív összehasonlítást (pl.fogyasztói kosár) kell alkalmazni annak meghatározására, hogy az alapjövedelem összege garantálja a méltóságteljes életet, az anyagi biztonságot és a teljes körű társadalmi részvételt.

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem indoklása

A jelenlegi foglalkoztatási modellek és az elégtelen (mert feltételes, rászorultságot ellenőrző, nem elégséges mértékű) jövedelmi és újraelosztási rendszerek eredményeként elengedhetetlennek tartjuk a Feltétel Nélküli Alapjövedelem bevezetését az alapvető emberi jogok biztosításához, különös tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájában is deklarált méltóságteljes élethez való jogra.

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem gátat szab a szegénységnek és lehetőséget biztosít mindenkinek a saját élete szabad alakítására, valamint a társadalmi tevékenységekben való szabad részvételre.

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem enyhíti a társadalmi megosztottságot, segít elkerülni a visszaéléseken és irigységen alapuló vitákat és azok következményeit, valamint visszanyesni a feleslegesen költséges, elnyomó, ellenőrző és felügyelő bürokráciát.

Miután mentes minden megkülönböztetéstől és megbélyegzéstől, a Feltétel Nélküli Alapjövedelem kiküszöböli a rejtett szegénységet és az ebből következő különböző problémákat is. A Feltétel Nélküli Alapjövedelem folyománya a társadalmi szabadság. Segít a polgároknak azonosulni az Európai Unióval, valamint biztosítja politikai jogaikat. Támogatja az alapvető jogok megvalósítását. "Az emberi méltóság nem csupán egy alapjog, hanem a legalapvetőbb; az összes többi erre épül." (hivatalos magyarázat az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1. cikkéhez).

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem bevezetésének az előkészítése az Európai Unió tagállamainak a hatáskörébe tartozik. Nemzetközi tanulmányok szerint a Feltétel Nélküli Alapjövedelem finanszírozásának többféle módja is lehet. Erre ez a polgári kezdeményezés nem tesz javaslatot.” -

Forrásképzés: Társadalmi  viszontbiztosításként működő alap - közfizetőeszköz - közjövedéki "egységcsomag"  bevezetéséről lehet szó a gyakorlatban. Társadalmi tőke összesérték  fedezet alapján létrehozható intelligens -adósságképzés nélküli -  visszacsatoló jellegű forrásbővítéssel.

Mindenkinek természetes joga van a tisztes megélhetéshez!

Ha a polgári kormány nem lépi meg az FNA bevezetését, a szélsőséges politikai erők profitálhatnak: Friss látlelet a szegénységről!

 

Ebből finanszírozzuk az FNA bevezetését!