Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Feltétel Nélküli Alapjövedelem FNA

alapveto.jovedelem.jpg

  ALAPJÖVEDELEM

Az FNA az államháztartásban jelenleg is rendelkezésre álló pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítása a fenntartható fejlődés jegyében!

 

 

einstein.jpg 

FELTÉTEL NÉLKÜLI ALAPJÖVEDELEM - Gyakran Ismételt Kérdések

Mi a Feltétel Nélküli Alapjövedelem?

 

Feltétel nélküli alapjövedelem, ami mindenkinek jár!

Feltétel nélküli alapjövedelem, ami mindenkinek jár!

Az alapjövedelem századunk pozitív víziója. Ez mindenkit közvetlenül érinthet. Mindannyiunk álma beteljesedését jelentené feltétel nélkül jövedelemhez jutni. A gondolat már a reneszánszban megfogant...

Személy szerint mindig csak olyan cikket írnék, ami jól esik és aminek témájában én is érdekelt vagyok... Olyan dolgokat tennék, amire ma nincs időm, sem pénzem. Utaznék, hatalmas képeket festenék, vennék a szerelmemnek egy akusztikus gitárt, magamnak építenék egy hangszigetelt szobát és örökbe fogadnék egy gyereket…

De a pénz, a fizetés, a jövedelem olyan, mint a levegő a madár szárnya alatt. Az általános, állam által fizetett alapjövedelem bevezetésével viszont a jövedelem állampolgári jog lehetne. Mint mondjuk egy érzékszerv, ami a születéssel jön világra!

Ma általában mindenkinek van valamilyen jövedelme. Különben nem tudna létezni. Csupán az a kérdés, hogy milyen feltételek mellett, hogyan jutnak ma az emberek bevételükhöz? Ma úgy. tíz személyből négynek van hivatalos jövedelme, mert fizetett munkát végez. Olyan munkát, amivel az ember a létfenntartást tudja biztosítani. A munkát, ami keresettel jár. Tíz személyből háromnak a jövedelmét a hozzátartozója biztosítja. Ezek főleg a gyerekek és a fiatalok.

Tíz személyből további kettő pedig nyugdíjas. És tízből valamivel kevesebb, mint egy személy munkanélküli segélyből él. Ha nálunk nem is, Németországban biztosan így van. De az országonként eltérő statisztikai arányok szerint mindezeket a jövedelmeket mindenhol ki kell termelni. De általánosságban kimondható, hogy csak a lakosság kevés hányada dolgozik ezért, bármelyik országról is legyen szó.

Viszont a többieknek is van valami egyéb bevételi forrásuk. Úgynevezett transzjövedelmük. Pénzük, ami nem keresetből származik, például a munkanélküli segély. Tehát a feltétel nélküli, államilag biztosított alapjövedelem nem is kellene, hogy idegen legyen a számunkra.

Ami idegen lehet, az talán csak a jövedelem feltétel nélkülisége. Ha nem akarunk teljesen naivak lenni, akkor el kell fogadjuk, hogy nagy valószínűséggel a munkaerőpiac a jövőben nem tudja biztosítani az emberek szociális integrációját a társadalomban.

Viszont ha a másik opciót, a minden polgár számára államilag biztosított alapjövedelmet mellőzük, akkor az arra kényszerít minket, hogy mindent egy lapra, a gazdasági növekedésre tegyünk fel. És ezt mindenáron.

Ez történik ma a reálpolitikában. Legyen az jobb, vagy bal oldali politika, mind-mind a gazdasági növekedést követelik. Ez azt jelenti, hogy a mennyiségi kategóriákban gondolkodunk, és kiszorítjuk a lehetőséget a társadalom számára, hogy új minőségű és magasabb fokú szervezési modellt dolgozzunk ki.

A gazdasági növekedés viszont sajnos nem jelenti feltétlenül azt, hogy ezzel több munkahely is létesül. Tulajdonképpen épp az ellenkezője az igaz. A gazdasági növekedés egyik biztos feltétele az, hogy ehhez egy erős vásárlói erő is kell legyen. Ez azt jelenti, hogy az embereknek pénzt kell hagyni a zsebükben.

A világ egyik legnagyobb bankjának a főközgazdásza, Klaus Wellershoff szerint a feltétel nélküli alapjövedelem bizony működhet. Az emberek feltétel nélküli támogatása nem megvalósíthatatlan, sőt, hosszú távon is működőképes dolog. Viszont természetesen ez nem könnyű feladat. Elsősorban a számos egyéb társadalmi igények miatt. És hogy mik ezek az igények? A biztos munkahelyek? A politikusok általában ezt követelik.

De valóban munkahelyről van itt szó, vagy csupán adóbevételekről? És arról, hogy ne éljen még több ember az állam költségén, ami a kiadásokat nagymértékben növeli? És nem a „gonosz állam” az, ami a kiadásokat okozza? Ez bizony a kapitalista sikertörténet logikája. Ennek a sikertörténetnek a logikája pedig a racionalizálás. Ezt aztán mindenhol, az ajtónk előtt is tapasztaljuk, mikor például leparkol a kukás kocsi.

A kérdés az, hogy sikertörténet lehet-e ez a kezdeményezés. És, ha igen, hogyan fog folytatódni? 
Az alapjövedelemnek több típusa is létezik. Mindezek közösen egy hálózathoz tartoznak. „Az alapjövedelem, olyan jövedelem, ami egy politikai közösség minden egyes tagját feltétel nélkül megilleti.

Ez négy követelménynek felel meg: „Az egzisztenciát kell biztosítania, és a társadalmi részesedést kell lehetővé tegye. Az egyén törvényes jogát jelenti. Rászorultság nélkül kifizetendő. Nem kényszerít munkára.”

De azért maradjunk a földön. Az alapjövedelem nem jelent több pénzt mindenkinek. Nem az égből jön, és nem a jövedelemhez adódik hozzá, hanem a meglévő jövedelem egy részét képezi. Ezzel a kereset utáni bevétel kisebb lesz. A teljes jövedelem nagysága nem változik, csupán az összetétele. Az alapjövedelem egy másfajta pénzbevételi forrás. Nem minimálbér. Nem fizetés valamiért. Nem kapcsolódik munkához. Bármi történik, ez a személy alanyi joga marad.

A kommunizmussal szemben, ami az egyént elfojtja, és a piaci liberalizmussal szemben, ami az egyént egyedül hagyja, az alapjövedelem az egyén számára anyagi biztonságot ad, hogy maximális szabadságot biztosítson a számára.

Ez csak a garantált állami alapjövedelem mellett lehetséges. Ez a pénzmennyiség akkora kell legyen, hogy az egyén a munka kényszeréről valóban lemondhasson. Ha a munkát nélkülözni tudjuk, az azt jelenti, hogy a munkaadóval szemmagasságban tudunk tárgyalni. Azok, akik ma szociális támogatásra szorulnak, az alapjövedelemmel nem szorulnának rá erre. Az alapjövedelem helyettesítheti az állami transzferkifizetéseket is, végső soron az állami szociális támogatások teljes összegét is.

Csak azoknak lenne az alapjövedelemmel több pénze a zsebében, akiknek ma túl kevés van. Ezek főleg gyerekek, fiatalok, többgyerekes családok. Ezek a kisnyugdíjasok, az éhbérért dolgozó emberek, akik a munkájuk ellenére szegények maradnak. Az alapjövedelem megszüntetné a mély szegénységet, és stabilizálhatná a középréteget. Elvenné félelmünket a megöregedéstől. Ez nem az a pénz, amit egyesek másoknak adnak azért, hogy felettük rendelkezhessenek. Ez nem kötelezné el a rászorulókat, hanem egy perspektíva lehetne mindannyiunk számára.

Az alapjövedelem nem feltételez jobb embereket, és a problémáinkat sem oldja meg. És főleg nem pénzzel. Ez csak jobb problémamegoldási lehetőséget biztosít az emberek számára.

Thomas Paine, az emberi jogok megalkotója és az Amerikai Egyesül Államok egyik alapító atyja. A „Common Sens” – el, vagyis az egészséges emberi értelem elvével ő vezette be az észak amerikai államok függetlenségét, a brit királysággal szemben. Az ő eszméje nagy hatással volt a világ első demokratikus alkotmányára: „Mi azt az igazságot ismerjük el, hogy minden ember a teremtő előtt egyenlőnek született, és olyan kisajátíthatatlan jogokkal lett ellátva, mint a szeretet, a szabadság és a boldogság.”

Ezek a „Rights of Man”, azaz az emberi jogok. Felháborítónak hangzottak abban az időben. De gondoljunk csak bele! Embernek lenni ugyanazon a jogi alapon?! Mekkora hülyeség! Jogai csak annak lehetnek, akinek tulajdonosa is van. Mások nem is tudnának a joggal mit kezdeni, csak pofátlanok lennének.

Emberi jogok? De ez akkor azt is jelenti, hogy a rabszolgaságot meg kell szüntetni. És akkor ki szolgál majd minket? Ki csinálja meg azt a sok, nem kedvelt, nehéz munkát, amit sem megfizetni, sem értékelni nem lehet? Ezek a félelmek ma is jelen vannak a társadalmakban. Ha például az állami alapjövedelemről beszélünk, sokan arra gondolnak, a gazdaság összeomlik, a társadalom pedig káoszba esik.

Gondoljunk csak bele, milyen volt, mikor az emberiség még úgy gondolta, hogy a Föld lapos formájú. Az egyház évszázadokon át ehhez a korongformához ragaszkodott. A lapos korongot a káosz tengere vette körül. És, aki túl közel ment a Föld széléhez, véletlenül még akár bele is eshetett a káosz tengerébe. A Földet egy szilárd mennyezet fedte, ezen volt a csillagok pályája.

És mindezeken túl szférák voltak, ahol olyan erők laktak, amik az emberekben félelmet vagy bizalmat keltettek. Hasonlóképpen látjuk mi ma a pénzt és a gazdaságot. A Föld korong formája határozta meg a korabeli világképet, a biztonságot, és a rendet. És azóta is azt próbálják a hatalmak - áttételesen persze - újból elhitetni velünk, hogy „a Föld márpedig lapos”.

Hogyan lehetne rajta megállni, ha a Föld gömb alakú lenne? De mikor aztán mégis gömb alakú „lett", az új nézet szerint természetesen a világmindenség központjában helyezkedett el és nem forgott. Ez aztán megnehezítette a bolygók törvényszerű pályájának kiszámítását, ami a mérési pont elhelyezkedésétől függően mindig változott. Így van ez az alapjövedelemmel is.

Akkor lesz a dolog igazán komplikált, ha a saját mozgásunkról nem tudunk. Az értetlenségbe ütközünk, ha a megváltozott körülmények között szemléljük a meglévő valóságot, az ideológiába csomagolt merev állapotokat. Egyszerűbb, ha az emberi lét szemszögéből közelítünk mindehhez.

Minden rendszer a tökéletességet állítja magáról, és képtelen saját magától megváltozni. Erre csak az ember képes. A feltétel nélküli alapjövedelem Németországban, Ausztriában és Svájcban már egy ismert téma. Ez azt jelenti, hogy ott - és talán máshol is - az idő már megérett erre. Az ember ezzel a méltóságát kapná vissza. És ez nem egy társadalmi jótett, sőt! Az alapjövedelem a jelenlegi szociális feszültségek megakadályozására hatna ki.

A mai rendszer azt is jelenti, hogy azoknak is munkahelyük van, akik nem feltétlen akarnak dolgozni. Erre azt mondjuk: „Ezek elveszik a munkahelyeket, azoktól, akik dolgozni szeretnének”. Az lenne az első lépés, hogy az ember maga döntse el a munkához való viszonyát. Így kezdődik a változás. Ami a legjobb mindebben, hogy életem végén nem tudom kimagyarázni magam, hogy nem azt csináltam, amit szerettem volna.

Az alapjövedelemmel nincs többé alibi. Nem azért tanulunk, mert a szüleink úgy akarták. A jó kezdeményezések pedig felvirágoznának. Az alapjövedelem egy szabadabb társadalom irányába mutat, a bérmunka helyett önálló munkához vezet.

Így senki sem tehetne olyat, amiért már nem tudna felelősséget vállalni. Csak azt tennénk, amit akarnánk, szeretnénk és közel áll hozzánk. Otthon maradnánk, sosem csinálnánk semmit? Nem tanulnánk? De igen, biztosan, mivel az ember állandóan mozog, mindig tettre vágyik, eseményekre maga körül, változásra és haladásra. Nem lennének tele szeméttel az utcák, és nem állna meg a közélet, a vasút, a hivatalok, csak mert van egy alapjövedelmünk feltétel nélkül csak úgy, amivel azt kezdünk, amit akarunk.

Lesznek tőle olyanok, akik végre azt tanulhatják, amit akarnak. Közgáz helyett közlekedésmérnökit. Olcsóbb szakma helyett drágábbat és fordítva… Nem lenne túlképzés, sem vérszegény munkaerőpiac. Igazabb, erősebb, fejlődőképesebb és biztonságosabb életet teremthetnénk az alapjövedelemmel.

Ma már hiányoznak a szakemberek a gazdaságból. Nem tudjuk, mit jelent a gazdaság, az ökonómia. Pedig ez az összetartozás egyik része! Ami a létünket lehetővé teszi. Ma a gazdaság egy önállósult körforgás, és teljesen önálló célokat követ, amihez az emberi életnek alig van sajnos köze. Sőt, képes megsemmisíteni is az életünket.

Felvetődik azonban egy alapvető kérdés. Valahonnan pénz is kell erre. De honnan?

A közgazdászok szerint a probléma megoldható. Félelmetes víziókból már volt részünk a 21.században. Az újságok tele voltak és vannak ilyenekkel. Az alapjövedelem lehetne viszont századunk pozitív víziója. Ez mindenkit közvetlenül érintene.

Egy olyan rendszerre van szükségünk, ahol a teljesítményt megfizetik, ahol a jó munkát jutalmazzák. Majdnem kétszer annyi a ki nem fizetett munka, mint a kifizetett, ha valóban munkának számoljuk a háztáji, háztartásbeli, és a civil munkát, vagy az otthoni tevékenységeket, mint amilyen a gyereknevelés. Az alapjövedelem aláásná a teljesítményorientált társadalmunkat?

„Aki nem akar dolgozni, az ne is egyék.” Így van ez, mióta világ a világ. Szerelni is mindig van mit. S az ember előbb-utóbb ebben magára talál.

Ha jogunk van a munkához, akkor az alapjövedelemhez is. Ez lehetne a századunk felvilágosodása. Mert a bérezett munka is meghaladta már a csúcsértéket, és az állami részvétel csak a transzferjuttatások formájában változna az alapjövedelem bevezetésének esetében. Az a pénz, ami az alapjövedelem folyósításához kellene, tulajdonképpen a jelenlegi adókkal máris az államnál van.

Az állam ezeket a kifizetéseket ma is az adópénzéből szedi be. Az alapjövedelem csak a könyvelést változtatná meg. Ez kisebb bürokráciát, kisebb gyámságot, és kisebb állami hatalmat jelenthetne. Vagyis feltétel nélkül élhetnénk.

Készült Daniel Hani és Enno Schmidt filmesszéje alapján.

PAE      Forrás: Nyírséghír
 
 
 
 
 
  

AKTÍV ÁLLAMPOLGÁR

Az FNA az államháztartásban jelenleg is rendelkezésre álló pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítása a fenntartható fejlődés jegyében!


2013. május 10., péntek

Az Arany Liliom Közhasznú Alapítvány közleménye
 
    Budapest, 2013. május 10., péntek (OS) - Magyar civil szervezetek és társadalmi mozgalmak pénteken felhívással fordultak minden magyar állampolgárhoz, hogy aláírásával támogassa a Feltétel Nélküli Alapjövedelmet (FNA) bevezetését: mindenkinek biztosítsanak az Európai Unióban emberhez méltó, megélhetéshez szükséges alapjövedelmet. Az aláírás gyűjtés jelenleg mind a 27 uniós országban folyik.

    "Mi, demokratikus jogállamok polgárai nem nézhetjük többé tétlenül, hogy sok embertársunk megalázott életkörülmények között éljen, ne biztosítsák nekik a puszta fizikai létezéshez, s a megélhetéshez nélkülözhetetlen jövedelmet."

"Meg vagyunk győződve arról, hogy a világméretű műszaki fejlődés elérte azt a szintet, amelyen biztosítani lehet minden ember alapszükségleteinek kielégítését. Meggyőződésünk, hogy változtatni kell a jelenlegi pénzügyi, gazdasági, politikai szerkezeten ahhoz, hogy az ember meg tudjon élni."

A felhívás teljes szövege a kezdeményezők honlapján olvasható:
Első Magyar Egyesület a Feltétel Nélküli Alapjövedelemért
Az Életért, a Földért, az Egészségért Alapítvány – Emberiseg.hu
Magyar Szociális Fórum
Arany Liliom Alapítvány
Emberközpontú Országért Mozgalom

http://adomanybolt.ucoz.hu/news/tajekoztato_felhivas/2013-05-09-72

A honlap, melyen magyar állampolgárok támogathatják a kezdeményezést: http://basicincome2013.eu/ubi/signup-page/

Bővebb információ: Csécsei Ilona Kuratóriumi Elnök 30-850-810

    Kiadó: Arany Liliom Közhasznú Alapítvány

-------------------------------------------------------------------

    Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait minden esetben OS jelzéssel használják fel. 

 

Aki szeretne a környezetében aláírásokat gyűjteni, innen letöltheti az aláíróívet: http://alapjovedelem.hu/images/epkiv-hu%201.pdf

 

SZÁMLÁLÓ - Tagországonként megnézheted az aláírások számát