Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Energiahatékonyság

Itt írd alá az Alapjövedelem követelését!

 


 A JÖVŐ KEZDETE  

Önellátó utcalámpák

forrás: (a.r.c.pr)

Az UGE (Urban Green Energy;Városi Zöld Energia) szervezet bemutatta legújabb köztérvilágítási alternatíváját, a Sanya lámpákat, melyek nem igényelnek központi áramellátást, ehelyett napelemekkel és szélturbinákkal termelik meg a működésükhöz szükséges energiát.

A Sanya így energiatakarékos fénnyel boríthatja be a parkokat, tereket, bicikliutakat és autópályákat. Egy átlagos méretű városnak több ezer utcai lámpára van szüksége, a helyi önkormányzatoknak pedig több tíz millió forintjába kerül évente ezek felszerelése, karbantartása, és napi 12 órán át tartó működtetése. A Sanya azonban magáncégek számára is hasznos befektetés lehet például irodaépületek, vagy bevásárlóközpontok parkolójának kivilágítására. Az innovatív rendszer a UGE saját tervezésű HoYi! szélturbináját és napelemét használja, külön-külön vagy egyszerre, így működteti LED izzóit. Ezek kombinációjával sokkal erősebb fényt adhat a Sanya, mint egy átlagos utcalámpa, ezért kevesebbet kell felállítani ahhoz, hogy bevilágítson egy közteret. Ráadásul a beszerelésen is spórolhatnak, mivel nem kell a lámpákat a központi áramszolgáltató rendszerre rákötni. A felhős és szélcsendes idő sem okoz gondot a Sanya-nak, beépített akkumulátoraik ugyanis öt napig képesek fényárban úsztatni az utcákat. Az első 100 modellt Beijinghez közel állítják fel, és tervezik az Egyesült Államokban, Afrika és Ázsia más országaiban is a bevezetését.

 

Gally meghajtású zuhanyzó

Íme gally meghajtású melegvíz rendszerünk terve

Egész napodat gally gyűjtéssel tölteni nem éppen vidám elfoglaltság. Viszont Milkwoodban (Kanada) bármi, ami meleg zuhanyt eredményez, elsőbbséget élvez az ember életében.

Azonban fatüzeléssel nyert forró víz romantikája hamar megfakul, ha a vízmelegítő rendszer nem kivételesen hatékony. Mert ha nem az, akkor jelentős mennyiségű fára van szüksége, hogy a vizet felmelegítse, és ezzel jelentős mennyiségű széndioxidot is kibocsát. Nem is szólva arról, hogy mennyi vesszőt kell gyűjteni. Ezért aztán Nick kutatni kezdett a leghatékonyabb, szuper egyszerű és szuper dögös fűtőrendszer után, amit aztán vízmelegítő rendszerré változtathat. És így fedeztük fel a „rakéta vízmelegítőt.”

Nick Ritar és Si Horsely agyag és szalma keverékének védőrétegével rakja körbe a tűzteret és a tűzálló téglákat.A rakéta fűtőberendezés alapelmélete, hogy a kis, nagy hőfokon égő tüzet optimális módon hasznosítja úgy, hogy a legtöbb hőenergiát lehessen kinyerni belőle. Hiper hatékonyság minimális fűtőanyag felhasználásával. Ianto Evans és Leslie Jackson, két permukultúrista, akik igencsak guruk ezen a téren, összeállítottak egy könyvet, melynek címe Rocket Mass Heaters. Ezt a könyvet használtuk útmutatóként.
A kis tűz adta hő egy függőleges kürtőn keresztül robog felfelé, ami huzatot hoz létre, amitől viszont a tűz rendkívülii forrósággal ég. A magasabb hőfok kevesebb füstöt jelent. És a kevesebb füst azt jelenti, hogy több meleg vizet tudunk nyerni egy maréknyi gallyból.

Azután a kürtő forró gázait munkára fogjuk, sütők, vízmelegítők felé terelve őket, vagy bárhova, ahol hőátadásra van szükség. Mire a forró gázok elhagyják rendszerünket, energiájukat kihasználtuk, és azok sokkal hidegebbek lettek – a rengeteg energiát útjukon leadták a mi hasznunkra. Hurrá!

A kész rendszer – két nap munkája
 
A „rakéta” kályhák gyorsan terjednek a világban, mert annyira üzemanyag hatékonyak, például olyan fejlesztési és segélyezési telepeken használják őket, ahol igen kevés a tüzelőanyag. És mivel annyira egyszerűek, egy kis segítséggel bárki megépítheti őket. Rengeteg „rakéta” kályha épült és épül szerte a világon.

Visszatérve hozzánk Milkwoodba, a mi „rakéta” zuhanyzónkhoz két ember két napi munkája volt szükséges. A fenti rajz elég jól elmagyarázza, mit hoztunk össze. Tűzálló téglák alakra formálva, elöl egy tűztér, felette egy szigetelt kürtő, felette egy kis hőcserélő, legfelül pedig a kémény. A víz a rendszer egyik végén, a víztartály alján jön be, majd – amint a tűz égni kezd – passzívan kering a hőcserélő és a meleg víz tartály között a felmelegedés okozta áramlás miatt, egyszerű vízvezetékeken keresztül (csak egy normál meleg vizes tartály, amilyen egy átlagos nyugati háztartási vízrendszerben is található). Mindössze egy marék gallyat gyújtottunk meg a tűztérben, majd vártunk, végül pedig megengedtük a meleg vízcsapot és … voila. Gőzölgő forró víz egy ember zuhanyzásához elegendő mennyiségben. Hip-hip-hurrá!

A zuhanyból a használt víz egy szürke víz árokba folyik, ami a zuhanyzó alatt elterülő lejtős területet öntöz zsurlólevelű kazuárfa növendékekkel. Ezek később kiváló gally üzemanyagot biztosítanak majd a zuhanyzóhoz, ugyanis ez a világ egyik legmagasabb hőfokon égő fája. És ez a legtöbb, amit tehetünk annak érdekében, hogy önmagát tápláló, fenntartható rendszert hozzunk létre (energia, szén és felelősség tekintetében) … amitől a zuhanyzás még boldogabb elfoglaltság lesz.

Mindössze egy marék gallyra van szükség …
 
Itt több fényképet is megnézhetsz az építés folyamatáról, nagyon átfogó képet ad.

A „rakéta” kályhák szuper hatékony készülékek, szerintem meg kellene hódítaniuk a világot. Nincs jobb, mint egy „fenntartható zuhany”.

Eredeti cikk: 
http://permaculture.org.au/2009/09/01/the-rocket-powered-shower/

 

 


 

2012. augusztus 14., kedd

Tervezéskor vizsgálni kell az épület alternatív energiaellátását

    Budapest, 2012. augusztus 14., kedd (MTI) - Az épületek tervezésekor a jövőben kötelezően meg kell vizsgálni az alternatív energetikai rendszerek alkalmazásának lehetőségét. Az ezer négyzetméteresnél nagyobb középületeknél 2013. január 9-től, az egyéb épületek esetében 2013. július 9-től vezetnék be a felújítások és bővítések esetén is érvényes kötelezettséget a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent belügyminiszteri rendelet szerint.

    A rendelet az energiatanúsítványt bevezető, 2006 tavaszán született tárca nélküli miniszteri rendeletet módosítja. A középület fogalma így szól: hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú és közhasználatú épület. Az alternatív energetikai rendszerbe pedig a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszert érti a jogszabály, de ez kiegészül a kapcsolt energiatermeléssel (a gázmotoros áramtermeléssel és fűtéssel), továbbá a távfűtéssel és -hűtéssel, illetve a hőszivattyúval.
    A rendelet melléklete új épületbe, illetve a meglévőbe kazáncserekor zárt égésterű kondenzációs gázkazánt javasol. Viszont a 100 négyzetméteresnél nagyobb épületekben kötelezővé teszi a kazánból kijövő víz hőfokának, a külső levegő hőmérsékletétől függő szabályozását.
    Az utóbbi időben több szakmai fórumon elhangzott: miután az EU-ban 2020-tól már csak passzív ház építhető, erre - szakaszosan - a magyar szabályozásnak is fel kellene készülnie. Ennek része lenne az, hogy az épületek határoló szerkezeteinek hőátbocsátását folyamatosan csökkentenék annyira, hogy egy négyzetméternyi lakófelületet, egy szezonban 15 kilowattóra energiával lehessen kifűteni. A rendelet mellékletében szereplő hőátbocsátási értékeket a mostani módosítás nem változtatta meg.

  

Sokat spórolhatnánk a rezsin, ha...

2011. július 7., csütörtök 13:02

 
 

A hazai lakosság nagy részének nincs pénze lakóhelyének energetikai korszerűsítésére, míg 30 százalékuk soha nem is foglalkozott a gondolattal. Pedig azok, akik már túl vannak a fejlesztésen, jelentős megtakarítást értek el − derül ki egy friss, reprezentatív felméréséből
 
 
Honfitársaink 41 százaléka az energiatakarékosság szó hallatán a spórolás, megtakarítás kifejezésre asszociál, 14 százalékuk pedig az energiatakarékos izzóra. A környezetvédelem, a környezet állapota csak 8 százaléknak jut eszébe. Már az első kérdésekre adott válaszok is bizonyítják, az energiatakarékosság nálunk anyagi kérdés − ismertette a felmérés eredményeit a kutatást készítő Prímagáz Zrt. vezérigazgatója. Szirmai Zoltán szerint ez közhelyszerűen alátámasztja, hogy az embereknek nincs pénze erre, de ennél fontosabb jelzés, hogy sokan nem rendelkeznek elegendő információval a témáról.

Azok, akik már áldoztak az energiatakarékosság oltárán, 12 százaléka költött egymillió forint felett, 31 százalékuk pedig 300 ezer forint alatt. Nem szükséges tehát mindig nagy összegekre gondolni. Ráadásul a korszerűsítésen túljutottak 70 százaléka az átalakításokat kifizetődőnek tapasztalta, 10 százalék szerint pedig már meg is térültek. A befektetések csupán 5,2 százaléka tartozott a soha meg nem térülő környezetvédelmi fejlesztések közé.

A válaszadók 28,7 százaléka hajtott már végre korszerűsítést, változtatást, viszont 41,8 százalékuk bár tervezte már otthona energetikai fejlesztését, még nem tett semmit. A megkérdezettek 30 százaléka még sohasem gondolkodott ezen, tehát sokan nem tudják, hogy néhány ezer forint befektetéssel, vagy akár a szokások megváltoztatásával is ezreket takaríthatnak meg.

Az energetikai korszerűsítés formái között toronymagasan, 70,6 százalékkal vezet a nyílászárók cseréje, szigetelése, holott önmagában gyakran sokkal kevesebb energia-megtakarítást jelent, mint azt sokan gondolják. Az ablakok modernizálása kétségkívül emeli az ingatlan piaci értékét, de az egyik legdrágább beruházás is, és energiahatékonyság szempontjából korántsem elegendő.
 
A fűtés korszerűsítése, az elavult konyhai eszközök cseréje, a falak külső szigetelése többet is jelenthet, de ez egyedileg, alapos vizsgálat után dönthető el. A korábbi kazán cseréje egy kondenzációs működésűre például önmagában is 30-50 százalékos megtakarítást jelent, beszerzési ára pedig töredéke egy komplett ablakcserének.

A falak külső szigetelése egyébként a beruházások között 42,7 százalékkal szerepel, a fűtési rendszer 25,9 százalékkal a harmadik. Az alternatív energiahordozókat pedig − még mindig egyfajta luxusként − mindössze 1,7 százalékban használták csak fel az átalakítások során.

A teljes megkérdezett mintából 70 százalék felett van azok aránya, akik szerint bármilyen változás túl sokba kerülne. Paradox helyzet, hogy azok, akiknek leginkább szükségük lenne a spórolásra, nem áldoznak a korszerűsítésre, így egy gazdaságtalan és költségesebb életvitelben ragadnak. ( Megjegyzésünk: Paradox helyzet, hogy azok, akiknek leginkább szükségük lenne a spórolásra, éppen az államadósságot fizetik vissza és a létminimum közelében tengődnek...)

A lakás, vagy ház energetikai profilját és a korszerűsítési lehetőségeket komplex egységként érdemes vizsgálni, de célszerű a beruházásokat mérésekre, szakember véleményére alapozni − hangoztatta a vezető. Világosan látszik, hogy az embereknek ahhoz, hogy energiatakarékosabban éljenek és megtegyék a szükséges lépéseket, a pénz mellett elsősorban információ, tájékoztatás kell. Ahhoz, hogy az emberek a fejlesztési célra rendelkezésre álló összeget okosan, a lehető leghatékonyabban költsék el, a kormány és a civil szervezetek mellett az energiaszektor szereplőinek is felelőssége van - vont tanulságot Szirmai Zoltán.
 
Kapcsolódó cikkek:

 


Rezsiköltségek és a nettó átlagkereset

2011.07.07.
 
 
Az áremelés ütemét mutatja, hogy minden rezsielemből kevesebbet tudtak vásárolni a magyar családok 2011 januárjában, mint 2003 januárjában.
 
Nettó átlagkeresetünkből elektromos áramból közel 10 százalékkal, földgázból körülbelül 50százalékkal, szilárd tüzelőanyagokból (fa, szén) 20 százalékkal kevesebbet tudunk megvásárolni, mint egy évtizeddel ezelőtt. A vízszolgáltatás esetében - hasonlóan az áramhoz - körülbelül 10 százalékkal csökkent a nettó átlagkeresetből beszerezhető mennyiség, a szennyvízelvezetés esetében pedig 32 százalékos visszaesést mutatnak a számok.

Ezt a tendenciát megerősítik a KSH háztartási kiadások szerkezetéről készített kimutatásai is. A magyar háztartások költésén belül 2000 óta egyre nagyobb súllyal jelennek meg a rezsikiadások. Míg 2000 és 2003 között a magyar háztartások kiadásainak 13-14 százaléka fordítódott az energia- és vízszükségletek fedezésére, addig a legutolsó ismert, 2008-as adat alapján ez az arány már 17 százalék.

A kormány rezsibefagyasztással kapcsolatos intézkedései átmenetileg stabilizálhatják a háztartási költségeinket, de a magas importkitettség miatt az árak megállítása a magyar határon már középtávon is nehezen lesz biztosítható. Ilyen helyzetben nem marad más érdemi megoldás a kiadások féken tartására, mint a takarékoskodás.

 

Több rezsit fizetünk most, mint tíz éve?

A lakossági energiaszolgáltatás díjai az elmúlt években jelentős mértékben, az inflációt meghaladva növekedtek, de nagy kérdés, hogy vajon a bérek változása képes volt-e lépést tartani ezzel az emelkedéssel. Nagyobb terhet jelent-e a számlák befizetése most, mint 10 éve?

A hazai lakossági energiaárak az elmúlt években az inflációnál jóval magasabb mértékben növekedtek, és hasonló volt a helyzet a víz- és csatorna szolgáltatás díjaival kapcsolatban is. Az árak emelkedésének a terméktől függően számos oka lehet, energiahordozótól, szolgáltatástól függően lehet beszélni a nemzetközi termékárak jelentős emelkedésről, a támogatások leépüléséről, keresztfinanszírozási elemek bekerüléséről, adott esetben hiányos hatósági felügyeletről.

A 2001 végi átlagos végfelhasználói árszinthez képest a legnagyobb emelkedést idén januárig a földgáz- és csatornaszolgáltatásnál tapasztalhattunk, mindkettő esetében az akkori árak közel háromszorosát kell téríteniük a fogyasztóknak a szolgáltatás normál egységéért. A többi rezsihez kötődő szolgáltatás tekintetében szintén jelentős drágulásról beszélhetünk, ezek egységára közel megduplázódott. Kérdés persze, hogy az inflációtól elrugaszkodott árnövekedésekkel a lakosság, a fogyasztók átlagkeresete miként volt képes tartani a lépést.

Az általunk használt nettó átlagkeresetek kapcsán fontos megjegyezni, hogy azok kizárólag a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkoznak, vagyis nem reprezentálják a teljes hazai lakosságot, annak csupán egynegyedét teszik ki (kb. 2,6-2,7 millió embert jegyeznek a KSH kimutatásai).

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresetének, valamint a szilárd tüzelőanyagok és a távfűtés árának emelkedése nagyjából megegyező mértékben növekedett, azonban a távhő esetében a kétszeri áfakulcs-csökkentés miatt az utolsó években jelentősen csökkent a díj mértéke. A bérek emelkedése tehát e két termék/szolgáltatás esetében fedezte a drágulást, azonban a hazai fűtési célú energiafelhasználásban különösen fontos földgáznál már esély sem mutatkozott erre. A nettó bérek megkétszereződtek a vizsgált időszaka alatt, míg a földgáz egységára 2,75-szorosára emelkedett.


A villamos energia szolgáltatás egységárának változását szintén jól lekövette a nettó átlagbér emelkedése, vagyis arányaiban az érintett csoport közel ugyanannyit fizet az áramért 2011 januárjában, mint tette azt 2001-ben. Az áram a földgázt követően a második legnagyobb súllyal következő rezsielem a lakossági kiadásokban.


Ahogy arra korábban utaltunk, a földgáz mellett a csatornaszolgáltatás díjai szálltak el a leginkább az elmúlt közel 10 év folyamán. A szennyvíz-kezelésére fordítandó összeg a KSH adatai alapján több mint háromszorosára emelkedett. A vízért fizetett díj bár szintén az inflációt jelentősen meghaladó mértékben emelkedett, akár csak imént az áramnál, nem haladta meg az átlagos nettó bérek változását.

Összességében tehát elmondható, hogy habár a rezsielemek egységdíjai jelentősen az infláció felett drágultak, azonban a nettó átlagbérek változását csupán a szennyvízkezelés és a földgáz esetében haladták meg számottevően. Itt azonban ismét fontos hangsúlyozni, hogy a most bemutatott bérváltozás csak a teljes munkaidőben foglalkoztatott mintegy 2,6 millió emberre vonatkozik, sem a részmunkaidőben dolgozókat, sem a nyugellátásban részesülőket nem foglalja magában.

A KSH által a háztartások kiadásairól készült statisztikából kiderül, hogy a lakossági költésekben belül 2003 óta folyamatosan növekedett a rezsikiadások súlya. Míg 2000 és 2003 között a háztartási kiadások 13-14%-a fordítódott a tárgyalt rezsielemekre, addig az utolsó, 2008-as adat szerint ez az arány 17%-ra emelkedett.

 

 

Menüpontok

Cikkek

Passzívházak Magyarországon - helyzetkép

2013.05.21

 A passzívházak iránt egyre nagyobb a lakossági érdeklődés. Érdemes pontosan megismerni a passzívház kritériumait, mert az EU direktívája szerint 2020-tól csak zéró kibocsátású házak épülhetnek!

Az egyre növekvő közüzemi díjak, illetve a klímaválság egyre inkább az energiatudatos épületek irányába tereli a lakosságot. Ennek folyományaként pedig az ingatlanhirdetések között elkezdtek megjelenni hazánkban is a passzív épületek.

 

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Energiahatékonyság | Fényképek: magyarságtudat | Hozzászólások: 0

Földházak, dombházak, organikus építészet

2012.11.11

 

 

 

Földházak, dombházak: különleges organikus építészet

A földház vagy dombház ősi építészeti forma, Magyarországon az utóbbi 20 évben ismét megjelent, bár nem túl nagy számban. Kivitelezési költsége megegyezik egy hagyományos ház költségeivel, fűtésére viszont 30-40 százalékkal kevesebbet kell költeni. Kiváló hőtároló képesség jellemzi, jól hasznosítja a föld kellemes klímáját. Belső tereire a különleges boltozatok és gömbformák jellemzőek, míg a külső megjelenésében szinte egy zöld kertre emlékeztet. Lakóitól újfajta életszemléletet követel.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Energiahatékonyság | Fényképek: Magyarságtudat | Hozzászólások: 0

SZALMABÁLÁKKAL SZIGETELNEK

2012.09.06

 Hivatalosan is bejegyzett szigetelőanyag lett a szalmabála Ausztriában. A préselt S-HOUSE-bálákat a Bécsi Egyetem fejlesztette piacképes termékké.

A gabonaszalmából készülő szögletes szigetelőanyag-elemeket közvetlenül a földeken állítják elő, különböző méretekben. A szalmabálák egyaránt felhasználhatók fal, födém és teljes tető szigetelésére. Egy szalmabálával szigetelt házzal 20 tonna szén-dioxidtól lehet megkímélni a környezetet.

Megjelent: 2011.06.09.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Energiahatékonyság | Fényképek: Intelligens Állatvilág | Hozzászólások: 0

Lakás korszerűsítés, felújítás - ha nincs pénz költözni

2010.04.28

Ha nincs pénz költözni, marad a felújítás!

Lakcimke tanusítvány, mi minősül korszerűsítésnek, szalmabálával szigetelnek Ausztriában. 

Fontos szempont az energiatakarékosság.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Energiahatékonyság | Fényképek: kreatív kútfők alkotásai | Hozzászólások: 0

Linkgyűjtemény - Otthon, Lakás, Konyha, Kert

2010.04.02

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Energiahatékonyság | Fényképek: kreatív kútfők alkotásai | Hozzászólások: 0

Energetikai Térrendezés - Környezetünk tudatos kialakítása

2010.03.26

A harmonikus otthon megteremtésének nagyon sok eleme van. A legfontosabb, hogy a bentlakók személyiségét megismerjük és tulajdonságait, elemeit figyelembe vegyük.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Energiahatékonyság | Fényképek: kreatív kútfők alkotásai | Hozzászólások: 0

Eu - Linkgyűjtemény

2010.01.29

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Energiahatékonyság | Fényképek: SOPHIE Képgalériája | Hozzászólások: 0

Napenergia-hasznosító berendezések

2010.01.29

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Energiahatékonyság | Fényképek: magyarságtudat | Hozzászólások: 0

Energiahatékonyság - Linkgyűjtemény

2010.01.29

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Energiahatékonyság | Fényképek: magyarságtudat | Hozzászólások: 0

Napelemes tetőcserép

2009.10.15

2009. szeptemberében a Géniusz Európa Nagydíj győztese!

 

 

A feltaláló honlapja: http://www.ideassolar.hu 

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Energiahatékonyság | Fényképek: kreatív kútfők alkotásai | Hozzászólások: 1