Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 RÓLUNK ÍRTÁK - a Szerencsés Találkozások kiadványban

 FELTÉTEL NÉLKÜLI ALAPJÖVEDELEM - GYIK 

 

Óriási találmány: 90 éve áll a papírház - videó

2013-08-14 12:24:46   Forrás: blikk.hu
Elis F. Stenman amatőr feltaláló valóra váltotta álmát: egész házát papírból építette és még a berendezési tárgyak is ebből készültek. Az ember kérészéletűnek hinne egy ilyen építményt, a ház azonban már 89 éves.

 Az épület az amerikai Rockportban található és 1924 óta ugyanolyan sértetlenül áll, mint mikor felépült. Ez persze annak is köszönhető, hogy maga a szerkezet fából készült, ellenkező esetben kártyavárként dőlt volna össze.


A falakat Stenman - aki hivatása szerint mérnök volt - rétegről rétegre haladva készítette el újságpapírból ragasztó és lakk segítségével. 

A ház jelenleg múzeumként működik és Stenman leszármazottai üzemeltetik.

- Rengeteg lakk van falakon, de a belül nem lakkozzuk, mert minél több réteg kerül rá, annál barnább a felület. Most pedig még el lehet olvasni a régi újságpapírokat - mesélte  Edna Beaudoin, a ház fenntartója, aki azt is elmondta, hogy az épület remekül ellenáll az időjárás viszontagságainak.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy maga Stenman is élt a házban: 1924-től 1930-ig minden nyarát ott töltötte.


Blikk-információ

 

Adatátvitel az emberi testen keresztül

Másodpercenként 10 Mb mennyiségű adatot is képes továbbítani az emberi testen keresztül az a technológia, melyet a napokban mutattak be az Ericsson mérnökei.

Forrás: techn.msn.mainap

 

Már itt van a Google-Glasses riválisa, az Olimpus fejleszti

 


 

 

 

Kép Hiller egyetért fideszes elődeivel

 
Közel 50 ország oktatási minisztere érkezik csütörtökön Budapestre a jubileumi Bologna-konferenciára. Hiller István szerint nincs köztük olyan, aki hibátlannak tartja, de olyan sem, aki teljesen elveti a tíz éve bevezetett felsőoktatási rendszert. Egyetért fideszes elődeivel abban, hogy aláírták annak idején a szerződést. Ennek köszönhetjük, például, hogy ma Norvégia Magyarországon képezi ki az orvosait. Interjú.
2010. március 11. 06:30
 
Budapest-bécs-Bologna
Jelenleg 46 állam kapcsolódik az Európai Egységes Felsőoktatás, ismertebb nevén bolognai-rendszerhez. Minden uniós tagállam, valamint - Oroszországtól Horvátországig - még jó néhány olyan európai ország, amely nem tagja az EU-nak. A rendszer 10. évfordulóján rendezett konferenciára a miniszterek mellett megfigyelőként jön számos oktatási szakember is.
A tanácskozás szervezési jogát pályázat útján nyerte meg Ausztriával közösen Magyarország. Csütörtökön a mi Parlamentünk, pénteken pedig a bécsi Hofburg ad otthont a rendszert értékelő és annak jövőjét meghatározó rendezvénynek.
Van olyan kollégája, aki azt fogja mondani a konferencián, hogy a bolognai rendszer hibátlan?

Nem lesz olyan miniszter, aki teljesen hibátlannak tartja a tíz éves bolognai rendszert, de olyan sem, aki abszolút elvetendőnek.

Hol áll e skálán ön szerint Magyarország? Mennyire volt sikeres a magyar felsőoktatás átállása az egységes felsőoktatási rendszerre?

Ha egy skálát veszünk, amelynek a zéró értékén az áll, hogy abszolút nem vált be a rendszer, ki kell lépni belőle, és a 10-es értéken pedig az, hogy hibátlanul, ideálisan sikerült a bevezetése, akkor ezen a skálán Magyarország szerintem hetes szinten áll.
A plenáris ülésen egyszerre fogom hangsúlyozni az alkalmazkodást és az alakítást. Alkalmazkodnunk kell ahhoz, amit közösen meghatároztunk (hiszen mi is az alapítók között voltunk), hogy betartsuk a szabályokat. Másrészről folyamatosan módunk van és egyre inkább kötelességünk is lesz ezt a rendszert formálni, javítani.
 
A bolognai átállás Magyarországon sikeres volt. A jogszabályi környezet kialakítása megfelelően haladt, és mára lezárult. A gyakorlati bevezetés, az osztott képzés kialakítása terén valamivel nagyobb felkészülési időt adtam volna a felsőoktatási intézményeknek.
 
Abban, hogy a többosztatú képzés előny Magyarország számára, komoly ember, szakmai szempontból nem kételkedhet. Ha most kellene az eddigi tapasztalatok alapján arról dönteni, hogy Magyarország belépjen-e a bolognai térségbe, akkor jó szívvel azt mondanám: igen, írjuk alá.

Ezzel azt is mondja, hogy egyetért a tíz évvel ezelőtti Fidesz-kormánnyal abban, hogy aláírták a belépési nyilatkozatot?

Igen. Ez a rendszer – az Európai Egységes Felsőoktatás rendszere - biztosítja az országok diákjainak a mobilitást, annak a lehetőségét, hogy más országokban végezhessék tanulmányaik egy részét.

A rendszer bevezetése óta 25 ezer magyar egyetemista tudott ezáltal a bolognai rendszer más országaiban tanulni, és 10 ezer külföldi fiatal pedig Magyarországon.

Ezek azért nem olyan nagy számok, nem túl jelentős hallgatói mobilizálódást mutatnak…


1990 előtt egy teljesen más rendszerben néhány száz magyar diák – elsősorban a nyelvszakosok – tanulhatott államközi szerződések nyomán a szocialista országokban. Ez megszűnt a rendszerváltással. Utána 2000-ig viszont csak teljesen szabályozatlanul, eseti pályázatokkal, ösztöndíjakkal juthattak ki diákok - nem túl nagy számban - külföldre.

Az említett 25 ezer hallgató ehhez képest sok, és amit még Bologna nyújthat, ahhoz képest kevés. Reálisnak tartom, hogy ezt a számot 2020-ra megötszörözzük.
Ami a diplomák egyenjogúsítását illeti: ez majdhogynem több vitát okoz, mint az egyetemek közti kreditrendszer-kapcsolat megteremtése, vagyis, hogy a külföldön végzett tanulmány beszámítson az itthoni eredménybe. Ugyanis itt már belép az országok munkaerőpiacának védelme.
Bologna másrészt olyan dolgokat is lehetővé tesz, amire az alapítók korábban nem gondoltak. A magyar orvosi diploma például nagyon kelendő, a magyar egyetemen szerzett diplomát bárhol Európában elfogadják.
Norvégiában az államilag fizetett orvosképzések egy jó részét megnyesték, és a helyi intézmények helyett magyar egyetemekkel kötött szerződést a norvég állam.

Ma valamivel több mint 700 norvég diák vesz részt Magyarországon költségtérítéses orvosi képzésben, akiknek képzési költségeit a norvég állam fizeti, mert az itt nyújtott színvonal megéri nekik.

Kép

"Magyarországon képezzük a norvég orvosokat" (fotó: Gáti András, FN)


A bolognai rendszerben az országok maguk dönthetik el, hogy egyes képzések osztott, vagy osztatlan formában szerveződnek?

Igen. Magyarországon – több kisebb mellett – az orvos- és jogászképzést hagytuk osztatlan rendszerben. Úgy vélem, jól tettük, ezen nem kívánunk változtatni.

De van olyan ország a bolognai rendszeren belül, ahol fölvetődött, hogy ezeket is osztottá tegyék. Ellenkezőleg is vannak fölvetések: a ma osztott rendszerű képzést változtassuk ismét osztatlanná. Ilyen például a pedagógusképzés. Én ezeket a kijelentéseket elhamarkodottnak tartom, mert még nincs semmilyen tapasztalat arról, hogy az osztott rendszerben végzett tanárok felkészültsége, elhelyezkedése mennyire eredményes.

Egy rendszert nem lehet állandóan rángatni, az oktatási rendszert pedig pláne nem, mert itt a változtatások hatásai csak évek múlva jelentkeznek. De beszélnünk kell a felelősség kérdéséről, hogy milyen értéke van egy adott diplomának. Hiszen a felelősség nem csak ott van, hogy minél több embernek biztosítsuk a lehetőséget diploma megszerzésére, hanem a kimenetnél is, hogy a megszerzett diplomával el tud-e majd helyezkedni, szükség van-e rá a piacon. Ezért igazítottuk a keretszámokat - az egyes szakok államilag támogatott számát - a piaci igényekhez. Mindez a minőségi képzést szolgálja.

A felsőoktatás finanszírozása is átalakult. Vége annak a korszaknak, amikor az egyetemek mindenkit felvettek, mert így jutottak a fejkvóta alapján a legtöbb pénzhez?

Kapcsolódó cikkek
2006-ban megszűnt az a rendszer, hogy annyi pénzt kapott az egyetem, amennyi hallgatót felvett. A fejkvótarendszer miatt a hallgatók harmada pusztán azért volt az egyetemeken, hogy hozza a pénzt.
Ma az államilag finanszírozott helyekre csak a legjobb hallgatók kerülnek be. A hallgató intézményválasztása és teljesítménye dönt.
A munkaerőpiaci igényeknek megfelelően meghatároztuk az egyes szakokon az államilag finanszírozott helyek számát. Az adott szakra jelentkezők közül a legjobban teljesítők után fizet az állam annak az intézménynek, ahova ők jelentkeztek. Ha egy adott tudományterületre 200 hallgatót tud felvenni egy egyetem, akkor azon múlik, hogy ebből hányat tud feltölteni állami pénzből, hogy hány és milyen színvonalú tudással érkező hallgató jelentkezik oda.
Hét helyen van ma jogászképzés Magyarországon és van egy államilag finanszírozott keretszám e területre. A legszínvonalasabb képzést nyújtó egyetemen szinte 100 százaléka a hallgatóknak államilag finanszírozott.
A második legszínvonalasabb egyetemen már csak a fele, a következőnél a harmada. Azzal, hogy ma a hallgatók teljesítménye és intézményválasztása dönt egy-egy intézmény állami támogatásának mértékéről, óriási változások történtek.
Van olyan intézmény, amely 75 százalékot veszített az államilag finanszírozott helyeket tekintve, és van olyan, amelyik 20-30 százalékot nyert. Ez pedig azt mutatja, hogy muszáj a képzések színvonalát emelni, mert ez határozza meg a jelentkezők számát, és az ő teljesítményük pedig az állami támogatás mértékét.

1.                      
A cikk folytatódik. Kattintson a következő oldalra!

 

2.                       1. Hiller egyetért fideszes elődeivel

 

3.                       2. A Jobbikon kívül minden párt Bolognában gondolkodik

 

 

 

 

 

 

Feltalálták az abszolút fagyálló anyagot
Megjelent: 2010.11.18. 07:27
Frissítve: 2010.11.18. 09:33
Olyan nanoszerkezetű anyagot fejlesztettek ki, amely azelőtt lepergeti magáról a vizet, hogy megfagyna.
© SPL

A találmány segítségével a repülőgépek szárnyait, épületeket, légvezetékeket és utakat is jégmentesen lehetne tartani komoly fagyok idején.

A jégmentes technológia beépítése az anyagba ezen felül hatékonyabb és fenntarthatóbb megoldás a jelenlegieknél, mint például a vegyszerek alkalmazása, a sózás vagy a fűtés.

A megoldás keresésekor a Harvard School of Engineering and Applied Sciences és a Wisconsin-Madison Egyetem kutatói a természethez fordultak, mert a szúnyog például képes párátlanítani a szemét, a molnárpoloskák lába pedig száraz marad, amikor a vízen futnak.

Ezután nagysebességű videofelvételeket néztek meg mélyfagyasztott cseppek nanoszerkezetű felületekkel való találkozásáról. A csepp először szétterült, majd újra gömbformát vett fel, és visszapattant a felületről, mielőtt odafagyhatott volna. Egy sima, szerkezet nélküli felületen ezzel szemben a csepp szétterült állapotban marad, majd megfagy.

Sokféle geometriai szerkezetű és felbontású felületettel kísérleteztek.

Végül megtalálták az optimális anyagot, amelyen még mínusz 25-30 Celsius-fokon sem fagynak meg a cseppek. Ennél nagyobb hidegben pedig nem megfelelően tapad oda a jég, így könnyűszerrel eltávolítható.

A kutatók úgy vélik, hogy hamarosan ki lehet fejleszteni az új típusú bevonatot, amelyet számos anyagba közvetlenül be lehetne építeni.

 

AJÁNLOTT LINKEK:

Az újfajta fagyálló anyagról (Harvard School of Engineering and Applied Sciences)

 

Forrás: MTI

 

A mappában található képek előnézete tenger