Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


VÍZDÍJAK összehasonlítása a világon!

 

 

Vízdíjak néhány országban és itthon

(0 db hozzászólás a cikk alatt, reagálj Te is!)

Megdöbbentő! Tárgy: 3 dollár egy köbméter víz Magyarországon.
Röhej, Afrikában fél dollár, nálunk 3 dollár egy köbméter víz.
Az alábbi statisztika talán gondolkodásra késztethetne mindenkit!

Víz! Néhány adat a NatGeo-ból:

USA legmagasabb vízdíj: San Diego 1,65 USD
Ausztrália legmagasabb vízdíj: Sydney 1,61 USD
Kanada: 0.86 USD
Japán: Kumamoto 1,04 USD
Ázsia: Szingapúr 0,61 USD
Afrika: Windhoek 0,42 USD (megj.: Már ahol van víz, gondolom)
Európa: Budapest 2,89 USD
Más európai városok: Róma: 0,50 USD
Amszterdam: 0,93 USD
Írország: 0,00 USD
Spanyolország: 0,62 USD
Finnország: 1,22 USD
DUK: 1,46 USD
Ami közelít hozzánk:
Belgium: 2,37 USD
És van egy, ami magasabb – Dánia: 3,43 USD

A NatGeo. egyik számában, a 88. oldalon található egy statisztika a világ városaiban 1 köbméter vízért fizetendő vízdíjról.
S hol a legmagasabb ez a díj? MAGYARORSZÁGON! Döbbenetes. 
Mi a fene folyik itt? Nem Magyarország alatt található az egyik legnagyobb édesvíz lelőhely?


Ehhez képest hasonlítsuk össze a béreket is....
Luxemburgban hatszor nagyobb a minimálbér összege, mint Magyarországon

 

 

Most a vízre fókuszál a kormány

Megkétszerezné az öntözött területek nagyságát a kormány. Heteken belül elkészül a nemzeti vízstratégia. 

MTI| 2013. augusztus 18.

Néhány héten belül elkészül a nemzeti vízstratégia, amelyhez felhasználják a szakmai fórumokon összegyűjtött, a vízgazdálkodás ésszerűsítését célzó, több mint ezer javaslatot, a dokumentum jóváhagyásra szeptemberben kerülhet a kormány elé - mondta a vidékfejlesztési tárca vízügyért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek.

Kovács Péter tájékoztatása szerint a vízstratégiára azért is szükség van, mert a klímaváltozás következtében a vízkincs mindinkább felértékelődik. "Az ország földrajzi adottságai szerint felszín alatti vizekben - ivóvíz, termál és gyógyvizek - bővelkedünk, de felszíni vízkészleteink térbeli és időbeli eloszlása kedvezőtlen. Mindez az eddigieknél ésszerűbb, komplexebb vízgazdálkodást indokol."

A dokumentumban foglaltak megvalósításának kedvez, hogy az EU is a 2014-2020 közötti időszakra kiemelten fontosnak tartja a vízkészletek jó minőségének megőrzését, ésszerű felhasználását, erre a célra a következő években nálunk is több száz milliárd eurós forrás áll majd rendelkezésre. E pénzekből jut majd egyebek mellett a Balaton, a Szigetköz, a Homokhátság vizekkel kapcsolatos feladatainak megoldására is.

A nemzeti vízstratégiában hangsúlyt kap az országon átfolyó vizek megtartásának kérdése - húzta alá a helyettes államtitkár. A gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek következtében ugyanis időnként nagy mennyiségű víz zúdul át a Kárpát-medencén, emiatt gondot okoz az árvizek, belvizek elleni védekezés, majd azok levonultával az aszály. Az egyensúly megteremtésére a stratégia többek között multifunkcionális tározók építését javasolja, amelyeket a nagyvizek idején feltöltve később öntözésre, halastóként, vagy turisztikai célra lehet hasznosítani, elsősorban EU-s pénzek felhasználásával. A tározók építése mellett az aszály elleni küzdelemben jelentős szerepe lehet a medertározásnak és földeken a mélyszántásnak, amely a talaj nedvességmegtartását segíti.

Jelenleg csupán alig 80-100 ezer hektárnyi területet öntöznek, de a mezőgazdasági termelés biztonságához ez kevés. Ezért, a vízstratégiába foglalt javaslat szerint e terület legalább megkétszerezése a feladat. Ennek megvalósításához a gazdálkodók korszerű, energia- és víztakarékos a berendezések vásárlásához támogatást kaphatnak - mondta Kovács Péter. Előnyt élvez a kertészetek, gyümölcsültetvények öntözőrendszerének fejlesztése.

A tapasztalat szerint az öntözött földekről kétszer, háromszor nagyobb termés takarítható be, mint a természet szeszélyére utalt táblákról. A termelőket segíti a földek mentén futó, évtizedekig elhanyagolt vízelvezető árkok megtisztítása is, ami által a belvizek jobban hasznosulhatnak. A közmunkaprogramok eredményeként nagyobb esők után több ezer kilométernyi árokban már ismét akadály nélkül folyik az öntözésre alkalmas víz, jelentősen csökkentek a belvízi károk - jegyezte meg a helyettes államtitkár.

A Kárpát-medence földrajzi helyzete miatt a folyók más országokban erednek, ezért, amint a stratégiát taglaló dokumentum is kiemeli, az ökológiai egyensúly megőrzéséhez, az eredményes vízgazdálkodáshoz elengedhetetlen a nemzetközi vízügyi kapcsolatok ápolása. A helyettes államtitkár megerősítette: jelenleg is sikeres az együttműködés a tiszai árvizek mérséklésére Ukrajnával, Romániával közös monitoring rendszer működik a határ menti folyók vízminőségének figyelésére, Szlovéniával közösen épült meg a Kebele árvíztározó és sikerült megoldani a Rába habzás problémáját. Kiemelkedő jelentősége van a határvízi együttműködés mellett a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) keretében folyó Duna medence szintű vízgyűjtő gazdálkodási tervezésnek. A Nemzeti Vízstratégia ezeknek a nemzetközi kapcsolatoknak a továbbfejlesztésére is súlyt helyez.

Amennyiben a kormány elfogadja a nemzeti vízstratégiát, a dokumentum a 2014-ben induló "Kvassay Jenő intézkedési terv" megvalósításához szolgál alapul. E program a vízgazdálkodás gazdasági, társadalmi, vidékfejlesztési feladatai között hivatott megteremteni az összhangot - hívta fel rá a figyelmet Kovács Péter.

 
OLVASS TOVÁBB

A víz és szennyvízhálózat emberi jog! Ehhez kell az EGYETÉRTŐ aláírásod SOS!

 

 

A királyaink még tudták, mit kell csinálni az árvízzel

Forrás: utajovobe.eu  2013. június 10.

b_200_200_16777215_00___images_watermarks_csatorna_arpad_kor.jpgAz áradó folyókkal öntözték az országot az Árpád-korban. A jól szervezett vízgazdálkodással az ország a talajjavító hatású folyami hordalékot is hasznosítani tudta, erre utalnak a Rábaközben valaha létezett sűrű csatornahálózat nyomai. Az ezeréves tudás most jól jöhet a klímaváltozás ellen.

A növényzet és a talaj még őrzi a hétszáz évvel ezelőtt pusztulásnak indult csatornahálózat nyomait a Rábaközben, amelyet két évtizede kutat Takács Károly régész-történész, a Hansági Múzeum munkatársa. Hogyan jött létre a kora középkori vízhasznosítási rendszer?

"Régészeti és természettudományos vizsgálatokkal, köztük C14-szénizotópos kormeghatározással annyit sikerült igazolni, hogy a 10. és 13. század között a Rábaközben és a Hanság vidékén öntözéses rét- és legelőgazdálkodás folyt, és ehhez kapcsolódva állattenyésztés, tógazdálkodás és haltenyésztés zajlott" - mondta az [origo]-nak Takács Károly. "Az eddig azonosított Árpád-kori csatornák teljes hosszúsága meghaladja az ezer kilométert. Ennél azonban jóval több, becslésem szerint több tízezer kilométernyi mesterséges vízvezető meder vár még felkutatásra."

A szakember a Rábaköz számos pontján végzett régészeti kutatást, amelyek alapján rekonstruálhatóvá vált az egykori csatornák szerkezete, működése és a hajdani vízgazdálkodás rendszere. A kora középkori csatornahálózat tízszer, hússzor, de akár harmincszor sűrűbb volt a jelenleg létező árok- és csatornarendszernél. A csatornák mérete, mélysége a domborzati viszonyoktól és a funkciótól függött.

Fejlett vízmérnöki tudás

A Rábaköznek mintegy harmadát, felét teszik ki az alacsonyabb fekvésű mélyterületek (nagyságuk 30-40 ezer hektárra tehető), amelyek a 18-19. században árterületek, mocsarak voltak. Elsősorban ezeket a területeket, valamint a Hanság medencéjét hálózta be a hajdani csatornarendszer.

A mai időkben a Rábán évente átlagosan egymilliárd köbméternyi víz folyik le, amelynek jelentős része áradások idején jelenik meg. Nem tudjuk pontosan, hogy a középkorban mennyi volt a folyó vízhozama, de az tény, hogy ezer évvel ezelőtt a Rába vizét - elsősorban az áradások víztöbbletét - mesterséges csatornahálózatban vezették szét a Rábaköz mélyterületein.

A feltárt maradványok azt mutatják, hogy sok helyen alakítottak ki sekély halastavakat, halastórendszereket. A térségben közel száz ilyen Árpád-kori halastó helyét lehet azonosítani, amelyek közül többet egykorú oklevelek is említenek. (Innen eredhet a Rábaköz keleti részének Tóköz elnevezése.) Így válik érthetővé, hogy a korabeli források miért említik úgy Magyarországot, mint Európa édesvízi halakban leggazdagabb országát.

A leletek azt mutatják, hogy árasztással öntözték a legelőket, kaszálókat. Feltételezhető, hogy a szántóterületek egy részét is öntözték. Az emelkedő vizet összetett szerkezetű, kettes vagy hármas szelvényű csatornák és a fából ácsolt vízkormányzó-szerkezetek szállították, majd a megfelelő helyen a fazsilipek felemelésével kiárasztották. A rendszerrel jól körülhatárolt területeken lehetett tartani a vizet, de a víztelenítésre, lecsapolásra is alkalmas volt.

A csatornamedreket kézi szerszámokkal meghatározott méretűre és alakúra formálták. A medrek oldalain egy vagy több vízszintes padkát (afféle lépcsőfokot) is kialakítottak. Ezekre állhattak rá a csatornák tisztítása, karbantartása közben. Az üledékvizsgálatok során jól kimutathatóak voltak az iszapkotrások nyomai: a 10. századtól hat-hét tisztítási és feltöltődési periódust lehetett kimutatni.

A 13. század középső harmadában hagytak fel a csatornák gondozásával, és a középkor végére az Árpád-kori halastavak túlnyomó része eltűnt. A források szerint országos jelenség volt a halgazdaság hanyatlása: a korabeli vámnaplók azt mutatják, hogy az ország halexportáló országból halimportáló lett.

A kutatások szerint az Árpád-korban az ország más részein, elsősorban az Alföld területén is a rábaközihez hasonló vízügyi-vízgazdálkodási rendszerek léteztek. "Sürgető feladat volna az Árpád-kor vízépítési emlékeinek országos szintű felkutatása és a hajdani, meglepően fejlett vízgazdálkodás rekonstrukciója" - mondja a kutató.

 

A fasorok és parcellahatárok jelzik a csatornák nyomát (Fehértó, Bika-rét dűlő és környéke, 2009) Forrás: Takács Károly
A fasorok és parcellahatárok jelzik a csatornák nyomát (Fehértó, Bika-rét dűlő és környéke, 2009) Forrás: Takács Károly

Szivattyúzás oda-vissza

 

Miért fontos ma mindez? Az utóbbi száz év hidrológiai statisztikáiból az derül ki, hogy évente mintegy 118-130 milliárd köbméter víz folyik át Magyarországon. A 19. századi folyószabályozások óta az a cél, hogy ezt a hatalmas vízmennyiséget hasznosítani tudja az ország. A vízmérnökök és politikusok törekvései azonban rendre kudarcba fulladtak, magyarázza Takács Károly. "A számos tényező közül talán az a legfontosabb, hogy nem sikerült megoldani azt, hogy hasznosítsuk a folyóinkon levonuló nagyvizeket. Az öntözési kapacitásokat a nyári kisvizekre méretezték, ezáltal alig használjuk ki a roppant költséggel kiépített öntöző infrastruktúrát, ami az üzemeltetését rendkívül drágává teszi."

Gazdaságtalanná teszi az öntözőrendszereket az is, hogy csapadékosabb években a növénykultúrák többsége alig vagy egyáltalán nem igényel mesterséges vízpótlást. Emiatt előfordul, hogy az öntözőművek több éven keresztül kihasználatlanul hevernek.

A csatornákat és egyéb műtárgyakat azonban akkor is karban kell tartani, ami olyan további - nem megtérülő - terhet rak a gazdálkodók (vagy az állam) vállára, amely megkérdőjelezi az egész rendszer hosszabb távú fenntarthatóságát. A költségeket tetézi a szivattyús vízemelés, ami drága és többnyire környezetszennyező.

"Teljesen abszurd és irracionális az, amit ma a felszíni vízkészleteinkkel művelünk - mondja Takács Károly. - Most tavasszal is hatalmas víztömegek folytak át az országon, és óriási költséggel szivattyúztuk át a belvizet a töltések közötti folyókba, hogy minél gyorsabban folyjanak le a Dunán. Majd újra jön a nyári aszály, amikor az alacsony vízállású folyókból elkezdjük azt a kevés kis vizet - ugyancsak tetemes ráfordítással - visszaszivattyúzni, hogy öntözhessük kiszáradt földjeinket. Az Árpád-kori vízgazdálkodás tanulmányozása kulcsot ad a kezünkbe ahhoz, hogy ebből az ördögi körből végre kiléphessünk."

Ezer évvel ezelőtt a folyók víztöbbletét a tógazdaságokba, rétekre, legelőkre vezették. Így ki tudták használni a tavaszi nagyvizeket, valamint az év többi részében rendszertelenül megjelenő áradásokat is. A vízkivezetésekkel csökkenteni tudták az árvizek szintjét. További előny, hogy a vizet gravitációs módon (vízemelés alkalmazása nélkül) juttatták a célterületekre.

A gyepeknek tetemes a vízigényük, és hazánkban az évek 80 százalékában öntözést igényelne - ezt a mai kerttulajdonosok is tudják. Az öntözött legelő volt hajdan az állattenyésztés alapja, valamint biztosította, hogy folyamatosan működjenek az öntöző- és vízpótló rendszerek, azaz nem voltak üresjáratú évek.

 

Így nézhettek ki az Árpád-kori csatornák (Forrás: Takács Károly)
Így nézhettek ki az Árpád-kori csatornák (Forrás: Takács Károly)

Klímaszabályozás és műtrágyakiváltás

 

Feléleszthető-e az eltűnt tudás? Takács Károly szerint nem lehetetlen a hajdani csatornarendszerek újjáépítése. Amennyiben az egyébként is időszakosan belvízzel borított mélyterületeket átadnák az árasztásos gyepeknek, akvakultúrának, hatalmas mennyiségű vizet tarthatnánk vissza. A vizes területek ráadásul javítanák a magasabb fekvésű szántók mikroklímáját. 

Az öntözéses kultúra a legintenzívebb területhasznosítási forma, amelynek hatalmas a tápanyagigénye. Ezer évvel ezelőtt a trágyázást, a tápanyag-utánpótlást is elárasztással végezték. A vízkivezető szerkezeteket úgy alakították ki, hogy a csatornákban vezetett lebegő hordalékból minél több jusson ki az elárasztott területekre. A tápanyagokban gazdag hordalékkal tartották fenn a földek folyamatos termőképességét.

"Számításaim szerint, ha évente meg tudnánk fogni tízmilliárd köbméter áradó vizet, akkor abból a mezőgazdaság 5-10 millió tonna hordalékot hasznosíthatna. Összehasonlításképpen: a magyar mezőgazdaság jelenleg évente körülbelül egymillió tonna műtrágyát használ fel, ennek értéke egyébként nagyjából százmilliárd forint. Az áradó vizek és a hordalék széles körű hasznosítása révén külső energiaráfordítás nélkül vagy minimális ráfordítással is produktív mezőgazdasági termelést folytathatnánk az ország jelentős területein, több lábra állna a mezőgazdaság. És ami legalább ilyen fontos, ez fenntartható ökológiai gazdálkodás lenne" - összegzi Takács Károly.

Most alig öntözünk

Az öntözésre fordítható felszíni vízkészleteknek mindössze 0,2-0,6 százalékát használja fel a mezőgazdaság. Meteorológiai adatok szerint az évek mintegy fele száraz vagy aszályos, vagyis nem hull elegendő csapadék a termesztett növények számára.

Ennek ellenére a Központi Statisztikai Hivatal adataiból az derül ki, hogy 2003 és 2011 között éves átlagban 96 769 hektár volt az öntözött területek nagysága. Az Agrárgazdálkodási Kutató Intézet szerint 2011-ben Magyarország termőterületeinek csupán 1,2 százalékán végeztek vízpótló öntözést. Nyugat- és Dél-Európa hozzánk hasonló csapadékviszonyokkal rendelkező régióiban viszont ez az arány elérheti az akár 50-80 százalékot is. Ráadásul az öntözővíz kitermelését főleg talaj-, illetve rétegvízbe fúrt kutakból végezzük, és évszázadokba, évezredekbe telik, amíg a mélyben pótlódik a vízkincs.

Forrás: http://www.origo.hu/idojaras/20130528-ontozes-mezogazdasag-arpad-kori-csatornarendszer-halasto-legelo-ret-kozepkor.html

 


OLVASS TOVÁBB


Választások 2014 - Lakossági szemmel

 

Cipruson bejelentették, hogy a szigetország 2014 júniusában tervezi bevezetni a garantált Alapjövedelmet

A hír azt bizonyítja, hogy valamennyi Eu tagállam hatáskörébe tartozik a döntés a Feltétel Nélküli Alapjövedelm bevezetéséről. Mindössze politikai szándék és akarat kérdése az adott tagállam részéről.

Ez a fajta megoldás a polgári demokrácia igazi győzelmét és a társadalmi kiegyezés alapját hozhatná el Magyarországnak is. Valamennyi politikai szereplőnek kormánypárti és ellenzéki oldalon az FNA elképzelés mentén sikerülhetne egészséges párbeszédet lebonyolítani és legalább ebben az egyetlen kérdésben együttműködni egymással.

A mai működésképelen rendszer alternatívája, a forradalom nélküli társadalmi változás útja az FNA!

Az Alapjövedelem bevezetése az Eu tagállamok hatásköre! Mindössze politikai akarat kérdése és csupán a jelenleg is rendelkezésre álló állami pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítását kívánja meg! 2013.08.09.

Ebből finanszírozható Magyarországon az ALAPJÖVEDELEM

 

ADD A VÉLEMÉNYED! El ne hidd, hogy csak egy kis pont vagy a világban!

A lakosság sokat tehet az érdekei érvényesítésére! Ez az a honlap, ahol aktuálisan közzétesszük a legfontosabb európai polgári kezdeményezéseket és törvénykezési eljárások előkészületeit, hogy a jövőben minden magyar állampolgár élhessen a demokratikus jogaival és kinyilváníthassa a véleményét! 

ITT írhatod alá a szupermarketek beszállítóit megvédeni hivatott levelet szeptember 5.-ig!