Energiahatékonyság
A KKV-knak és a lakosságnak is beindulnak az energiahatékonysági pályázatok
1,6 milliárd forint keretösszegben ír ki pályázatot energiahatékonysági felújításokra a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiatakarékos új otthonok építésére az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer keretében - áll a szervezet közleményében. A Mi otthonunk felújítási és új otthon építési Alprogram forrásait a nemzetközi szén-dioxid kvótaértékesítés bevételeiből biztosítják.
A Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) részeként pedig 9 milliárd forint pályázati forrás került megnyitásra, melynek keretében mikro-, kis-, és középvállalkozások kaphatnak segítséget ahhoz, hogy működésük során növeljék az energia- és nyersanyaghasználat hatékonyságát – jelentette be Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár szerdán Balassagyarmaton.
A hagyományos építésű, 1992 előtt épült ingatlanok komplex energetikai korszerűsítésére természetes személyek és lakóközösségek nyújthatnak majd be pályázatot. A támogatható tevékenységek közé tartozik egyebek mellett a nyílászárók cseréje, a homlokzatok és födémek hőszigetelése, a hagyományos energiaforrással működtetett fűtési és használati melegvíz rendszerek felújítása, átalakítása, valamint a megújuló energiafelhasználás elősegítése.
E célokra lakásonként legalább 50-60 százalékos energia-megtakarítás esetén, legfeljebb 3-5 millió forint támogatás nyerhető el. A pályázati forrás a teljes beruházási érték 40-50 százalékát fedezheti. A beruházással érintett lakóingatlannak legalább három energetikai kategóriát kell javulnia, és legalább a B szintű besorolást el kell érnie.
Az új építésű otthonok támogatásának célja az, hogy az épületek A vagy A+ kategóriás energetikai szintet érjenek el. A kiíráson természetes személyek és építtető, gazdálkodó szervezetek juthatnak négyzetméterenként 40-60 ezer, de lakóegységenként legfeljebb 4-6 millió forint pályázati forráshoz. A támogatható tevékenységek köre megegyezik a felújításokéval.
A támogatás minden esetben vissza nem térítendő, utófinanszírozású. A pályázatok 2011. augusztus 15. és 2011. október 30. között, vagy a keret kimerüléséig nyújthatók be. A Mi otthonunk felújítási és új otthon építési Alprogram pályázati felhívása, a Pályázati útmutató és mellékletei az Energiaközpont Nonprofit Kft. honlapjáról érhetők el.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy szakértői egyeztetés alatt áll a napenergiát hasznosító, használati melegvíz előállítását biztosító berendezések beszerzését és beépítését támogató pályázati konstrukció. A családi házak és legfeljebb 12 lakásos hagyományos építésű társasházak számára megnyitni tervezett kiírás a harmadik negyedévben jelenhet meg közel 3 milliárd forint keretösszeggel.
Forrás: NFM
|
2011. július 7., csütörtök 13:02
|
|
|
|
Azok, akik már áldoztak az energiatakarékosság oltárán, 12 százaléka költött egymillió forint felett, 31 százalékuk pedig 300 ezer forint alatt. Nem szükséges tehát mindig nagy összegekre gondolni. Ráadásul a korszerűsítésen túljutottak 70 százaléka az átalakításokat kifizetődőnek tapasztalta, 10 százalék szerint pedig már meg is térültek. A befektetések csupán 5,2 százaléka tartozott a soha meg nem térülő környezetvédelmi fejlesztések közé.
A válaszadók 28,7 százaléka hajtott már végre korszerűsítést, változtatást, viszont 41,8 százalékuk bár tervezte már otthona energetikai fejlesztését, még nem tett semmit. A megkérdezettek 30 százaléka még sohasem gondolkodott ezen, tehát sokan nem tudják, hogy néhány ezer forint befektetéssel, vagy akár a szokások megváltoztatásával is ezreket takaríthatnak meg.
Az energetikai korszerűsítés formái között toronymagasan, 70,6 százalékkal vezet a nyílászárók cseréje, szigetelése, holott önmagában gyakran sokkal kevesebb energia-megtakarítást jelent, mint azt sokan gondolják. Az ablakok modernizálása kétségkívül emeli az ingatlan piaci értékét, de az egyik legdrágább beruházás is, és energiahatékonyság szempontjából korántsem elegendő.
A falak külső szigetelése egyébként a beruházások között 42,7 százalékkal szerepel, a fűtési rendszer 25,9 százalékkal a harmadik. Az alternatív energiahordozókat pedig − még mindig egyfajta luxusként − mindössze 1,7 százalékban használták csak fel az átalakítások során.
A teljes megkérdezett mintából 70 százalék felett van azok aránya, akik szerint bármilyen változás túl sokba kerülne. Paradox helyzet, hogy azok, akiknek leginkább szükségük lenne a spórolásra, nem áldoznak a korszerűsítésre, így egy gazdaságtalan és költségesebb életvitelben ragadnak. ( Megjegyzésünk: Paradox helyzet, hogy azok, akiknek leginkább szükségük lenne a spórolásra, éppen az államadósságot fizetik vissza és a létminimum közelében tengődnek...)
A lakás, vagy ház energetikai profilját és a korszerűsítési lehetőségeket komplex egységként érdemes vizsgálni, de célszerű a beruházásokat mérésekre, szakember véleményére alapozni − hangoztatta a vezető. Világosan látszik, hogy az embereknek ahhoz, hogy energiatakarékosabban éljenek és megtegyék a szükséges lépéseket, a pénz mellett elsősorban információ, tájékoztatás kell. Ahhoz, hogy az emberek a fejlesztési célra rendelkezésre álló összeget okosan, a lehető leghatékonyabban költsék el, a kormány és a civil szervezetek mellett az energiaszektor szereplőinek is felelőssége van - vont tanulságot Szirmai Zoltán.
Rezsiköltségek és a nettó átlagkereset
Ezt a tendenciát megerősítik a KSH háztartási kiadások szerkezetéről készített kimutatásai is. A magyar háztartások költésén belül 2000 óta egyre nagyobb súllyal jelennek meg a rezsikiadások. Míg 2000 és 2003 között a magyar háztartások kiadásainak 13-14 százaléka fordítódott az energia- és vízszükségletek fedezésére, addig a legutolsó ismert, 2008-as adat alapján ez az arány már 17 százalék.
A kormány rezsibefagyasztással kapcsolatos intézkedései átmenetileg stabilizálhatják a háztartási költségeinket, de a magas importkitettség miatt az árak megállítása a magyar határon már középtávon is nehezen lesz biztosítható. Ilyen helyzetben nem marad más érdemi megoldás a kiadások féken tartására, mint a takarékoskodás.
- Nyugdíjreform: lőttek a 16 százalékos személyi jövedelemadónak
- Nem változik a villamos energia és a földgáz ára
- Tényleg vége minden korhatár előtti nyugdíjnak
- Állami nyugdíjpara: jön a szuperbruttó szuperbruttója
- Ennyi a nyugdíja Torgyán Józsefnek
- A legendás magyar rockzenész drámája: súlyos tartozások a háttérben
Több rezsit fizetünk most, mint tíz éve?
A lakossági energiaszolgáltatás díjai az elmúlt években jelentős mértékben, az inflációt meghaladva növekedtek, de nagy kérdés, hogy vajon a bérek változása képes volt-e lépést tartani ezzel az emelkedéssel. Nagyobb terhet jelent-e a számlák befizetése most, mint 10 éve?
A hazai lakossági energiaárak az elmúlt években az inflációnál jóval magasabb mértékben növekedtek, és hasonló volt a helyzet a víz- és csatorna szolgáltatás díjaival kapcsolatban is. Az árak emelkedésének a terméktől függően számos oka lehet, energiahordozótól, szolgáltatástól függően lehet beszélni a nemzetközi termékárak jelentős emelkedésről, a támogatások leépüléséről, keresztfinanszírozási elemek bekerüléséről, adott esetben hiányos hatósági felügyeletről.
A 2001 végi átlagos végfelhasználói árszinthez képest a legnagyobb emelkedést idén januárig a földgáz- és csatornaszolgáltatásnál tapasztalhattunk, mindkettő esetében az akkori árak közel háromszorosát kell téríteniük a fogyasztóknak a szolgáltatás normál egységéért. A többi rezsihez kötődő szolgáltatás tekintetében szintén jelentős drágulásról beszélhetünk, ezek egységára közel megduplázódott. Kérdés persze, hogy az inflációtól elrugaszkodott árnövekedésekkel a lakosság, a fogyasztók átlagkeresete miként volt képes tartani a lépést.
Az általunk használt nettó átlagkeresetek kapcsán fontos megjegyezni, hogy azok kizárólag a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkoznak, vagyis nem reprezentálják a teljes hazai lakosságot, annak csupán egynegyedét teszik ki (kb. 2,6-2,7 millió embert jegyeznek a KSH kimutatásai).
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresetének, valamint a szilárd tüzelőanyagok és a távfűtés árának emelkedése nagyjából megegyező mértékben növekedett, azonban a távhő esetében a kétszeri áfakulcs-csökkentés miatt az utolsó években jelentősen csökkent a díj mértéke. A bérek emelkedése tehát e két termék/szolgáltatás esetében fedezte a drágulást, azonban a hazai fűtési célú energiafelhasználásban különösen fontos földgáznál már esély sem mutatkozott erre. A nettó bérek megkétszereződtek a vizsgált időszaka alatt, míg a földgáz egységára 2,75-szorosára emelkedett.
A villamos energia szolgáltatás egységárának változását szintén jól lekövette a nettó átlagbér emelkedése, vagyis arányaiban az érintett csoport közel ugyanannyit fizet az áramért 2011 januárjában, mint tette azt 2001-ben. Az áram a földgázt követően a második legnagyobb súllyal következő rezsielem a lakossági kiadásokban.
Ahogy arra korábban utaltunk, a földgáz mellett a csatornaszolgáltatás díjai szálltak el a leginkább az elmúlt közel 10 év folyamán. A szennyvíz-kezelésére fordítandó összeg a KSH adatai alapján több mint háromszorosára emelkedett. A vízért fizetett díj bár szintén az inflációt jelentősen meghaladó mértékben emelkedett, akár csak imént az áramnál, nem haladta meg az átlagos nettó bérek változását.
Összességében tehát elmondható, hogy habár a rezsielemek egységdíjai jelentősen az infláció felett drágultak, azonban a nettó átlagbérek változását csupán a szennyvízkezelés és a földgáz esetében haladták meg számottevően. Itt azonban ismét fontos hangsúlyozni, hogy a most bemutatott bérváltozás csak a teljes munkaidőben foglalkoztatott mintegy 2,6 millió emberre vonatkozik, sem a részmunkaidőben dolgozókat, sem a nyugellátásban részesülőket nem foglalja magában.
A KSH által a háztartások kiadásairól készült statisztikából kiderül, hogy a lakossági költésekben belül 2003 óta folyamatosan növekedett a rezsikiadások súlya. Míg 2000 és 2003 között a háztartási kiadások 13-14%-a fordítódott a tárgyalt rezsielemekre, addig az utolsó, 2008-as adat szerint ez az arány 17%-ra emelkedett.
- Lottóhúzás a Postán: kifizetik a rezsidet
- Eleged van a brutál számlákból? Kerüld ki az áramszolgáltatót
- Ide költözhet majd több százezer bajba jutott magyar
- Újítsd fel a lakásod - hitelt is kaphatsz hozzá
Cikkek
Lakás korszerűsítés, felújítás - ha nincs pénz költözni
2010.04.28
Linkgyűjtemény - Otthon, Lakás, Konyha, Kert
2010.04.02
Energetikai Térrendezés - Környezetünk tudatos kialakítása
2010.03.26
A harmonikus otthon megteremtésének nagyon sok eleme van. A legfontosabb, hogy a bentlakók személyiségét megismerjük és tulajdonságait, elemeit figyelembe vegyük.
Könnyített feltételekkel elérhető energetikai pályázatok
2010.02.17
Családi házak is pályázhatnak majd energetikai korszerűsítésre 2011-03-29
Az épületenergetika területén óriási megtakarítási lehetőség van.
A nyár folyamán két pályázat kerül kiírásra az Új Széchenyi Terven belül.