Kulturális Kreatívok

A levélben arról is szólnak, a válságadók szerintük diszkriminálják a külföldi vállalatokat, s persze nem értenek egyet azzal sem, hogy a válságadókat visszamenőleges hatállyal szabták ki. A dokumentum azt is tartalmazza: a kiskereskedelmi és távközlési szektor már panaszt nyújtott be az unió meggyőzése érdekében, hogy szabálysértési eljárás induljon Magyarország ellen, s azt írják, az Alkotmánybíróság hatáskörének csökkentésével a válságadókban leginkább érintett vállalatok elvesztették jogi védelmüket

A nagyvállalati vezetők arra kérik a bizottságot, tegyen meg mindent, hogy a magyar kormányt rábírja a stabil jogi keretek visszaállítására.

Nyilvánosságot akarnak vagy sem?

A CEZ Magyarország ügyvezetője, Hornai Gábor elmondta, hogy a vállalatok célja nem Magyarország jogi felelősségre vonása, ami eleve nehéz procedúra lenne, hiszen az EU tagállamainak alapvetően saját hatásköre az adóztatás. Az akció célja a nyilvánosság figyelmének felkeltése, nem pedig szankciók kiharcolása – mondta.

Megjegyzésünk:

Sikerült felkelteniük a nyilvánosság figyelmét! Ezt nevezi a marketing bumeránghatásnak!
A fogyasztók figyelmét, vagyis a mi figyelmünket is sikerült felkelteniük!

Eddig ugyanis hangtalanul és némán tűrte a lakosságunk, hogy a tisztességes kétkezi munkával megkeresett minimálbéreket gátlástalanul és az értékarányosság teljes figyelmen kívül hagyása mellett kényszerítsék ki a zsebéből.

Ennek a véleménynek némileg ellentmond az Allianz lapunknak küldött válasza, amely szerint „mivel a levél nem nyílt levél és 12 multinacionális vállalat [13 – a szerk.] által közösen íródott, az Allianz Hungária nem hivatott nyilatkozni az ügyben.”Az RWE nem akarta hivatalosan kommentálni a levélügyet, a Spar pedig úgy válaszolt megkeresésünkre: nem nyilatkozhat az anyavállalat ügyeivel kapcsolatban.

Simonyi András, a Baumax ügyvezetője szerint a dokumentumban a vállalatvezetők aggályaikat fejezik ki, nem jogi felelősségre vonásra buzdítanak, nem fenyegetnek, hiszen továbbra is szeretnének a magyar piacok részt vevői maradni. Felhívják az Európai Bizottságot, hogy az európai szellemiséggel ellentétes tendenciákat próbálja meg megszüntetni - nem jogi eszközökkel, hanem „szép szóval”. Tulajdonképpen egyeztetésre, gondolkodásra, párbeszédre való felhívás, „felkérés táncra” – mondta Simonyi.

A közvetlen adók megállapítása a tagállamok hatásköre az Európai Unióban, az Európai Bizottság ebbe nem szólhat bele – mondta lapunk kérdésére Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatója. Azonban – tette hozzá – ha olyan adókat vezetnek be, amelyek egyes vállalkozásokat hátrányosabb helyzetbe hoznak másoknál, sértik a versenysemlegesség elvét, akkor a közös versenypolitika szabályai alapján a bizottság fellép ez ellen. Az ágazati különadók – ha azok minden vállalkozást érintenek – nem sértik az uniós versenyjogot. Ha viszont – mondta kérdésünkre a kutató – az adók a vállalkozás mérete szerint tesznek különbséget, akkor ez vitára adhat okot. Az Európai Bizottság a vertikális támogatások engedélyezésével kifejezetten a kkv-szektorra vonatkozó, elsősorban modernizációs támogatásokat szokta elfogadni.

Végállomás Luxemburg

Kovács László volt adóügyi uniós biztos (mindemellett aktív szocialista politikus) szerint nagyon is lehet jogi következménye a multik közös levelének, de a biztosok gondolkodásmódját ismerve Magyarország uniós soros elnöksége alatt valószínűleg nem indul eljárás hazánk ellen.

Az EU-nak is érdeke, hogy rendben, botrányoktól mentesen folytatódjon le a magyar elnökség – mondta lapunknak a volt biztos. Ez nem jelenti azt, hogy a soros elnökség lejárta után nem indulhat meg az eljárás Magyarország ellen – tette hozzá. Kovács szerint a magyar ágazati különadókat nemcsak versenyjogi szempontból fogják mérlegelni - probléma lehet a visszamenőleges hatályú törvénykezéssel is, ami az unióban – általában – nem megengedett. A volt biztos elmondta: az ügy eljuthat végül a luxemburgi bíróságig is.

Kérdésünk Kovács Lászlóhoz:

Nem érzi a saját erkölcsi felelősségét a lakosság teljes elszegényedéséhez vezető 8 év történéseiben?

Kovács László szerint a luxemburgi bíróság nagy arányban az Európai Bizottság javára szokott dönteni, aminek súlyos anyagi következményei is lehetnek: a Microsoftnak például ki kellett fizetnie a mintegy félmilliárd eurónyi bírságot. Kovács ezzel nem kívánta megjósolni egy esetleges magyar állam kontra Európai Bizottság ügy kimenetelét. Bonyolult jogi kérdésekről van szó, a magyar iparűzési adónál például minden szakértő úgy vélte, veszíteni fog a magyar állam, mégis a javára döntött a luxemburgi bíróság – mondta a volt biztos.

Ha az iparűzési adó ügyében nyertek volna a nagyvállalatok, az akkora sebet ütött volna a magyar büdzsén, hogy annak ellensúlyozásához a 13. havi nyugdíj és a közszolgálati bér eltörlése (vagy ennek az összegnek megfelelő egyéb megszorítás) is kevés lett volna – ha csak az aktuális évben kiesett bevételt nézzük, és az esetleges visszafizetési kötelezettséget nem is számoljuk. Mégsem hatott különösebben negatívan az akció a magyar államot perbe fogó nagy cégek imázsára, így aligha várható, hogy a jelen levélakció visszahat az elkövető cégek lakossági megítélésére.

Nemes Attila PR-szakember szerint a levélügy teljesen politikai, s a fogyasztók pártszimpátiáik alapján ítélik majd meg a vállalatok viselkedését.

Akik elítélik a cégeket, azok sem jutnak majd el odáig, hogy negatív érzéseiket a vásárlásaikban is kimutassák – már azon cégek esetében, ahol ez egyáltalán lehetséges – fűzte hozzá.

Megjegyzésünk:

Biztosíthatjuk Nemes Attilát, hogy a fogyasztók - ez esetben - nem pártszimpátia alapján ítélik  meg a válságadó ellen tiltakozó vállalatok viselkedését! Az egész lakosságunkat érinti, hogy az extra profit érdekében az adóforintjainkból nőttek multikká és a piaci magatartásukkal jelentős szereplőivé váltak a lakosságunk fizetőképességének teljes elvesztéséhez vezető folyamatoknak!  

Biztosíthatjuk Nemes Attilát és a válságadó ellen tiltakozó multikat, hogy a negatív érzéseinket a vásárlásaink során ki fogjuk mutatni! Még a bojkott lehetőségét is megfontoljuk!

A piaci ár ugyanis alku kérdése! Ez az, ami eddig nem érvényesült ebben az országban! Megfizettük, amit ránk kényszerítettek! Most már nem tudjuk megfizetni, de már nem is akarjuk megfizetni! Egyszerűen levágták az aranytojást tojó tyúkot! No Bravo! Legalább a bumeránghatástól tartani kellett volna némileg...

Ha Magyarországon az adórendszert más módon látnák az emberek, mint jelenleg: nem sarcként fognák föl, hanem olyasminek, amiből közösségi célokat – iskolák, kórházak, nagyszülők nyugdíja – fedeznek, akkor az ügy negatívan hathatna a cégek megítélésre.

Megjegyzésünk:

A magyar lakosság sem hülye! Nem véletlenül állt a választópolgárok két harmada - akár a pártszimpátiája ellenére is - a megelőző 8 évet irányítók leváltása mellé! Lassan tanulunk mint az elefánt, de nem felejtünk!

Tudatosan sújkolták belénk, hogy az adórendszert sarcként tekintsük!

Ezt a tudatosságot semmi sem bizonyítja világosabban, mint éppen az adórendszer áttekinthetetlensége, követhetetlensége és emberileg teljesen felgoghatatlan mértéke!

Az adóforintjaink helyét ma már tisztán látjuk! A multik és a nemzetközi pénzügyi oligarchia magánzsebeibe vándorolt. A magyar állam pedig hitelként, kölcsönként, kamattal terhelten kapta vissza az államháztartás finanszírozására! Generációkra előre és gyakorlatilag örökre eladósítva az országunkat és a teljes lakosságunkat! Azokat is, akik haszonélvezői voltak  illetve jelenleg is haszonélvezői ennek a folyamatnak.

Svédországban például, ahol az adózást közösségi ügynek tekintik, ronthatná az érintett cégek imázsát, hiszen sokan úgy értelmeznék, hogy megpróbálják kivonni magukat a közös célokért történő hozzájárulás alól. Svédországban azonban soha nem vezetnének be olyan módon válságadókat, mint nálunk – tette hozzá rögtön a PR-szakember. A magyar válságadók kommunikálásakor nagyon hiányzott, hogy elmaradt azok erős megindokolása, annak bemutatása, mire fogják azokat fordítani – mondta a kommunikációs szakember.

Pontosan így értelmezzük! Követeljük, hogy azok a multik akik továbbra is tevékeny részesei akarnak maradni a magyar gazdaságnak, önként és saját kezdeményezésből, akár erkölcsi belátás alapján is járuljanak hozzá a közös célok eléréséhez!

De ha a piacgazdaságban nincsenek is erkölcsi belátásra motiváló tényezők, legalább a saját jól felfogott érdekeik mentén vállaljanak részt a gazdaság talpra állításában!

Vannak konkrét ötleteink is, hogy a válságadó megfizetése mellett még mi mindent tehetnének a saját JOGOS gazdagodásuk érdekében is a magyar lakosság fizetőképességének a növeléséért. Ez ugyanis a fenntartható fejlődés egyetlen útja!

A fenntartható fejlődést nem lehet ledegradálni a környezetvédelem területére. Elszegényedett és nincstelen lakossági többségre törekedni nem csak a jó erkölcsbe ütközik, de bumerángként fog visszahatni!