Itt csatlakozhatsz a Kulturalis Kreativok2009 Csoporthoz a ME2EVERYONE planétán
Higher Ground | Playing For Change from Playing For Change on Vimeo.
- Álom? Ennyit kereshetnek a tanárok két év múlva
- Milliós fizetések nyomában: hol keresnek a legjobban Magyarországon?
- Lennél dőzsölő bankár? Itt vannak még állások
- Hogyan szerezzek tapasztalatot, ha anélkül sehova nem vesznek fel?
- Ahol esélyed sincs munkát találni Magyarországon
- Na ők jártak igazán jól az új adócsomaggal
Újra lehet állást találni a neten
Közel negyven kiállító, éjjel-nappali nyitva tartás, karrier-tanácsadások, valamint élő beszélgetési lehetőség a munkaadókkal - holnap indul a virtuális állásbörze.
Tavasszal százezer látogatót vonzott a Profession.hu Virtuális Állásbörzéje, ami nem kevés, de a szeptember végi eseményre még több látogatót várnak a szervezők. A kiállítók még mindig érkeznek, de már most közel negyven cég regisztrált. Hogy a munkát keresők és a lehetőségeket nyújtók könnyebben egymásra találhassanak, éjjel-nappali nyitva tartás mellett karrier-tanácsadással, valamint élő beszélgetési lehetőségekkel készülnek a szervezők.
A fejlesztések hátterében többek között az áll, hogy ezúttal nemcsak a munkanélkülieket szeretnék megszólítani: a korábbi börze bizonyította, hogy az aktívan dolgozók is szép számban mozgósíthatók, ha például munkaidő után vagy akár hajnalban is böngészhetik az ajánlatokat, ismerkedhetnek a cégekkel. Ráadásul idén először személyre szabott válaszokat kaphatnak a Profession.hu karrierszakértőjétől is.
A legnagyobb magyar állásajánlatos oldal azon van, hogy a hagyományos állásbörzékkel azonos élményben legyen részük a virtuális látogatóknak. A felhasználók például ugyanúgy sétálhatnak a standok között, mint egy „hagyományos” börzén. Ha az egérrel rákattintanak egy-egy kiállítóra, akkor láthatják többek között az ajánlataikat, a cég bemutatkozását.
[Az állásbörzét szervező Profession.hu üzemeltetője a Technetet is kiadó Sanoma Media Budapest Zrt.]
Milyen munkákat kínál Európa?
A külföldön állást keresők mintegy 70 százaléka a 35 év alattiak körébe tartozott, de a náluk idősebbek közül is sokan elhagynák az országot (10 százalék) a munka miatt. Főként a diplomások és a szakmával rendelkezők érdeklődnek a lehetőségek iránt, és úgy gondolják, hogy nyelvismeret nélkül nem érdemes elindulni – derült ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és az EURES közös nemzetközi állásbörzéjén készült felmérésből.
A legnépszerűbb célország az Egyesült Királyság, Ausztria és Németország volt. A válaszolók közül a legtöbben – hasonlóan a korábbi évekhez – a szálloda- és vendéglátóipar területén, számítástechnikai, műszaki, természettudományi területen, valamint építőipari, bányászati területen vállalnának külföldi munkát.
Építőipari állások
Ausztriába több építőipari szakembert keresnek az NFSZ honlapján keresztül. Négy hidegburkoló szakember például azonnali kezdéssel elhelyezkedhet, és 1820-2400 euró közötti bért kaphatnak a munkájukért.
Villanyszerelőt is keresnek nyugati szomszédunk munkaadói, itt a szálláshelyet kedvezményesen kapják a dolgozók, a keresetük azonban emiatt alacsonyabb: 1250 eurót kapnak egy hónapra. A jelentkezés folyamatos. Egy ácsnak nettó 1500 eurót kínálnak egy hónapra, de asztalosokat és ablakszerelő munkásokat is keresnek.
Mérnököknek osztrák és svéd munkák
Statikus mérnököket keresnek Burgenlandba, 2500 eurót kínálnak nekik. A munka augusztusban kezdődik, tehát már nem sok idő van a jelentkezésre.
Svédországba többféle mérnököt várnak, összesen 15 főt. Jelentkezni augusztus végéig lehet. Feltételként kikötik, hogy a kiváló angoltudás mellett hajlandó legyen a pályázó a svéd nyelv elsajátítására is. Négy városban lehet majd dolgozni: Gothenburgban, Stockholmban, Västeråsban és Trollhättanban.
Ipari, gyártó cégek lehetőségei
Hegesztőt várnak Ausztriába és Hollandiába is. A sógoroknál a kereset nettó 1250 euró lehet, a jelentkezéshez ki kell váltani az erkölcsi bizonyítványt is, a fapapucsok országában viszont gyakorlattól függően 7-12 euró órabér jár (havi 160 órával számolva 1120-1920 euró), a hollandok folyamatosan várják a jelentkezőket, 4 hónapos idősazki munkákat kínálnak. Hollandiába CNC programozókat is keresnek. Siemens, Fanuc, Heidenhain gépek kezelése a felafat, az alapbér 1500 euró, de a magasan képzett szakemberek ennél akár többet is kereshetnek.
Németországban gumiszerelőknek kínálnak állást, a munka 3 hónapos. A fizetés nettó 1000-1200 euró körül mozog, de a szállás ingyenes.
Mezőgazdasági munkák
Biohaltenyésztő cég Alsó-Ausztriában betanítható munkást keres. Az állás megszerzésének a feltétele, hogy a leendő alkalmazott érdeklődjön a halak, a haltenyésztés iránt. A fizetésről itt nem szólt a fáma.
Az Egyesült Királyságba egy pulykafarmra is keresnek munkatársakat. A fizetés itt 6,08 font/óra, és minimum 39 órát kell dolgozni hetente: így a havi kereset 950 font lehet (túlórák nélkül). Szállást biztosítanak, a munka leghamarabb október 29-én kezdhető el. Csak olyanok jelentkezését várják, akik jól bírják a szagokat és a vért.
Íme, a legújabb módszer az állásinterjúkon: a gyilkos AC-technika
Egyre több cég használja a kiválasztási folyamat utolsó szakaszában a csevegős interjú helyett az egész napos megmérettetést, éles helyzetekben. Az Assessment Center nonstop koncentrációt és szellemi fittséget igényel a pályázótól, hiszen váratlan helyzetek szülte spontán döntéseket kell hozni, kreatív gondolatokat közvetíteni, és észrevétlenül legyűrni a többi jelöltet, miközben árgus szemekkel figyel az értékelő brigád.
Ha azonban gond nélkül veszed az akadályokat, és nem ejt zavarba a sajátos kiválasztási mód, kiütheted a kevésbé kitartó, bizonytalanabb ellenfeleket. Itt ugyanis csak akkor maradhatsz talpon, ha elég stabil és ambiciózus vagy.
Miért jobb az interjúnál?
Az AC-módszert először az amerikai hadseregben, majd a titkos ügynökök kiválasztására alkalmazták, de ma már a vállalati szféra kedvenc kiválasztó technikája.
HR-szakemberek szerint egy hagyományos interjúnál alig nyílik esély arra, hogy kiderüljön, a jelölt valóban alkalmas a feladatra, hiszen az önéletrajzokat tetszés szerint megtölthetik kvalitások tömkelegével, de a személyes beszélgetés is kevés ahhoz, hogy a felvételiztető reális képet kapjon szaktudás, készségek és személyiségjegyek hármasáról.
Ezért nyúlnak szívesen a mélyvíz-technikának is beillő felvételiztető módszerhez, melyben új irányelvek szerint tesztelik a jelentkezőket. Az előszűrés során legjobbnak ítélt pályázókat hat-tíz fős csoportokba szervezik, majd a munkakörhöz kapcsolódó szituációs gyakorlatok, tesztek és mini prezentációk alapján kiválasztják a legalkalmasabb jelentkezőt, aki végül betöltheti a pozíciót.
A csoportot alkotó jelentkezők ugyan a valóságban ellenfelei egymásnak, a feladatok mégis együttműködést és empátiát igényelnek, így, aki kilóg a teamből, vagy bomlasztja az egységet, akár fel is adhatja félidőben, nem lesz a befutók között.
A szituációs játékok ugyanis a munkahelyi feladatok során felbukkanó valós helyzeteket imitálják, így a tesztekben azonnal feltűnik, ha valaki képtelen az együttműködésre. Gyakran a feladat szerint úgy kell konszenzust teremteni, hogy minden egyes csapattag más álláspontot képvisel: ha ügyesen kooperálsz, rögtön szerezhet egy pluszpontot az értékelő bizottságnál.
Stresszpróba és céltudatmérés
A megfelelő szakmai ismeret csak egy a kiválasztási szempontok közül, talán még ennél is fontosabb a stratégiai gondolkodás, a kommunikációs készség és a határozott fellépés, így még az is megeshet, hogy kiesik a szakmailag kifogástalan versenyző, ha egyébként hiányzik belőle a gyakorlati érzék.
A lelki kondíciódnak legalább annyira topon kell lennie, mivel a feladatok sokszor a stressztűrő képességet is tesztelik, illetve azt, mennyire tudsz teljesíteni nyomás alatt. A feladatod szerint lehetsz például rendezvényszervező asszisztens, akinek mindjárt lejár a munkaideje, de kiderült, hogy másnap külföldre kell utaznia. Persze az út megszervezése mellett még egy halom más teendőt is a nyakadba varr a főnök, a postázástól a problémás ügyfélig. Hogyan oldod meg a feladatot adott idő alatt, ha nem fér bele minden?
Vannak egyéni prezentációs feladatok is, amikor a helyszínen megadott témában és idő alatt kell felkészülnöd, majd kiselőadást tartanod. Ilyenkor lehet igazán lemérni például egy értékesítői munkakörre jelentkező pályázó kommunikációs és befolyásolási képességét: számíthatsz termékbemutató tesztre, de egy igazán talpraesett értékesítő attól sem jön zavarba, ha például hajvasaló vásárlására kell rábírni egy grillsütőt kereső vevőt.
Az AC-technika nehézsége valójában abban áll, hogy a rátermettségedet nem egy félórás beszélgetés, hanem egy teljes munkaidőt kitöltő próbasorozat alatt kell bizonyítanod. Pihenésre alig marad idő, mivel a csoportos feladatok szüneteit is kitöltik számtani és egyéb képességmérő tesztekkel. Mégis az a legfontosabb, hogy ne görcsöld túl a dolgot, a HR-esek tapasztalata szerint ugyanis sokkal esélyesebb az, aki laza játéknak tekinti a megmérettetést.
Tárt karokkal vár bennünket Ausztria
Az unióhoz 2004-ben csatlakozott államok számára idén május 1-jén nyílik meg teljesen az európai munkaerőpiac.
Az ausztriai központtal működő Trenkwalder ennek kapcsán végzett kutatást közel 400 osztrák vállalat részvételével.
A megkérdezettek 57,8 százaléka elsősorban Magyarországról vár alkalmazottakat. Igen keresettek a szlovákok (48 százalék) és a szlovénok (44 százalék) is. A legnagyobb kereslet az ipari és kereskedelmi szektorban várható, de jó eséllyel kopogtathatnak a magyar munkavállalók bizonyos irodai vagy technikai területeken is. Ezek mellett jelentős igény mutatkozik az építőiparban is.
A Trenkwalder magyarországi értékesítési és marketingvezetője, Köves Balázs véleménye szerint nem várható kritikus munkaerő-kiáramlás Ausztriába. Mint kiemelte: az osztrák vállalkozások csupán 37 százaléka érzi úgy, hogy kellő ismerettel rendelkezik a törvényi és piaci változásokról. Ráadásul ahhoz, hogy külföldi munkavállalót vonzzanak az osztrák cégek, az azonos bérfeltételek mellett olyan többletkiadásokkal is számolniuk kell majd, mint a szállás biztosítása vagy egyéb szervezési költségek.
Kapcsolódó anyagok:
- Májustól szabadon mészárolhat Ausztriában
- Egymillió új munkahely az unióban?
- Százezer munkás mehet Németországba
- A külföldön dolgozók negyede nem tér haza
- Havi 1400 euróra vágyunk Ausztriában
- Tárt karokkal vár bennünket Ausztria
Hasonló cikkek
- Németország fenntartja a munkaerőpiaci korlátozásokat
- Ausztriát és Németországot bírálja az EU cseh elnöksége a munkapiac miatt
- Ötmillió német válhat állástalanná
- A németeknél még csak most jön a neheze
- Tovább nőtt a német munkanélküliség
- Németországban a vállalatok negyede tervez elbocsátásokat
- Minden ötödik német dolgozó a saját bőrén tapasztalta meg, mi az a vállalati csőd
- Decemberben csökkent a német munkanélküliség
- Egyre több embernek van munkája Németországban
Ismét a magas keresetűek járnak jól
NO BRAVO !
Alig hoz a segély harmadolása
Átlagosan eddig is három hónapig kaptak támogatást az államtól a munkanélküliek annak ellenére, hogy a törvény szerint kilenc hónapig járhat az álláskeresési járulék, ezért a folyósítási idő drasztikus lerövidítésén alig tud spórolni az állam. A munkanélküli ellátások új rendszeréből a jó állásból kirúgottak profitálhatnak.Bár papíron valóban kilenc hónapig lehet még 2011 végéig álláskeresési járulékot (népnyelven: munkanélküli segélyt) kapni, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint tavaly átlagosan 90 nap volt az ellátási idő – nyilatkozta az fn.hu-nak Adler
A meglepő adatnak több oka van – magyarázta a GKI vezető kutatója. Egyrészt a maximális ellátási idő elérésére csak annak van esélye, aki munkanélkülivé válása előtt négy évig folyamatosan dolgozott, ők pedig a rendszerben részt vevők kicsiny százalékát jelentik.
A járadékot kapók nagy része tartósan munkanélküli, aki rövid ideig közmunkán vesz részt, amivel újabb kis időre járadékjogosultságot szerez, és így tovább. Az átlagosan 90 napos ellátási idő ráadásul emelkedést jelent: 2009-ben és 2010-ben jelentek meg a válság nyomán a munkanélkülieket ellátó rendszerben azok, akik korábban folyamatosan dolgoztak – mondta Adler Judit.
Mindezekért az álláskeresési járulék folyósítási idejének drasztikusnak tűnő csökkentéséből nem származik majd érdemi megtakarítás, bár kétségtelen, hogy az új szabályok (lásd lent) szerint vélhetően kevesebbet kell majd kifizetnie a Munkaerő-piaci Alapnak. Adler Judit ezzel együtt arra hívta fel a figyelmünket, hogy az alap mérlege évről évre többletet mutat, vagyis a munkáltatók és a munkavállalók által befizetett járulék bőven fedezte a kifizetett álláskeresési járadékok összegét. A kutató szerint 2012-től még nagyobb lesz az alap többlete, így a kormány a korábbi évekhez képest több pénzt csoportosíthat át onnan.
Az arányok érzékeltetésére néhány szám: 2010-ben 142,65 milliárd forintot fizettek ki álláskeresési támogatásra, idén a büdzsé szerint 134,8 milliárdot kapnak a munkanélküliek összesen. Ehhez képest az szja-rendszer átalakítása (az egykulcsos adórendszer és a gyermekek utáni adókedvezmény bevezetése, az elvárt jövedelem megszüntetése) mintegy 500 milliárd forintot hagy – a többségükben jómódú - adózóknál.
A gáláns rendszer
Kapcsolódó cikkek
A miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter által többször is nagyvonalúnak nevezett jelenlegi támogatási rendszerben az jogosult állami segítségre munkanélkülisége első három hónapjában, aki az előző négy évében legalább egy évet dolgozott.
Ez – legutolsó keresete és az előző négy évből munkával töltött idő arányában – most legalább 46 800, legfeljebb pedig 93 600 forint.
Az ezt követő hat hónapban a járadék mértéke mindentől függetlenül 46 800 forint.
Aki a munkanélküliségét megelőző négy évben 200 napnál többet, de egy évnél kevesebbet állt munkaviszonyban, álláskeresési segélyre jogosult: ez legfeljebb három hónapig jár, gáláns összege jelenleg 31 200 forint. Részletek itt.
A szigorúbb rend
Matolcsy György szerdai bejelentése szerint 2012-től az álláskeresési járadék összege az első hónapban az addigi bér 90, a másodikban 80, a harmadik hónapban 70 százaléka lesz.
Lapunk azt kérdezte a nemzetgazdasági tárcától, hogy jövedelmi határtól függetlenül érvényesek-e a fent említett százalékok.
Ha igen, az például azt jelenti, hogy a bérplafon közelében kereső állami vezetőket elbocsátásuk esetén is igen tisztes jövedelemmel biztatja álláskeresésre az új rendszer.
A minisztérium azt közölte, hogy a pénteken nyilvánosságra kerülő konvergenciaprogramból derülnek ki a részletek.
Hivatalos indoklás szerint a kabinet a szigorodó rendszerrel akarja munkára ösztönözni a tartós munkanélküliek sok tízezres táborát.
A munkavállaláshoz azonban negatív pénzügyi ösztönzőkön túl képzettség és munkahelyek is szükségesek.
A témáról bővebben itt és itt olvashat.
Akik sokára találnak munkát - és akik hamar
A leghosszabb ideig a juhtartók és -tenyésztők, kötők és fonók, a mosónők, a gyors- és gépírók nem találnak munkát, az álláskeresés ideje akár 22 hónapig is elhúzódhat. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fn.hu-nak készített listájában a legkelendőbb szakemberek között a logisztikai menedzser, a kamionvezető, a marketingasszisztens mellett az ipari alpinista és a történelemtanár is helyet kapott.A listában szereplő foglalkozások között több olyat is találunk, amelyek az elavult szakmák közé tartoznak, például ilyen a kötő és a fonó, a gyors- és gépíró, kesztyűs, tévé- vagy számítógép-szerelő mosónő vagy épp a cipőgyártó. A kihalás oka a technikai, technológiai fejlődés, hiszen a nagyüzemi termelés jobban és olcsóbban elégíti ki a szükségletet. Emellett sokszor jóval olcsóbb megvásárolni az új eszközt - például tévét -, mint megcsináltatni az elromlottat. Korábban a tekercselő, az akkumulátorkészítő vagy épp az üst- és edényfoltozó, a harisnyaszem-felszedő jutott erre a sorsra.
Nehéz az elhelyezkedés a háztartási alkalmazottaknak, a vasalónőknek, a szemétgyűjtőknek és utcaseprőknek, az éjjeliőröknek, illetve a telepőröknek. Ezek a munkák általában szakképzettséggel nem rendelkezők számára is nyitottak.
A kézművesek, művészek is nehéz helyzetben vannak, a listában szerepel a bőrkikészítő és -feldolgozó, a keramikus, a zenész és énekes, illetve egyéb textilipari foglalkozások is.
Attól is függ az álláskeresés ideje, hogy valaki milyen magas beosztásban dolgozott, mielőtt elvesztette a munkáját - minél magasabban állt a ranglétrán, annál hosszabb időbe telik, mire újra el tud helyezkedni. Erre egyetlen példa volt az NFSZ listájában: a számviteli és pénzügyi részegység vezetője. A tartósan álláskeresők között ezért is meglepő ennek a foglalkozásnak a felbukkanása, ugyanis a karrier-tanácsadók és a fejvadászok szerint a pénzügyi és számviteli végzettség igen kelendő a munkaerőpiacon. A legfrissebb felsőoktatási jelentkezések között is előkelő helyen végzett: 7128 diák adta be a jelentkezési lapját a pénzügy-számvitel alapszakra, a toplistában ez a jelentkezőszám a dobogó harmadik fokára volt elég.
Szintén nagyon hosszú ideig nem találnak munkát a malomipari munkások, a ruházatigép-kezelők, a bérelszámolók, a vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelők, a műszaki rajzolók és szerkesztők, de sokáig regisztrált munkanélküliek a fegyveres szervek középfokú képesítést igénylő foglalkozásainak képviselői is.
Mit csinál egy erdészeti mag- és csemetenevelő?
Nem találnak munkát erdészeti mag- és csemetenevelők sem. Míg egy faiskolai kertész dísz- és gyümölcsfákat, addig az erdészeti mag- és csemetenevelő erdei fákat (például tölgy, bükk stb.) szaporít, nevel és telepít. Feladata rendkívül sokrétű, melyben a területmérési, talaj-előkészítési, dugványtermelési, csemetenevelési, növényápolási munkáktól kezdve a maggyűjtésig és az értékesítés előkészítésig bezárólag sok minden előfordul. A szabadban, szélsőségesen változó időjárási viszonyok között kell dolgoznia, sokszor kell görnyednie, és követelmény a jó fizikai erőnlét. Az e-Pálya.hu adatai szerint egy ilyen szakember bére alig haladja meg a 80 ezer forintot.
Egy másik szokatlan szakképzettség is szerepelt az NFSZ listájában: a juhtartó és -tenyésztő. Míg 2006-ban 141 ilyen szakembert kerestek a munkaadók, egy évvel később 86-ot, 2008-ban viszont már csak 51-et. Akkor harminccal több ilyen végzettséggel rendelkező személy szerepelt a munkaügyi központok nyilvántartásában, mint ahány állást kínáltak.
Az állatokkal való foglalatoskodás egyébként sem túlságosan népszerű a fiatalok körében. A Felvi.hu adatai szerint az idén felsőfokú szakképzésben a sertéstenyésztő és sertéstermék-előállító technológus szakra csak 12 diák szeretne bejutni, a baromfitenyésztő és baromfitermék-előállító technológus képzésre pedig mindössze 19.
Akik fél éven belül elhelyezkednek
Az NFSZ azon foglalkozások listáját is a rendelkezésünkre bocsátotta, melyek képviselői 5,1-6,5 hónapig regisztrált munkanélküliek. Arról azonban nem szólt a fáma, hogy akik állást találtak, valóban a szakmájukban helyezkedtek el.
A lista élén a logisztikai menedzser, a kamionvezető és a marketingasszisztens áll. Őket az ipari alpinista, a nehézgépkezelő és a logisztikai munkatárs követi. Hamar el tudnak helyezkedni az idegenforgalmi menedzserek, a magasépítő technikusok, a szállítmányozási ügyintézők, valamint a rendezvényszervezők is. Ezek mellett a kereskedelmi üzletkötők és az építésvezetők sem töltenek fél évnél többet regisztrált álláskeresőként.
Nem meglepő, hogy keresett szakma az informatikus mérnök, a vendéglátó-ipari alkalmazott, hiszen ezek évek óta hiányszakmák.
Ám a középiskolai történelemtanár, a biológus, botanikus, zoológus, ökológus és a környezetgazdálkodási agrármérnök feltűnése a listában elgondolkodtató.
Náluk bizony fölmerül a gyanú, hogy sokuk esetleg középfokú végzettségűeket szorított ki olyan álláshelyről, ahol valójában nem lett volna szükséges a diploma a munkavégzéshez, ám a munkaadó a bőségesen jelentkezők közül a felsőfokú végzettségűt részesítette előnyben.
OECD: Magyarország hátul kullog
A regisztrált munkanélkülieknek a negyede – 174 ezer ember – tartósan álláskereső a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) márciusi tájékoztatója szerint, ők átlagosan 341 napja szerepelnek a nyilvántartásban.
Ezeknek a munkanélkülieknek az 58 százaléka már több mint egy éve nem talál munkát. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a munkanélküliek több mint fele (253 ezer fő) egy éve vagy annál régebben nem talál állást, és az álláskeresés átlagos időtartama 18,3 hónap.
Az OECD térségben 2010-re a munkanélküliségi ráta 50 százaléknál egy kicsit nagyobb mértékben, 8,5 százalékra nőtt, ami 17 millió újabb munkanélkülit jelent – olvashatjuk az OECD foglalkoztatási kilátások 2010-re című jelentésében. Az előrejelzések szerint az OECD térség munkanélküliségi rátája még 2011 végén is 8 százalék felett lehet.
A tartósan munkanélküliek aránya Magyarországon igen magas, csaknem az OECD-átlag kétszerese.
A tartósan (azaz legalább egy éve) munkanélküliek aránya (az összes munkanélkülihez képest) az OECD államokban. Forrás: OECD.
Mádai János és merinói nyája a Hortobágyon. Fotó: MTI / Oláh Tibor
BUDAPEST - Talán önnek is volt már rossz tapasztalata álláskeresés-ügyben. Tudja, mennyire bosszantó, ha egy jelentkezést még csak válaszra sem méltat a hirdető. Baráth András okleveles önéletrajz-szakértő módszerével a jövőben nagyobb esélye lehet arra, hogy célba érjen. A gerilla-önéletrajz ugyanis nemcsak formájában, de módszerében is eltér a megszokottól.
Többfrontos támadás: Ma már nem sablonos önéletrajzokat kell küldözgetni, amit valamelyik internetes oldalról lehet letölteni, hanem a konkrét állásra kell szabni az anyagunkat. Ki kell emelni, be kell bizonyítani, hogy arra a munkára, amit meghirdettek, alkalmasak vagyunk, csináltuk már, értünk hozzá. Fontos az is, hogy ne csak e-mailben, hanem postán is küldjük el jelentkezésünket, s legjobb, ha nemcsak a HR-osztálynak, de a szakmai vezetőnek is eljuttatunk egy példányt. Sőt! Azt sem kell megvárni, amíg hirdet egy cég, hiszen minden munkahelyen van valaki, aki hamarosan kilép, de még nem hirdették meg az állását – magyarázza az önéletrajz-specialista.
Kapcsolódó cikkek
Internetes tippek álláskeresőknek
Összegyűjtöttünk néhány hasznos tanácsot, amelyek segíthetnek a netes munkakeresésben
Előnyt jelentő hiányok: Középkorú jelölteknél nem feltétlenül kell az összes korábbi munkahelyet felsorolni, hiszen ma már nincs jelentősége, hogy mit csinált valaki például 1980–85 között. A lakcímet sok helyen használják szelektálásra. Ha valaki például Székesfehérváron lakik, akkor előfordulhat, hogy a munkáltató eldönti helyette: nem fogja bírni a napi másfél órás utazást budapesti munkahelyére, fél év múlva biztos kipurcan. Családi állapotot, születési évszámot szintén nem tanácsos feltüntetni, hisz Magyarországon a középkorúakkal és a fi atal anyukákkal szemben erős a diszkrimináció.
Fotóval vagy anélkül? Mit gondolnak, hívtak be már valakit csupán a jó fénykép miatt? Ha igen, valószínűleg nem volt benne sok köszönet! Nem árt tudni, hogy a fényképek inkább negatív szelekcióra használhatók. A felvételiztetők ugyanis hajlamosak arra, hogy ha jó az önéletrajz, de béna a kép, akkor inkább nem hívják be a jelentkezőt. Tehát fényképet csak akkor csatoljunk, ha ezt feltétlenül kérik. Célravezetőbb, ha az eredményeink és tapasztalatunk alapján alakítanak ki rólunk egy első benyomást.
Végül jó lenne végre felszámolni egy komoly félreértést, ami a motivációs levélnek is nevezett kísérőlevelekkel kapcsolatban él a köztudatban. Ebben ugyanis, hiába is hiszik ezt sokan, nem azt kell leírni, miért lesz jó nekünk, ha a cégnek dolgozunk, hanem azt, hogy nekik miért lesz jó, ha minket alkalmaznak – hívja fel a pályázók figyelmét a szakember.
Így találj munkát 45 év felett!
2011. 03. 11.
A válság hatására a munkáltatók célja a gazdaságosság és a hatékonyság biztosítása, ezért minden egyes munkavállaló kiválasztása során figyelnek arra, melyik jelentkező felel meg leginkább az elvárásoknak. A fiatalok iskolai végzettségének emelkedése sok esetben elősegítette a 45 év felettiek munkanélkülivé válását is, különösen jellemző ez néhány felsőfokú végzettség esetében, illetve olyan időskorú munkavállalóknál, akik a szakma új követelményeivel kevésbé tudtak lépést tartani.
Mindezek miatt tehát az idősebb korosztály hátrányba került a fiatalabbakkal szemben, így a feketemunkák lehetőségét is könnyebben elfogadja, munkakörülményeik ellenőrizhetetlenné válnak, melyből egyértelműen következik a csoport kiszolgáltatottságának növekedése.
Ugyanakkor tanulmányok bizonyítják, hogy konkrét előnyei vannak az idősebb korosztály foglalkoztatásának – ők ugyanis lojálisabban és nagyobb tapasztalattal bírnak, mint fiatalabb társaik. Mit tehet ilyenkor a 45 év feletti munkavállaló, hogy mégis ő legyen a kiválasztott ebben a versenyben?
Az Amerikában már elfogadott karriermárka filozófiája alapján érdemes előre felkészülni és megadni a választ a munkáltató félelmeire. Vagyis arra, hogy egy idős munkavállaló nem kevésbé dinamikus, mint fiatalabb társa, nem is kevésbé alakíthatóak, és nem is rövidtávra terveznek.
Érdemes ezeket az előítéleteket magunkban eloszlatni, és akár már a kísérőlevélben és az önéletrajzban is megfogalmazni azokat a tényeket, amik meggyőzik a potenciális munkaadókat alkalmasságunkról. Ha például törődünk az egészségünkkel, akkor írjuk le, hogy rendszeresen sportolunk, és egészségesen táplálkozunk. Ha rugalmasak vagyunk, mutassuk be egy konkrét példán keresztül, és ne féljünk ezt megosztani az interjún. Hangsúlyozzuk, hogy lojálisabbak vagyunk, és nagyobb tapasztalatunk van, mint egy fiatalnak.
Fontos, hogy magabiztosak legyünk, hogy legyen önbizalmunk, ezért írjuk össze azokat az adottságokat, készségeket és tapasztalatokat, amik csak ránk jellemzőek. Ezt pedig fogalmazzuk bele a jelentkezési anyagunkba, és mondjuk el a személyes találkozás alkalmával is, hiszen ezekkel mi magunk is segíthetjük a leendő munkáltatónk sikerességét.
Az önéletrajzban soroljunk fel minden olyan kompetenciát, ami a jelenlegi munkáltatónknak hasznára válik, olyan struktúrában, hogy mi volt a kihívás, amivel adott feladat kapcsán meg kellett birkóznunk, mik voltak a megoldási lépéseink, és mi lett az eredmény. Fontos az is, hogy a leendő munkáltató igénye szerint tegyük is sorrendbe ezeket a tapasztalatokat.
1. lépés: Határozzuk meg szakmai célunkat! Vagyis fogalmazzuk meg, milyen szakmában, milyen iparágban és milyen szintű pozícióban szeretnénk elhelyezkedni. Tudnunk kell a fő célkitűzéseinket és a munkakeresésünk célját. Ez az alapja az egész munkakeresési folyamatnak.
2. lépés: Ismerjük a célközönségünket! Most, hogy tudjuk a célunkat, elgondolkodhatunk azon, hogy ki fogja megkapni az önéletrajzunkat. Mi lehet az elvárása az újonnan felvett emberrel kapcsolatban? Milyen problémákkal szembesülhetünk? Milyen feladatokat kell majd ellátnunk? Ezek után gyerekjáték lesz olyan önéletrajzot írni, amiben bizonyíthatjuk, hogy mi vagyunk a legmegfelelőbb jelölt.
3. lépés: Ismerjük a versenytársainkat! Nézzük meg kik lehetnek az ellenfeleink, milyen végzettséggel és tapasztalattal rendelkeznek, és azok miben mások, mint amivel mi rendelkezünk.
4. lépés: Határozzuk meg a problémákat! Ezt követően meg kell fogalmaznunk, milyen problémát kell leküzdenünk önéletrajzírás közben. Nincs folytonosság a munkahelyek között, vagy túlkorosak vagyunk? Bármi legyen is a probléma, meg kell rá adni a választ.
5. lépés: Legyünk nyitottak arra, hogy felrúgjuk a szabályokat! Most felejtse el, amit eddig az önéletrajz-írásról tanult. Gondolkozzon kreatívan és stratégiában! Az önéletrajz olyan, mint egy hirdetés, egy marketing eszköz. Az önéletrajz nem személyes történetünk leírása. Olyan személyes marketing dokumentum, ami bebizonyítja, hogy a legrátermettebb jelöltek vagyunk az adott pozícióra. Mindig legyünk teljesen és következetesen őszinték, de úgy jelenítsük meg a hátterére vonatkozó információkat, hogy kedvezőek legyenek magunkra nézve, és segítsék elő azt, hogy elérjük karrierre vonatkozó céljait.
6. lépés: Keretezzük át, pozícionáljuk, formázzuk újra és tervezzük át! Amikor ezzel készen vagyunk, akkor itt az ideje, hogy hozzákezdjünk az önéletrajz leírásához. Emeljük ki azokat a tapasztalatokat, amik az adott pozícióhoz szükségesek, és helyezzük azokra a hangsúlyt. Ha hiányzik egy képesítésünk, de van gyakorlati tapasztalatunk, akkor hívjuk fel arra a figyelmet.
Ha nem vagyunk biztosak a végeredményben, készítsünk több verziót, és mutassuk meg a barátainak, családtagjainak mielőtt a végső verziót elküldjük a kiválasztásra. Ha megakadunk, kérjünk szakmai segítséget – előfordulhat, hogy olyan megoldási javaslatokat kapunk majd, amire sosem gondolt volna magától.
Írjunk tehát olyan önéletrajzot, ami megmutatja azokat a jellemvonásokat, amiket az idősebb munkavállalókban értékelnek a munkáltatók – a megbízhatóságot, szakmai tapasztalatainak mélységét és széles körét, döntési képességét, szakmai kapcsolatrendszerét, munkamorálját, érzelmi stabilitását és a céges célok iránti elkötelezettségét. Ezen kívül az önéletrajzában és a kísérőlevelében érintsük azokat az eredményeinket, amik a magas energiaszintünket, a kimagasló technikai tudásunkat és a változásokhoz való alkalmazkodóképességünket támasztják alá.
 Az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételről |
|
Ahhoz, hogy az álláskeresőt az egyes támogatások megillessék, illetve alkalmazása esetén munkáltatója támogatást igényelhessen foglalkoztatásához, álláskeresőként történő regisztrálását kell kérnie.
|
|
Ki tekinthető álláskeresőnek, és mi illeti meg?
Álláskereső az a személy, aki munkaviszonyban nem áll és egyéb keresőtevékenységet sem folytat. Munkát akar és tud vállalni. A mielőbbi elhelyezkedés érdekében a munkaügyi kirendeltségen nyilvántartásba veteti magát és a kirendeltséggel együttműködik.
Az együttműködés keretében az álláskereső rendszeresen, a kirendeltség által megadott időpontban személyesen felkeresi a kirendeltséget, a felajánlott munkát, képzési lehetőséget, munkaerő-piaci szolgáltatást, munkaerő-piaci programban való részvételt elfogadja és önállóan is aktívan keres munkát.
|
A munkaerőpiac istenei- Nők Lapja Cafe
- 2010. 06. 16.
Beosztotti pozíciók esetén nem fejvadászok, hanem személyzeti tanácsadók kapják a megbízást. Ők már elsősorban hirdetés, illetve saját adatbázisuk alapján keresik a megfelelőnek tűnő embereket. Az első szűrés a beküldött anyagok átrágása, aki ezen átjut, általában behívják személyes beszélgetésre. További rosták után már egy többszörösen szűrt emberanyag jut el az utolsó megmérettetésig, amikor már a megbízó, vagyis az emberekre igényt tartó cég vezetői is jelen vannak. Persze ez leegyszerűsítése a folyamatnak, a procedúra teljesen más akkor, ha egy cég keres 10 új irodai alkalmazottat, illetve amikor egy frissen érkező multihoz kell a tanácsadónak biztosítania 300 embert.
A lényeg, hogy önéletrajzot beküldeni tanácsadókhoz és fejvadászokhoz is érdemes, persze utóbbiak felé csak azoknak, akik vezetői tapasztalattal rendelkeznek és ilyen pozícióra vágynak. A tanácsadók esetében nem csak épp meghirdetett állásokra, hanem azoktól függetlenül is érdemes beadni a szakmai önéletrajzot, s az online állásközvetítő portálok adatbázisaiba sem árt bekerülni.
|
Megjelent:
|
2010.03. 8. 15:16
|
|
Frissítve:
|
2010.03. 8. 16:45
|
Öt éven belül a magyarországi munkahelyek kilencven százalékának betöltéséhez elengedhetetlen lesz a digitális írástudás.
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és a MeFIT Alapítvány (Magyar-európai Fejlesztésekért az Információtechnológiában Alapítvány), csatlakozva az unió húsz országban elindított e-képességek hetéhez (e-skills week), országos rendezvénysorozaton hívja fel a döntéshozók, kis- és közepes vállalkozók, illetve a diákok figyelmét arra, hogy a digitális írástudás milyen fontos szerepet játszik a munkaerőpiacon is.
|
Forrás: MTI
|
|
2010.03.08
|
|
2010.03.04
|
|
2010.03.02
|
Az elmúlt évtizedekben a pszichológia elsősorban a mentális betegségekkel foglalkozott.
Az ezredfordulóra kibontakozó új ága azonban az egészséges személyiséget állítja középpontba.
A pozitív pszichológiának keresztelt tudomány egyik központi kérdése, hogyan élhetünk teljes életet, és hogyan lehetünk boldogabbak.
A boldogságkutatás egyik fontos momentuma pedig az, hogy miként lépünk túl a nehéz helyzeteken: elbukunk vagy megedződünk. Ki kerül a győztes oldalra, és vajon tanulható-e a boldogságra való képesség?
Meg kellett küzdeni a sikerért
Az élet mindenkinek szán nehéz feladatokat. A kérdés csupán annyi, megbirkózunk-e ezekkel vagy feladjuk.
Kocsisné Péterfy Hajnal vállalkozása sokszor állt bizonytalan lábakon. A kívülről sikersztorinak tűnő történet mögött számos nehéz döntés áll, és több olyan mérföldkő, amikor Hajnal feladhatta volna a terveit. De nem így történt.
Az elmúlt évtizedekben a pszichológia elsősorban a mentális betegségekkel foglalkozott.
Az ezredfordulóra kibontakozó új ága azonban az egészséges személyiséget állítja középpontba.
A pozitív pszichológiának keresztelt tudomány egyik központi kérdése, hogyan élhetünk teljes életet, és hogyan lehetünk boldogabbak.
A boldogságkutatás egyik fontos momentuma pedig az, hogy miként lépünk túl a nehéz helyzeteken: elbukunk vagy megedződünk. Ki kerül a győztes oldalra, és vajon tanulható-e a boldogságra való képesség?
Meg kellett küzdeni a sikerért
Az élet mindenkinek szán nehéz feladatokat. A kérdés csupán annyi, megbirkózunk-e ezekkel vagy feladjuk.
Kocsisné Péterfy Hajnal vállalkozása sokszor állt bizonytalan lábakon. A kívülről sikersztorinak tűnő történet mögött számos nehéz döntés áll, és több olyan mérföldkő, amikor Hajnal feladhatta volna a terveit. De nem így történt.
 |
| Kocsisné Péterfy Hajnal |
A Babafalva internetes portál kitalálója a gyes alatt indította be a honlapot, amely a vártnál sokkal gyorsabban kezdett fejlődni. A hihetetlen látogatottsággal, megsokszorozódó feladatokkal Hajnal nem tudott mit kezdeni. Szinte letaglózta a növekedés, és annyira megrémítette a gyors siker, hogy majdnem feladta kezdeti terveit.
– Nem tagadom, nem mindig voltam ura a helyzetnek. A vállalkozáshoz tartozó harminc szakértővel egész egyszerűen nem tudtam dűlőre jutni. Ezért egy coachhoz (életvezetési tanácsadóhoz) fordultam, aki néhány találkozás után rávezetett, hogy ennél sokkal mélyebb a probléma. A gyors növekedés miatt a régi módszereimmel már nem tudom irányítani a dolgokat, ezért új irányvonalakra volt szükség, amelyekkel egyből működni kezdett a vállalkozás.
Közben megszületett Hajnal második kisfia, és az ő betegsége miatt újabb gondok szakadtak a családra. Közben a gőzerővel fejlődő vállalkozást nehezen tudta összeegyeztetni az anyasággal. Igazán minden oka megvolt arra, hogy hagyja az egészet, visszalépjen, kilépjen, ehelyett inkább megoldásokat keresett a gondjaira.
Ekkoriban hallott egy olyan kezdeményezésről, amely kisgyerekes anyáknak segített összehangolni a munkát és az anyaságot.
Azonnal jelentkezett a csoportba.
– Itt hasonló helyzetben lévő nőkkel, csoportvezető segítségével próbáltuk más megvilágításba helyezni a problémáinkat – meséli. – Már az felszabadító volt, hogy a többiek is az enyémhez hasonló gondokkal küzdöttek. Nagyon sok fontos felismerésre jutottam, amelyeket azonnal, közvetlenül be tudtam építeni az életünkbe.
Örülök, hogy nem adtam fel, hiszen így talán még jobban tudom értékelni
a sikert, a megszerzett boldogságot.
Túl sok helyen kell megfelelni
 |
| Dr. Battonyai Tünde pszichiáter |
Talán ma már eljutottunk oda, hogy pszichológushoz járni nem szégyen. A bátorságon túl önismeret, nyitottság kell, hogy szakembertől kérjünk tanácsot. Dr. Battonyai Tünde pszichiáter is megerősíti, hogy egyre többen keresik fel gondjaikkal a szakembert.
– A modern élet számos olyan problémát vet fel, amelyekre nincsenek magától értetődő és könnyű megoldások – szögezi le. – Komoly kihívást jelent például a feldolgozhatatlan sebességgel változó világ.
Az előző generációk tapasztalatai mára használhatatlanná váltak, de ha a hagyományokból nem lehet meríteni, akkor minden kérdésben önálló döntést kell hozni.
Az a szabadság, amelyet a régi korlátok elvesztése hozott, óriási teherként nehezedik ránk.
Egy másik tipikusan visszatérő probléma, hogy az emberek nem tudnak megfelelni a saját, illetve a társadalom elvárásainak. Lehetetlen ambiciózus, naprakész munkaerőnek, jó anyának, jó feleségnek és persze mindeközben boldog embernek is lenni.
Tudni kell sorba rendezni az elvárásokat.
Sokan pszichológusnál kötnek ki a kapcsolatok szétzilálódása, a régi, jól bevált kötelékek fellazulása miatt is. Egész egyszerűen nincs kivel megbeszélni a fontos kérdéseket. De vég nélkül sorolhatnám azokat a kihívásokat, amelyekkel ma egy átlagembernek szembe kell néznie.
A pozitív pszichológia éppen azt tűzte ki célul, hogy segítsen a mindennapi élet során felmerülő akadályok leküzdésében.
Mitől leszünk boldogok?
Amerikában kezdték el széleskörűen vizsgálni az emberi boldogság feltételeit. Csíkszentmihályi Mihály, a népszerű Flow kötet szerzője világhírűvé vált kutatása során azokat a tényezőket vizsgálta, amelyek pozitív élményekhez juttatnak.
A különböző foglalkozású, eltérő érdeklődési körű emberek más és más tevékenységek során érezték magukat boldognak, mégis sok általános törvényszerűség rajzolódott ki.
– Az első meglepetés az volt, hogy a külső körülmények sokkal kevésbé számítanak a boldogság megélésében, mint azt a legtöbben gondolták – mondja Oláh Attila, a Magyar Pszichológiai Társaság elnöke.
– Például bizonyos szinten túl már nem leszünk boldogabbak a pénztől. Hogy a legörömtelibb pillanatok az emberek életében általában nem a passzív pihenéshez kapcsolódtak, hanem sokkal inkább különféle leküzdendő feladatokhoz kötődtek.
A sakkozó egy szellemes sakkparti közben, a hegymászó egy meredek sziklafal megmászásakor, a navahó indián a vadászat során, a gettólakó tizenéves a motoros banda tagjaként száguldva ugyanazt az élményt éli át.
Nagyon hasonló szavakkal írják le azt az elragadtatott érzést, amit a pozitív pszichológia áramlatélménynek (flow-nak) nevez.
Más közös vonások is felfedezhetők ezekben a különösen nagy örömet szerző helyzetekben.
A tevékenységet saját magáért végzik, nincs külső nyomás vagy kényszer. Annyira elmélyülnek benne, hogy minden más megszűnik körülöttük. Olyan képességeket kell használniuk, amelyekben jók, ugyanakkor kihívást is jelent számukra a feladat.
– Sokszor csak kevés hiányzik ahhoz, hogy örömteli legyen az adott tevékenység. A munkahelyeken vagy túl nagyok az elvárások, vagy éppen ellenkezőleg, túl egyszerű, ismétlődő feladatokat kell végezni.
Előbbi esetben stresszről beszélünk, míg utóbbiban unalomról. Bonyolítja a helyzetet, hogy az a feladat, amelyet eleinte kihívásként élünk meg, egy idő után untat, mert rutinná válik.
Tartalmas életet csak sok energiát és önismeretet igénylő módon lehet felépíteni. Újabb és újabb célokat kell kitűzni magunk elé, azokat a képességeinket kell dolgoztatni, amelyekben tehetségesek vagy képzettek vagyunk.
Fontos az is, hogy egy bizonyos ponton túl az új célokhoz vagy új képességeket kell kialakítani, vagy a meglévőket magasabb fokra fejleszteni – mondja Oláh Attila.
 |
| Sárai Rita |
A példámmal utat mutatok
Aki kerekes székbe kényszerül, annak legalább két élete van.
Az új időszámítás a balesettel kezdődik.
– Nekem előtte tényleg mesébe illő életem volt – meséli Sárai Rita (képünkön), a Gördülő Tánccsoport alapítója.
– Fehér csipkés zoknis gyerekkor, szerelem, gyerek, főiskola. Imádtam dolgozni, a szakmámat hivatásnak éreztem. Meg voltam győződve arról, hogy óvónőnek születtem.
Délutánonként aerobikórákat tartottam, este pedig a helyi tévében voltam bemondónő.
Rózsaszín felhőben úsztam egész nap. Közvetlenül a baleset előtt váltam el, de gyorsan hozzáidomult az életem az új helyzethez. Amikor egy építkezésen a félig kész házról kétemeletnyit zuhantam, egyszer s mindenkorra vége lett ennek a korszaknak.
Egyik pillanatról a másikra magatehetetlen lettem
A gyógykezelést a rehabilitációs intézetben elutasítottam, vegetatív szintre süllyedtem. A gyereket ideiglenesen az apja látta el, engem viszont az anyukám vitt haza az intézetből a szülővárosomba. Otthagyta a munkáját, hogy engem el tudjon látni.
Elvesztettem a munkámat, a hobbijaimat, mindent, amivel addig azonosítottam magam. Az első év borzasztó volt. Apátiába süllyedtem, öltöztettek, etettek, kitoltak levegőzni, néztem a brazil sorozatokat. Huszonkilenc éves voltam.
A fordulatot az Önálló Élet tábor hozta, ahol két hetet töltöttem el részben velem egykorú mozgássérültekkel, és döbbenten láttam, hogy a sorstársaim élete messze nem arról szól, mint az enyém.
Önállóan élnek, segítő nélkül, egyedül öltöznek, gyereket nevelnek, sportolnak, dolgozni járnak. Itt láttam először ilyen sport-aktív kerekes széket, amiben most is ülök, az addigi „nyanyaszék” valóságos erőd volt ehhez képest. A szervezők sokat beszélgettek velem, kiderült, hogy sokat mozogtam, táncoltam az előző életemben.
Ők ültették a bogarat a fülembe, hogy akkor csináljam most is ezt. Táncoljak? Kerekes székben?
Néhány héten belül Budapesten megalakítottuk a Gördülő Tánccsoportot, amelynek vezetőségi tagja lettem. Első fellépésünkre lázasan készítettem a koreográfiát. Leginkább egy műkorcsolyakűrhöz tudnám hasonlítani, mert mi is úgy suhanunk, mint a korcsolyázók. Nem volt megállás, a hírünk szájról szájra terjedt. Az újabb és újabb célok szinte maguktól bukkantak fel. Koreográfiák, kosztümök, kirándulások és szerelmek, mindig volt mire készülni, és egy idő után az ember elfelejtett a veszteségeivel foglalkozni.
|
Vizsgaidőszak: kávé, tea vagy energiaital?
|
 |
||
|
|||
|
|||||||
|
|||||||
A mappában található képek előnézete kreatív kútfők alkotásai
