Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Legyen az ALAPJÖVEDELEM a társadalmi kiegyezés alappillére

Bízni kell az emberekben!

Ebből finanszírozzuk az FNA bevezetését!

A mai működésképtelen rendszer alternatívája az Alapjövedelem társadalma, a forradalom nélküli társadalmi változás útja. Az Alapjövedelem egyetlen akadálya az irigység kultúrája.

Társadalmi Kiegyezés

Lakossági ötlet, hogy kezdeményezzük a Társadalmi Kiegyezést.

Abból indulunk ki, ha mindig csak azt tesszük amit eddig tettünk, a dolgok nem változnak. Márpedig a dolgok megváltozása a társadalom valamennyi szerelőjének alapvető érdeke, bárhol is álljon a társadalmi ranglétán.

A "Kiegyezés" egy okos és időszerű gondolat. A kiegyezésre törekvés minden fél részéről egyfajta érdekérvényesítés. Önvizsgálattal kezdődik. Alkalmat ad arra, hogy minden fél átgondolja hol hibázott és miben tudna a többi fél javára engedni.

Egyfajta párbeszéd, ahol a felek a kölcsönös tisztelet és megbecsülés hangján nyilatkoznak egymásról és arra törekednek, hogy a másik fél érdekei is maximálisan érvényesüljenek a kiegyezés során szóba jövő megoldási variációkban.

Erőszakkal nem lehet békét teremteni

Nem véletlen, hogy a Társadalmi Kiegyezést a Kulturális Kreatívok kezdeményezik. Ők azok, akik bizonyítottan sokan vannak a világban. Ők azok, akik már rátaláltak a sorsfeladatukra és a maguk szakmai területein igyekeznek a globális egész, a fenntartható fejlődés jegyében a nagy többség számára is elfogadható megoldásokon törni a fejüket amellett, hogy egymástól független, szabad és önfenntartó mikroközösségekben élnek. Egyfajta hierarchia nélküli világban, ahol az emberben rejlő teremtő erőforrások akadálytalanul a felszínre törhetnek. 

Be kell látnunk, hogy jelenleg egy háború folyik, ahol az egyik oldalon a lakossági tömegek, a helyi közösségek, a másik oldalon a tőkeérdekeltségek állnak. A feleknek illene közelíteniük egymáshoz. Még sosem fordult elő a történelemben, hogy a nagy tömegek lépjenek fel békés kezdeményező félként. Most erre törekszünk és bízunk benne, az ötlet nem előzte meg a korát évtizedekkel!

Intelligens hangvétel

Az alapja az lehet, ha magunkból kiindulva feltételezzük, hogy a másik fél is megérdemel legalább annyi tiszteletet és megbecsülést a részünkről, amennyit saját magunk számára, tőle elvárunk. Ez a kiindulópont bevált és működésképesnek bizonyult, az együttműködés akadálytalan forrásává vált a kulturális kreatívok mikroközösségeiben az elmúlt évtizedekben. Mi magunk a 80-as évek óta evidenciának tekintjüki ezt az attitűdöt. Ma már azt is tudjuk, hogy ez az attitűd kellett ahhoz, hogy egymást személyesen talán nem is ismerő emberek  képessé váljanak egymással töretlenül együttműködni egy-egy önkéntesen felvállalt feladat mentén.

Az irigység kultúrája

A mai működésképtelen rendszer alternatívája az Alapjövedelem társadalma, a forradalom nélküli társadalmi változások útja. Az Alapjövedelem egyetlen akadálya az irigység kultúrája.

Az irigység kultúrája a profitéhes tőke évszázados agyszüleménye és közakarattal megváltoztatható társadalmi norma!   folytatjuk....

 

2013-09-16-22-az-fna-nemzetkozi-hete-mo-on.jpg

www.facebook.com/events/1406900192857719/

Európai Polgári Kezdeményezések - EPK - Add a véleményed!

A víz és szennyvízhálózat emberi jog! Ehhez kell az EGYETÉRTŐ aláírásod SOS!

Cipruson bejelentették, hogy a szigetország 2014 júniusában tervezi bevezetni a garantált Alapjövedelmet

A hír azt bizonyítja, hogy valamennyi Eu tagállam hatáskörébe tartozik a döntés a Feltétel Nélküli Alapjövedelm bevezetéséről. Mindössze politikai szándék és akarat kérdése az adott tagállam részéről.

Ez a fajta megoldás a polgári demokrácia igazi győzelmét és a társadalmi kiegyezés alapját hozhatná el Magyarországnak is. Valamennyi politikai szereplőnek kormánypárti és ellenzéki oldalon az FNA elképzelés mentén sikerülhetne egészséges párbeszédet lebonyolítani és legalább ebben az egyetlen kérdésben együttműködni egymással.

A mai működésképelen rendszer alternatívája, a forradalom nélküli társadalmi változás útja az FNA!

Az Alapjövedelem bevezetése az Eu tagállamok hatásköre! Mindössze politikai akarat kérdése és csupán a jelenleg is rendelkezésre álló állami pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítását kívánja meg! 2013.08.09.

A Társadalmi Kiegyezést tartjuk napjaink egyik legfontosabb feladatának

A lakosság már a 2010-es választásokon jó érzékkel döntött, amikor többek között a kulturális kreatívok inspirálására elfogadta, hogy a választásokon a kitűzött cél a kétharmados többség elérése legyen.

2010-ben egyetlen dolog volt világos! Az országunk eladósítását nagy sikerrel követte a lakosság eladósítása. Mindez a nyilvánosság tudtával és a nyilvánosság előtt történt. Az érintett felek közül mindössze egyetlen egy, a Bilderberg csoport látókörében szerepelt hiánytalanul és valamennyi mozaik!

Négy évvel ezelőtt még nem létezett olyan köz- vagy társadalmi szereplő, aki a mozaikokból a teljes képet hiánytalanul össze tudta volna rakni. Sok-sok mozaik hiányzott.  A lakosság a kétharmados döntéssel megerősítette az államot a jogosítványaiban. Ösztönös és történelmileg felbecsülhetetlen döntés volt. A láthatatlan háttérhatalmat előcsalogatta a magyar lakosság ezzel a döntéssel.

Ma már 3 évvel vagyunk okosabbak. Az elmúlt három év történései alapján könnyen megállapítható, hogy a mai kapitalizmus már nem képes, vagy nem akar megfelelni a polgári demokrácia normáinak. 

Közakarattal még megmenthető a polgári demokrácia. Bebizonyosodott, hogy az alapvető társadalmi antagonizmus nem a kormányzás szintjén van. A gazdasági antagonizmus az, amely ellen az államnak és a lakosságnak egymással együttműködve fel kell lépnie!

Világossá vált a tényfeltárás folyamatában, hogy az irigység kultúrája a profitéhes tőke évszázados agyszüleménye, s mint ilyen, egy egészségesen működtetett polgári demokráciában közakarattal megváltoztatható. 

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem egy forradalommentes megoldás. 15 Eu tagállam értelmisége dolgozta ki alapos közgazdasági számításokra is kiterjedő figyelemmel. A bevezetése a tagállamok hatásköre és jól felfogott érdeke. A nagy tömegekben éhező lakosságtól nem várható el, hogy közgazdasági számításokra is tekintettel törölje el az irigység kultúráját... folytatjuk... 

Ha a polgári kormány nem lépi meg az FNA bevezetését, a szélsőséges politikai erők profitálhatnak: Friss látlelet a szegénységről!

Ajánlatos ezt az alapjövedelmet megmagyarázó cikket mindenkinek elolvasni és alaposan átgondolni, saját magával is megvitatni

2013. január 3., 12:41

Alapjövedelem  Előszó 

1. Az alapjövedelem kulturális változást, egy új típusú társadalmat feltételez, egyúttal a technikai civilizáció egyetlen lehetősége, már amennyiben az humánus kíván lenni. Elfogadásához természetszerűleg megértés szükséges. Gyökerei a középkorba nyúlnak, konkrétan a felvilágosodás fogalmazta meg először. A 20. században többféle módja került kidolgozásra. Werner Götz a dm (Drogerie Markt) alapítója, a GLS Bank (közösségi bank) felügyelő bizottságának tagja 2005-ben közzétett egy modellt (az alábbiakban ezt fogjuk követni és saját szempontok alapján kiegészíteni), ami bevezetésre kerülhetne, csupán a protestáns-kapitalista gondolkodásmódot kellene felváltani egy humánus kultúrával.

2. A kapitalizmus a kálvinizmus (református, baptista) szülötte, márpedig a kálvinizmus szerint Isten szuverén módon dönt örök sorsunkról, tetteinktől függetlenül. A kálvinista e tehetetlenségét a kényszeres neurózis tüneteivel kompenzálja: munkavégzés kényszer, teljesítményfokozás; világi sikere jelzi üdvözülését (Erich Fromm). Az angolszász kapitalizmussal szemben Nyugat-Európa szociáldemokrata és kereszténydemokrata gondolkodói létrehozták a szociális piacgazdaságot, a jóléti államot. A technikai fejlődés azonban a munkahelyek felszámolásával jár együtt, így egyre több adót kell egyre kevesebb dolgozónak megfizetnie, és eltartania az egyre több munkanélkülit. A jelenlegi rendszer működésképtelen, mindenképpen új világ vár ránk. A kérdés csak az, hogy a technika áldásából mindenki részesül majd, vagy csak egy zsarnoki réteg, mely megfizetett embereivel tartja rabságban a modern rabszolgák, a közmunkások tömegeit. 

3. A pénz önszaporító spekulációját meg kell szüntetni és oda kell irányítani, ahol szükség van rá. A jövedelem és a munka szétválasztása a tudatban az alapjövedelem bevezetésének előfeltétele. A feltétel nélküli alapjövedelem a pénz rabszolgaságának civilizációjából egy olyan új kultúrát teremtene, ahol a pénz mindenki számára demokratikus eszközzé válna a szabadsághoz.

Mi az alapjövedelem?

4. Ahhoz, hogy az ember élhessen, valamilyen jövedelemre van szüksége. A félreértés abból fakad, hogy az ember azt hiszi munkája biztosítja jövedelmét, és aki nem dolgozik annak nincs jövedelme. Ám aki él, annak van jövedelme, függetlenül attól, hogy van-e munkája. A legtöbb jövedelme azoknak van, akik nem dolgoznak, hanem tőkejövedelmükből élnek. Akinek nincs jövedelme az éhen hal. Ebből következik alaptételünk, mely szerint a jövedelem alapvető emberi jog. Az alapjövedelem olyan jövedelem, ami egy politikai közösség minden tagját feltétel nélkül megilleti.  

Jellemzői:

- Biztosítja a tisztes megélhetést.

- Az egyén törvényes joga.

- Rászorultság nélkül mindenkinek kifizetendő.

- Nincs munkavégzéshez kötve.

5. A kapitalizmus sikere a racionalizálás. A technikai fejlődésnek köszönhetően a gazdasági növekedés egyet jelent a kevesebb munkahellyel. Azért küzdöttünk, hogy a gépek elvégezzék az emberek helyett a munkát. Ma egyre kisebb mértékben van szükség az emberi munkára, mert mindent elvégeznek a gépek. A gépeknek nincs jövedelmük. Akiktől a gépek elvették a munkát (ami önmagában pozitív dolog), azoknak is szükségük és joguk van a megélhetéshez. A másik oldalról nézve: ma már a gépek végzik az ember munkáját. Az embernek alapvető joga van a jövedelemhez. A gépek ezt ma már megtermelik, csak oda kellene adni nekik. A gazdaság ugyanakkor csak vásárlóerő által tartható fenn. A gépek tulajdonosának tehát alapvető érdeke, hogy mindenki részesedjen jövedelemben. A kiutat egyre többen az alapjövedelemben látják. Európa balközép pártjai és több konzervatív párt, így a német CDU egy része is támogatja ezt az elgondolást. Az igazságos újraelosztás biztosítja az újabb hasznot; egymásra vagyunk utalva.

6. Az alapjövedelem nem a jelenlegi fizetéshez adódna hozzá, hanem annak egy részét képezné, önmagában is biztosítana egy nem magas, de normális megélhetési szintet. Ez az anyagi biztonság a szabadság garanciája, a munka kényszerétől való megszabadulás lehetősége. Másrészt a munkavállaló egyenrangú féllé válik a munkaadóval szemben, hiszen nincs rászorulva a munkabérre, nincs kiszolgáltatva neki, ugyanakkor a munkaadó éppen az alapjövedelem következtében jóval alacsonyabb munkabéreket fizethetne, és amint majd látjuk, a munkát terhelő adóktól is megszabadulna.

7. Az alapjövedelem kiváltja a segélyeket, szociális juttatásokat és az azt működtető bürokráciát; megszünteti a mélyszegénységet, stabilizálja a középosztályt, és biztonságossá teszi az öregkort. Megszünteti a szociális feszültségeket. Ebben a rendszerben mindenki maga döntheti el a munkához való viszonyát: ez a kulturális változás. Az új társadalmi rendben a szabadság gyakorlását kell megtanulni, az önállóságot. Ebben a kultúrában mindenki azt teheti, amit valójában szeretne. Gyerekeket nevelhet otthon, alkothat művészként, gondolkodóként, vagy társadalmi munkát végezhet karitatív alapon; megélhetése biztosítva van. Németországban 2001-ben a kifizetett munkateljesítmény 56 milliárd óra bérmunka, míg az ingyen elvégzett otthoni, társadalmi (civil) munkateljesítmény 96 milliárd óra volt.

8. Az alapjövedelem nem old meg semmit:

- Ha túl alacsony (jelenlegi viszonyok között nagyjából havi 300 ezer forintra gondoljunk, ami ténylegesen 150 ezret jelent; lásd 27. pont).

- Ha nincs egyéb szociális juttatás (ingyenes oktatás és egészségügyi ellátás).

- Ha bármilyen feltételhez kötik. 

9. A régi gondolkodással szakítani kell, azzal az ideológiával, hogy csak az érdemel táplálékot, aki fizetett munkát végez. Az alapjövedelmen alapuló kultúra kiiktatja a társadalomból ezt a téves, embertelen nézetet. Az egész technikai civilizáció arról szól, hogy az embert szabadítsa fel a nehéz fizikai munka alól. Most, hogy eljutottunk ide, és egyre több munkafázisban nincs szükség emberi közreműködésre, két út áll előttünk: egy rendi társadalom, ahol a népesség túlnyomó része jobbágysorban nyomorog, akiket diktatórikus erőszakszervek tartanak féken, vagy az alapjövedelem bevezetése. 

10. Az ember felszabadítása a kényszerű munka alól egyúttal azt is jelenti, hogy szabaddá tesszük az alkotó önkiteljesítő szabad munka számára. Az ember számára nem munka kell, hanem feladat, életcél. Ehhez pedig jövedelem, ami viszont feltétel nélkül jár neki mert ember, akinek joga van az élethez, a szabadsághoz, az önkiteljesítéshez.

11. Az emberiség olyan dolgokat fejlesztett ki, amik a munkahelyeket kiküszöbölik. A cégek nem a minél több bérezett munkahelyekben érdekeltek, hanem a megtakarításban, a gépesítésben. A  gazdaság feladata a szükségleteink kielégítése, és nem az, hogy munkát adjon. Azt ma már elvégzik a gépek.

12. Senkinek nincs joga ahhoz, hogy egy másik ember munkaerejét megvegye. A jog a munkához csak azt jelentheti, hogy jogunk van ahhoz a tevékenységhez, amit saját magunk akarunk megtenni. Ma az emberek többsége nincs megelégedve munkájával, csak kényszerből végzi azt. Ez fusztrációt okoz, ami óriási teher a társadalom számára. Másrészt sok embernek van ugyan munkája, de jövedelme mégsem elég a megélhetéshez. Nem a munkához, a jövedelemhez van jogunk. Ugyanakkor az emberek 90%-a válaszol úgy, hogy valamilyen formában akkor is dolgozna, ha lenne alapjövedelme. 

13. Az iskolák és az egyetemek azt célozzák, hogy a tanulók a bérmunka világában találják meg a helyüket, miközben mindenki tudja, hogy nincs elég ilyen hely. Munkahelyteremtés, mondják a politikusok, miközben tudjuk, hogy a technika mai színvonalán erre nincs lehetőség. A közmunkára sincs valójában szükség, ráadásul tartósítja a mélyszegénységet, ugyanakkor demoralizáló, személyiségromboló.

14. Az alapjövedelem a demokrácia kiteljesedése lehetne, hiszen az egzisztenciális biztonság társadalmában nem lehetne ígérgetésekkel hatalomra jutni és az ígéreteket nem betartani. Egészen más úgy felnőni, hogy tudom, a megélhetés soha nem lesz probléma számomra. (Mindig volt egy kiváltságos réteg, előjogai ma már kiterjeszthetők mindenkire.) Az élet értelme nem a gazdaság szolgálata.

15. Nagyon fontos belsőleg megérteni, hogy a munka nem azonos a jövedelmet adó tevékenységgel. Ma munkavégzés alatt a pénzszerzést, a megélhetés biztosítását értik. Azt a tevékenységet, ami nem hoz pénzt, legyen bármilyen értékes, nem tekintik munkának. Dolgozni ne a pénz miatt, a megélhetés miatt, hanem a társadalom érdekében vagy akár Isten nagyobb dicsőségére akarjunk. (Ez sem új, a kiváltságos réteg sajátja ma mindenkié lehet.) Tehát nem azért dolgozunk, hogy jövedelmünk legyen, hanem azért van jövedelmünk, hogy dolgozni tudjunk; a társadalom javára akár ingyen. Új kultúra, új gondolkodás. Azért nem teljesen új. Egykor a nemesség nem fizetett adót, birtokainak jövedelméből élt, viszont számtalan közfeladatot ellátott ingyen.

16. A demokráciában minden egyén politikailag szuverén. Az alapjövedelem demokratikus társadalmában minden egyén gazdaságilag is szuverén. A kommunizmus elnyomta az egyént, a liberális kapitalizmus magára hagyta. A feltétel nélküli alapjövedelem megalapozza, hogy az ember a munkában megtalálja önmagát, az individuum személyiségének megfelelő feladatát elláthassa. Az egyén így nincs kényszerítve, hogy alkalmazkodjon a gazdasághoz, hanem szabadon gazdagíthatja a társadalmat.

Történeti áttekintő

17. Az alapjövedelem csírái a kereszténységből származnak, gyökere megtalálható a középkori kolostorok életében. A zsidó-keresztény világnézet szerint a munka büntetés, ami eredendően nem volt az ember sajátja, tehát önmagában rossz dolog. Szent Pál megjegyzése (aki nem akar dolgozni az ne is egyen) a közelgő végítéletet várókkal kapcsolatos, másrészt a Katolikus Egyház Katekizmusa leszögezi, hogy az eledel minden munka ellenére Isten ajándéka (KEK, 2834). Ókeresztény iratokban olvasható, hogy aki nincs rászorulva a munkára, az többször tud a liturgiába bekapcsolódni. Minden kornak megvan a maga felvilágosodása, a középkornak a skolasztika volt. Legyünk képesek önállóan gondolkodni, a sémákból, a készen kapott tudásból kitörni és újat alkotni; ez volt Aquinói Szent Tamás tanítói célja. Kolduló rendi szerzetes volt, melynek tagjai a társadalom javára igen értékes munkát végeztek (tudósok és tanárok voltak), ingyen dolgoztak és adományokból (kvázi alapjövedelemből) éltek, mivel jövedelemtermelő gazdaságaik sem voltak, szemben a monasztikus rendekkel.

18. A politikusok védőszentje Morus Tamás (akit kivégeztek, mert szembe szállt az igazságtalan állammal) híres művében egy távoli szebb és jobb világról írt; Utópia. (U-toposz: a nem létező hely.) A mai értelemben vett alapjövedelem Thomas Paine munkásságára vezethető vissza, aki az emberi jogok első modern megfogalmazója, az USA egyik alapító atyja, az Amerikai Egyesült Államok elnevezés megalkotója. (Az emberi jogok első kidolgozója Francisco de Vitoria (+1546) katolikus tomista skolasztikus teológus és filozófus, domonkos szerzetes volt.)

19. Milton Friedman amerikai közgazdász az 1960-as években az alapjövedelemhez nagyon hasonlót javasolt: fizetési járulékot a rászorulóknak. Ez lett volna az úgynevezett "negatív fizetési adó". Az USA-ban bevezetése elő is volt készítve. Friedman liberális szociál-államának gyenge pontja a bérezett munkára való támaszkodás, márpedig ma éppen ebből van egyre kevesebb. Jeremy Rifkin 1995-ben The End of Work című munkájában azt valószínűsítette, hogy 2050-re a gazdaság működtetéséhez a felnőtt lakosság 5%-a is elégséges lesz. (1982 és 2002 között az USA acélgyártása 75 millió tonnáról 100 millió tonnára növekedett, miközben az ágazat munkaerő leépítése 75%-os volt, új munkahely kizárólag egyetemet végzettek számára létesült.) A technológiai fejlődés magával kell, hogy hozza a társadalmi változást, különben a társadalom széthullik. (Rifkin másik figyelemre méltó műve: The European Dream.)

Alapjövedelem és katolicizmus

20. "A munka van az emberért és nem az ember a munkáért." (KEK, 2428). A Katolikus Egyháznak a munkáról szóló tanításában az alapjövedelem lehetősége kétség kívül benne rejlik, annak teológiája minden további nélkül kibontható. A gyökerekről fentebb már szóltunk. XIII. Leó pápa (+1903) a technikát az ember munka alóli felszabadulásaként értelmezte, mint ami megfelel a Teremtő akaratának. A "Rerum novarum" kezdetű körlevelében (1891) leszögezi, hogy mindenkinek joga van élete fenntartásához szükséges anyagi javakhoz, majd hozzá teszi, ehhez a szegények csak bérmunka által juthatnak hozzá, vagyis a bérmunka nem az egyetlen megengedett formája a jövedelemnek, sőt negatív éle van a dolognak. Tanítása szerint a pénz jogos bírása természetes jog; a felhasználás tekintetében viszont közösnek tekintendő, értve ezalatt a felesleg átadásának kötelezettségét a szűkölködők számára (újraelosztás).

21. XXIII. János (+1963) "Mater et Magistra" kezdetű körlevelében (1961) így ír: "Az embernek a természetből eredő joga van magántulajdon birtoklására. (...) A természet pedig arra tanít, hogy az egyén előbbre való, mint a polgári társulás, olyannyira, hogy a polgári társulásnak egyenesen az egyénre, mint végső céljára kell irányulnia. Mármost hiába ismerjük el az egyén szabad cselekvési jogát, ha ez az egyén nem kapja meg egyúttal a lehetőséget is arra, hogy szabadon válassza meg és szabadon használja a fenti jog gyakorlásához szükséges eszközöket." (DS 3949)

22. XVI. Benedek pápa "Caritas in Veritate" kezdetű enciklikájában (2009) leszögezi, hogy a globalizálódó világban különösen is szükség van az igazságosságra és a közjóra. Meg kell adni az embernek azt, ami léte alapján megilleti. Az emberiséget elsősorban a közösség alkotta viszonyoknak kell irányítania, aminek legfőbb jellemzője az ingyenesség; a közjónak a valós szükségletekre kell irányulnia. Kulturális megújulást hirdet, a világ működését újra kell szabályozni. Az államok ma versengenek a külföldi tőke kegyeiért, ezért munkaalapú társadalomról beszélnek és olcsóvá teszik a munkát, leépítik a szociális hálót, mondván nem segélyekből, hanem munkából kell megélni, miközben súlyosan megsértik a népesség alapvető emberi jogait. Az ingyenesség elvének központi szerepet kell biztosítani.

Gyakorlati kivitelezés

23. Egy adott országban megteremtődő értékek összességét (nagyjából a felét, például 2005-ben Svájcban 36%-át, Svédországban 56%-át, Németországban 47%-át, Ausztriában 50%-át) az állam elvonja adók és járulékok formájában. Ebből finanszírozza az oktatást, egészségügyet, rendőrséget, szociális kiadásokat, közalkalmazottak bérét, stb. Az alapjövedelemmel ez az elvonás lényegében nem változna (50% lenne), tehát bevezetése nem kerülne pénzbe, megvalósítása csak elhatározás kérdése.

24. A szociális állam tarthatatlanságának oka, hogy a munkát adóztatja, ezzel saját forrását emészti fel. De milyen lenne az alapjövedelem társadalmának adórendszere? Minden adó megszűnne, így a személyi jövedelem adó, és minden munkát terhelő adó is, kizárólag egyetlen adónem létezne: az áfa. Mivel ennek önmagában kell pótolnia az összes többi adót és járulékot, mértéke 50% lenne. Bármit veszek, az ár felét az államnak adom, ezzel járulok hozzá a közösséghez, ebből kapom az alapvető jogon járó feltétel nélküli, munkavégzéshez nem kötött jövedelmem.

25. Mivel a munka nem lenne megadóztatva, megszűnne a feketemunka. Csökkenne a bürokrácia, nem lenne szükség többé adótanácsadókra, és megszűnne az adóbevallás is. Egyetlen veszély a feketekereskedelem, de azt mint egyetlen adócsalást, könnyű volna ellenőrizni. Az áfa fogyasztási adó. Termelni termelnek a gépek eleget, fogyasztani mindenki fogyaszt, tehát a nyugdíj és a munkanélküliség terhe megszűnne. A béradó problémája éppen az, hogy azt a gépek nem fizetik, mert nincs munkabérük, tehát nincs jövedelemadójuk sem. Ezért megoldhatatlan ma az inaktívak eltartása. Szükséges az átállás az alapjövedelemre, ha a társadalmi robbanást el akarjuk kerülni.

26. A kizárólagos fogyasztási adóval a gépek nemcsak a munkát, hanem az adóterheket is átvennék. Az importált termékekre rárakódna, de az exportot nem terhelné, az áfa csak a fogyasztáskor jelenik meg, tehát minden ország maga fizetné meg saját költségeit. Igazságos adó egy globalizált világban. A fogyasztási adót Heinrich von Brühl gróf 1754-ben alkalmazta először Drezdában. 200 évvel később egy hasonló adót vezettek be a Német Szövetségi Köztársaságban áfa néven. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltétele az áfa bevezetése. Mértéke jelenleg például Németországban 19%, Svájcban 7,6%, Svédországban 25%.

27. Tekintettel arra, hogy az egykulcsos adó igazságtalan, mert a szociális meggondolás hiányzik belőle, és az áfa esetén is mindenki, legyen az gazdag vagy szegény ugyanazt az adót fizeti, akkor tehát mitől igazságos az alapjövedelem rendszere? Lényegében az alapellátáshoz mindenki egy áfa-visszatérítést vehet igénybe: ez a visszatérítés maga az alapjövedelem! Ebből következik, hogy nem szabad feltételekhez kötni. Vegyünk egy példát: 1000 euró alapjövedelem esetén aki kizárólag az alapjövedelméből él, az a fogyasztáskor (mivel az áfa az ár fele) jövedelme felét visszafizeti az államnak, vagyis 500 euró adót fizet, tehát valójában 500 eurót kapott. A 2000 euró jövedelemmel rendelkezők lényegében nem kapnak és nem fizetnek semmit. Reálisan adót csak az fizet, aki az alapjövedelem duplájánál több jövedelemmel rendelkezik, ami például 3000 euró esetén 17%, 5000 euró esetén 30%. Az adó 50% után már nem emelkedik tovább, mivel ennyi az áfa mértéke, amint a kizárólag alapjövedelemből élők tekintetében éppen ezért ez -50%. Ez tehát a szociális komponens (progresszív, többkulcsos igazságos adózás).

28. Mivel az alapjövedelem belenő a bérbe, ezért az új rendszerben egy termék árának 1/3-a az értékteremtőké (adómentesen), 1/3-a az állami feladatok finanszírozását szolgálja, 1/3-a pedig mindenkié (közösség), ez fedezi az alapjövedelmet amit mindenki kap, tehát az értékteremtők ebből is részesülnek, viszont aki nem dolgozik, vagy ingyen akar dolgozni (például karitatív munka) az csak ezt kapja.

Befejezés

29. Az alapjövedelem nem légből kapott dolog, nem utópia, nem fantaszták elképzelése, fentebb láthattuk. Mindezt az is jelzi, hogy bevezetését támogatója a világ egyik legnagyobb bankja a UBS főközgazdásza is. Werner Götz a dm vezérigazgatója havi 2500 eurós alapjövedelemről beszél a mai németországi viszonyok között.

30. Az alapjövedelem egyszerű, igazságos és hatásos. Egyetlen akadálya a gondolkodásmód; az irigység kultúrája. A mai működésképtelen rendszer alternatívája az alapjövedelem társadalma, egy hosszú idő alatt alaposan átgondolt, forradalom nélküli társadalmi változás útja. Nem adomány, alapvető jog; a közösségi érzés megvalósulása, méghozzá úgy, hogy élni hagyja az egyént. Az ingyenesség kultúrája

Választások 2014 - Lakossági szemmel

Az állam felruházása jogosultságokkal nem a tőke és a gazdasági uralom, hanem a nagy tömegek, a lakosság privilégiuma, joga és kötelezettsége

A magyar lakosság felismerte 2010-ben, hogy az alapvető társadalmi antagonizmus nem a kormányzás szintjén van. A megoldást tehát nem az államtól való eltávolodásban látta, amikor a kétharmados döntését meghozta. 

A helyes irány továbbra is az állam megerősítése a jogaiban! Az állam a társadalmi átalakulás élére állhat, amennyiben él a nagy tömegek még megmaradt bizalmával.

A gazdasági antagonizmus az, amely ellen az államnak és a lakosságnak egymással együttműködve kell fellépnie. 

Az állam dönthet úgy, hogy az egészséges társadalmi változások élére áll és a forradalom nélküli utat, az Alapjövedelem bevezetését mérföldkőnek tekinti miután már bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus egyre kevésbé képes megfelelni a polgári demokrácia alapvető normáinak

A mai kapitalizmus egyik tetten ért anomáliája

Ismét népnyúzásból gazdagodnak NO BRAVO!

Épül a "munkaalapú" rabszolgaság az FNA helyett!

http://www.nagygeneracio.hu/Friss_latlelet_a_szegenysegrol

ADD A VÉLEMÉNYED! El ne hidd, hogy csak egy kis pont vagy a világban!

A lakosság sokat tehet az érdekei érvényesítésére! Ez az a honlap, ahol aktuálisan közzétesszük a legfontosabb európai polgári kezdeményezéseket és törvénykezési eljárások előkészületeit, hogy a jövőben minden magyar állampolgár élhessen a demokratikus jogaival és kinyilváníthassa a véleményét! 

ITT írhatod alá a szupermarketek beszállítóit megvédeni hivatott levelet szeptember 5.-ig!

 

 

 

Nálunk az irigység kultúrája már devianciának minősül!

A Yagooft többnyelvű szociális hálón a mikroközösségek (te és a barátaid) egymással kommunikálnak, kereskednek, egymást védik és az emberiséghez kapcsolódva egy idő után önállóvá, önellátóvá válnak! 

Az 50 Dollar Deal program egyfajta mód arra, hogy nagy tömegek anyagilag megerősödjenek! Természetesen ingyenes felhasználóként is jól jársz, mert örökös online nyelvtanuló rendszer költözik az otthonodba a többi ingyenes szolgáltatásról már nem is beszélve!

Globális célunk az emberiség fizetőképességének növelésével lendületbe hozni a termelést, működésbe hozni az országok gazdaságát! 
Itt találod a mikroközösségeink meghívó linkjét. Természetesen a regisztrációt követően a te mikroközösséged meghívó linkje is felkerül a facebook oldalunkra. http://www.facebook.com/YagooftCulturalcreatives

 

 

Menüpontok