Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Feltétel Nélküli Alapjövedelem - FNA

Bízni kell az emberekben!

Ebből finanszírozzuk az FNA bevezetését!

Alapjövedelem – aláírásgyűjtés már 27 országban

A kezdeményezés részletei és aláírási lehetőség: itt.

Jelenleg már mind a 27 uniós tagországban folyik lakossági kezdeményezéssel az aláírásgyűjtés. Az irigység kultúrája a profitéhe tőke évszázados agyszüleménye és közakarattal megváltoztatható társadalmi norma! Az aláírásgyüjtés helyzetéről itt tájékozódhat.

 

Magyarországon a hivatalos sajtóban meg sem említették az aláírásgyűjtés elindulását!

Pedig az FNA mindössze az államháztartásban jelenleg is rendelkezésre álló pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosításáról szól a fenntartható fejlődés jegyében

Lakossági feladat, hogy mindenkihez eljusson a kezdeményezés híre!


 einstein.jpg

   

GYAKRAN  ISMÉTELT  KÉRDÉSEK

1. Mi a Feltétel Nélküli Alapjövedelem - FNA? 
2. Miért van szükség az FNA bevezetésére? 
3. Mit biztosít az FNA? 
4. Milyen előnyökkel jár, az FNA bevezetése? 
5. Mi a munka? 
6. Mit jelent az FNA a munkavállaló szempontjából? 
7. A munkaadó helyzete hogyan változik az FNA bevezetésével? 
8. Ki dolgozna még? 
9. Az FNA egy szociális segély? 
10. Problémás az FNA bevezetése? 
11. Finanszírozható az Alapjövedelem? 
12. Hogyan lehet az FNA-t finanszírozni? 
13. Milyen magas legyen az FNA összege? 
14. Milyen magas összeg lehetne ma az FNA/fő Magyarországon(2012)? 
15. Az Alapjövedelem egy modern szocializmus? 
16. Mit jelent az Alapjövedelem bevezetése a fenntarthatóság szempontjából? 
17. Léteznek-e már  külföldi  FNA  programok,  tervek,  javaslatok? 
18. Milyen  magyar származású  FNA- úttörőket ismerünk?
                                    

ÍME A VÁLASZOK a fenti kérdésekre *************** 


1. Mi a Feltétel Nélküli Alapjövedelem - FNA? Az FNA egy univerzális szociális emberi jog, mely alanyi jogon garantálja a jövedelmet egy adott politikai közösségben. Nem kötődik munkához, jogosultsági vizsgálathoz, kényszermunkához.

 

2. Miért van szükség az FNA bevezetésére? A technika fejlődése mára megteremtette azt a helyzetet, hogy elegendő termék és szolgáltatás áll az  emberiség rendelkezésére A technika fejlődése által egyre kevesebb embernek jut munka. Ez nem is lenne probléma, ha  -a mai szemlélet alapján-  nem a munka, hanem az ember állna a társadalmi középpontban

  • a munka automatizálása folyamatos, így az emberi munkaerő racionalizálása is folyamatos lesz

  • a kényszermunka megszüntetése

  • a látszat munkák megszüntetése

  • az emberi méltóság helyreállítása

  • a munkanélküliség megszüntetése

  • a munka humánussá tétele

  • az egyéni képességek kibontakoztatása

  • az emberek motiváltabbak lesznek

 

3. Mit biztosít az FNA?

Az FNA négy alapelemet foglal magában:
 a. biztosítja a megélhetést 
 b. biztosítja a  társadalmi életben való részvételt
 c.  minden polgár születésétől haláláig jogosult az FNA-ra
 d. nincs munkakényszer, vagy más teljesítmény-kötelezettség

 

4. Milyen előnyökkel jár, az FNA bevezetése ?

  • csökken a létbizonytalanság, akár teljesen meg is szűnhet

  • nincs egzisztenciális félelem

  • kiszámíthatóbb élet

  • serken a vásárlás, növekszik a gazdaság

  • ha a mikro-gazdaság hatékonyabban működik, akkor a makro-gazdaság is profitál ebből

  • csökken az állami bürokrácia

 

5. Mi a munka?

Munka szláv eredetű szó, jelentése: kín, gyötrelem, szenvedés, erőfeszítés, vesződség.
 http://hu.wikipedia.org/wiki/Munka_(k%C3%B6zgazdas%C3%A1g 

A munka értékteremtés, minden értékteremtés tulajdonképpen ellenérték-teremtés. Az úgynevezett adni-kapni elv. Minden egyes individuum részt vesz az értékképződésben. 
Minden munka arra törekszik, hogy minél több legyen az ellenértéke (Ld.: Méray-Horváth Károly 1912)

 

6. Mit jelent az FNA a munkavállaló szempontjából?

  • egyenlő szemmagasságba kerül a munkaadójával

  • szabadon dönthet a munkahelyről

  • nincs kiszolgáltatott viszonyban munkaadójával

  • kényszermunkát éhbérért nem vállal

  • a munkavállaló másképp teljesít: kreatív, motivált

  • több rizikót vállal a jövedelem biztonsága miatt

  • felelősségteljes, ésszerű munkára képes

 

7. A munkaadó helyzete hogyan változik az FNA bevezetésével?

  • bár magasabb költséget jelenthet a munkaerő, de a teljesítmény magasabb az új munkamorál által

  • a munkaadó kreatív, motivált, felelősségteljes dolgozókat kap

  • értelmes munkában érdekelt

  • azokat a munkákat/tevékenységeket, amelyek nem elég vonzóak, akkor azzá kell tenni - vagy anyagilag, vagy a munka folyamata által

 

8. Ki dolgozna még?

Néhány kivétellel, mindenki, aki most is dolgozik bérért. Azok a polgárok pedig, akik eddig is dolgoztak fizetség nélkül, ezután még inkább tevékenyek lesznek.
Az érték-teremtés egy emberi ösztön! De akár biológiai szinten is említhetjük, merthogy az emberi sejtek, folyamatosan dolgoznak szervezetünkben. (Ld. anyagcsere, emésztés, stb.)
Munka nélkül az ember, nem tud létezni. Minden ember, már ösztönösen végez valami munkát.

 

9. Az FNA egy szociális segély?

Nem. Az FNA alanyi jogon, jogosultsági vizsgálat nélküli jövedelem.
Az FNA egy olyan bevételt jelent, ami különbözik a jelenlegi szociális rendszer juttatásaitól.
Mégis, a munkanélküliségből eredő problémák megoldásainak nehézségei vezérlik az FNA támogatóit.

 

10. Problémás az FNA bevezetése?

  • nem, sőt nagymértékben leegyszerűsíti a bürokratikus folyamatokat

11. Finanszírozható az Alapjövedelem?

Az FNA több adóból finanszírozott szociális transzferköltséget váltana ki (pl. munkanélküli segély, GYES, GYED, özvegyi, nagycsaládos, stb.)
Az, hogy milyen költség, hogyan épül be az FNA-ba, az a konkrét modelltől függ.

 

12. Hogyan lehet az FNA-t finanszírozni?

  • Külföldön, pl. Németországban és Svájcban, többféle FNA-modell került kidolgozásra.

  • Magyarországon kidolgozott tervekről a mai napig még  nincs tudomásunk, bár minden lehetséges. Az általunk szorgalmazott TERV-MALAP (Magyar Alap) kidolgozása azonban már folyamatban van.

  • Más tervek megjelenése is üdvözölendő lenne.

 

13. Milyen magas legyen az FNA összege?

  • Az Alapjövedelemnek magasabbnak kell lennie, mint a mostani segélyek összege. Hiszen azok csak a  túléléshez elegendőek (és az ember elsősorban szociális lény).

  • Az Alapjövedelem összegének biztosítania kell a polgár „egzisztenciáját”. Lehetővé tenni a társadalmi részvételt, rá szorultsági vizsgálat nélkül.

 

14. Milyen magas összeg lehetne ma az FNA/fő Magyarországon (2012)?

A mai magas költségeket figyelembe véve a 120.000.- Ft Alapjövedelem lenne reális személyenként.  Bővebben majd a készülő TERV-MALAP-ban  lesz olvasható.

 

15. Az Alapjövedelem egy modern szocializmus?

Nem. Az Alapjövedelem nem idézi fel a kommunizmust vagy szocializmust, mert a szocializmus mindig a munkakötelezettségen alapszik, az Alapjövedelem pedig nem kötelez munkára, feltétel nélküli juttatás.
Az Alapjövedelmen felül mindenki annyival több jövedelmet szerezhetne (munkából), amennyivel   több jövedelemre van igénye. Inkább egy szintézis a modern szocializmus és a modern kapitalizmus között. ( akár úgy is mondhatjuk, hogy sikeres ötvözete a kettőnek)

 

16. Mit jelent az Alapjövedelem bevezetése a fenntarthatóság szempontjából?

  • Leginkább szociális, gazdasági és ökológiai fenntarthatóságról beszélhetünk. AzAlapjövedelem  igyekszik mindhárom fenntarthatósági kritériumnak valami módon megfelelni.

  • Az Alapjövedelem kedvező feltételeket teremt elsősorban a kevés pénzzel rendelkező embereknek, s így jó hatással lesz a nemzetgazdaság egészére. Tehát gazdasági fellendülést fog hozni a közjó támogatása által.

 

17. Léteznek-e már  külföldi  FNA  programok,  tervek,  javaslatok?

Néhány példa:   http://www.globalincome.org/Deutsch/BGE-weltweit.html

  • 2011 szeptemberében bekerült a berlini Parlamentbe a német Kalózpárt. Egyik választási pontjuk a(z) FNA volt. Mára már több német tartományban sikeresen szerepeltek a Kalózok. A(z) FNA témája,  napi szinten szerepel a német média minden területén.

  • Svájcban nagyon erősen tör előre a(z) FNA igénye. Napi szintű téma a svájci médiában.

  • Kisérleti project BIC (Basic Income Grant/BIG) támogatással namíbiai Otjivero (2010)

  •  Brazilia elkötelezte magát a(z) FNA mellett és 2022 - tól bevezetik. Fokozatosan és lépcsőzetesen már folyamatban van úgy, hogy az úgymond legszegényebb réteg már valamiféle  „elő-FNA”-et kap.

 

18. Milyen  magyar (származású)  FNA- úttörőket ismerünk?

Az alábbiakban ismertetünk néhányat:

                                             * * * * * * * * * * *
(összeállítva: 2012.május 31.én a(z) FNA-Munkacsoport által) 
http://www.alapjovedelem.org/    
https://www.facebook.com/groups/fna.hu/

 

A fentiek értelmében a munkaközpontú társadalmat  emberközpontú társadalommá kell átalakítanunk.
 „ Az ember nem attól szabad, hogy azt csinál amit akar, hanem, hogy nem kell azt tennie, amit nem akar ” Jean-Jacques Rousseau

Kapcsolat:
Első Magyar Egyesület a Feltétel Nélküli Alapjövedelemért 

E-mail: alapjovedelem@alapjovedelem.org

https://www.facebook.com/FNA.hu
http://alapjovedelem.org/      

http://alapjovedelem.hu/

 

Az államot jogosítványokkal felruházó állampolgárok elvárása, hogy megjelenjen a gazdaságban és a termelésben a nagy tömegek fizetőképessége.

Ez pedig olyan módon történjen amivel eltörölhető a korrupció, a költséges állam fenntartása és minden társadalmi probléma. Az FNA ilyen megoldás. 

A közpénzekből a garantált Alapjövedelemre is telne!

Mi a Feltétel Nélküli Alapjövedelem? Mi az FNA?

Lesz-e Magyarországon garantált Alapjövedelem?

Miként is álljunk hozzá az ALAPJÖVEDELEM kérdéshez

Mi az ALAPJÖVEDELEM?

FNA - Gyakran Ismételt 

nol.hu - Garantált jövedelem mindenkinek?

Európai polgári kezdeményezés SZÁMLÁLÓ

Európai polgári kezdeményezés ITT ÍRD ALÁ

Ha a polgári kormány nem lépi meg az FNA bevezetését, a szélsőséges politikai erők profitálhatnak: Friss látlelet a szegénységről! 

Négymillióan élnek szegénységben - KSH adat 2013.07.13.

A szegénység nem deviancia. Deviancia az, ha erre a statisztikai adatra a lakosság még jobban élő, ma még nem éhező 50 százaléka nem kapja fel a fejét és nem kezd el józan ésszel gondolkozni, például az FNA bevezetésében rejlő megoldási lehetőségekről. Az igazi baj majd akkor fenyegeti ugyanis a társadalmat, ha a már éhezők hívják fel a megoldási javaslataikra a figyelmet.... Az FNA egy tisztességes és humánus gondolat! A 15 Eu tagállam civil lakosságának, az értelmiséghez tartozóknak a fejében fogalmazódott meg.... Az éhezők nem hiszem, hogy ennyire humánusak tudnának lenni az elnyomóikkal szemben....

 

Ajánlatos ezt az alapjövedelmet megmagyarázó cikket mindenkinek elolvasni és megérteni!

2013. január 3., 12:41

Alapjövedelem  Előszó 

"1. Az alapjövedelem kulturális változást, egy új típusú társadalmat feltételez, egyúttal a technikai civilizáció egyetlen lehetősége, már amennyiben az humánus kíván lenni. Elfogadásához természetszerűleg megértés szükséges. Gyökerei a középkorba nyúlnak, konkrétan a felvilágosodás fogalmazta meg először. A 20. században többféle módja került kidolgozásra. Werner Götz a dm (Drogerie Markt) alapítója, a GLS Bank (közösségi bank) felügyelő bizottságának tagja 2005-ben közzétett egy modellt (az alábbiakban ezt fogjuk követni és saját szempontok alapján kiegészíteni), ami bevezetésre kerülhetne, csupán a protestáns-kapitalista gondolkodásmódot kellene felváltani egy humánus kultúrával.

2. A kapitalizmus a kálvinizmus (református, baptista) szülötte, márpedig a kálvinizmus szerint Isten szuverén módon dönt örök sorsunkról, tetteinktől függetlenül. A kálvinista e tehetetlenségét a kényszeres neurózis tüneteivel kompenzálja: munkavégzés kényszer, teljesítményfokozás; világi sikere jelzi üdvözülését (Erich Fromm). Az angolszász kapitalizmussal szemben Nyugat-Európa szociáldemokrata és kereszténydemokrata gondolkodói létrehozták a szociális piacgazdaságot, a jóléti államot. A technikai fejlődés azonban a munkahelyek felszámolásával jár együtt, így egyre több adót kell egyre kevesebb dolgozónak megfizetnie, és eltartania az egyre több munkanélkülit. A jelenlegi rendszer működésképtelen, mindenképpen új világ vár ránk. A kérdés csak az, hogy a technika áldásából mindenki részesül majd, vagy csak egy zsarnoki réteg, mely megfizetett embereivel tartja rabságban a modern rabszolgák, a közmunkások tömegeit. 

3. A pénz önszaporító spekulációját meg kell szüntetni és oda kell irányítani, ahol szükség van rá. A jövedelem és a munka szétválasztása a tudatban az alapjövedelem bevezetésének előfeltétele. A feltétel nélküli alapjövedelem a pénz rabszolgaságának civilizációjából egy olyan új kultúrát teremtene, ahol a pénz mindenki számára demokratikus eszközzé válna a szabadsághoz.

Mi az alapjövedelem?

4. Ahhoz, hogy az ember élhessen, valamilyen jövedelemre van szüksége. A félreértés abból fakad, hogy az ember azt hiszi munkája biztosítja jövedelmét, és aki nem dolgozik annak nincs jövedelme. Ám aki él, annak van jövedelme, függetlenül attól, hogy van-e munkája. A legtöbb jövedelme azoknak van, akik nem dolgoznak, hanem tőkejövedelmükből élnek. Akinek nincs jövedelme az éhen hal. Ebből következik alaptételünk, mely szerint a jövedelem alapvető emberi jog. Az alapjövedelem olyan jövedelem, ami egy politikai közösség minden tagját feltétel nélkül megilleti.  

Jellemzői:

- Biztosítja a tisztes megélhetést.

- Az egyén törvényes joga.

- Rászorultság nélkül mindenkinek kifizetendő.

- Nincs munkavégzéshez kötve.

5. A kapitalizmus sikere a racionalizálás. A technikai fejlődésnek köszönhetően a gazdasági növekedés egyet jelent a kevesebb munkahellyel. Azért küzdöttünk, hogy a gépek elvégezzék az emberek helyett a munkát. Ma egyre kisebb mértékben van szükség az emberi munkára, mert mindent elvégeznek a gépek. A gépeknek nincs jövedelmük. Akiktől a gépek elvették a munkát (ami önmagában pozitív dolog), azoknak is szükségük és joguk van a megélhetéshez. A másik oldalról nézve: ma már a gépek végzik az ember munkáját. Az embernek alapvető joga van a jövedelemhez. A gépek ezt ma már megtermelik, csak oda kellene adni nekik. A gazdaság ugyanakkor csak vásárlóerő által tartható fenn. A gépek tulajdonosának tehát alapvető érdeke, hogy mindenki részesedjen jövedelemben. A kiutat egyre többen az alapjövedelemben látják. Európa balközép pártjai és több konzervatív párt, így a német CDU egy része is támogatja ezt az elgondolást. Az igazságos újraelosztás biztosítja az újabb hasznot; egymásra vagyunk utalva.

6. Az alapjövedelem nem a jelenlegi fizetéshez adódna hozzá, hanem annak egy részét képezné, önmagában is biztosítana egy nem magas, de normális megélhetési szintet. Ez az anyagi biztonság a szabadság garanciája, a munka kényszerétől való megszabadulás lehetősége. Másrészt a munkavállaló egyenrangú féllé válik a munkaadóval szemben, hiszen nincs rászorulva a munkabérre, nincs kiszolgáltatva neki, ugyanakkor a munkaadó éppen az alapjövedelem következtében jóval alacsonyabb munkabéreket fizethetne, és amint majd látjuk, a munkát terhelő adóktól is megszabadulna.

7. Az alapjövedelem kiváltja a segélyeket, szociális juttatásokat és az azt működtető bürokráciát; megszünteti a mélyszegénységet, stabilizálja a középosztályt, és biztonságossá teszi az öregkort. Megszünteti a szociális feszültségeket. Ebben a rendszerben mindenki maga döntheti el a munkához való viszonyát: ez a kulturális változás. Az új társadalmi rendben a szabadság gyakorlását kell megtanulni, az önállóságot. Ebben a kultúrában mindenki azt teheti, amit valójában szeretne. Gyerekeket nevelhet otthon, alkothat művészként, gondolkodóként, vagy társadalmi munkát végezhet karitatív alapon; megélhetése biztosítva van. Németországban 2001-ben a kifizetett munkateljesítmény 56 milliárd óra bérmunka, míg az ingyen elvégzett otthoni, társadalmi (civil) munkateljesítmény 96 milliárd óra volt.

8. Az alapjövedelem nem old meg semmit:

- Ha túl alacsony (jelenlegi viszonyok között nagyjából havi 300 ezer forintra gondoljunk, ami ténylegesen 150 ezret jelent; lásd 27. pont).

- Ha nincs egyéb szociális juttatás (ingyenes oktatás és egészségügyi ellátás).

- Ha bármilyen feltételhez kötik. 

9. A régi gondolkodással szakítani kell, azzal az ideológiával, hogy csak az érdemel táplálékot, aki fizetett munkát végez. Az alapjövedelmen alapuló kultúra kiiktatja a társadalomból ezt a téves, embertelen nézetet. Az egész technikai civilizáció arról szól, hogy az embert szabadítsa fel a nehéz fizikai munka alól. Most, hogy eljutottunk ide, és egyre több munkafázisban nincs szükség emberi közreműködésre, két út áll előttünk: egy rendi társadalom, ahol a népesség túlnyomó része jobbágysorban nyomorog, akiket diktatórikus erőszakszervek tartanak féken, vagy az alapjövedelem bevezetése. 

10. Az ember felszabadítása a kényszerű munka alól egyúttal azt is jelenti, hogy szabaddá tesszük az alkotó önkiteljesítő szabad munka számára. Az ember számára nem munka kell, hanem feladat, életcél. Ehhez pedig jövedelem, ami viszont feltétel nélkül jár neki mert ember, akinek joga van az élethez, a szabadsághoz, az önkiteljesítéshez.

11. Az emberiség olyan dolgokat fejlesztett ki, amik a munkahelyeket kiküszöbölik. A cégek nem a minél több bérezett munkahelyekben érdekeltek, hanem a megtakarításban, a gépesítésben. A  gazdaság feladata a szükségleteink kielégítése, és nem az, hogy munkát adjon. Azt ma már elvégzik a gépek.

12. Senkinek nincs joga ahhoz, hogy egy másik ember munkaerejét megvegye. A jog a munkához csak azt jelentheti, hogy jogunk van ahhoz a tevékenységhez, amit saját magunk akarunk megtenni. Ma az emberek többsége nincs megelégedve munkájával, csak kényszerből végzi azt. Ez fusztrációt okoz, ami óriási teher a társadalom számára. Másrészt sok embernek van ugyan munkája, de jövedelme mégsem elég a megélhetéshez. Nem a munkához, a jövedelemhez van jogunk. Ugyanakkor az emberek 90%-a válaszol úgy, hogy valamilyen formában akkor is dolgozna, ha lenne alapjövedelme. 

13. Az iskolák és az egyetemek azt célozzák, hogy a tanulók a bérmunka világában találják meg a helyüket, miközben mindenki tudja, hogy nincs elég ilyen hely. Munkahelyteremtés, mondják a politikusok, miközben tudjuk, hogy a technika mai színvonalán erre nincs lehetőség. A közmunkára sincs valójában szükség, ráadásul tartósítja a mélyszegénységet, ugyanakkor demoralizáló, személyiségromboló.

14. Az alapjövedelem a demokrácia kiteljesedése lehetne, hiszen az egzisztenciális biztonság társadalmában nem lehetne ígérgetésekkel hatalomra jutni és az ígéreteket nem betartani. Egészen más úgy felnőni, hogy tudom, a megélhetés soha nem lesz probléma számomra. (Mindig volt egy kiváltságos réteg, előjogai ma már kiterjeszthetők mindenkire.) Az élet értelme nem a gazdaság szolgálata.

15. Nagyon fontos belsőleg megérteni, hogy a munka nem azonos a jövedelmet adó tevékenységgel. Ma munkavégzés alatt a pénzszerzést, a megélhetés biztosítását értik. Azt a tevékenységet, ami nem hoz pénzt, legyen bármilyen értékes, nem tekintik munkának. Dolgozni ne a pénz miatt, a megélhetés miatt, hanem a társadalom érdekében vagy akár Isten nagyobb dicsőségére akarjunk. (Ez sem új, a kiváltságos réteg sajátja ma mindenkié lehet.) Tehát nem azért dolgozunk, hogy jövedelmünk legyen, hanem azért van jövedelmünk, hogy dolgozni tudjunk; a társadalom javára akár ingyen. Új kultúra, új gondolkodás. Azért nem teljesen új. Egykor a nemesség nem fizetett adót, birtokainak jövedelméből élt, viszont számtalan közfeladatot ellátott ingyen.

16. A demokráciában minden egyén politikailag szuverén. Az alapjövedelem demokratikus társadalmában minden egyén gazdaságilag is szuverén. A kommunizmus elnyomta az egyént, a liberális kapitalizmus magára hagyta. A feltétel nélküli alapjövedelem megalapozza, hogy az ember a munkában megtalálja önmagát, az individuum személyiségének megfelelő feladatát elláthassa. Az egyén így nincs kényszerítve, hogy alkalmazkodjon a gazdasághoz, hanem szabadon gazdagíthatja a társadalmat.

Történeti áttekintő

17. Az alapjövedelem csírái a kereszténységből származnak, gyökere megtalálható a középkori kolostorok életében. A zsidó-keresztény világnézet szerint a munka büntetés, ami eredendően nem volt az ember sajátja, tehát önmagában rossz dolog. Szent Pál megjegyzése (aki nem akar dolgozni az ne is egyen) a közelgő végítéletet várókkal kapcsolatos, másrészt a Katolikus Egyház Katekizmusa leszögezi, hogy az eledel minden munka ellenére Isten ajándéka (KEK, 2834). Ókeresztény iratokban olvasható, hogy aki nincs rászorulva a munkára, az többször tud a liturgiába bekapcsolódni. Minden kornak megvan a maga felvilágosodása, a középkornak a skolasztika volt. Legyünk képesek önállóan gondolkodni, a sémákból, a készen kapott tudásból kitörni és újat alkotni; ez volt Aquinói Szent Tamás tanítói célja. Kolduló rendi szerzetes volt, melynek tagjai a társadalom javára igen értékes munkát végeztek (tudósok és tanárok voltak), ingyen dolgoztak és adományokból (kvázi alapjövedelemből) éltek, mivel jövedelemtermelő gazdaságaik sem voltak, szemben a monasztikus rendekkel.

18. A politikusok védőszentje Morus Tamás (akit kivégeztek, mert szembe szállt az igazságtalan állammal) híres művében egy távoli szebb és jobb világról írt; Utópia. (U-toposz: a nem létező hely.) A mai értelemben vett alapjövedelem Thomas Paine munkásságára vezethető vissza, aki az emberi jogok első modern megfogalmazója, az USA egyik alapító atyja, az Amerikai Egyesült Államok elnevezés megalkotója. (Az emberi jogok első kidolgozója Francisco de Vitoria (+1546) katolikus tomista skolasztikus teológus és filozófus, domonkos szerzetes volt.)

19. Milton Friedman amerikai közgazdász az 1960-as években az alapjövedelemhez nagyon hasonlót javasolt: fizetési járulékot a rászorulóknak. Ez lett volna az úgynevezett "negatív fizetési adó". Az USA-ban bevezetése elő is volt készítve. Friedman liberális szociál-államának gyenge pontja a bérezett munkára való támaszkodás, márpedig ma éppen ebből van egyre kevesebb. Jeremy Rifkin 1995-ben The End of Work című munkájában azt valószínűsítette, hogy 2050-re a gazdaság működtetéséhez a felnőtt lakosság 5%-a is elégséges lesz. (1982 és 2002 között az USA acélgyártása 75 millió tonnáról 100 millió tonnára növekedett, miközben az ágazat munkaerő leépítése 75%-os volt, új munkahely kizárólag egyetemet végzettek számára létesült.) A technológiai fejlődés magával kell, hogy hozza a társadalmi változást, különben a társadalom széthullik. (Rifkin másik figyelemre méltó műve: The European Dream.)

Alapjövedelem és katolicizmus

20. "A munka van az emberért és nem az ember a munkáért." (KEK, 2428). A Katolikus Egyháznak a munkáról szóló tanításában az alapjövedelem lehetősége kétség kívül benne rejlik, annak teológiája minden további nélkül kibontható. A gyökerekről fentebb már szóltunk. XIII. Leó pápa (+1903) a technikát az ember munka alóli felszabadulásaként értelmezte, mint ami megfelel a Teremtő akaratának. A "Rerum novarum" kezdetű körlevelében (1891) leszögezi, hogy mindenkinek joga van élete fenntartásához szükséges anyagi javakhoz, majd hozzá teszi, ehhez a szegények csak bérmunka által juthatnak hozzá, vagyis a bérmunka nem az egyetlen megengedett formája a jövedelemnek, sőt negatív éle van a dolognak. Tanítása szerint a pénz jogos bírása természetes jog; a felhasználás tekintetében viszont közösnek tekintendő, értve ezalatt a felesleg átadásának kötelezettségét a szűkölködők számára (újraelosztás).

21. XXIII. János (+1963) "Mater et Magistra" kezdetű körlevelében (1961) így ír: "Az embernek a természetből eredő joga van magántulajdon birtoklására. (...) A természet pedig arra tanít, hogy az egyén előbbre való, mint a polgári társulás, olyannyira, hogy a polgári társulásnak egyenesen az egyénre, mint végső céljára kell irányulnia. Mármost hiába ismerjük el az egyén szabad cselekvési jogát, ha ez az egyén nem kapja meg egyúttal a lehetőséget is arra, hogy szabadon válassza meg és szabadon használja a fenti jog gyakorlásához szükséges eszközöket." (DS 3949)

22. XVI. Benedek pápa "Caritas in Veritate" kezdetű enciklikájában (2009) leszögezi, hogy a globalizálódó világban különösen is szükség van az igazságosságra és a közjóra. Meg kell adni az embernek azt, ami léte alapján megilleti. Az emberiséget elsősorban a közösség alkotta viszonyoknak kell irányítania, aminek legfőbb jellemzője az ingyenesség; a közjónak a valós szükségletekre kell irányulnia. Kulturális megújulást hirdet, a világ működését újra kell szabályozni. Az államok ma versengenek a külföldi tőke kegyeiért, ezért munkaalapú társadalomról beszélnek és olcsóvá teszik a munkát, leépítik a szociális hálót, mondván nem segélyekből, hanem munkából kell megélni, miközben súlyosan megsértik a népesség alapvető emberi jogait. Az ingyenesség elvének központi szerepet kell biztosítani.

Gyakorlati kivitelezés

23. Egy adott országban megteremtődő értékek összességét (nagyjából a felét, például 2005-ben Svájcban 36%-át, Svédországban 56%-át, Németországban 47%-át, Ausztriában 50%-át) az állam elvonja adók és járulékok formájában. Ebből finanszírozza az oktatást, egészségügyet, rendőrséget, szociális kiadásokat, közalkalmazottak bérét, stb. Az alapjövedelemmel ez az elvonás lényegében nem változna (50% lenne), tehát bevezetése nem kerülne pénzbe, megvalósítása csak elhatározás kérdése.

24. A szociális állam tarthatatlanságának oka, hogy a munkát adóztatja, ezzel saját forrását emészti fel. De milyen lenne az alapjövedelem társadalmának adórendszere? Minden adó megszűnne, így a személyi jövedelem adó, és minden munkát terhelő adó is, kizárólag egyetlen adónem létezne: az áfa. Mivel ennek önmagában kell pótolnia az összes többi adót és járulékot, mértéke 50% lenne. Bármit veszek, az ár felét az államnak adom, ezzel járulok hozzá a közösséghez, ebből kapom az alapvető jogon járó feltétel nélküli, munkavégzéshez nem kötött jövedelmem.

25. Mivel a munka nem lenne megadóztatva, megszűnne a feketemunka. Csökkenne a bürokrácia, nem lenne szükség többé adótanácsadókra, és megszűnne az adóbevallás is. Egyetlen veszély a feketekereskedelem, de azt mint egyetlen adócsalást, könnyű volna ellenőrizni. Az áfa fogyasztási adó. Termelni termelnek a gépek eleget, fogyasztani mindenki fogyaszt, tehát a nyugdíj és a munkanélküliség terhe megszűnne. A béradó problémája éppen az, hogy azt a gépek nem fizetik, mert nincs munkabérük, tehát nincs jövedelemadójuk sem. Ezért megoldhatatlan ma az inaktívak eltartása. Szükséges az átállás az alapjövedelemre, ha a társadalmi robbanást el akarjuk kerülni.

26. A kizárólagos fogyasztási adóval a gépek nemcsak a munkát, hanem az adóterheket is átvennék. Az importált termékekre rárakódna, de az exportot nem terhelné, az áfa csak a fogyasztáskor jelenik meg, tehát minden ország maga fizetné meg saját költségeit. Igazságos adó egy globalizált világban. A fogyasztási adót Heinrich von Brühl gróf 1754-ben alkalmazta először Drezdában. 200 évvel később egy hasonló adót vezettek be a Német Szövetségi Köztársaságban áfa néven. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltétele az áfa bevezetése. Mértéke jelenleg például Németországban 19%, Svájcban 7,6%, Svédországban 25%.

27. Tekintettel arra, hogy az egykulcsos adó igazságtalan, mert a szociális meggondolás hiányzik belőle, és az áfa esetén is mindenki, legyen az gazdag vagy szegény ugyanazt az adót fizeti, akkor tehát mitől igazságos az alapjövedelem rendszere? Lényegében az alapellátáshoz mindenki egy áfa-visszatérítést vehet igénybe: ez a visszatérítés maga az alapjövedelem! Ebből következik, hogy nem szabad feltételekhez kötni. Vegyünk egy példát: 1000 euró alapjövedelem esetén aki kizárólag az alapjövedelméből él, az a fogyasztáskor (mivel az áfa az ár fele) jövedelme felét visszafizeti az államnak, vagyis 500 euró adót fizet, tehát valójában 500 eurót kapott. A 2000 euró jövedelemmel rendelkezők lényegében nem kapnak és nem fizetnek semmit. Reálisan adót csak az fizet, aki az alapjövedelem duplájánál több jövedelemmel rendelkezik, ami például 3000 euró esetén 17%, 5000 euró esetén 30%. Az adó 50% után már nem emelkedik tovább, mivel ennyi az áfa mértéke, amint a kizárólag alapjövedelemből élők tekintetében éppen ezért ez -50%. Ez tehát a szociális komponens (progresszív, többkulcsos igazságos adózás).

28. Mivel az alapjövedelem belenő a bérbe, ezért az új rendszerben egy termék árának 1/3-a az értékteremtőké (adómentesen), 1/3-a az állami feladatok finanszírozását szolgálja, 1/3-a pedig mindenkié (közösség), ez fedezi az alapjövedelmet amit mindenki kap, tehát az értékteremtők ebből is részesülnek, viszont aki nem dolgozik, vagy ingyen akar dolgozni (például karitatív munka) az csak ezt kapja.

Befejezés

29. Az alapjövedelem nem légből kapott dolog, nem utópia, nem fantaszták elképzelése, fentebb láthattuk. Mindezt az is jelzi, hogy bevezetését támogatója a világ egyik legnagyobb bankja a UBS főközgazdásza is. Werner Götz a dm vezérigazgatója havi 2500 eurós alapjövedelemről beszél a mai németországi viszonyok között.

30. Az alapjövedelem egyszerű, igazságos és hatásos. Egyetlen akadálya a gondolkodásmód; az irigység kultúrája. A mai működésképtelen rendszer alternatívája az alapjövedelem társadalma, egy hosszú idő alatt alaposan átgondolt, forradalom nélküli társadalmi változás útja. Nem adomány, alapvető jog; a közösségi érzés megvalósulása, méghozzá úgy, hogy élni hagyja az egyént. Az ingyenesség kultúrája"

Európai Polgári Kezdeményezések - EPK - Add a véleményed!

A víz és szennyvízhálózat emberi jog! Ehhez kell az EGYETÉRTŐ aláírásod SOS!

 

2013.08.09. FRISS HÍR 

Cipruson bejelentették, hogy a szigetország 2014 júniusában tervezi bevezetni a garantált Alapjövedelmet

A hír azt bizonyítja, hogy valamennyi Eu tagállam hatáskörébe tartozik a döntés a Feltétel Nélküli Alapjövedelm bevezetéséről. Mindössze politikai szándék és akarat kérdése az adott tagállam részéről.

Ez a fajta megoldás a polgári demokrácia igazi győzelmét és a társadalmi kiegyezés alapját hozhatná el Magyarországnak is. Valamennyi politikai szereplőnek kormánypárti és ellenzéki oldalon az FNA elképzelés mentén sikerülhetne egészséges párbeszédet lebonyolítani és legalább ebben az egyetlen kérdésben együttműködni egymással.

Örömmel üdvözöljük a szigetországban megszületett politikai akaratot és a tiszteletre méltó döntést! 

 

 

 

Cikkek

Első Magyar Egyesület a Feltétel Nélküli Alapjövedelemért

2013.07.01

 A munkaközpontú társadalmat  emberközpontú társadalommá kell átalakítanunk.

 „ Az ember nem attól szabad, hogy azt csinál amit akar, hanem, hogy nem kell azt tennie, amit nem akar ” Jean-Jacques Rousseau


Első Magyar Egyesület a Feltétel Nélküli Alapjövedelemért 

E-mail: alapjovedelem@alapjovedelem.org

https://www.facebook.com/FNA.hu


http://alapjovedelem.org/      

http://alapjovedelem.hu/

 

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Feltétel Nélküli Alapjövedelem - FNA | Fényképek: Magyarságtudat | Hozzászólások: 0