Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ALAPJÖVEDELEM

Cipruson bejelentették, hogy a szigetország 2014 júniusában tervezi bevezetni a garantált Alapjövedelmet

Bízunk benne, hogy az Orbán kormány is elvégzi a szükséges közgazdasági számításokat és Ciprushoz hasonlóan olyan döntést hoz, amely az Alapjövedelem bevezetésével rántja ki a devizahiteleseket a bajból ugyanúgy, ahogy a többi elszegényedett társadalmi réteget is!  

Az Alapjövedelem egyetlen akadálya az irigység kultúrája lehetne, amit évszázadokkal ezelőtt a profitéhes tőke alapozott meg és ideje száműzni a társadalmi normák közül a devianciák sorába miután bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már nem képes a polgári demokrácia normái szerint működni.

A mai működésképelen rendszer alternatívája, a forradalom nélküli társadalmi változás útja az FNA!

Az Alapjövedelem bevezetése az Eu tagállamok hatásköre! Mindössze politikai akarat kérdése és csupán a jelenleg is rendelkezésre álló állami pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítását kívánja meg!

 

Miként

viszonyuljunk ehhez az alapjövedelem elképzeléshez?

Forrás: ekomozgalom.hu

emelkedés - vita

Beszélgetések alkalmával megszokott, hogy az első eszünkbe jutó ellenérvet kimondjuk és a lényegi információk meghallgatása,  józan ésszel megfontolása helyett arra koncentrálunk, hogy az ellenérvünket megvédjük.

Ha esetleg sikerül a véleményünket ténnyel cáfolni, akkor jön a jól ismert fordulat az „igen, de”, majd következik a következő ellenérv.

Végül a beszélgetés, az ismeretterjesztés vitává fajuk anélkül, hogy  információ átadás történne. Mindkét fél igyekszik legyőzni a másikat.

Ezen változtassunk!.

 Milyen más lehetőség van?

Nézzük meg tárgyilagosan azokat a problémákat, amelyek jellemzik ma a hazánkat és az életünket.

Utána meg tudjuk állapítani, hogy  ezek a problémák léteztek-e 20-25 éve, illetve 30-35 éve. Azt is könnyű megállapítani, hogy a helyzet ez idő alatt javult-e, nem változott, vagy romlott.

Vagyis a jelenlegi gazdasági-pénzügyi-társadalmi rendszer tudta-e orvosolni a problémákat?

Ha esetleg eddig nem tudta, akkor feltehetjük a kérdést, mi ad okot arra, hogy abban higgyünk, hogy néhány éven belül megoldja, amit eddig nem sikerült.

Problémát nem nehéz találni, mivel szinte csak az vesz körül bennünket.

Munkanélküliség. Az ipari üzemekből kikerült segéd és betanított munkások, a mezőgazdasági szövetkezetekből kikerült dolgozók, a bányabezárások miatt elbocsátott bányászok helyzete miként változott?

Mélyszegénység. Az elmaradott, hátrányos helyen élők helyzete, a cigányok lehetőségei miként alakultak?

Közteherviselés. Miként változott hazánk iránti felelősségvállalás, annak felismerése, hogy adóink, járulékaink szükségesek korházak, iskolák, bíróságok működéséhez?  Magánemberként, vállaltvezetőként, vállalkozóként, munkaadóként, alkalmazottként hogyan állunk ehhez a kérdéshez?

Verseny és piac. Jobb, tartósabb terméket gyártanak, könnyebben felújíthatóbbakat, javíthatóbbakat? Egészségesebbek-e az élelmiszerek? A piaci versenyben a sikeres a tisztességesnek vagy az ügyeskedőnek van-e nagyobb esélye? Sikerült a körbetartozást megszüntetni, hozzájut a pénzéhez minden építőipari vállalkozó?

Bűnözés. Több vagy kevesebb a gazdasági bűncselekmények száma. A több törvény, a nagyobb szigor hozott-e megoldást? Csökkent a betörés, a kábellopás, kocsilopás?

Jogbiztonság. Gyorsabb-e a bírói ítélkezés, aki úgy érzi sérelem érte, könnyebben jut-e  el az igazságszolgáltatás végére.  Hatékonyabb a nyomozás betörés, kocsi lopás setén?

Környezet. Kevesebbet szemetelünk? Tisztábban az erdők szélei, a patakok partjai? Változott-e nekünk egyéneknek a hozzá állása? Jobbak-e az utak, kevesebb-e a kátyú? Tiszta, rendezett virágos környezetben élünk?

Megbecsülés. Elégedettebbek-e a tanárok, az orvosok, az ápolók, a szociális munkások, a színészek, a könyvtárosok mint voltak évtizedekkel ezelőtt? Jobbak-e a munkakörülményeik a munkahelyeinken? Kevesebb a munkahelyi  stressz, a megalázottság, a keserűség?

Életrekészülődés. A diákok elégedettek a tananyaggal, az ütemezéssel? Használhatóbb tudást kapnak? Felkészülten, bátran, önbizalommal telve mennek az első hetekben dolgozni?

Érték. Anyagi javak gyűjtése, karrier, siker minden áron, a másik fél legyőzendő és nem partner….  Változott-e a szemléletünk? Megértőbbek, belátóbbak, szolidárisabbak vagyunk-e? Saját államunk hogyan viszonyul hozzánk? Mi hogyan viszonyulunk az államunkhoz. Az államot megtestesítő kormányhoz, rendőrséghez, önkormányzatokhoz, a vezető politikusokhoz. És a felsoroltak miként viszonyulnak hozzánk. Jobban érezzük magunkat ebben a kapcsolatban, mint 20-30 éve?

Adósság. Miként változott az államadósság, az önkormányzatok és a magánszemélyek aladósodottsága.  Társadalmilag több javakkal bírunk-e, mint korábban? A napi megélhetéshez szükséges javak előállításához szükséges üzemek és gyárak a tulajdonunkban vannak?  Malmok, tejüzemek, húsüzemek, hűtőházak, konzervüzemek, tégla és ablakgyárak, bútorüzemek, kavics és homokbányák, víz- és gázművek, fuvarozó cégek és logisztikai cégek, üzletláncok? Akkor is a mieink, ha nemzetközi multi láncolatok tagjaiként működnek?

Pénzrendszer. Magunk irányítjuk a pénzügyi területet?  Az eltelt évtizedek alatt nőtt pénzügyi önállóságunk. A nemzetgazdaság működéséhez szükséges pénzzel sajt mmagunk rendelkezünk? Ha több pénzt igényel  a gazdaság jogunk van kibocsátani?

Az alapjövedelem és a vele járó adóváltozások, közéleti változások, politikai változások, pénzügyi változások miként hatnak a következőkre?

  • Mélyszegénység.
  • Munkanélküliség
  • Munkahelyi kihasználtság
  • Elmaradott települések
  • Bűnözés
  • Adócsalás
  • Államapparátus csökkentés
  • Környezetvédelem
  • Oktatás
  • Gyermeknevelés
  • Idősek ellátása, ápolása

Ha legalább 60%-ban egyetértünk, akkor van-e értelme beszélni a maradék 40%-ról?

Arról, hogy miként valósítsuk meg úgy az alapjövedelmet úgy, hogy jól sikerüljön?

 

ALAPJÖVEDELEM - Gyakran Ismételt Kérdések - FNA GyIK

A közpénzekből Alapjövedelemre is telne!

Aki szeretne a környezetében aláírásokat gyűjteni, innen letöltheti az aláíróívet: http://alapjovedelem.hu/images/epkiv-hu%201.pdf

 

ALAPJÖVEDELEM-filmesszé

 

Az Alapjövedelemről - beszélgetés Takáts Péterrel

 

 


 

 „Amikor már nem zavar bennünket, hogy a kellemetlen szomszéd is kaphat alapjövedelmet, akkor már be tudjuk vezetni"  - Götz Werner


               FELTÉTEL NÉLKÜLI  ALAPJÖVEDELEM
                                  KIÚT A VÁLSÁGBÓL?

                                                                                                

Az  FNA olyan jövedelem, amely egy adott politikai közösség (állam) minden polgárának feltétel nélkül jár. Sem rászorultsághoz, sem munkavégzéshez nincs kötve. Kiváltja az összes olyan szociális támogatást (munkanélküli segély, családi pótlék, stb.), melyet ma a munka megadóztatásából finanszíroznak.
 
Az alapjövedelem nem állami atyáskodásból származik, hanem – születésétől haláláig – minden polgárnak alanyi jogon jár.  Akkora összegűnek kell lennie, hogy biztosítani tudja a megélhetést és a társadalmi részvételt mindenkinek.

Miért elkerülhetetlen az FNA bevezetése?

-   Mert a munkanélküliség már ma sem gond. A munka dandárját, melyet korábban emberek végeztek, ma számítógépek, gyártósorok, robotok, kombájnok, traktorok, alagútfúrók, aszfaltozó gépek stb. végzik. A munkanélküliség ennek a fejlődésnek köszönhető; nem probléma, hanem  vívmány. Ma már nem  kéne  napi 8 órát dolgozni senkinek.
Sokan ma is munkavégzés nélkül részesülnek szociális juttatásokban. Az a pénz, amiből jelenleg megélnek, s amit különböző jogcímeken kapnak  (munkanélküli segély, szociális segély, lakbértámogatás, tanulmányi segély, stb.), ma is rendelkezésre áll.
-   Mert a gépek nem kapnak munkabért. A hasznot a tulajdonos  teszi  zsebre, s nem osztja szét, pedig az innovációk apáink, nagyapáink, vagyis az előző generációk munkáján alapulnak. Közös örökségünk ez, nem pedig egyes embereké, akik ráadásul egyre gazdagabbak lesznek, miközben a gyártást a globalizált világban oda telepítik, ahol a legolcsóbb a munkaerő. Jut elég a  profitból a helyi politikusok megvesztegetésére is.

Mert a munkaadónak kisebb lenne a bérköltsége, nem kellene munkaerőt leépítenie, a meglévő dolgozóit pedig túlóráztatnia, hogy ezzel munkaerőt spóroljon meg. Ma három munkahelyre két embert vesznek fel, akik a hiányzó harmadik munkáját is elvégzik - nyomás alatt, túlórában, stresszben. Márpedig egészséges, stressz mentes dolgozó jobb munkát végez. A pozitív vállalati légkö pozitív hatással van a termelésre is.

-   Mert a munkavállaló nem kényszerülne olyan munkát elvállalni, amelyhez nincs kedve. Újra lenne művészet, normális oktatás, mert a művészeknek, tanároknak nem kellene elmenniük benzinkutasnak. hogy családjukat el tudják tartani.
Ha olyan munkáról van szó, amely nem kellemes ugyan, ám jól megfizetik (szemetes, kéményseprő stb.), akkor mindig lesz majd, aki elvégezze. A  munkavállaló  mellérendelői viszonyba kerül a munkaadójával. Megszűnik a kiszolgáltatottság.
A munka világában való változások hosszú távon elkerülhetetlenné teszik az FNA bevezetését.

 „Semmi sem hatalmasabb, mint egy ötlet, aminek az ideje elérkezett” - Victor Hugo

Mindenki tovább tanulhatna. Bárki, bármikor képezhetné magát. Bárki bármikor elmehetne akár világkörüli  tapasztalatgyűjtésre,  amivel szellemileg is gazdagodhatna.  De  megvalósíthatná kreatív ötleteit is, így lendületet kapna az innováció. Az emberek ötletei, újabb, korábban nem létező munkahelyeket teremtenének.

Az FNA bevezetésével megvalósulna a szociális jólét, mert az embereknek többé nem kellene félniük az elszegényedéstől. Akár  hobbijukat is végezhetnék  munkaként. Az FNA bevezetése szabaddá tenné az embereket –  hogy dolgozhassanak.
Általános társadalmi változás venné kezdetét: többé nem lennének kiszolgáltatva a fiatalok a szüleinek, az idősek a gyermekeiknek; a nők a férjeiknek.

Csak a  FELTÉTEL  NÉLKÜLI  ALAPJÖVEDELEM   teszi   lehetővé, hogy az emberek érzéseikkel és gondolkodásukkal összhangban, anyagi  szempontok  ellen dönthessenek.

A munkaközpontú társadalmat  emberközpontú társadalommá kell átalakítanunk.

 „ Az ember nem attól szabad, hogy azt csinál amit akar, hanem, hogy nem kell azt tennie, amit nem akar ” Jean-Jacques Rousseau

 

Kapcsolat: Első Magyar Egyesület a Feltétel Nélküli Alapjövedelemért 

E-mail: alapjovedelem@alapjovedelem.org 

https://www.facebook.com/FNA.hu

http://alapjovedelem.org/      

http://alapjovedelem.hu/

 

FELTÉTEL  NÉLKÜLI  ALAPJÖVEDELEM

Kezdeményezők

Az Európai polgári kezdeményezés  előterjesztői a következő 15 EU tagállam polgárai (Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország,Görögország, Hollandia,  Írország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország,) A kezdeményezők több különböző kultúrát, nyelvet, társadalmi csoportot valamint politikai és vallási / filozófiai nézetet képviselnek, de az előterjesztett kezdeményezést mind elfogadják, mint egy hosszú távú megoldást.

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem meghatározása

A feltétel Nélküli Alapjövedelem (FNA) nem helyettesíti a jóléti államot, hanem a jelenlegi kompenzációs (kiegyenlítő) modellt alakítja át egy emancipációs (egyenjogúsító) jóléti államra. Az emancipációs Feltétel Nélküli Alapjövedelem a következő négy jellemzővel határozható meg:egyetemes (általános), egyéni (személyes), feltétlen, és elég magas ahhoz, hogy biztosítani tudja a méltóságteljes életet és a társadalmi részvételt.

Egyetemes: Alapvetően minden személy életkortól, származástól, lakóhelytől, foglalkozástól, stb. függetlenül jogosult lenne erre a juttatásra. Ennek következtében jogot formálunk egy európai szintű, garantált, feltétel nélküli alapjövedelemre.

Személyes: Minden embernek - férfinak, nőnek és gyermeknek - joga van alapjövedelemhez, tehát ez határozottan nem egy családnak vagy háztartásnak jár. A Feltétel Nélküli Alapjövedelem független a családi állapottól, élettársi kapcsolattól, a jövedelemtől vagy a háztartásban élők és családtagok vagyoni állapotától.

Ez az egyetlen módja annak, hogy az egyén magánélet létfenntartása más személyek, intézmények kontrolljától független legyen. Ez  teszi lehetővé az egyén számára, hogy sorsa alakításában saját döntéseket hozhasson. 

Feltétlen: Az alapjövedelmet alapvető emberi jognak tekintjük, amely nem függ semmilyen előfeltételtől. Független a munkaviszonytól, egyéb önkéntes közösségi szolgálattól, hagyományos nemi szerepektől. Nincs alávetve jövedelmi, megtakarítási illetve ingatlan tulajdonlási korlátnak. Elég magas a társadalmi részesedéshez: Az összegnek biztosítania kell a tisztességes megélhetést, amely kielégíti az egyén társadalmi, szociális és kulturális igényeit az érintett országban.

Meg kell akadályoznia az anyagi szegénységet, és lehetőséget kell teremtsen a társadalmi részvételre. Ez azt jelenti, hogy a nettó jövedelem legalább a szegénységi küszöbszinten kell legyen, amely az uniós normák szerint megfelel a nemzeti nettó átlagjövedelem 60%-ának. Különösen azokban az országokban, ahol a többségnek alacsony a jövedelme, és ezért az átlagjövedelem is alacsony, egy alternatív összehasonlítást (pl.fogyasztói kosár) kell alkalmazni annak meghatározására, hogy az alapjövedelem összege garantálja a méltóságteljes életet, az anyagi biztonságot és a teljes körű társadalmi részvételt.

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem indoklása

A jelenlegi foglalkoztatási modellek és az elégtelen (mert feltételes, rászorultságot ellenőrző, nem elégséges mértékű) jövedelmi és újraelosztási rendszerek eredményeként elengedhetetlennek tartjuk a Feltétel Nélküli Alapjövedelem bevezetését az alapvető emberi jogok biztosításához, különös tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájában is deklarált méltóságteljes élethez való jogra.

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem gátat szab a szegénységnek és lehetőséget biztosít mindenkinek a saját élete szabad alakítására, valamint a társadalmi tevékenységekben való szabad részvételre.

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem enyhíti a társadalmi megosztottságot, segít elkerülni a visszaéléseken és irigységen alapuló vitákat és azok következményeit, valamint visszanyesni a feleslegesen költséges, elnyomó, ellenőrző és felügyelő bürokráciát.

Miután mentes minden megkülönböztetéstől és megbélyegzéstől, a Feltétel Nélküli Alapjövedelem kiküszöböli a rejtett szegénységet és az ebből következő különböző problémákat is. A Feltétel Nélküli Alapjövedelem folyománya a társadalmi szabadság. Segít a polgároknak azonosulni az Európai Unióval, valamint biztosítja politikai jogaikat. Támogatja az alapvető jogok megvalósítását. "Az emberi méltóság nem csupán egy alapjog, hanem a legalapvetőbb; az összes többi erre épül." (hivatalos magyarázat az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1. cikkéhez).

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem bevezetésének az előkészítése az Európai Unió tagállamainak a hatáskörébe tartozik. Nemzetközi tanulmányok szerint a Feltétel Nélküli Alapjövedelem finanszírozásának többféle módja is lehet. Erre ez a polgári kezdeményezés nem tesz javaslatot.” -

Forrásképzés: Társadalmi  viszontbiztosításként működő alap - közfizetőeszköz - közjövedéki "egységcsomag"  bevezetéséről lehet szó a gyakorlatban. Társadalmi tőke összesérték  fedezet alapján létrehozható intelligens -adósságképzés nélküli -  visszacsatoló jellegű forrásbővítéssel.

Mindenkinek természetes joga van a tisztes megélhetéshez!

 

Ajánlatos ezt az alapjövedelmet megmagyarázó cikket mindenkinek elolvasni és megérteni! Köszönjük Mindenkiért!

2013. január 3., 12:41

Alapjövedelem  Előszó 

"1. Az alapjövedelem kulturális változást, egy új típusú társadalmat feltételez, egyúttal a technikai civilizáció egyetlen lehetősége, már amennyiben az humánus kíván lenni. Elfogadásához természetszerűleg megértés szükséges. Gyökerei a középkorba nyúlnak, konkrétan a felvilágosodás fogalmazta meg először. A 20. században többféle módja került kidolgozásra. Werner Götz a dm (Drogerie Markt) alapítója, a GLS Bank (közösségi bank) felügyelő bizottságának tagja 2005-ben közzétett egy modellt (az alábbiakban ezt fogjuk követni és saját szempontok alapján kiegészíteni), ami bevezetésre kerülhetne, csupán a protestáns-kapitalista gondolkodásmódot kellene felváltani egy humánus kultúrával.

2. A kapitalizmus a kálvinizmus (református, baptista) szülötte, márpedig a kálvinizmus szerint Isten szuverén módon dönt örök sorsunkról, tetteinktől függetlenül. A kálvinista e tehetetlenségét a kényszeres neurózis tüneteivel kompenzálja: munkavégzés kényszer, teljesítményfokozás; világi sikere jelzi üdvözülését (Erich Fromm). Az angolszász kapitalizmussal szemben Nyugat-Európa szociáldemokrata és kereszténydemokrata gondolkodói létrehozták a szociális piacgazdaságot, a jóléti államot. A technikai fejlődés azonban a munkahelyek felszámolásával jár együtt, így egyre több adót kell egyre kevesebb dolgozónak megfizetnie, és eltartania az egyre több munkanélkülit. A jelenlegi rendszer működésképtelen, mindenképpen új világ vár ránk. A kérdés csak az, hogy a technika áldásából mindenki részesül majd, vagy csak egy zsarnoki réteg, mely megfizetett embereivel tartja rabságban a modern rabszolgák, a közmunkások tömegeit. 

3. A pénz önszaporító spekulációját meg kell szüntetni és oda kell irányítani, ahol szükség van rá. A jövedelem és a munka szétválasztása a tudatban az alapjövedelem bevezetésének előfeltétele. A feltétel nélküli alapjövedelem a pénz rabszolgaságának civilizációjából egy olyan új kultúrát teremtene, ahol a pénz mindenki számára demokratikus eszközzé válna a szabadsághoz.

 

Mi az alapjövedelem?

4. Ahhoz, hogy az ember élhessen, valamilyen jövedelemre van szüksége. A félreértés abból fakad, hogy az ember azt hiszi munkája biztosítja jövedelmét, és aki nem dolgozik annak nincs jövedelme. Ám aki él, annak van jövedelme, függetlenül attól, hogy van-e munkája. A legtöbb jövedelme azoknak van, akik nem dolgoznak, hanem tőkejövedelmükből élnek. Akinek nincs jövedelme az éhen hal. Ebből következik alaptételünk, mely szerint a jövedelem alapvető emberi jog. Az alapjövedelem olyan jövedelem, ami egy politikai közösség minden tagját feltétel nélkül megilleti.  

Jellemzői:

- Biztosítja a tisztes megélhetést.

- Az egyén törvényes joga.

- Rászorultság nélkül mindenkinek kifizetendő.

- Nincs munkavégzéshez kötve.

5. A kapitalizmus sikere a racionalizálás. A technikai fejlődésnek köszönhetően a gazdasági növekedés egyet jelent a kevesebb munkahellyel. Azért küzdöttünk, hogy a gépek elvégezzék az emberek helyett a munkát. Ma egyre kisebb mértékben van szükség az emberi munkára, mert mindent elvégeznek a gépek. A gépeknek nincs jövedelmük. Akiktől a gépek elvették a munkát (ami önmagában pozitív dolog), azoknak is szükségük és joguk van a megélhetéshez. A másik oldalról nézve: ma már a gépek végzik az ember munkáját. Az embernek alapvető joga van a jövedelemhez. A gépek ezt ma már megtermelik, csak oda kellene adni nekik. A gazdaság ugyanakkor csak vásárlóerő által tartható fenn. A gépek tulajdonosának tehát alapvető érdeke, hogy mindenki részesedjen jövedelemben. A kiutat egyre többen az alapjövedelemben látják. Európa balközép pártjai és több konzervatív párt, így a német CDU egy része is támogatja ezt az elgondolást. Az igazságos újraelosztás biztosítja az újabb hasznot; egymásra vagyunk utalva.

6. Az alapjövedelem nem a jelenlegi fizetéshez adódna hozzá, hanem annak egy részét képezné, önmagában is biztosítana egy nem magas, de normális megélhetési szintet. Ez az anyagi biztonság a szabadság garanciája, a munka kényszerétől való megszabadulás lehetősége. Másrészt a munkavállaló egyenrangú féllé válik a munkaadóval szemben, hiszen nincs rászorulva a munkabérre, nincs kiszolgáltatva neki, ugyanakkor a munkaadó éppen az alapjövedelem következtében jóval alacsonyabb munkabéreket fizethetne, és amint majd látjuk, a munkát terhelő adóktól is megszabadulna.

7. Az alapjövedelem kiváltja a segélyeket, szociális juttatásokat és az azt működtető bürokráciát; megszünteti a mélyszegénységet, stabilizálja a középosztályt, és biztonságossá teszi az öregkort. Megszünteti a szociális feszültségeket. Ebben a rendszerben mindenki maga döntheti el a munkához való viszonyát: ez a kulturális változás. Az új társadalmi rendben a szabadság gyakorlását kell megtanulni, az önállóságot. Ebben a kultúrában mindenki azt teheti, amit valójában szeretne. Gyerekeket nevelhet otthon, alkothat művészként, gondolkodóként, vagy társadalmi munkát végezhet karitatív alapon; megélhetése biztosítva van. Németországban 2001-ben a kifizetett munkateljesítmény 56 milliárd óra bérmunka, míg az ingyen elvégzett otthoni, társadalmi (civil) munkateljesítmény 96 milliárd óra volt.

8. Az alapjövedelem nem old meg semmit:

- Ha túl alacsony (jelenlegi viszonyok között nagyjából havi 300 ezer forintra gondoljunk, ami ténylegesen 150 ezret jelent; lásd 27. pont).

- Ha nincs egyéb szociális juttatás (ingyenes oktatás és egészségügyi ellátás).

- Ha bármilyen feltételhez kötik. 

9. A régi gondolkodással szakítani kell, azzal az ideológiával, hogy csak az érdemel táplálékot, aki fizetett munkát végez. Az alapjövedelmen alapuló kultúra kiiktatja a társadalomból ezt a téves, embertelen nézetet. Az egész technikai civilizáció arról szól, hogy az embert szabadítsa fel a nehéz fizikai munka alól. Most, hogy eljutottunk ide, és egyre több munkafázisban nincs szükség emberi közreműködésre, két út áll előttünk: egy rendi társadalom, ahol a népesség túlnyomó része jobbágysorban nyomorog, akiket diktatórikus erőszakszervek tartanak féken, vagy az alapjövedelem bevezetése. 

10. Az ember felszabadítása a kényszerű munka alól egyúttal azt is jelenti, hogy szabaddá tesszük az alkotó önkiteljesítő szabad munka számára. Az ember számára nem munka kell, hanem feladat, életcél. Ehhez pedig jövedelem, ami viszont feltétel nélkül jár neki mert ember, akinek joga van az élethez, a szabadsághoz, az önkiteljesítéshez.

11. Az emberiség olyan dolgokat fejlesztett ki, amik a munkahelyeket kiküszöbölik. A cégek nem a minél több bérezett munkahelyekben érdekeltek, hanem a megtakarításban, a gépesítésben. A  gazdaság feladata a szükségleteink kielégítése, és nem az, hogy munkát adjon. Azt ma már elvégzik a gépek.

12. Senkinek nincs joga ahhoz, hogy egy másik ember munkaerejét megvegye. A jog a munkához csak azt jelentheti, hogy jogunk van ahhoz a tevékenységhez, amit saját magunk akarunk megtenni. Ma az emberek többsége nincs megelégedve munkájával, csak kényszerből végzi azt. Ez fusztrációt okoz, ami óriási teher a társadalom számára. Másrészt sok embernek van ugyan munkája, de jövedelme mégsem elég a megélhetéshez. Nem a munkához, a jövedelemhez van jogunk. Ugyanakkor az emberek 90%-a válaszol úgy, hogy valamilyen formában akkor is dolgozna, ha lenne alapjövedelme. 

13. Az iskolák és az egyetemek azt célozzák, hogy a tanulók a bérmunka világában találják meg a helyüket, miközben mindenki tudja, hogy nincs elég ilyen hely. Munkahelyteremtés, mondják a politikusok, miközben tudjuk, hogy a technika mai színvonalán erre nincs lehetőség. A közmunkára sincs valójában szükség, ráadásul tartósítja a mélyszegénységet, ugyanakkor demoralizáló, személyiségromboló.

14. Az alapjövedelem a demokrácia kiteljesedése lehetne, hiszen az egzisztenciális biztonság társadalmában nem lehetne ígérgetésekkel hatalomra jutni és az ígéreteket nem betartani. Egészen más úgy felnőni, hogy tudom, a megélhetés soha nem lesz probléma számomra. (Mindig volt egy kiváltságos réteg, előjogai ma már kiterjeszthetők mindenkire.) Az élet értelme nem a gazdaság szolgálata.

15. Nagyon fontos belsőleg megérteni, hogy a munka nem azonos a jövedelmet adó tevékenységgel. Ma munkavégzés alatt a pénzszerzést, a megélhetés biztosítását értik. Azt a tevékenységet, ami nem hoz pénzt, legyen bármilyen értékes, nem tekintik munkának. Dolgozni ne a pénz miatt, a megélhetés miatt, hanem a társadalom érdekében vagy akár Isten nagyobb dicsőségére akarjunk. (Ez sem új, a kiváltságos réteg sajátja ma mindenkié lehet.) Tehát nem azért dolgozunk, hogy jövedelmünk legyen, hanem azért van jövedelmünk, hogy dolgozni tudjunk; a társadalom javára akár ingyen. Új kultúra, új gondolkodás. Azért nem teljesen új. Egykor a nemesség nem fizetett adót, birtokainak jövedelméből élt, viszont számtalan közfeladatot ellátott ingyen.

16. A demokráciában minden egyén politikailag szuverén. Az alapjövedelem demokratikus társadalmában minden egyén gazdaságilag is szuverén. A kommunizmus elnyomta az egyént, a liberális kapitalizmus magára hagyta. A feltétel nélküli alapjövedelem megalapozza, hogy az ember a munkában megtalálja önmagát, az individuum személyiségének megfelelő feladatát elláthassa. Az egyén így nincs kényszerítve, hogy alkalmazkodjon a gazdasághoz, hanem szabadon gazdagíthatja a társadalmat.

Történeti áttekintő

17. Az alapjövedelem csírái a kereszténységből származnak, gyökere megtalálható a középkori kolostorok életében. A zsidó-keresztény világnézet szerint a munka büntetés, ami eredendően nem volt az ember sajátja, tehát önmagában rossz dolog. Szent Pál megjegyzése (aki nem akar dolgozni az ne is egyen) a közelgő végítéletet várókkal kapcsolatos, másrészt a Katolikus Egyház Katekizmusa leszögezi, hogy az eledel minden munka ellenére Isten ajándéka (KEK, 2834). Ókeresztény iratokban olvasható, hogy aki nincs rászorulva a munkára, az többször tud a liturgiába bekapcsolódni. Minden kornak megvan a maga felvilágosodása, a középkornak a skolasztika volt. Legyünk képesek önállóan gondolkodni, a sémákból, a készen kapott tudásból kitörni és újat alkotni; ez volt Aquinói Szent Tamás tanítói célja. Kolduló rendi szerzetes volt, melynek tagjai a társadalom javára igen értékes munkát végeztek (tudósok és tanárok voltak), ingyen dolgoztak és adományokból (kvázi alapjövedelemből) éltek, mivel jövedelemtermelő gazdaságaik sem voltak, szemben a monasztikus rendekkel.

18. A politikusok védőszentje Morus Tamás (akit kivégeztek, mert szembe szállt az igazságtalan állammal) híres művében egy távoli szebb és jobb világról írt; Utópia. (U-toposz: a nem létező hely.) A mai értelemben vett alapjövedelem Thomas Paine munkásságára vezethető vissza, aki az emberi jogok első modern megfogalmazója, az USA egyik alapító atyja, az Amerikai Egyesült Államok elnevezés megalkotója. (Az emberi jogok első kidolgozója Francisco de Vitoria (+1546) katolikus tomista skolasztikus teológus és filozófus, domonkos szerzetes volt.)

19. Milton Friedman amerikai közgazdász az 1960-as években az alapjövedelemhez nagyon hasonlót javasolt: fizetési járulékot a rászorulóknak. Ez lett volna az úgynevezett "negatív fizetési adó". Az USA-ban bevezetése elő is volt készítve. Friedman liberális szociál-államának gyenge pontja a bérezett munkára való támaszkodás, márpedig ma éppen ebből van egyre kevesebb. Jeremy Rifkin 1995-ben The End of Work című munkájában azt valószínűsítette, hogy 2050-re a gazdaság működtetéséhez a felnőtt lakosság 5%-a is elégséges lesz. (1982 és 2002 között az USA acélgyártása 75 millió tonnáról 100 millió tonnára növekedett, miközben az ágazat munkaerő leépítése 75%-os volt, új munkahely kizárólag egyetemet végzettek számára létesült.) A technológiai fejlődés magával kell, hogy hozza a társadalmi változást, különben a társadalom széthullik. (Rifkin másik figyelemre méltó műve: The European Dream.)

Alapjövedelem és katolicizmus

20. "A munka van az emberért és nem az ember a munkáért." (KEK, 2428). A Katolikus Egyháznak a munkáról szóló tanításában az alapjövedelem lehetősége kétség kívül benne rejlik, annak teológiája minden további nélkül kibontható. A gyökerekről fentebb már szóltunk. XIII. Leó pápa (+1903) a technikát az ember munka alóli felszabadulásaként értelmezte, mint ami megfelel a Teremtő akaratának. A "Rerum novarum" kezdetű körlevelében (1891) leszögezi, hogy mindenkinek joga van élete fenntartásához szükséges anyagi javakhoz, majd hozzá teszi, ehhez a szegények csak bérmunka által juthatnak hozzá, vagyis a bérmunka nem az egyetlen megengedett formája a jövedelemnek, sőt negatív éle van a dolognak. Tanítása szerint a pénz jogos bírása természetes jog; a felhasználás tekintetében viszont közösnek tekintendő, értve ezalatt a felesleg átadásának kötelezettségét a szűkölködők számára (újraelosztás).

21. XXIII. János (+1963) "Mater et Magistra" kezdetű körlevelében (1961) így ír: "Az embernek a természetből eredő joga van magántulajdon birtoklására. (...) A természet pedig arra tanít, hogy az egyén előbbre való, mint a polgári társulás, olyannyira, hogy a polgári társulásnak egyenesen az egyénre, mint végső céljára kell irányulnia. Mármost hiába ismerjük el az egyén szabad cselekvési jogát, ha ez az egyén nem kapja meg egyúttal a lehetőséget is arra, hogy szabadon válassza meg és szabadon használja a fenti jog gyakorlásához szükséges eszközöket." (DS 3949)

22. XVI. Benedek pápa "Caritas in Veritate" kezdetű enciklikájában (2009) leszögezi, hogy a globalizálódó világban különösen is szükség van az igazságosságra és a közjóra. Meg kell adni az embernek azt, ami léte alapján megilleti. Az emberiséget elsősorban a közösség alkotta viszonyoknak kell irányítania, aminek legfőbb jellemzője az ingyenesség; a közjónak a valós szükségletekre kell irányulnia. Kulturális megújulást hirdet, a világ működését újra kell szabályozni. Az államok ma versengenek a külföldi tőke kegyeiért, ezért munkaalapú társadalomról beszélnek és olcsóvá teszik a munkát, leépítik a szociális hálót, mondván nem segélyekből, hanem munkából kell megélni, miközben súlyosan megsértik a népesség alapvető emberi jogait. Az ingyenesség elvének központi szerepet kell biztosítani.

Gyakorlati kivitelezés

23. Egy adott országban megteremtődő értékek összességét (nagyjából a felét, például 2005-ben Svájcban 36%-át, Svédországban 56%-át, Németországban 47%-át, Ausztriában 50%-át) az állam elvonja adók és járulékok formájában. Ebből finanszírozza az oktatást, egészségügyet, rendőrséget, szociális kiadásokat, közalkalmazottak bérét, stb. Az alapjövedelemmel ez az elvonás lényegében nem változna (50% lenne), tehát bevezetése nem kerülne pénzbe, megvalósítása csak elhatározás kérdése.

24. A szociális állam tarthatatlanságának oka, hogy a munkát adóztatja, ezzel saját forrását emészti fel. De milyen lenne az alapjövedelem társadalmának adórendszere? Minden adó megszűnne, így a személyi jövedelem adó, és minden munkát terhelő adó is, kizárólag egyetlen adónem létezne: az áfa. Mivel ennek önmagában kell pótolnia az összes többi adót és járulékot, mértéke 50% lenne. Bármit veszek, az ár felét az államnak adom, ezzel járulok hozzá a közösséghez, ebből kapom az alapvető jogon járó feltétel nélküli, munkavégzéshez nem kötött jövedelmem.

25. Mivel a munka nem lenne megadóztatva, megszűnne a feketemunka. Csökkenne a bürokrácia, nem lenne szükség többé adótanácsadókra, és megszűnne az adóbevallás is. Egyetlen veszély a feketekereskedelem, de azt mint egyetlen adócsalást, könnyű volna ellenőrizni. Az áfa fogyasztási adó. Termelni termelnek a gépek eleget, fogyasztani mindenki fogyaszt, tehát a nyugdíj és a munkanélküliség terhe megszűnne. A béradó problémája éppen az, hogy azt a gépek nem fizetik, mert nincs munkabérük, tehát nincs jövedelemadójuk sem. Ezért megoldhatatlan ma az inaktívak eltartása. Szükséges az átállás az alapjövedelemre, ha a társadalmi robbanást el akarjuk kerülni.

26. A kizárólagos fogyasztási adóval a gépek nemcsak a munkát, hanem az adóterheket is átvennék. Az importált termékekre rárakódna, de az exportot nem terhelné, az áfa csak a fogyasztáskor jelenik meg, tehát minden ország maga fizetné meg saját költségeit. Igazságos adó egy globalizált világban. A fogyasztási adót Heinrich von Brühl gróf 1754-ben alkalmazta először Drezdában. 200 évvel később egy hasonló adót vezettek be a Német Szövetségi Köztársaságban áfa néven. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltétele az áfa bevezetése. Mértéke jelenleg például Németországban 19%, Svájcban 7,6%, Svédországban 25%.

27. Tekintettel arra, hogy az egykulcsos adó igazságtalan, mert a szociális meggondolás hiányzik belőle, és az áfa esetén is mindenki, legyen az gazdag vagy szegény ugyanazt az adót fizeti, akkor tehát mitől igazságos az alapjövedelem rendszere? Lényegében az alapellátáshoz mindenki egy áfa-visszatérítést vehet igénybe: ez a visszatérítés maga az alapjövedelem! Ebből következik, hogy nem szabad feltételekhez kötni. Vegyünk egy példát: 1000 euró alapjövedelem esetén aki kizárólag az alapjövedelméből él, az a fogyasztáskor (mivel az áfa az ár fele) jövedelme felét visszafizeti az államnak, vagyis 500 euró adót fizet, tehát valójában 500 eurót kapott. A 2000 euró jövedelemmel rendelkezők lényegében nem kapnak és nem fizetnek semmit. Reálisan adót csak az fizet, aki az alapjövedelem duplájánál több jövedelemmel rendelkezik, ami például 3000 euró esetén 17%, 5000 euró esetén 30%. Az adó 50% után már nem emelkedik tovább, mivel ennyi az áfa mértéke, amint a kizárólag alapjövedelemből élők tekintetében éppen ezért ez -50%. Ez tehát a szociális komponens (progresszív, többkulcsos igazságos adózás).

28. Mivel az alapjövedelem belenő a bérbe, ezért az új rendszerben egy termék árának 1/3-a az értékteremtőké (adómentesen), 1/3-a az állami feladatok finanszírozását szolgálja, 1/3-a pedig mindenkié (közösség), ez fedezi az alapjövedelmet amit mindenki kap, tehát az értékteremtők ebből is részesülnek, viszont aki nem dolgozik, vagy ingyen akar dolgozni (például karitatív munka) az csak ezt kapja.

Befejezés

29. Az alapjövedelem nem légből kapott dolog, nem utópia, nem fantaszták elképzelése, fentebb láthattuk. Mindezt az is jelzi, hogy bevezetését támogatója a világ egyik legnagyobb bankja a UBS főközgazdásza is. Werner Götz a dm vezérigazgatója havi 2500 eurós alapjövedelemről beszél a mai németországi viszonyok között.

30. Az alapjövedelem egyszerű, igazságos és hatásos. Egyetlen akadálya a gondolkodásmód; az irigység kultúrája. A mai működésképtelen rendszer alternatívája az alapjövedelem társadalma, egy hosszú idő alatt alaposan átgondolt, forradalom nélküli társadalmi változás útja. Nem adomány, alapvető jog; a közösségi érzés megvalósulása, méghozzá úgy, hogy élni hagyja az egyént. Az ingyenesség kultúrája"

EPK - Európai Polgári Kezdeményezések - 13 témában add a véleményed!

 

 

OLVASS TOVÁBB

Ha a polgári kormány nem lépi meg az FNA bevezetését, a szélsőséges politikai erők profitálhatnak: Friss látlelet a szegénységről! 

Így működik a mai kapitalizmus - Figyelj a számokra: 225 fő évi bérköltsége 137 fő minimálbérének felel meg

ADD A VÉLEMÉNYED! El ne hidd, hogy csak egy kis pont vagy a világban!

A lakosság sokat tehet az érdekei érvényesítésére! Ez az a honlap, ahol aktuálisan közzétesszük a legfontosabb európai polgári kezdeményezéseket és törvénykezési eljárások előkészületeit, hogy a jövőben minden magyar állampolgár élhessen a demokratikus jogaival és kinyilváníthassa a véleményét! 

 

Ahol már nem az irigység kultúrája érvényesül, hanem az értékteremtésé!

A Yagooft többnyelvű szociális hálón a mikroközösségek (te és a barátaid) egymással kommunikálnak, kereskednek, egymást védik és az emberiséghez kapcsolódva egy idő után önállóvá, önellátóvá válnak! 

Az 50 Dollar Deal program egyfajta mód arra, hogy nagy tömegek anyagilag megerősödjenek! Természetesen ingyenes felhasználóként is jól jársz, mert örökös online nyelvtanuló rendszer költözik az otthonodba a többi ingyenes szolgáltatásról már nem is beszélve!

Globális célunk az emberiség fizetőképességének növelésével lendületbe hozni a termelést, működésbe hozni az országok gazdaságát! 
Itt találod a mikroközösségeink meghívó linkjét. Természetesen a regisztrációt követően a te mikroközösséged meghívó linkje is felkerül a facebook oldalunkra. http://www.facebook.com/YagooftCulturalcreatives

 

 

 

Menüpontok

Cikkek

Michael Foucault, az állam és a jó szegények

2013.08.15

Egy jó cikk Morva Judit fordításában. Kimond egy-két nagyon fontos gondolatot, pl hogy nincs "jó" és "rossz" szegénység, csak szegénység. Illetve azt, hogy a jobboldali liberalizmus - a nevével ellentétben - előszeretettel alkalmazza a "kényszerítés" módszerét.
http://www.magyardiplo.hu/kezdolap/1251-michel-foucault-az-allam-es-a-jo-szegenyek 

 

Elkerülhető-e az ALAPJÖVEDELEM bevezetése?

2013.07.30

Fel kell szabadítanunk az emberben rejlő kreatív, teremtő energiákat. Időt kell számára biztosítani, hogy le tudjon számolni az egyre apadó munkajövedelemtől való függéssel és félelemérzettel. Az alapvető emberi jogként is értelmezhető feltétel nélküli alapjövedelem pedig ezt biztosítja.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: ALAPJÖVEDELEM | Fényképek: Magyarságtudat | Hozzászólások: 0

A közpénzekből ALAPJÖVEDELEMRE is telne!

2013.07.28

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: ALAPJÖVEDELEM | Fényképek: Magyarságtudat | Hozzászólások: 0

Első Magyar Egyesület a Feltétel Nélküli Alapjövedelemért

2013.07.01

 A munkaközpontú társadalmat  emberközpontú társadalommá kell átalakítanunk.

 „ Az ember nem attól szabad, hogy azt csinál amit akar, hanem, hogy nem kell azt tennie, amit nem akar ” Jean-Jacques Rousseau


Első Magyar Egyesület a Feltétel Nélküli Alapjövedelemért 

E-mail: alapjovedelem@alapjovedelem.org

https://www.facebook.com/FNA.hu


http://alapjovedelem.org/      

http://alapjovedelem.hu/

 

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Feltétel Nélküli Alapjövedelem - FNA | Fényképek: Magyarságtudat | Hozzászólások: 0

Garantált jövedelem mindenkinek?

2013.06.30

2013. június 28. Az első alkalom, hogy egy hivatalos sajtóorgánum, a nol.hu hasábjain is megemlítik a februárban 27 tagállamban hivatalosan elindult polgári kezdeményezést az FNA bevezetésére. 

Az államot jogosítványokkal felruházó állampolgárok elvárása, hogy megjelenjen a gazdaságban és a termelésben a nagy tömegek fizetőképessége! Az FNA bevezetésével ez olyan módon történik amivel eltörölhető a korrupció, a költséges állam eltartása és minden egyéb társadalmi-gazdasági probléma. 

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: ALAPJÖVEDELEM | Fényképek: Magyarságtudat | Hozzászólások: 0

Milyen kapitalizmust akarunk?

2013.06.16

Akarunk-e egyáltalán kapitalizmust? A magyar politikusok szemérmesek; a kapitalizmusról, sőt még a piacgazdaságról sem szívesen ejtenek szót, miközben magától értetődően használják a modern kapitalista/piacgazdasági kategóriákat, mint a növekedés, az elosztás, a foglalkoztatás, vagy éppen az infláció.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: ALAPJÖVEDELEM | Fényképek: Ökoklikk hétvége Galgahévíz | Hozzászólások: 0

Részvételi demokrácia

2013.04.15

 Takáts Péter: 

Ma egy olyan speciális korban élünk, amikor az ember olyan lehetőségekkel rendelkezik, amivel eddig soha nem rendelkezett. 

A tudati fejlődés, amit a kulturális kreatív tömegek megjelenése hozott a világba, ma már lehetővé teszi azt, hogy az ember most maga hozza meg döntéseit.

Egy szabad és mindenkor korlátozhatatlan szociális háló védelmét itt veheted igénybe!

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: ALAPJÖVEDELEM | Fényképek: Magyarságtudat | Hozzászólások: 0

AKTÍV ÁLLAMPOLGÁR

2013.04.12

Teljes bejegyzés | Menüpont: ALAPJÖVEDELEM | Fényképek: Ökoklikk hétvége Galgahévíz | Hozzászólások: 0

Holdingtársaságok adózása Magyarországon

2012.11.30

 Kevéssé ismert, hogy a holdingtáraságok adózására vonatkozó magyar szabályrendszer olyan sajátosságokkal is bír, amely rugalmasabb és szélesebb körű alkalmazási lehetőségeket nyújt a multinacionális vállalatcsoportoknak, mint például Hollandiában vagy Máltán - mondta el az [origo]-nak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

 

Országimázs építés

2012.07.16