AKTUÁLIS rovatunk
Higher Ground | Playing For Change from Playing For Change on Vimeo.
Jön a baleseti különadó
Kulcsszavak: baleseti különadó, autóbaleset, kötelező biztosítás
Az egészségbiztosítási alap hiánya 2011. első nyolc hónapjában mintegy 18 milliárd Ft-ot tett ki, év végére pedig az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) előrejelzése szerint mintegy 45 milliárd Ft körül alakul majd. Az új költségvetés részeként baleseti különadóval szeretné a kormány az egészségbiztosítási alap deficitjét egyensúlyba hozni - derül ki a biztositas.hu elemzéséből.
Az oldal szakértői szerint a legnagyobb kérdés az, hogy a kormány az említett hiány mekkora részét kívánja a biztosítókra és rajtuk keresztül az autósokra hárítani.
Miért a biztosítóktól kéri a kormány a különadót?
A gépjárművel okozott személyi sérüléses károk esetében felmerült orvosi, kórházi kezelések, kifizetett táppénznek ellentételezését az OEP jelenleg nem követeli vissza a károkozó autósoktól. A károkozókkal szembeni, a kifizetett gyógykezelések költségének egyedi visszakövetelése helyett a biztosítók fizetnek (éves OEP-biztosítók közötti megállapodások alapján) jelenleg mintegy 4 milliárd forintot. A kormány bejelentése alapján ennél vélhetően többre lesz azonban szükség a jövőben. Vajon mennyivel többre?
Emelkedik a kötelező biztosítások díja?
Mivel a biztosítók egyszer már fizetnek az OEP-nek, az új adó felvetheti a kettős adóztatás kérdését, illetve jelentős hatással lehet a mintegy 4 millió autóst érintő kötelező biztosítási díjakra. A biztosítók ugyanis szinte biztosan nem fogják átvállalni ezt a tételt.
Az új adó akár 15-20 %-kal is megnövelheti a kötelező biztosítás díjait, ami autósonként átlagosan 3-4000 Ft-os díjemelkedést jelentene a következő évekre.
Nem ez az egyetlen tétel, amely megnehezíti az autósok életét a jövőben. A gázolaj jövedéki adójának emelése közvetlenül a dízelautósoknak okoz fejfájást, de az áfa 27 százalékosra emelése mindenkiknek, az üzemanyagok mellett az autópálya-matrica, a biztosítás, az alkatrészek, a műszaki vizsga stb. drágulása várható.
A bankok újabb támadása állam és lakosság ellen
2011. március
Galád és pszichés eszközökkel megkezdték betáplálni a fejünkbe, hogy a készpénz használata túl sokba kerül az államnak...
Ma még csak az mtv1 szombat reggeli műsorában, egy néhány perces beszélgetésben hallhattuk, hogy minden eszközzel rá kell kényszeríteni az embereket a bankkártyák használatára, mert ...
Tudnunk kell: a készpénzfizetésből az országunk eladósodásáért felelős külföldi magánbankoknak semmiféle haszna sem származik.
A készpénz az egyetlen, amelyet az állam bocsát ki Magyarországon és amelynek a haszna az államot, azaz az adófizetőket illeti!
A készpénzfizetés az egyetlen megmaradt eszköz a lakosság kezében a bankok elleni védekezésre!
Milyen jó lenne, ha a pénzt az állam bocsátaná ki: minden, a gazdaságba bekerülő forint a költségvetést támogatná!
Ezzel szemben a pénz nagy részét nem az állam bocsátja ki
Lássuk az ezt igazoló adatokat (természetesen ezer más hivatalos forrásból kiolvasható ugyanez):
MNB adatok MF 1998/5 Barabás Gyula - Hamecz István - Neményi Judit: A költségvetés finanszírozási rendszerének átalakítása és az eladósodás megfékezése
28.oldal 8.táblázat 2.sorából látszik, hogy a költségvetés javára történt pénzkibocsátás kevesebb, mint 10%-a a teljes pénzkibocsátásnak (mely a gazdaságban inflációt okoz: lásd 10.oldal 1.táblázat utolsó sora).
"A monetáris bázist, amelynek változásával mértük a monetizálás mértékét a készpénz és a kötelezõ tartalékok összegének definiáltuk."
Vagyis a pénz nagy részét nem az állam bocsátja ki. Csak a készpénzt. A jóval nagyobb mennyiségû számlapénzt nem, annak keletkezése körül van a baj: a gazdaságot inflációval sújtja, de a költségvetést bevételi oldalán nem jelenik meg, az adókat nem enyhíti.
Ez a nagy bûvésztrükk, az 5%-os tartalékráta, a "pénz multiplikátor". Azért találták ki, hogy a felületes szemlélõ számára pénzkibocsátás az állam kezében legyen, de ténylegesen nagyrészt - amint azt a számok mutatják - nem a költségvetést segíti, hanem magánszereplõket.
Változtassuk meg a törvényt!
Figyeljük meg, mennyire görcsösen ragaszkodnak ehhez a technikához. Érthető, hiszen ha belegondolunk: ez a "kis technikai részlet" hatalmat biztosít a szervezett magánhatalomnak.
Ha hosszú távon nézzük, ez a kis technikai részlet államra nézve katasztrofális: teljesen eladósodik, a demokrácia formálissá válik (amikor is tökmindegy, hogy kire szavazunk).
A 11.oldalon ecseteli, hogy mennyire szükséges az eladósodással finanszírozás:
Az adósságinstrumentumokból vajon mennyit tudnak vásárolni "a háztartások, vállalatok, és intézményi befektetok" ? A FED tulajdonosainak szervezetei ? Kinél lesz a hatalom ?
Persze, hogy a pénzkibocsátás segít: ha a pénz nagy részét nem az állam bocsátja ki, csak az eladósodás marad az állam egyetlen választási lehetősége...
Az állam emiatt a csalás miatt rákényszerül arra, hogy újra és újra kölcsönt vegyen fel ezen magánszereplőktől. Ráadásul még a halmozódó kamatot is fizetnie kell: az állam az adónkból fizeti az orv-pénzkibocsátóknak a kamatot. Ügyes!
Nem bûnösöket kell keresni, hanem az elkövetés módszereit: a törvényeket kell helyretenni.
Gondoljuk végig: ha a pénzkibocsátás haszonélvezõi mi volnánk, kiket juttatnánk a médiába?
- akik legmélyebb hitük és tudatlanságuk szerint terjesztik azt, ami nekünk jó: mert maguk sem értik: sõt, el sem tudják képzelni, hogy ilyen bûncselekmény lehetséges? Mutassuk meg nekik a tényeket, a számokat, a költségvetést segítõ, és a költségvetésbõl hiányzó (nem az állam által kibocsátott) pénzmennyiség arányát.
ahol a számlapénz (vagy elektronikus pénz) az állam által kibocsájtott (a költségvetést segíto) pénz tükre, nem magánszereplok által kibocsátott, oket extra-hatalommal felruházó pénz.
A bankszámlára írt X összeg csakis az állam által kibocsátott, MNB által számontartott pénz tükre lehet:
- a kötelezõ tartalékráta legyen pontosan 100%
- Természetesen csak attól a gazdasági szereplőtől követelhet a bank kamatot, akinek a pénzt kölcsönadja. A központi banktól NEM kérhet kamatot (ha annyi többlet-pénze van, hogy nem tudja mind kölcsönadni, akkor sem !)
Vagyis minden szereplő csak annyi pénzt tudjon kölcsönadni, amennyit megkeresett, vagy amit mások rábíztak.
Ha egy bankszámlára (kényelmi, készpénzkímélési okból) ráírják, hogy X összeg, a bank X tartalékot köteles a központi banknál lekötni, kamatmentesen. Így a pénz csak helyet változtatott (papírból számítógépbe került) de közben NEM szaporodott.
Ne legyen az államon kívül senki és semmi, ami a semmibõl tud pénzt teremteni.
Az USA-ban még furcsább dolog történt: a készpénzt is magánbûnözõk bocsátják ki: FederalReserveMagyarul
A legtöbb országban egy ügyes trükköt, a banki tartalékrátát ("fractional reserve banking") használtak, ami szerint a készpénzt az állam bocsátja ki, de a sokkal nagyobb mennyiségű számlapénzt a magánbankok: az állami költségvetés helyett rossz helyre kerül.
Az USA-ban még ennél is hihetetlenebb, arcátlanabb dolog történt:
1913 december 23-án (vajon miért a karácsonyi szünetben fogadtatták el a törvényt?) hozott törvény szerint a készpénzkibocsátás jogát is bűnözõknek adták. A törvény magánbankokból összeállt szervezetnek, a Federal Reserve-nek adja a pénzkibocsátás monopóliumát:
Az USA állam, és az egész világ ennek a csalásnak az áldozata: eladósodott. Mivel a pénzt adósságként bocsátják ki (hitelbe adáskor teremtik), ez teljesen természetes. Ezt a rendszert erre találták ki. Inkább csak az a különös, hogyan tudták a mítoszt ilyen sokáig fenntartani a jóhiszemű emberek között.
Az emberek többsége a mai napig azt hiszi, a pénzt az állam bocsátja ki, és a bank a betétesek pénzét adja kölcsön. Mára egyre nagyobb erőfeszítésbe kerül nekik a mítoszt fenntartani, és közel a nap, amikor lavinaszerűen elterjed az információ: a magánpénzkibocsátás, a világ eladósításának módszere, a világ legnagyobb bűncselekménye.
Aki ennek lényegét (és technikáját) megérti, annak legalább esélye lesz arra, hogy a politikát, a médiát, és a felhalmozott nonszensz törvényhegyet megértse:
"Let me issue and control a nation's money and I care not who writes the laws." Mayer Amschel Rothschild (1744-1812), founder of the House of Rothschild.
Véleményünk: