A közpénzekből végre tisztességes közszolgálati munkát várunk!
Bízunk benne: a szervezeti felépítés racionalizálásával a közérdek szolgálata elegendő erkölcsi alapot ad arra, hogy a legkiválóbb szakemberek a közmédiában tegyék a dolgukat.
Beindul a közszolgálati hírcentrum
| Megjelent: | 2011.02. 8. 15:03 |
| Frissítve: | 2011.02. 8. 15:51 |
Összeköltözik az MTV és a Duna TV híradója,
a hirado.hu lesz a távirati iroda hírportálja.
Keddtől már az MTI felel a Duna TV híradójáért és online felületéért - mondta Belénessy Csaba, a távirati iroda vezérigazgatója a Duna TV hírterületen dolgozó munkatársai részére szervezett tájékoztatón.
Elmondta: a Duna TV és az MTV híradóinak szakmai irányítása Élő Gábornak, a hírcentrum vezetőjének és Hegedűs István főszerkesztő-helyettesnek a feladata, Bujdosó Anna, a Duna TV híradó-főszerkesztője pedig a Magyar Televízió Kunigunda utcai telephelyére költöző hírműsorok egyik turnusvezetője lesz.
A költözés menetéről szólva az MTI vezérigazgatója azt mondta: a Duna TV híradós és online csapata átköltözik az óbudai telephelyre, és feltehetőleg április elején valósul meg az, hogy azonos helyszínről jelentkezik a Duna TV és az MTV híradója. Hangsúlyozta, hogy az átszervezés nem jelenti azt, hogy az egyik intézmény átveszi a hatalmat a másik felett.
Élő Gábor, az MTI hírcentrumának főszerkesztője azt mondta: az MTV és a Duna TV külön híradói áprilistól egy stúdióban, de a jelenlegi arculattal és emberekkel fognak készülni.
Mravik Zsolt, az MTI-nél létrejövő hirado.hu egyesített híroldal főszerkesztője az átalakulás részleteiről azt mondta: a közmédiumok online kiadású híreit a jövő héttől az MTV székházából szerkesztik.
A közmédiumok híreit összesítő hirado.hu arculata március közepén vált újabbra, a dunatv.hu új online arculata pedig várhatóan decemberben indul.
Belénessy Csaba úgy folytatta: tudja, hogy a változások megviselik az embereket.
Ám, akik "tudnak velünk jönni, tisztességes közszolgálatban dolgozhatnak."
Azt mondta: újjászervezik a határon túli tudósítói hálózatot, az MTI hírcentruma és a hírháttér-műsorok a tudósítói pontoktól egyaránt szabadon rendelhetnek bejátszásokat, tudósításokat.
Az MTI vezérigazgatója, a hírcentrum vezetője és a hirado.hu főszerkesztője szerdán az MTV, pénteken pedig a Magyar Rádió hírterületen dolgozó munkatársait tájékoztatja a közmédiumok átalakításának részleteiről.
|
Forrás: MTI |
______________________________________
A KÖZPÉNZEK pazarló felhasználása
Kiváltságok sora jár a nyugdíjba vonuló képviselőknek
|
Megjelent:
|
2010.09.22. 08:30
|
|
Frissítve:
|
2010.09.22. 08:37
|
|
|
|
Kétféle kedvezménye is van a politikusoknak. Egyrészt 60 helyett 55 évesen mehetnek nyugdíjba, másrészt még az öregségi korhatár előtt is teljes nyugdíjat kapnak, nem 8 százalékkal csökkentett összeget, mint az átlagember. Összesen 51 volt képviselő élhet ilyen kedvezménnyel.
A lap több politikust is megkeresett az üggyel kapcsolatban. A szocialista Csizmár Gábor már be is adta nyugdíjazási kérelmét és valószínűleg emellett dönt a szintén MSZP-s Filló Pál és Jánosi György is. A fideszes Járvás István azt válaszolta, hogy most gazdálkodik, de nem veti el az ötletet.
|
Forrás: Független Hírügynökség
|
|
2010.09.17
|
|
2010.09.17
|
|
2010.09.16
|
|
2010.09.15
|
|
2010.09.13
|
MiertHogyanMit
InformaciosHaboru
AllamPapirSancMuvelet
TévHitek
MNB kérdések
Közgazdaságtan Vallás
AlapProbléma (mintaüzenet)
Ígéretek Bolygója (a bank ígéretet teremt,
de nem a bank teljesíti)
PénzTeremtés
KokemenyErvek
CosiFanTutte
MaganPenzkibocsatas
FederalReserveMagyarul
MakroNonszensz
MaganpenzkibocsatasTemplates
TovabbLepes
TrukkosAdossag
UjPenz
PénzTámadás
Új Kormányzati Negyed
TöbbPénztárHiéna
SzolasSzabadsag
NoFreeSpeechIndexHU
MiscLinks
10+1 ügyA jelenleg legnagyobb visszhangot kiváltó botránynak több mint egy tucat gyanúsítottja van. A rendőrség 2009. áprilisában kezdte meg a nyomozást az indokolatlanul magas végkielégítések és szükségtelen tanácsadói és kommunikációs szerződések miatt. A gyanúsítottak nyilatkozatai szerint a visszaélések részben a szocialista Hagyó Miklóshoz köthetők.
2. Kormányzati negyed
A Nyugati pályaudvar mögötti MÁV-területet 8,52 milliárd forintért vette meg az állam, 533 millió forintot pályázatok lebonyolítására, szakértői és ügyvédi díjakra, valamint dologi kiadásokra költöttek, míg személyi költségekre, munkabérre 100 millió forintot fizettek ki. A projekt lezárása 301 millió forintba került. A Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz, de egyelőre nincs gyanúsított.
3. Sukoró
A kormány kiemelt projektként kezelte a Velencei tó partjára 200 milliárdért épülő szórakoztató központot, menet közben azonban kiderült, hogy a King’s City ügyében szabálytalan ingatlancsere és a gyanú szerint okirat-hamisítás történt. Itt is nyomoznak.
4. Bábolnai állami földek eladása
Az ellenzék szerint 300 milliós kár érte az államot, amikor a Bábolna Zrt.-t földjeit 2008-ban több sikertelen pályázat után 193 millió forintért eladták. A KDNP az üzletet többször is támadta, mert szerinte volt jobb ajánlat is, a vagyonkezelő viszont azt állította, hogy a legjobb nyert.
5. MTV-székház eladás, új székház építése
Az ÁPV Rt. 1999-ben 6 milliárd forintért vette meg a Magyar Televíziótól a régi, Szabadság téri székházat, majd 2006-ban 4,5 milliárd forintért eladta egy kanadai befektetőnek. A köztévé 2009-ig visszabérelte a volt tőzsdepalotát a külföldi befektetőtől. Miután magánpénzből felépült az óbudai gyártóbázis átköltözött az MTV. Az új ingatlant körülbelül 20-23 milliárd forintból meg lehetett volna építeni. Ezzel szemben a Fidesz úgy véli, hogy 90 milliárd forint körüli az az összeg, amelyet a húsz évre bebiztosított bérleti díjként ki kell fizetni. A BRFK vizsgálja az ügyet.
6. Posta-székház eladása
Különösen jelentős, több mint 500 millió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt elrendelték a nyomozást a Magyar Posta régi székházának értékesítése ügyében.
7. A Budapest Airport és a MALÉV privatizációja
A magyar légitársaságot 2007-ben 200 millió forintért vásárolta meg a Borisz Abramovics orosz üzletember kisebbségi tulajdonában lévő AirBridge Zrt. A társaság a privatizációt követően azonban nem tudott úrrá lenni a pénzügyi problémákon, így idén márciusban újra többségi tulajdonos lett a magyar állam, ami csaknem 26 milliárd forintba került.
8. A 2006. október 23-i rendőri brutalitás felelőseinek felkutatása
Az 56-os forradalom ötvenedik évfordulóján kormányellenes tüntetők és rendőrök csaptak össze Budapest belvárosában. Azóta több vizsgálat is volt, amelyek kiderítették, hogy a rendőrség szükségtelenül és aránytalanul nagy mértékben alkalmazott erőszakot. Bencze József, az ORFK vezetője idén februárban elnézést kért a rendőri bűncselekményekért. A rendőri brutalitás miatt perek tucatjai indultak. A rendőrség csaknem 20 millió forint kártérítést fizetett ki.
9. A magyar költségvetés adatainak meghamisítása
A Fidesz szerint Gyurcsány Ferenc volt kormányfő és Veres János volt pénzügyminiszter a 2006-os parlamenti választások előtt eltitkolták, meghamisították a költségvetés adatait. Emiatt 200 magánszemély pert indított, a fővárosi Ítélőtábla azonban elutasította a keresetet.
10 Állami cégek vezetőinek végkielégítései
A Fidesz szerint a BKV mellett több állami cégnél is pofátlanul magas végkielégítéseket kaptak a távozó vezetők. Elsősorban a MÁV és a Magyar Villamos Művek kifizetéseit világítanák át.
+1 Állami vezetők offshore érdekeltségeinek vizsgálata
Tisztáznák, hogy Bajnai Gordon miniszterelnöknek milyen offshore érdekeltségei vannak, és milyen kapcsolata volt hivatala alatt offshore cégekkel Oszkó Péter pénzügyminiszternek. A Fidesz rendkívül súlyosnak tartja Simor András jegybankelnök offshore érdekeltségét is. Azt is szeretnék tisztázni, hogy a villamos műveknél az "offshore cégek égisze" alatt mi zajlott.
__________________________________________________
- 10.03.13 Adót csalt az Eclipse az állami megbízásokon
- 10.03.10 Újabb vezérigazgatót vettek őrizetbe
- 09.08.13 Egy kis megfigyelés - egy cikk margója
- Jogsértésre kényszerít az új eredetvizsga 2010-04-06
A milliárdos állami informatikai megrendeléseket elnyerő cégnek hivatalosan nincs honlapja, a fenti webcímet is csak azután tudta meg a Figyelő, hogy felhívta az egyébként elég körülményesen kinyomozható központi Eclipse telefonszámot. A vállalat nem csak az interneten rejtőzködő. A főváros XI. kerületében, az Újházy utca 10. szám alatt bejegyzett (de 12. szám alatt lévő) irodája az egyetlen a környéken, amelyet nem kerítés, hanem embermagasságú fal vesz körül, sőt, a biztonságot a felszerelt kamerák is garantálják. Némi kutatás után azonban nem meglepő a „zárkózott” működés.
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) tájékoztatása szerint velük az Eclipse-nek jelenleg 4,96 milliárdos, titkosított közbeszerzésen elnyert szerződése van.
A cég egyik tulajdonosa, illetve volt felügyelőbizottsági tagja a kísértetiesen hasonló nevű, Eclipse Assets Management nevű vállalkozásban üzlettársai voltak a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat volt vezetőjének, Hevesi Tóth Ferencnek. Hevesi mostani cége szintén az Újházy utca 10. alatt van bejelentve. A milliárdokat nyerő Eclipse-ről NKH-s és az informatikai piacon jártas forrásaink tudni vélik, hogy közel áll a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz (NBH). Így áll össze kép: a nemzetbiztonsági bizottság titkosságot biztosít milliárdos közbeszerzéseknek, amelyeket aztán egy volt NBH-s vezető egykori üzlettársai nyernek el.
A nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosított közbeszerzésekről a legtöbbet a GVH már említett, az autók eredetiségvizsgálatával foglalkozó tanulmányából lehet megtudni. Ebből kiderül, hogy becslésük szerint az NKH 5–6 milliárd forintot költött el 2006-ban és 2007-ben a gépjárművek műszaki vizsgáját és a „mini” eredetvizsgálatát kezelő informatikai rendszerek (Gépjármű Műszaki Vizsga – GJM és a Központi Integrált Vizsga, KIV) továbbfejlesztésére, illetve kidolgozására. Ezeket aztán immáron Közlekedési, Közúti Informatikai Rendszer (KÖKIR) néven 2009 júliusában újfent átszervezték.
Az NKH részéről Horváth Zsolt Csaba elnök nem kívánt személyesen válaszolni a titkosítás okait és két közbeszerzés mértékét firtató kérdéseinkre, Farkas László informatikai vezető azonban túlzónak minősítette a GVH tavaly októberi becslését.
Miért kellett titkosítani az autók műszaki vizsgáztatását és az amellett végzett, az eredetiségvizsgálathoz hasonló, de „integrált vizsgának” nevezett eljárás szoftveres hátterét? Hasonló közbeszerzési folyamat volt már az NKH elődjénél, a Közlekedési Főfelügyeletnél is.
Az 1999-ben meghirdetett, Szoftverfejlesztés és integrálás a közlekedési hatóság számára című pályázat nyertese végül összesen 345 millió forintért készített egy teljes, új integrált ügyviteli rendszert a hatóságnak. Ennek része volt az országos működésre képes (de még csak Pest megyében bevezetett) műszaki vizsgákat támogató szoftver is, amelynek bekerülési értéke 80 millió forint körül mozgott – legalábbis ezt állították a kényes téma miatt névtelenséget kérő, de az akkori fejlesztéseket jól ismerő forrásaink.
Farkas László szerint a titkosításnak több oka van. A rendszer egyrészt kapcsolatban van (adatokat fogad és küld) olyan adatbázisokkal, amelyek nemzetbiztonságilag érzékenyek (például a körözött autók köre), másrészt közvetlenül kapcsolódik a „kormányzati gerinchez”, azaz a központi kormányzati informatikai hálózathoz. Ezenkívül az informatikai vezető állítása szerint személyes adatokat is tartalmaz, amelyek szintén védelmet igényelnek. Farkas egyébként nem tartja reálisnak összehasonlítani a nyilvános 1999-es, és a 2006-ban indult titkos közbeszerzéseket. Véleménye szerint a tíz évvel ezelőtti fejlesztés kezdetleges volt, és nem felelt meg a hivatali működés rendjének sem.
A titkosítás indoklása személyes adatokkal viszont azért érdekes, mert a Figyelő információ szerint az NKH nem jogosult az autótulajdonosok adatainak a tárolására, csupán a különböző típusok adatai maradhatnak a szerverein. A személyes adatokat viszont továbbítania kell, egyebek mellett az éppen erre létrehozott KEK KH számára. Ezért nyilatkoztak a Figyelőnek informatikai szakértők úgy, hogy a beszerzés során is elégséges lett volna az NKH adatbázisa és a nemzetbiztonságilag már védett adatbázisok közötti kapcsolatot titkosítani.
Lapunk ráadásul úgy értesült, hogy Horváth Zsolt Csaba két hónappal az NKH-t érintő nemzetbiztonsági bizottsági titkosítás előtt még hivatalos formában is azt az álláspontot képviselte, hogy sem államtitkot, sem szolgálati titkot nem érint a fejlesztés, így nincs szükség titkosításra sem. Valamiért azonban megváltozhatott a véleménye, mert a minisztérium később mégis kérvényezte az ügy nyilvánosság előli elzárását.
A 2006-os fejlesztés és az abból befolyó milliárdok után most júliusban újabb fejlesztésen esett át a teljes hatósági rendszer, amelynek keretében a műszaki vizsgák különálló részeinek adatkezelését is összevonták. Így alakult ki a július közepén bevezetett KÖKIR, amelyet az Európai Autószervizek Magyarországi Egyesülete (EME) információi szerint szintén az Eclipse fejlesztett ki.
Az NBH-s szálakkal körülfont és nemzetbiztonsági titkosítást élvező Eclipse-nek már a műszaki vizsgához kapcsolódó beszerzések előtt is voltak gyümölcsöző üzletei. A céget 2003 április 14-én alapították, éppen 10 nappal azután, hogy megszületett a 2003. évi XIX. törvény, amelyben hatósági árassá alakították a gépjárművek eredetiségvizsgálatát.
A frissen alapított társaság pedig meglepő módon megnyerte azt a pályázatot, amelyet a hatósági árak kialakítása után az eredetiségvizsgálatokhoz használt szoftverre írtak ki. Igaz, a történet ennyire nem volt egyszerű, mert a közbeszerzést egymás után háromszor kellett kiírni úgy, hogy a harmadik körben végül ezt is titkosította a nemzetbiztonsági bizottság, annak ellenére, hogy maga a közbeszerzés tartalma feltételezhetően nem változott. Ezek után szintén kérdés, hogy a nemzetbiztonsági tikosítás vajon nem az Eclipse érdekeit szolgálta-e? A KEK KH lapunknak eljutatott közleménye úgy fogalmaz, hogy „az informatikai bevezetés során a szállítók és üzemeltetők minősített adatot képező informatikai biztonsági megoldásokra láthatnak rá”.
Az Eclipse tehát először az eredetiségvizsgálat-piacon kaszált nagyot. Az e területre szakosodott cégeknek azonban csak 2011-ig van szerződésük az állammal, így kérdéses lehetett, hogy a szisztéma karbantartásával is milliárdos bevételhez jutó Eclipse mihez kezd majd.
A választ mintha a közlekedési tárca egyik 2006-os rendelete adná meg, amelyet éppen akkor adott ki a minisztérium, amikor Horváth Zsolt Csaba jelenlegi NKH-elnök volt a közlekedési helyettes-államtitkár. A 19/2006-os számú rendelet kimondja, hogy az eredetiségvizsgálathoz hasonló vizsgálatot kell elvégezni a műszaki vizsgák alkalmával minden olyan autón, amelyen az addig eltelt tíz évben nem hajtottak végre ilyet (mert azok nem cseréltek gazdát).
A rendeletből 2007 májusára lett mindennapi gyakorlat, amikor az új szoftveres háttérrel ellátott és központosított műszaki vizsga mellé az integrált vizsgát is bevezették. A GVH ezzel kapcsolatban már nem óvatoskodik annyira, gyakorlatilag feleslegesnek nevezi az autónként 7200 forintért elvégzendő műveletet. „Eredményei szinte teljességgel – a nyilvántartott adatok valódiságellenőrzését leszámítva – haszontalanok” – olvasható a dokumentumban. Ezt az állítást azzal támasztják alá, hogy amennyiben e vizsgálat során találnának is lopott autót, az így feltárható bűncselekmények már úgyis elévültek. Farkas László az NKH részéről másképpen közelít. „Ennek a vizsgatípusnak nem is az volt elsődleges célja, hogy lopott autókat derítsen fel. Ettől függetlenül tavaly májusa óta országosan 110 ilyen eset volt 53 vizsgahelyünkön. Az integrált vizsga célja elsősorban éppen az állami gépjármű-nyilvántartás rendbetétele volt” – állította az NKH-s szakember.
Elképzelhető azonban más magyarázata is a GVH által annyira kritizált integrált vizsga bevezetésének. Az Eclipse-nek minden bizonnyal nem volt rossz üzlet a milliárdosra becsült bevétel, mint ahogy az sem lehetett mellékes, hogy a várhatóan kihalóban lévő eredetiségvizsgálat-piacról át tudott kerülni a jóval perspektivikusabb műszakivizsga-területre. Műszaki vizsgákra mindig szükség lesz, és ha az eddigi eseményeket vesszük alapul, akkor három éven belül újabb szoftvert lehet majd fejleszteni hozzájuk.
_______________________________________
From: Társaság a Szabadságjogokért
Date: 2010/2/26
Subject: Sürgős kérés a TASZ elnökétől
A K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország
a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által a Sávoly Motorcentrum Kft. részére nyújtandó 15,3 milliárd forint összegű kölcsönre és a mintegy 20 milliárd forint költségvetési támogatásra vonatkozó szerződéskötés és a kapcsolódó kifizetések felfüggesztését kérte a Kormányfőtől néhány napja.
Azért fordultunk a miniszterlnökhöz, mert a beruházás alapját egy, a KPMG tanácsadó cég által *közpénzből készített megvalósíthatósági tanulmány jelenti, amelynek a nyilvánosságra hozatalát mind az MFB, mind a Kormány megtagadta.* A tanulmány ugyan titkos, de a rendelkezésre álló adatokból az tűnik ki, hogy az állami támogatás és hitel mértéke nem áll arányban a bevételekkel, az esetleges nyereségből történő közvetlen részesedés pedig messze elmarad az állam által felvállalt kockázattól.
A kormánydöntés előtt *a Pénzügyminisztérium szakértői is azon a véleményen voltak, hogy az állami hitel és a támogatás kockázatos, gazdaságtalan és jogszerűtlen.***
Arra kérjük, ha Önt is zavarja a közpénzek elköltésének fenti módja, hallassa a hangját. Küldjön Ön is e-mailt a Miniszterelnök Úrnak!
A TASZ honlapján működő „Aktív Polgár” alkalmazás segítségével <http://tasz.hu/aktiv-polgar/hozzak-nyilvanossagra-savolyi-balatonring-megvalosithatosagi-tanulmanyat>
______________________________________
– gyűjtsük össze a példákat 2010-ig
Vagyis a németek negyed-annyiért építik a híd méterét, ráadásul vasúttal, mint mi, magyarok, pedig arrafelé aligha olcsóbb a munkaerő. És az már csak hab a hídon, hogy a 63 milliárdból nem sikerült kifizetni az alvállalkozókat.
Két híddal délebbre szépül a lezárt Margit híd, amely 607 méter hosszú, "német áron" ötmilliárd forintból lenne megépíthető, de még "megyeri" díjszabással is kijönne 20 milliárdból. Felújítani drágább, mintha újat építenénk, ugyanis 26 milliárdba fog kerülni. Amúgy, egy tavaly májusi, a fővárosi önkormányzat cége által készített költségbecslés még 13 milliárdról szólt, ám az idén júniusban a közgyűlésben a balliberális oldal mellett a Fidesz is megszavazta a duplájára emelt hídbüdzsét. Mindenki közlekedik.
Szintén budapesti ügy a 10,5 kilométer hosszú négyes metró. Demszky Gábor 1998-ban még 2003-as átadásról beszélt, ma a metró projektigazgatója szerint 2012 vége sem tartható. A vonal költségét 2004-ben 195 milliárdra becsülték a beruházók, ma már 511 milliárdnál tartunk. Egy spanyol cég 2008 januárjában jelezte: ők 137 milliárdért elvégezték volna a munkát.
|
Idetartoznak az MTV székházügyei is. A Szabadság téri palotát hatmilliárdért vette át az ÁPV Rt., aztán 4,5 milliárdért adta el egy kanadai befektetőnek. Csakhogy az MTV-nek még nem volt hová költöznie, így két éven át összesen négymilliárd forintért visszabérelte régi székházát. Az ügylet vége: félmilliárd forint maradt Budapest egyik legértékesebb középületéből. |
|
|
Jöjjön egy jó hír is! Napelemes tetőcserép! Magyar találmány!
|
Korábban
- Csók
- Végre egy frankó főzős műsor
- A Google robotautója
- Ez a a Google autója?
- A király dadogása
- Órák - órákból
- Charlie Sheen-interjú
- Soha véget nem érő történet
- Lavina lövésre
- Hangjegyek hullámvasútja
- Muppették Brightonban
- A Beatles találkozik a Prodigyvel
- Szállj el, kismadár
- Hipnotizált halak
- LED műszempilla
- Szuperhősök, főgonoszok
- Egy jópofa cég
- Amikor a vonat bekukkant a piacra
- Árnykardozás
- Most akkor ez hogy van?
- Robotbanda
- Hullámfal
- A világ legnagyobb érintőképernyője
- Nem lassít, nem áll meg
- Szivárvány
- Így adja el magát a Samsung
- Jégszobrok
- Flipper Manhattan égboltján
- Olyan mintha szét akarna esni
- 700 fémgolyó
- Babacsapda
- A nagysikerű film legjobb trükkje
- A sztár hajkoronájának evolúciója
- Papíranimációval megtámogatva
- Ázsia gyöngyszeme nagyító alatt
- Mulder ügynök beájulna
- A halott város
- Showtime!
- Az indiai Terminátor
- Madárként úszni a felhők felett
- Milyen hideg mínusz harminc fok?
- Videojáték csajoknak (18+)
- Megunta a világmárka a kabalafigurát?
- Koboldhangú akciósztár
- Alakformálás 1945-ből
- Videó szigorúan felnőtt férfiaknak
- Hogyan fértek be ennyien?
- Medúzafényű Yokohama
- Vízszobrok
- Ketchuprobot
A mappában található képek előnézete magyarságtudat
![Egy%252520koldus[1].jpg](/fenykepek/magyarsagtudat/magyarsagtudat/egy-252520koldus-1-.jpg.html)
