Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


RÓLUNK 2012.09.30.

TÁRSADALMI KIEGYEZÉST KEZDEMÉNYEZÜNK 2013.08.01.

Cipruson bejelentették, hogy a szigetország 2014 júniusában tervezi bevezetni a garantált Alapjövedelmet

A hír azt bizonyítja, hogy valamennyi Eu tagállam hatáskörébe tartozik a döntés a Feltétel Nélküli Alapjövedelm bevezetéséről. Mindössze politikai szándék és akarat kérdése az adott tagállam részéről.

Ez a fajta megoldás a polgári demokrácia igazi győzelmét és a társadalmi kiegyezés alapját hozhatná el Magyarországnak is. Valamennyi politikai szereplőnek kormánypárti és ellenzéki oldalon az FNA elképzelés mentén sikerülhetne egészséges párbeszédet lebonyolítani és legalább ebben az egyetlen kérdésben együttműködni egymással.

A mai működésképelen rendszer alternatívája, a forradalom nélküli társadalmi változás útja az FNAAz Alapjövedelem bevezetése az Eu tagállamok hatásköre! Mindössze politikai akarat kérdése és csupán a jelenleg is rendelkezésre álló állami pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítását kívánja meg! Ebből finanszírozzuk az FNA bevezetését!

Ezt is megoldja az ALAPJÖVEDELEM bevezetése!

 

 

 

Nézzétek meg ezt a videót. Nagyon úgy tűnik, hogy napjainkra Orbán Viktornak már nincs embere a kormányban

Nem arra adtunk felhatalmazást, hogy az állam a

hontalan tőkeérdekek mentén használja a közjavakat!

Orbán Viktor nem szavazott 2013.06.21.

Földtörvény szavazás 2013.06.21.

Ángyán József rendszerváltásra vár 2012.11.09.

Földtörvény előzmény - Gazdák harca

 

2013.06.26. Izraeli nagykövetté nevezték ki Nagy Andort, a kormánypártok vízügyi szakpolitikusát. A termőföldünk után az ivóvízkészletünk lehet a következő árucikk

 

 


A magyarok ereje nem a létszámában, hanem az egyedeit meghatározó tulajdonságaiban rejlik!

Választások 2014 - Lakossági szemmel

Az állam lehet a társadalmi átalakulás eszköze is! Az állam felruházása jogosultságokkal nem a tőke és a gazdasági uralom, hanem a nagy tömegek, a lakosság privilégiuma, joga és kötelezettsége

 

A magyar lakosság felismerte 2010-ben, hogy az alapvető társadalmi antagonizmus nem a kormányzás szintjén van. A megoldást tehát nem az államtól való eltávolodásban látta, amikor a kétharmados döntését meghozta.

 

A helyes irány továbbra is az állam megerősítése a jogaiban! Az állam a társadalmi átalakulás élére állhat, amennyiben él a nagy tömegek még megmaradt bizalmával.

 

A gazdasági antagonizmus az, amely ellen az államnak és a lakosságnak egymással együttműködve kell fellépnie.

Az állam dönthet úgy, hogy az egészséges társadalmi változások élére áll és a forradalom nélküli utat, az Alapjövedelem bevezetését mérföldkőnek tekinti amikor bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már egyre kevésbé képes megfelelni a polgári demokrácia normáinak!

Ha a polgári kormány nem lépi meg az FNA bevezetését, a szélsőséges politikai erők profitálhatnak: Friss látlelet a szegénységről! 

 
 
 

Kié a magyar állam?

 

- Dr. Drábik János, Jakab István

Link a videóhoz

Műsor tartalma

Arcátlan világméretű, szervezett magánhatalmak birtokolják minden értékünket, ami a magyar államot jelenti.Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy egy új alkotmánnyal megerősítsük a magyarság jogait ősi hazájához hűen. Orbán Viktor történelmi szerepet kapott, hogy megszilárdítsa a magyar államot. Vajon van elég tudatos gondolkodó, aki támogatná ezt a kezdeményezést?

Címkék

 
 
 
 

OLVASS TOVÁBB

Miként is álljunk hozzá az ALAPJÖVEDELEM kérdéshez

Mi az ALAPJÖVEDELEM?

FNA - Gyakran Ismételt Kérdések

nol.hu - Garantált jövedelem mindenkinek?

Európai polgári kezdeményezés SZÁMLÁLÓ

Európai polgári kezdeményezés ITT ÍRD ALÁ

 

ADD A VÉLEMÉNYED! El ne hidd, hogy csak egy kis pont vagy a világban!

A lakosság sokat tehet az érdekei érvényesítésére! Ez az a honlap, ahol aktuálisan közzétesszük a legfontosabb európai polgári kezdeményezéseket és törvénykezési eljárások előkészületeit, hogy a jövőben minden magyar állampolgár élhessen a demokratikus jogaival és kinyilváníthassa a véleményét! 

ITT írhatod alá a szupermarketek beszállítóit megvédeni hivatott levelet szeptember 5.-ig!

Európai Polgári Kezdeményezések - EPK - Add a véleményed!

A víz és szennyvízhálózat emberi jog! Ehhez kell az EGYETÉRTŐ aláírásod SOS!

VÁLASZTÁSOK 2014 - Lakossági szemmel

A magyar lakosság választási ígérete 2014-re!

2013.07.18

Lesz-e Magyarországon garantált Alapjövedelem?

2013.07.16

Kulturális kreatív az, akinek elege van

2013.07.07

2011-10-28

Eljött az ideje, hogy éljen a kormány a többségi felhatalmazással és vonja a Jegybankot az Országgyűlés irányítása alá! 

2011-10-28              

Ehhez Magyarországon mindössze egyszerű parlamenti többséggel döntést kell hozni arról, hogy a monetáris felségjogok gyakorlását  az állam a saját kezébe veszi.

Ez az a döntés, amelyre a magyar lakosság többségi felhatalmazást adott a 2010-es választásokon.

Ez az a döntés, amit végre meg kell hozni ahhoz, hogy Magyarországon az államkassza húzza a hasznát a számlapénznek és ne fordulhasson elő, hogy még a készpénzkibocsátás jogát is elbitorolják az államtól!

Legyen bármilyen körültekintő is az Orbán-kormány: a lakosság felhatalmazást adott erre a döntésre.

A kormány felelőssége az, hogy ezt a lépést legyen bátorsága meglépni, ugyanakkor ezt a döntést ne szorult helyzetben, hanem a stratégiailag legkedvezőbb időben hozza meg.

 

Könnyen kialakítható rendes pénzrendszer

ahol a számlapénz (vagy elektronikus pénz) az állam által kibocsájtott (a költségvetést segítő) pénz tükre, nem magánszereplok által kibocsátott, őket extra-hatalommal felruházó pénz.
A bankszámlára írt X összeg csakis az állam által kibocsátott, MNB által számontartott pénz tükre lehet:
  • a kötelezõ tartalékráta legyen pontosan 100%

    • Természetesen csak attól a gazdasági szereplőtől követelhet a bank kamatot, akinek a pénzt kölcsönadja. A központi banktól NEM kérhet kamatot (ha annyi többlet-pénze van, hogy nem tudja mind kölcsönadni, akkor sem !)

Vagyis minden szereplő csak annyi pénzt tudjon kölcsönadni, amennyit megkeresett, vagy amit mások rábíztak.

Ha egy bankszámlára (kényelmi, készpénzkímélési okból) ráírják, hogy X összeg, a bank X tartalékot köteles a központi banknál lekötni, kamatmentesen. Így a pénz csak helyet változtatott (papírból számítógépbe került) de közben NEM szaporodott.

Ne legyen az államon kívül senki és semmi, ami a semmibõl tud pénzt teremteni!

A magyar államháztartás hiányát nem takarékossági programmal és megszorító intézkedésekkel kell megoldani, hanem egyértelműen a gazdaság élénkítésével.
 
A gazdaság élénkítésére vonatkozó elsődleges és legfontosabb lépés:
 
Egyszerű többséggel kell módosítani a feles törvénnyel elfogadott MNB-törvényt úgy, hogy az állam magához vonja a monetáris felségjogokat, amelyek eredetileg is az államot illetik!
 
  • Ezzel az egyetlen törvénymódosító intézkedéssel 1996 óta először kerülhet adósságmentes és kamatteher nélküli pénz a magyar gazdaságba!
 
  • Az állam 1996 óta először áttérhet a külföldről behozott kamatozó, devizaalapú és magántulajdonú hitelpénz helyett a magyar munkával fedezett közpénz kibocsátásához.
 
  • Az olcsó jegybankpénzzel finanszírozott hitelek rendelkezésre bocsátása a lakosság részére pld. lakásépítésre, ESCO beruházások lebonyolítására
  • Az olcsó jegybankpénzzel finanszírozott hitelek rendelkezésre bocsátása a kis- és középvállalkozók részére a reálgazdaság érték előállító tevékenységének a finanszírozására
   
 


A Kulturalis Kreativok2009 csoport szerint lakossági szinten és nyíltan kell beszélni arról, hogy

  • az MNB  1996 óta teljesen független az ÁSZ-tól, az Országgyűléstől
  • az MNB kizárólag a világot meghatározó pénzhatalmi rendszereknek alárendelt.
  • Magyarországot a Valutaalap nevű intézmény vezeti és manipulálja
  • A gazdasági válság kapcsán 2009-ben alapvetően megszűnt a fizetőképes kereslet
  • A pénzkínálatot 2009-ben a központi bank mesterségesen csökkentette azért, hogy az irányítói/tulajdonosai rátehessék a kezüket mások vagyonára 
  • A monetáris politika megváltoztatásához mindössze a feles törvénnyel elfogadott MNB-törvényt kell módosítani úgy, hogy az állam vegye vissza a saját  kezébe a pénzkibocsátás jogát, amely eredendően az államot illeti
  • Az alkotmányossági rendnek megfelelően a monetáris felségjogok gyakorlása közhatalmat, azaz az államot illetik 

továbbá nyíltan meg kell kérdezni: Miért 5 % a banki tartalékráta Magyarországon?

 

 

Tartalomjegyzék: korábbi bejegyzéseink, címekben. 

Lefelé haladva időrendi sorrendben elolvashatod.

  • A kétharmados többségről - továbbgondolásra ajánlva
  • A FIDESZ gyüjtőpárt - Big tent or catch - all
  • A kétharmados többség kritériumai
  • 2010.04.11 Pártokra, képviselőjelöltekre szavaz az ország
  • 49 kétharmados törvény
  • Magyar gazdaság magyar lábon
  • Hírlevél Minden Kulturális Kreativ Embernek
  • Parlamenti Információs Rendszer - Linkgyűjtemény 2010 március
  • A képviselők tiszteletdíja és költségtérítése - Linkgyűjtemény 2010 március

 

A kétharmados többségről – továbbgondolásra ajánlva

Kulturalis Kreativok2009 kollektíva 2010-01-25

 
A lakosság előtt álló lehetőség arra, hogy megbüntesse a politikát és azokat, akik  tudatosan  hülyének nézik őket.
 

A lakosság a magyarországi 2010-es választásokon

történelmi tettet hajthat végre!

HAJRÁ MAGYAROK! 2010. április 25.

 

Mementónak álljon itt a továbbiakban is a Kulturális Kreativok2009 csoport választásokat megelőző állásfoglalása: 

  • Egy választási kampány sehol sem az igazmondásról, a méltányos beszédről vagy a számon kérhető ígéretekről szól.
 
  • Egy választási kampány mindenhol a világon a mandátumok megszerzéséről szól. Gyakorlatilag minden áron és bármi áron.
 
  • Magyarországon ráadásul - az öszödi  beszédből - az is kiderült, hogy a választási kampány tétje semmivel sem több mint az, hogy a megélhetési politikusok 4 évre zsíros álláshoz és javadalmazáson felüli juttatásokhoz jussanak a közpénzekből.
 
 
E tények ismeretében elmondhatjuk, hogy a lakosság történelmi lehetőség előtt áll! A lakosság a felelőssége teljes tudatában dönthet úgy, hogy kétharmados többséghez juttatja a legnagyobb gyűjtőpártot, a FIDESZ-t és megerősíti az Eu választásokon méltán meglepetést okozó, radikális nézeteket valló Jobbik-ot.
 
 
A Jobbik megerősödésének mérlegelése:
 
  • A gazdasági válság lakosságot érintő folyamatainak a tükrében el kell ismerni, hogy szüksége van Magyarországnak egy bizonyos fokú egészséges nacionalizmusra ahhoz, hogy kompenzálja a politikai elit gátlástalanságát, hozzá nem értését és a lakosságra nézve minden tekintetben rossz irányba befolyásolhatóságát a nemzetközi pénzügyi oligarchia részéről.  
  • A Jobbik radikalizmusa nélkül a politikában és a gazdasági életben ugyanaz  történne  ami eddig.
  • A szélsőségesek jelenléte nélkül a FIDESZ semmit sem kérne számon az elmúlt évek gaztetteiből. A szélsőségesek jelenléte a parlamentben a garancia arra, hogy kényes ügyekkel is kénytelenek lesznek foglalkozni.
  • A Jobbik jelenlétével a Parlamentben megerősödik az ellenzék szerepe.
  • Az ellenzéket alkotók várhatóan tanulmányozzák és megtanulják majd mi is az ellenzék igazi szerepe egy demokráciára törekvő társadalomban.
 
 
A FIDESZ kétharmados többségének a mérlegelése:
 
  • A tények szintjén vitathatatlan, hogy a FIDESZ a legnagyobb és gyakorlatilag úgynevezett „mindenevő” gyűjtőpárttá nőtte ki magát napjainkra Magyarországon!  
  • A bal oldali érzelmű emberek tömegeitől megkezdve a polgári erőkön át egészen a konzervatív beállítottságú lakosságig a FIDESZ körül tömörültek mindazok, akik mérsékelt nézeteket vallanak.  
  • Ez a tény önmagában is azt garantálja, hogy a lakosság legszélesebb rétegeinek az érdekei képviseletet kapnak a párton belül.
  • Ez a tény önmagában is azt garantálja, hogy a lakosság legszélesebb rétegeinek az érdekei, érdekellentétei a párton belül, a belső pártpolitikai csatározások során ütköznek meg egymással és vívják meg a hatalmi harcukat.
  • Ez a tény önmagában is azt garantálja, hogy a belső pártpolitikai csatározások nem a nyilvánosság előtt, vagy éppen az Országgyűlés ülésein zajlanak, hanem a színfalak mögött.            
  • Ez a tény önmagában is azt garantálja, hogy a konszenzusra törekvés – mint a demokrácia egyetlen elfogadható eszköze – ismert fogalommá válhat a politikában.
A fentiek mérlegelésével és az elmúlt évek politikájára jellemző tények együttes figyelembe vételével a józan paraszti ész is felteszi magának a kérdést:
 
 
Kell-e félni a kétharmados többségtől? 
Először nézzük meg, mire jut a józan paraszti ész, amikor a választ keresi erre a kérdésre.
 
  1. Addig, amíg egy kétharmados többséggel rendelkező kormánytöbbség magára nézve is kötelezőnek tartja és tiszteli az alkotmányt (amellett, hogy változtat is rajta), addig örömmel köszönthető ez a változás.  
  1. Addig, amíg egy kétharmados többséggel rendelkező kormánytöbbség nem megy szembe a demokrácia lényegét jelentő elvekkel és a lakossága szolgálatában áll, semmi ok a félelemre.
  1. A józan paraszti ész azt mondja, hogy  egy  kétharmados  parlamenti  többséggel  és ezen felül jelentős lakossági támogatással is rendelkező kormánynak már elegendő  önbizalommal és legitimitással  kell  rendelkeznie ahhoz, hogy  
- akár a magánbanki pénzteremtő rendszer törekvéseivel szemben is -
 
a  magyar gazdaság beindításához és a lakosság életkörülményeinek a javításához vezető döntéseket hozzon.
 
 
 
  • A magyar politikai rendszerben feles többséggel is sok minden átalakítható
  • Az adórendszer, egészségügy, oktatás, nyugdíj, MNB-törvény, a monetáris felségjogok átengedése a magánbanki pénzteremtő rendszernek, a monetáris felségjogok gyakorlásáért járó „honorárium” mértéke, vagyis az a gyakorlat, hogy háztartásonként évi 1 millió forintnyi értéket adunk át a magánbankrendszernek azért, hogy gyakorolja a pénzkibocsátás jogát, ami eredendően a közhatalom joga és az államot illeti – csak néhány példa arra mi mindenhez volt már elég az eddigiekben is a feles többség   
  • A feles parlamenti többség mindössze arra nem elégséges, hogy az azt kicsikaró politikai erők felelősséget és kötelezettséget érezzenek a lakosság széles rétegeit érintő döntések iránt
  • A feles parlamenti többséget foggal-körömmel és alkukkal kicsikaró politikai erők magától értetődően nem a lakosságban keresik és találják meg a támogatóikat.   
  • Ily módon könnyedén elfelejtik mire  kaptak felhatalmazást a választóiktól és a saját jól felfogott érdekükben  azoknak a szolgálatába  szegődnek, akikben támogatóra lelnek  és akik a mandátumaik lejártáig a legnagyobb valószínűséggel hatalomban is tarthatják őket.  
A fenti szempontokon túl a további szempontok is átgondolásra érdemesek,  amikor az ember azt mérlegeli valós-e a hatalom jelenlegi birtokosainak félelemkeltő kampánya a kétharmados többség lehetőségével szemben:
 
·         A saját bőrünkön tapasztalhattuk, hogy a feles többség is elegendő a lakosság életkörülményeit jelentősen megváltoztató döntésekhez.
 
·         A kétharmados többség azonban ennél többre is elég.
 
·         Minősített, azaz kétharmados többséghez kötött az alkotmánymódosítás, a kétharmados törvények módosítása, a kormányforma, az államfői hatalom, a választási rendszer megváltoztatása.
 
 
A FIDESZ gyűjtőpárt!                                   Big tent or catch – all
 
A   Fidesz  kétharmados többségével a 258 + mandátummal sokféle, akár minden ideológiai irány és az ezzel járó egészen különböző elképzelések, érdekek, vélemények is megjelennek és megfelelő teret kapnak a parlamentben.
 
Egy gyűjtőpárt esetében a belső erőcsoportok természetesen jól elkülönülnek egymástól.  

Ütköztetik az álláspontjaikat, megvívják a hatalmi harcukat és kénytelenek közös nevezőre vagy konszenzusra jutni egymással.

  • Ezek a folyamatok viszont a színfalak mögött, a párt belső berkeiben zajlanak le.  
  • A parlament ülésein már az érdemi munka kerülhet előtérbe.  
  • Egy gyűjtőpártban - a teljes egyetértés kialakulása nélkül - olyan erő vagy olyan körülmény, amely a kétharmados többséget megkívánó szavazásoknál kényszerítő vagy kötelező lehetne nehezen képzelhető el.  
  • A pártfegyelem és a szavazási fegyelem szankcionálhatósága, számon kérhetősége egy gyűjtőpártban szintén csak nehezen juthat érvényre.  
  • Egy kétharmados többséget megkívánó döntés megszavazásához pedig minimálisan 258 + 1   mandátummal  rendelkező  képviselő maradéktalan egyetértése és maximális fegyelmezettsége kell.
 
A teljesség igénye nélkülaz itt összegyűjtött szempontokat is érdemesnek tartjuk összevetni a hivatalos sajtóból felénk áradó  érvekkel amikor választópolgárként elgondolkozunk a kétharmados többségen...
 

Kép

 
 
A kétharmados többség (2010-01-22 )
 
A kétharmados többség a 386 fős parlamentben legalább 258 mandátumot igényel. Ekkora többség  elegendő az alkotmány részleges vagy akár teljes módosításához, azaz például a kormányforma (a politikai intézmények elrendezése és egymáshoz való viszonya) teljes átírásához is, amellyel egy elnöki vagy francia mintára félelnöki rendszer  is létrehozható.
Ekkora többséggel módosítani lehet az úgynevezett kétharmados törvényeket, például a választási rendszert, az állampolgárságra vonatkozó szabályokat vagy az önkormányzati struktúrát, de akár a parlament működési rendjét is (Házszabály).

Továbbá alkalmas lehet arra, hogy a kétharmaddal egyedül rendelkező politikai erő – fontos: ha ebben a jelölő(k) is partner(ek) – saját döntése alapján válassza meg az ÁSZ és az LB elnökét, az alkotmánybírókat vagy az ombudsmanokat.

A kétharmad elérése egyszerre könnyű és nehéz a magyar választási rendszerben. Könnyű, mert – miután nem arányos választási rendszerről beszélünk – nem kell hozzá az összes szavazásban részt vevő kétharmadának voksa.
De nehéz is, mert a választási rendszer bonyolultsága miatt nem egyszerű.
A 176 egyéni mandátum mellett még minimum 82 listás mandátum kell a kétharmadhoz. Ha azt vesszük, hogy összesen 210 listás mandátum vár gazdára, mindez egyáltalán nem tűnik lehetetlennek.
Árnyalja azonban a képet, hogy ebből a 210-ből minimum 58  mandátum a kompenzációs célú országos listán képződik, ahová körülbelül 80 százalékban az egyéni választókerületekből (és csak 20 százalékban a területi listákról) kerülnek „vesztes” töredékszavazatok.
Ha tehát a Fidesz egyéniben tarol, az országos listáról csak minimális mennyiségű mandátumra számíthat.
Azt a 80 feletti mandátumot tehát alapvetően a területi listáról kellene megszerezni, ahol maximum 152 mandátum vár gazdára.
Ha tehát a Fidesz országos támogatottsága meghaladja az 55 százalékot, a kétharmad szinte garantált.

Csakhogy a területi listás mandátumokat megyénként (+Budapest) osztják ki, s ez újabb nehezen kalkulálható eleme a rendszernek.

_________________________________________________________________________

 

 

Pártokra, képviselőjelöltekre szavaz az ország 2010.04.11.
Megjelent: 2010.04.11. 07:09
Frissítve: 2010.04.11. 07:08
A rendszerváltás óta a hatodik szabad országgyűlési választás első fordulóját tartják ma
Az országgyűlési választás első fordulójában a választópolgároknak két szavazatuk van: az egyik szavazólapon arra voksolhatnak, akit az egyéni választókerületükben képviselőnek szeretnének, a másik íven pedig arról dönthetnek, hogy a területi listáról melyik pártot támogatják.

Azok a jelöltek indulhatnak az egyéni választókerületben, akik március 19-éig összegyűjtöttek 750 érvényes ajánlószelvényt. A 176 egyéni választókerületben 812 egyéni jelölt indul, közülük 19 független.

Az egyéni választókerületben az első fordulóban akkor érvényes a választás, ha a választópolgárok több mint fele leadja voksát. Ha ennél kevesebben mennének el szavazni, érvénytelen lenne a forduló, ebben az esetben valamennyi jelölt újra indulhatna a második körben. Akkor eredményes a választás, ha valamelyik jelölt megkapja a leadott szavazatok több mint felét.

Ha a részvétel meghaladja az 50 százalékot, de egyik jelölt sem kapja meg a leadott voksok több mint felét, akkor ugyancsak második fordulót kell tartani. Ez esetben azok kerülhetnek fel a második fordulós szavazólapra, akik legalább 15 százalékos eredményt értek el. Ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elérő három jelölt indulhat ismét.

A területi listákról összesen 152 mandátumot osztanak ki. Az országban húsz területi választókerület van (a 19 megye és a főváros), ezekben listát csak pártok állíthatnak.
Összesen 117 területi listát vettek nyilvántartásba a választási bizottságok, a legtöbb listára - kilencre - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lehet majd voksolni, a legkevesebbre - négyre - Somogyban.

Az országos listát állító pártokra közvetlenül nem lehet voksolni: a listán kiadható 58 mandátumot a fel nem használt, úgynevezett töredékszavazatok összesítése alapján osztják ki. Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek hét területi listát tudtak állítani. Összesen hat országos listát állított hét párt.

A választások második fordulója április 25-én lesz.
Forrás: MTI

_________________________________________________________________________

 

49 KÉTHARMADOS TÖRVÉNY

A képviselők kétharmadával (többek között)

- Az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló nemzetközi szerződés megerősítése és kihirdetése
- Hadiállapot kinyilvánítása és a békekötés
- Rendkívüli állapot kihirdetése és Honvédelmi Tanács létrehozása
- Szükségállapot kihirdetése
- A köztársasági elnök megválasztása az első két szavazáskor
- Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása
- Az országgyűlési biztosok megválasztása
- Az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztása
- A Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról és azok használatáról szóló törvény elfogadása

A jelenlévők kétharmadával (többek között)

- A jogalkotás rendjéről szóló törvény
- Külső fegyveres támadás esetén a Kormány azonnali intézkedésére alkalmazandó szabályokról szóló törvény elfogadása
- Az országgyűlési képviselők tiszteletdíja és költségtérítése összegéről, valamint a kedvezmények köréről szóló törvény elfogadása
- Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény elfogadása
- Az összeférhetetlenségnek az országgyűlési képviselő megbízatásának megszűnését eredményező kimondása
- A helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadása, az önkormányzatok alapjogait korlátozó törvény elfogadása
- A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény elfogadása
- Az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény elfogadása
- A személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadása
- A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadása
- A gyülekezési jogról szóló törvény elfogadása – 62. § (2)
- Az egyesülési jogról szóló, valamint a pártok gazdálkodásáról és működéséről szóló törvény elfogadása
- Az állampolgárságról szóló törvény elfogadása
_________________________________________________________________________

 

Magyar gazdaság

magyar lábon

|Utolsó módosítás: 2010. 2. 19. 05:00|Közélet » Politika
 
Február eleji évértékelőjéhez képest több konkrétumot is említett a Fidesz elnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tegnapi gazdasági évnyitóján: az új kormány közzéteszi a valós gazdasági adatokat, intézkedik az építőipar feltámasztásáról, egyszerű és teljesíthető feltételeket teremt a vállalkozások számára, helyreállítja a fizetési fegyelmet a fizetési határidő drasztikus csökkentésével (a jelenlegi 90–120 napról 8–30-ra).
 
Máig nem tudni például Orbán Viktor szerint, mi történt a Ferihegyi repülőtér eladásából befolyt milliárdokkal, a nyakló nélkül felvett, jóléti célokat szolgáló külföldi hitellel.
 
Leszögezte: az utóbbi nyolc évben a hivatalban lévő kormányok felélték a jövőt, a gazdaság gyakorlatilag leállt, Magyarország külföldi megítélés szerint a 3. legkockázatosabb gazdaság a térségben.

„Le kell számolni néhány régi illúzióval: a piac mindenhatóságával, a nemzetgazdaság szerepének lebecsülésével és az állam szerepének csökkentésével” – fogalmazott Orbán Viktor. Szerinte a következő kabinetnek a sikeres programokat kell követni, erre szerinte tökéletes példa a Széchenyi-kártya.
 
A Fidesz elnöke olyan kormányzásra készül, amely erős és tartható költségvetéssel biztosítja a stabilitást, és helyreállítja az ország iránti bizalmat. Kiderült: a Fidesz miniszterelnök-jelöltje Matolcsy György volt gazdasági miniszter és Járai Zsigmond volt jegybankelnök munkájára is számít a jövőben.
 
A termőföldvásárlással kapcsolatban megjegyezte: „Magyarországon pont annyi termőföldet lehet majd külföldinek vásárolni, mint amennyit a magyarok tudnának Ausztriában vagy Franciaországban.”
 
Szerinte gátlás nélkül alkalmazni kell az unióban is használt piacvédő intézkedéseket, de ez nem feltétlenül a hároméves moratórium újabb meghosszabbítását jelenti. Végső célnak azt nevezte, hogy magyar lábon álljon a gazdaság, ami persze nem zárja ki a külföldi tőkeberuházások élénkítését, a nemzetközi kapcsolatok szorosra fűzését.

Orbán kijelentette, a magyar gazdaságnak jó lehetőséget teremtene, ha kétharmados többséget szerezne a Fidesz, de erről csak a két választási forduló között lesz érdemes beszélni. Mindezek megvalósításához megállapodást kötött a kamara és a leendő kormány nevében Orbán Viktor, így a kormányprogram gazdasági fejezeteit az MKIK-val közösen készíti el a Fidesz.
 
„Az egyetlen ország vagyunk, amely a csatlakozása óta távolodott az EU-átlagtól” – szögezte le Parragh László . Az MKIK elnöke szerint bár a 10,5 százalékos munkanélküliségi adat még romlik majd, de túl vagyunk már a mélyponton. VM

 

Orbán tervei a gazdasággal

- pontosan fel kell tárni a helyzetét, adatait
- a vállalkozások terheit csökkenteni kell
- az építőipart mielőbb talpra kell állítani
- rövidebb fizetési határidőket kell előírni a cégek és az állam közötti elszámolásnál
- védeni kell a termőföldet, a vízkészletet, a termelőket, a fogyasztókat
- tíz év alatt egymillió új munkahely
 

 

__________________________________________________________________________ 

 az alábbi felhívást közzétette: Kulturalis Kreativok2009 kollektíva

 

HÍRLEVÉL   2010.01.26.                        MINDEN  KULTURÁLIS  KREATIV  EMBERNEK

A kulturális kreatívok a saját sorsukról saját maguk akarnak dönteni és nem akarnak pártpolitikai érdekek eszközeként párt és egyéni célokat szolgáló sakkfiguraként élni a világban, ezért cselekedni kell.

A közös gondolkodás ideje lejárt, a gondolkodás ugyanis nem változtat meg semmit sem!

Ma eközben egész Európában a demokrácia fejlődésének szemtanúi lehetünk, amikor a demokrácia egyik formája átalakul egy másik fejlettebb formába, de csak az állampolgárok által kikényszerítve.

Ezért itt Magyarországon is meg kell alakítani azokat a közösségeket, akik kikényszerítik a polgármesterekből, politikusokból, hogy ezeket a részvételi demokratikus eszközöket elfogadják, a közösségi véleményeket ne csak meghallgassák, hanem e szerint cselekedjenek. Akik erre nem hajlandóak, azokat nem szabad megválasztani.

2010 választási év. Itt a lehetőség, hogy csak azokra szavazzunk, akik a direkt vagy közvetlen demokráciát elfogadják, és az emberek akarata szerint, az embereket szolgálva akarnak kormányozni falvakat, községeket, városokat, vagy akár az országot. Aki pedig nem hajlandó erre, arra ne szavazzunk és akkor hamarosan búcsút mondhat a politikai karrierjének. De ne sajnáljuk, nem kár érte.

Mindenkit sok szeretettel üdvözöl
Takáts Péter

 

 

tovább - Minden bajunk legnagyobb forrása az MNB

   

HAJLÉKTALANOK a budai hegyekben video összeállítás 26 percben
 

Kulturális kreatív az, akinek elege van

 

 

Parlamenti Információs Rendszer

Képviselők

Bevezetés
 
Egy képviselő adatai
A parlamenti ciklus egy kiválasztott képviselőjének parlamenttel kapcsolatos adatait, aktuális vagyonnyilatkozatát tekinthetjük meg.
Az aktív képviselők listája
Az aktív képviselők, egy képviselőcsoport vagy bizottság tagjainak listája. Választható oszlopok: ülőhely, email, nyilvános cím, bizottsági tagság, választókerület, fontosabb állami funkció, iskolai végzettség, nyelvtudás.
Képviselők listája egy adott időpontban
A képviselők listáját tekinthetjük meg kiválasztható adattartalommal és rendezettséggel.
Változások az Országgyűlés összetételében
Mandátum megszűnések, időközi mandátumok és/vagy frakcióváltások 1990. május 2. utántól, a ciklusváltáskori változások nélkül.
Választókerületek
Keresés választókerület, település és képviselő szerint.
Az Országgyűlés ülésrendje (üléstermi ábra)
Képviselők helye az ülésteremben
Egy képviselő által benyújtott indítványok
Egy képviselő által benyújtott önálló és módosító indítványok
Egy képviselő felszólalásai
Egy képviselő felszólalásai adott időszakban és szerepben.
Az országgyűlési képviselők jogai és kötelességei
 
A képviselői jogállással összeférhetetlen tisztségek, foglalkozások és tevékenységek
 
A független országgyűlési képviselők jogairól és kötelességeiről
 

A képviselők tiszteletdíja és költségtérítése

A képviselők tiszteletdíja
Az Országgyűlés képviselőinek és tisztségviselőinek alap- és pótdíja.
Az Állami Számvevőszék tájékoztatója az országgyűlési kéviselők költségtérítéséről
 
Kimutatás
Vezető beosztású köztisztviselők, versenyszféra alkalmazottak illetve országgyűlési képviselők egyes juttatásairól.
Tájékoztató adatok
az átlagkeresetek és az országgyűlési képviselők díjazásának változásáról.
Kutatószolgálati jelentés
Parlamenti képviselők javadalmazása, költségtérítési rendszere.
PAP ANDRÁS LÁSZLÓ: Képviselői juttatások Európában
Politikatudományi Szemle, 2004. 4.sz.

Képviselők ciklus szerint
Azokat a képviselőket kereshetjük ki, akik a megadott ciklusok mindegyikében (legalább egy részében) képviselők voltak.
Képviselők előző ciklusbeli adatai
Váltás képviselők előző ciklusbeli adataira
Bibliográfia a képviselőkről
 

 

 Köszönjük, hogy ott volt az urnáknál április 25.-én is!

 Köszönjük, ha elolvasta a cikkeinket és ma már azt is tudja, a neheze csak most kezdődik!

Magyarország új kormányának vissza kell helyeznie az állam hatáskörébe a monetáris felségjogok gyakorlását!

 Ehhez egy emberként a teljes lakosságnak oda kell állnia az új kormány mögé!  

  • az egyszerű emberek,
  • a nem politizálók,
  • a bizalmat megelőlegezők 

kommentáljuk az Orbán kormány intézkedéseit és bármilyen halkan is, de elgondolkoztassunk....

 

Az Orbán kormány nemzeti kormány

Nemzeti kormány, mert azok a milliók szavaztak bizalmat, akik nem pártszimpatizánsok!

A nemzettől kapott az Orbán kormány kétharmados felhatalmazást!

  • Ennek a ténynek a tudatában erősen elgondolkoztató, hogy a lakosságtól legálisan ellopott adóforintokból külföldön lazsnakoló élősködők veszik maguknak a bátorságot és az országot lejárató interjúkat mernek adni a nemzetközi sajtó képviselőinek pld. médiatörvény kapcsán. 
  • Vajon miért nem cserélte még le az Orbán kormány valamennyi külképviseleten a személyzetet? Itt lenne az ideje, hogy a külképviseleteinkre is a nemzet érdekeit szem előtt tartó, illetve a nemzet érdekeit megalkuvások nélkül képviselni képes diplomaták kerüljenek.
  • A tegnapi napon a politikai elit felé ünnepélyesen bejelentett Új Széchenyi Tervet a lakosság is üdvözli, de ez még kevés! Abban az esetben jelenthet megoldást - a vállalkozói vénával megáldott középrétegeknek - ha sikerül megakadályozni, hogy a pályázaton elnyert összegeket lefölözze a korrupció.
  • Az Új Széchenyi Terv mellett elengedhetetlen, hogy a magyar gazdaság vérkeringésébe végre, 1998 óta először adósságmentes, azaz kamatokkal nem terhelt, a magyar állam által kibocsátott pénz is bekerülhessen. Bízunk benne, az Orbán kormány fel meri vállalni ezt a lépést! Annak ellenére bízunk benne, hogy Orbán Viktor a szavaiban az inaktív létre nyomorított lakossági szereplők nyakába próbálja varrni az ország jelenlegi helyzetének a kialakulásáért a felelősséget... 

 

Köszönjük mindenkinek aki ott volt és

Magyarország jövőjére voksolt!
 
Választás 2010
Kép
 
Köszönjük a lakosság bölcs döntését és a nemzet akaratát ahhoz, hogy az új kormány a teljes lakossági felhatalmazás birtokában szálljon harcba  a magyar emberek érdekeiért!

Orbán szerint nem a Fidesz nyert, hanem az emberek. A magyarok megmutatták, hogy felülemelkedtek a tehetetlenségen. „Emelt fővel járhatunk ezután, a magyarok ugyanis megmutatták a világnak, hogy jó magyarnak lenni” - tette hozzá.

Orbán: életem legnagyobb feladata jön. Köszönetet mondott Magyarországnak a választási eredményekért Orbán Viktor. Az ország következő miniszterelnöke rövid beszédében azt mondta: a mai napon egy rendszert buktattunk meg. A hatalommal visszaélő oligarchák rendszerét! Az emberek ereje legyőzte az oligarchákat.

Mától Magyarországon a magyar emberek érdeke az első!

________________________________________________________________________

 

Magyarország nyerésre áll? 2010.08.10.
 
Magyarország kormánya az utóbbi hónapokban sok befolyásos érdekkel szállt szembe, és egyelőre nyerésre áll - jelentette ki az Orbán-kormány gazdaságpolitikai lépéseiről közölt cikkében a The Guardian című brit napilap.
 
2010. augusztus 10. 11:45
 
 
A Financial Times júliusban, amikor a magyar kormány "csomagolni küldte" a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), azt harsogta, hogy az IMF nem engedhet a költségvetési fegyelem lazulásával flörtölő kormányoknak. Magyarország ellenszegülése elképzelhetően az IMF és az európai hatóságok által szorongatott más kormányokra is átterjedhet - vélekedik a The Guardian cikkének írója.

Emlékeztet, a kormány július elején először is bankadót vezetett be, majd elutasította, hogy eleget tegyen az IMF költségvetési hiány további csökkentésére vonatkozó követeléseinek.
Magyarország - írja a szerző - már közel négyéves megszorításon van túl, a deficit a bruttó hazai termék (GDP) 9 százalékáról 3,8-ra csökkent. Ami még fontosabb, a folyó fizetési mérleg hiánya erre az évre kevesebb mint 1 százalék. A cikkíró ugyanakkor hozzáteszi, a munkanélküliség a 2007-es 7 százalékról mára 12 százalékra emelkedett, a gazdaság alig nő.
 

Orbán Viktor kormánya most az ország jegybankját vette célba, és azzal vádolja, hogy a kamatszint magasan tartásával késlelteti a gazdaság talpra állását - olvasható a cikkben.

 

A kormány 75 százalékkal csökkentette Simor András bankelnök fizetését - írja a szerző, hozzáfűzve, hogy "bárcsak mi is megtehetnénk ugyanezt, például, Alan Greenspannal vagy Ben Bernankeval, akik felelősek a nagy világválság óta legsúlyosabb recesszióért".

A szerző, Mark Weisbrot emlékeztet arra, hogy Magyarországon Európa-szerte az egyik legmagasabb az alapkamat, 5,25 százalék.

Van benne gazdasági logika

Mindezekben a döntésekben, amelyeket az Orbán-kormány hozott, van némi gazdasági logika - vélekedik a cikkíró.

A bankadó a GDP 0,5 százaléka, ami jelentős egy olyan kormány számára, amely csökkenteni próbálja a hiányt. A bankok -, amelyek felelőtlen hitelezési tevékenysége az Egyesült Államokban és másutt jelentős részben okolható éppen azokért a gondokért, amelyekkel Magyarország küszködik - a gazdasági stagnálás közepette is nyereségesek, ez alkalmas terület adószedésre.

Az IMF által követelt prociklikus politika - a költségvetési lefaragások és adóemelések - fékezték a gazdaság talpra állását, és egy ponton valakinek ki kell mondania, hogy ami elég, az elég - írja a szerző.

Szerinte ugyanez igaz a jegybank kamatszintjére, amely a gazdasági válság alatt túl magas, 8 és 11,5 százalék közötti volt 2008-ban, amikor a gazdaság leszálló ágban volt.

 

 

Tavaly, amikor a magyar GDP 6,3 százalékkal csökkent, a kamatszint még mindig 6,25 és 9,5 százalék között állt - emlékeztet.

 

 

A cikkíró úgy véli, a kormány lépései éles rendreutasítást váltottak ki. A bevett ortodoxia, miszerint a központi bankoknak "függetlennek" kell lenniük a kormánytól, gyakran azt jelenti, hogy a bankárok érdekei, és nem a köznép érdekei felett őrködnek.

Ez csak a harc előszele volt

A szerző emlékeztet, azok a hitelminősítő intézetek, amelyek a jelzálogpiaci válságban is szerepet játszottak, leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá vették Magyarországot, mert nem jutott egyezségre az IMF-fel.

 

 

A Guardian a New York Times múlt heti írására emlékeztet, amely szerint Magyarország küzdelme egy nagyobb szabású harc képét vetíti előre, amely a jövő évben zajlik majd, és arról szól, hogy az európai politikusok költségvetési fegyelmet próbálnak ráerőltetni a mind engedetlenebb polgárokra.

A cikk szerint sajátos, hogy egy jobbközép magyar kormány viszi a prímet, de ha Spanyolország és Görögország szocialista kormányai szembeszegülnek a Nemzetközi Valutaalappal és az európai hatóságokkal, ők is megnyerhetik maguknak a közvélemény támogatását.

 

Akkor pedig - zárul a cikk - új játéktér alakul ki Európában, amely a gazdasági válságból való gyorsabb kilábalást tesz majd lehetővé, és véget vethet még a többség életszínvonalát jelenleg sújtó ostromnak is.

 

 

Kép 

Az Új Széchenyi Terv

röviden 2010.07.30.

 
Nem szerény a kormány gazdasági fellendülést ígérő programja, az Új Széchenyi Terv. Sem a kitűzött célokban, sem a távlatokban.
 
Mindenkinek lesz lehetőség, aki vállalkozni, dolgozni akar, és a siker sem fog elmaradni. Lesz lakás, egészség, versenyképesség, hatékonyság, minden, amit olyan régóta mások is ígértek. Kísérletet tettünk a 200 oldalas tervezet összefoglalására.
2010. július 30. 06:30
 
 
Az Új Széchenyi Terv nem kevesebbre vállalkozik, minthogy olyan gazdasági környezetet alakítson ki, ahol mindenkinek kínálkozik lehetőség, aki dolgozni és vállalkozni akar - derül ki a terjedelmes vitairatból, amelynek a zanzáját igyekszünk átnyújtani. Ha az összefoglalót túl rövidnek találná, itt olvashatja a teljes szöveget.

A tervezet azt ígéri, hogy minden „jobbra törő” ember számára adott lesz a sikeres érvényesülés lehetősége.

 Kapcsolódó cikkek

Az állam nem akar vállalkozni a piacok meggyógyítására, de közben mégis felvázolja, melyek lesznek a jövő húzóágazatai – igaz a 7 kitörési pont (szándékosan) nagyon tág fogalom: egészségipar, zöldgazdaság-fejlesztés, lakásprogram, üzleti környezet fejlesztés, innováció, foglalkoztatás-bővítés és tranzit gazdasággá válás.
 
 
Véleményünk - Kulturális Kreativok2009 Csoport
        
Ne is legyen szerény az Új Széchenyi Terv! A magyar ember dolgozni akar! Alkotni, vállalkozni, megtalálni az értelmet az életében és tisztességes, becsületes munkával akarja eltartani a családját. Olyan életszínvonalon, amire büszke lehet!
 

Üdvözöljük az Új Széchenyi Tervet és bízunk benne, a korrupció teljes megszűnése is együtt jár majd a megvalósítás minden állomásán!

 
 
 

Út a csúcsra

A kiindulópont az volt, hogy a kisméretű, nyitott, egyedi természeti erőforrásokkal rendelkező magyar gazdaság milyen versenyképes termékekkel jelenhetne meg a hazai és nemzetközi piacon.
 
A kitörési pontokban az a közös a tervezet szerint, hogy sokféle iparágat lefednek, hogy már középtávon európai, sőt globális szinten versenyképes szolgáltatások, termékek és vállalatcsoportok megjelenéséhez vezethetnek, hogy további piaci lehetőségek megnyitására képesek, és nagy hozzáadott értékkel bírnak.
 

Versenyképesség

A versenyképesség javításán belül olyan ígéreteket fogalmaz meg újra, melyeket részben már leírtak a kormányprogramban is: csökkentenék az adókat, az adónemek számát, az
adminisztrációt. Egyszerűsítenék a hazai és az uniós forrásokhoz a hozzáférést. Felszámolnák a versenytorzító egyensúlytalanságokat. Visszaszorítanák a korrupciót és visszaállítanák a gazdasági jogbiztonságot.
 
Ismét találkozhatunk a tíz év alatt egymillió új munkahely létrehozásának ígéretével is. Itt pedig megfogalmazódik, hogy nemcsak a magas hozzáadott értékű, hanem a magas munkaigényű ágazatoknak is új lendületet kell adni, így az építőiparnak és az élelmiszeriparnak.

 
Egészségipar

Fejlesztésébe beleértik a gyógyszeripartól kezdve az orvosi műszer-, és gyógyászati segédeszközgyártáson, a termál- és egészségturizmuson, az idevágó szakképzésen, a gyógynövénytermesztésen át, a szépségipar és az ásványvíztermelés erősítését is. A két fő terület a gyógyvizek és a geotermikus energia hasznosítása.

Az egészségipar fejlesztésének sokféle hozadéka lehet a terv szerint, így munkahelyeket teremthet, erősítheti a kkv szektort, s mivel jól képzett szakembereket igényel, élénkítheti a képzést.

Megemlítik: már az első Széchenyi terv megvalósításakor helyi magánvállalkozások egész sora indulhatott el a termálfürdő építésekhez kapcsolódva.
 
A fürdők fenntartása, a létrehozott új vállalkozások stabilitása a vásárlóerő növekedésével, a szabadidő értékes eltöltésének igényével oldódhat meg!

Az egészségipar fejlesztéséből tartós növekedést remélnek, egyes elmaradott térségekben is. Hozadékként valószínűsíthető a pozitív ország-kép kialakulása és a lakosság egészségi állapotának javulása. Az energetikai függés csökkentése itt, és a zöldgazdaság leírásánál is megjelenik.

 
Hálózati gazdaságok

A  hálózati gazdaságok kialakításával a multi, mamut cégekkel szemben próbálnák meg helyzetbe hozni a nagyobb egységekbe szervezett kis és középvállalatokat.
 
Itt elsősorban az autóipari, regionális, kereskedelmi, logisztikai, üzleti, pénzügyi, ingatlanfejlesztési hálózatok létrehozására gondoltak. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztése résznél kifejtik: ezen a területen is nagy lehetőséget látnak a hálózatok megszervezésében, hogy a mezőgazdaság az élelmiszeripar stabil beszállítójává váljék.
Hasonló elképzelést fogalmazott meg az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) is nemrégiben a kézműiparosok piaci helyzetének javítására. 

 
Zöldgazdaság

Itt a megújuló energiaforrások hasznosítására, a biokertészetre, élelmiszeriparra, biotechnológiai kutatásokra, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra, az épületek energiahatékonyságának javítására és a természet- és vízvédelemre helyezték a legfőbb hangsúlyt. A zöldprogramok megvalósításához Zöld Fejlesztési Bankot hoznának létre.

Az alacsonyan képzettek foglalkoztatását itt említi meg konkrétan a tervezet előrevetítve, hogy ők majd a biomassza begyűjtésben és az energiaültetvényeken kaphatnak munkát. 

 
Tudásgazdaság

A  kutatás-fejlesztés és az innováció kerülne előtérbe, főleg a már említett jármű-, és egészségiparban, de ezen kívül az informatika és a kreatív iparágak is prioritást élveznének. Többé nem a munkaerő olcsóságával fogunk kitűnni, hanem a szakképzett, magas béren foglalkoztatottak révén leszünk versenyképesek, ígérik a tervezetben. 

 
Tranzitgazdaság

A  különböző közlekedési lehetőségek kombinált használatának és a logisztika kapacitás bővítésének ösztönzésével tranzitgazdasággá kívánják fejleszteni az országot. Kihasználva a földrajzi elhelyezkedésünket. Jelentősen modernizálják valamennyi közlekedési formát és előnyben részesítik az alternatív energiafelhasználási lehetőségeket.

 
Otthonteremtés

Az otthonteremtésben a lakásbérlésnek szánnának nagyobb szerepet. Megoldják a lakásfinanszírozás szabályozását. A lakástámogatásban a gyerekvállalás, a jövedelemadózás és az energiahatékonyság, a minőségi, legális építkezés szempontjait is érvényesítenék.

Persze az új lakások számának növelése is szerepel célként (évi 40-50 ezer új lakás építését tartják indokoltnak), ami szintén jó lehetőség a képzetlenek elhelyezkedésére.
Egyébként pedig a szakképzésbe szeretné bevonni ezeket a tömegeket (a tanulmány szerint a szakképzetlenek száma 2 millió), minél szélesebb körben.

  
Foglalkoztatás

Szinte minden pontban felbukkan és önállóan is. A foglalkoztatáshoz a program szerint csakis a vállalkozásokon keresztül vezet az út. Tervezik a rugalmas és egyszerűsített munkavállalási programok általánossá tételét, a megváltozott képességűek foglalkoztatás-bővítésének ösztönzését, amihez támogatásokat is rendelnének. Az elhelyezkedést segítő közszolgálatokat (közlekedés, gyermekintézmények) fejlesztenék, és a képzésre is nagy hangsúlyt fektetnének.

 
A rugalmasság is benne van

A tervezet mögött másfél éves munka van, amiben ötszáz elemző és kutató vett részt, másfélszáz tanulmányt készítve, háromezer oldalnyi terjedelemben. Vagyis a kormány már jó előre készült arra, hogy elindítsa a programot.
 
Ez csak egy keret, amelyet az ötletektől a fejlesztési terveken át a megvalósításig majd a gazdasági élet szereplői töltenek meg tartalommal.
 
Vagyis, még nincs minden kőbe vésve. Vitára bocsájtják a 7 kitörési pontot, mondván, ez a módszer már az első Széchenyi Terv indítása előtt, 2000-ben is bevált. Az sem kizárt, hogy olyan területeket is bevonjanak fejlesztésbe, amelyek jelenleg még nem jelennek meg a kitörési pontokban. Vagyis bármi lehetséges.

Amíg az első Széchenyi terv állami forrásokból gazdálkodott, a mostani legfőképp a még rendelkezésre álló uniós forrásokra építene. Ebből még 1800 milliárd forintnyi áll rendelkezésre, 1400 milliárdnyi forrás van elbírálás alatt, és négyszázmilliónyit felülvizsgálattal, felfüggesztéssel szabadítanának fel.
 
A 2000-es első terv több mint 450 milliójához képest tehát sokkal nagyobb lehet a mozgástér. A kkv-k ezermilliárdnyi forráshoz jutnának.

A megvalósításhoz gördülékenyebbé tennék az EU-s pályáztatást, csökkentenék a pályázatok számát, egyszerűsítenék a pályázati eljárásokat, és intézményrendszert, gyorsítanák a kifizetéseket.

A terv szerint 2030-ra gazdasági teljesítményben lekörözhetjük az európai átlagot.
 
2010. július 21. szerda, 17:16
Nyilatkozat

A Magyar Köztársaság nemzeti

önrendelkezéséről


Címzettek:
Orbán Viktor, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke
Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke
Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke

Mi, ezen nyilatkozat aláírói hitet teszünk a Magyar Köztársaság politikai és pénzügyi szuverenitása mellett. Magyarország egy független állam, amely függetlenségét a magyar nép egységes követelésére érte el és ezen állapotából a magyar nemzet felhatalmazása nélkül el nem mozdítható.

Mi, a magyar nemzet a világ bármely pontján élő tagjai kijelentjük, hogy a Magyar Köztársaság politikai és pénzügyi függetlenségéről le nem mondunk, s az erről való lemondásra bármely kormányt fel nem hatalmazunk. Tesszük mindezt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, az 1956-os forradalom és történelmünk megannyi dicső emlékének szellemiségében.

A fentiek alapján egyetértésünkről és támogatásunkról biztosítjuk a Magyar Köztársaság Kormányát a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval folytatott tárgyalások során stratégiájában és álláspontjában. Elfogadhatatlan a számunkra, hogy nemzetközi szervezetek közvetlenül beleavatkozzanak Magyarország politikájába, súlyosan megsértve hazánk nemzeti függetlenségét és az önrendelkezéshez való jogát.

Megállapítjuk, hogy az előző kormány által tisztességtelen módon tett, a magyar nemzeti érdekeket önként feladó és idegen törekvéseket kiszolgáló vállalások népi felhatalmazás nélkül történtek, így azok nem szolgálhatnak a magyar nép elidegeníthetetlen jogának, a nemzeti önrendelkezés korlátozásának alapjául.

Egyben felszólítjuk a Magyar Köztársaság Kormányát a magyar nép érdekeinek további következetes képviseletére, továbbá a hazánkat nemzeti önrendelkezésében korlátozó nemzetközi igények leghatározottabb elutasítására. Minden ország választott kormánya a választópolgároknak tartozik felelősséggel, s csak akkor tekinthető törvényesnek, ha azt cselekszi, amire felhatalmazást kapott.

Mi, ezen nyilatkozat aláírói a magyar nemzeti érdekek következetes képviseletében, ezáltal a nemzeti önrendelkezés megvédésében a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon a Magyar Köztársaság Kormányát támogatásunkról biztosítjuk.

Budapest, 2010. július 21.

Váralja Szövetség

 
 
 
 

VISSZATEKINTŐ  -  ÚT A 2010-es VÁLASZTÁSOKIG

 Kép

A Civil Mozgalom nincs elkeseredve - közölte Seres Mária. Országosan mintegy ötezer szavazat hiányzott az egy százalékos küszöb eléréséhez, amivel együtt járhatott volna a pártnak juttatott állami támogatás. Arról is beszélt, hogy azokban a megyékben, ahol sikerült területi listát állítaniuk, "ott bőven túl voltak az egy százalékon", és 44 induló pártból ők lettek a hatodikak.

Mostantól Magyarországon a magyar emberek érdeke az első! - mondta Orbán Viktor

A FIDESZ-KDNP akkor válthatja be a hozzá fűzött reményeket, ha a legteljesebb támogatottságunk birtokában és a társadalmi elvárásoktól támogatva teheti a dolgát!

 Kép

A Fidesz elnöke közölte: a magyarok legyőzték a reménytelenséget, megmutatták, hogy az ország egységes, a magyarokban van erő, az ország rendet és biztonságot akar. Mint mondta: tudja, élete egyik legnagyobb feladata előtt áll és ennek a feladatnak a megoldásához mindenkire szüksége lesz.

 

 

A mappában található képek előnézete magyarságtudat