Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

 Nézzük meg, konkrétan milyen okra vezethető vissza a cikkben  említett "elviselhetetlenül magas hiány"

Adósságmentes pénz utoljára 1996-ban került

a magyar gazdaságba!

 

 

Lakossági szinten is nyíltan kell beszélni

a jelenlegi monetáris politika

tarthatatlanságáról!

 

                                      Kulturális Kreativok2009
Íme, a sajtóban megjelent cikk 2010-01-27 
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatása ellenére is veszélyben van a magyar és több más európai államháztartás, mert némelyik "elviselhetetlenül magas" hiányt halmozott fel - nyilatkozta Kenneth Rogoff neves amerikai gazdasági szakértő. Úgy látja, hogy emiatt a következő években látni fogunk néhány államcsődöt.
Kép A Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatása ellenére is veszélyben van a magyar és több más európai államháztartás - nyilatkozta Kenneth Rogoff neves amerikai gazdasági szakértő.
Kapcsolódó cikkek
Az IMF korábbi vezető közgazdásza többek között arról beszélt, hogy az IMF sok támogatást ad és adott a magas államháztartási hiánnyal küzdő európai országoknak, s ezek így időt nyernek. De nehéz lesz minden országot megmenteni, mert némelyik "elviselhetetlenül magas" hiányt halmozott fel.

Amíg kedvező feltételekkel pénzhez jutnak, még megmenekülhetnek az államcsődtől. De szerinte kevés ország van olyan politikai helyzetben, hogy keresztülvigyen egy szigorú takarékossági programot. "Úgyhogy a következő években látni fogunk néhány államcsődöt" - fogalmazott.
 
Kapcsolódó vélemény: http://www.kulturaliskreativok.eoldal.hu                                       2010-01-27
 
A magyar államháztartás hiányát nem takarékossági programmal és megszorító intézkedésekkel kell megoldani, hanem egyértelműen a gazdaság élénkítésével.
 
A gazdaság élénkítésére vonatkozó elsődleges és legfontosabb lépés:
 
Egyszerű többséggel kell módosítani a feles törvénnyel elfogadott MNB-törvényt úgy, hogy az állam magához vonja a monetáris felségjogokat, amelyek eredetileg is az államot illetik!
 
  • Ezzel az egyetlen törvénymódosító intézkedéssel 1996 óta először kerülhet adósságmentes és kamatteher nélküli pénz a magyar gazdaságba!
 
  • Az állam 1996 óta először áttérhet a külföldről behozott kamatozó, devizaalapú és magántulajdonú hitelpénz helyett a magyar munkával fedezett közpénz kibocsátásához.
 
  • Az olcsó jegybankpénzzel finanszírozott hitelek rendelkezésre bocsátása a lakosság részére pld. lakásépítésre, ESCO beruházások lebonyolítására
  • Az olcsó jegybankpénzzel finanszírozott hitelek rendelkezésre bocsátása a kis- és középvállalkozók részére a reálgazdaság érték előállító tevékenységének a finanszírozására
   
 


A kérdésre, hogy mely országokat látja veszélyben, Ukrajnát, Lettországot, Romániát, Magyarországot és Görögországot említette a közgazdász. Írországnak és Portugáliának is vannak problémái - tette hozzá.

Rogoff szerint a nemzetközi bankválságokat rendszeresen követi költségvetési válság, ami ezúttal elsősorban Kelet-Európát érinti. úgy látja, hogy a térségben erős banki jelenléttel rendelkező országok számára nehéz időszak következik a széleskörű nemzetközi garanciák lejárta után.

 

A Kulturalis Kreativok2009 csoport szerint lakossági szinten és nyíltan kell beszélni arról, hogy

  • az MNB  1996 óta teljesen független az ÁSZ-tól, az Országgyűléstől
  • az MNB kizárólag a világot meghatározó pénzhatalmi rendszereknek alárendelt.
  • Magyarországot a Valutaalap nevű intézmény vezeti és manipulálja
  • A gazdasági válság kapcsán 2009-ben alapvetően megszűnt a fizetőképes kereslet
  • A pénzkínálatot 2009-ben a központi bank mesterségesen csökkentette azért, hogy az irányítói/tulajdonosai rátehessék a kezüket mások vagyonára
  •  
  •  
  • A monetáris politika megváltoztatásához mindössze a feles törvénnyel elfogadott MNB-törvényt kell módosítani úgy, hogy az állam vegye vissza a saját  kezébe a pénzkibocsátás jogát, amely eredendően az államot illeti
  • Az alkotmányossági rendnek megfelelően a monetáris felségjogok gyakorlása közhatalmat, azaz az államot illetik
  •  
  •  

továbbá nyíltan meg kell kérdezni: Miért 5 % a banki tartalékráta Magyarországon?

 

 

Kép Szinte minden rosszért az MNB a felelős

Magyarország bajaiért leginkább az elmúlt 15 év monetáris politikája a felelős, és az államadósság törlesztését is abba kéne már hagynunk.

Nem anarchisták között jártunk, hanem a Magyar Közgazdasági Társaság renegát tagozatának vitadélutánján, ahol számok és komoly érvek is elhangzottak.

2010. március 10. 06:30
 
 

Komoly elmélettörténeti bevezetés után kemény csapást mért Surányi György és Karvalits Ferenc nézetrendszerére Róna Péter közgazdász a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődés-gazdaságtani Szakosztályának Kitörési pontok és paradigmaváltás a gazdaságpolitikában című vitaülésén.


Nem ismert alapösszefüggések


A magyar gazdaság bajainak keynesi analízisét bemutatva Róna Péter úgy vélte, hogy a kapitalizmus – a klasszikus felfogással ellentétben – a bizonytalanság rendszere, és minden bizonytalanság a pénzügyi rendszer működéséből ered.

A másik keynesi axióma szerint az eszközárak szintje a hitelezésből fakad (pénzbőség esetén a bankok könnyen adnak hitelt, így felmennek az ingatlanárak), válságot pedig az okoz, amikor a cégek vagy az emberek bevételei nem követik az eszközárak emelkedését.

A közgazdász fejtegetése szerint ezért egy vállalat piaci értéke nem a mérlegében kimutatott saját tőkéje, hanem kiadásainak és bevételeinek különbsége; ha ez az összeg nő, a cég jó pályán halad, ha csökken, akkor bajba kerülhet.

 

Kapcsolódó cikkek
 
 
Általános tévhit, hogy a magyar gazdaság azért vergődik, mert rossz a költségvetés; az a baj, hogy rosszul működik a pénzügyi rendszer – mondta Róna.
 
A pénzügyi szektor jövedelmezősége néha ötször akkora, mint néhány reálgazdasági ágé, normálisan működő gazdaságban viszont az eszköz finanszírozásának költsége nem lehet magasabb, mint az eszköz jövedelemtermelő képessége.
 
A magyar monetáris politika azért katasztrofális, mert ezt lehetővé teszi – vélte a brit jegybanki tapasztalatokkal is felvértezett közgazdász, aki szerint Surányi György volt MNB-elnöknek és Karvalits Ferenc mostani MNB-alelnöknek az általa említett összefüggésekről fogalma sincs, mert azok fel sem bukkantak kettejük nagy visszhangot kiváltó nyilvános perlekedésében (Surányi írását itt, Karvalitsét pedig itt olvashatja).
 
Pitti Zoltán, a BCE kutatója, volt APEH-elnök ezt hirtelenjében egy friss kutatással is igazolta: táblázata szerint a hazai cégektől tavaly nem az adózás vonta ki a legtöbb pénzt, hanem a pénzügyi műveletek egyenlege – több mint 1000 milliárd forintot.


Róna Péter az MNB hibájául rótta fel, hogy nem a pénzügyi közvetítő rendszeren keresztül, hanem közvetlenül „lő” az általa befolyásolni kívánt jelenségekre (az inflációs cél elérése érdekében rendre kamatot emelt, nem pedig a bankrendszeren keresztül befolyásolta a gazdaságban lévő pénz mennyiségét). Így fordulhat elő az, hogy a cégek a működésüket lehetővé tevő bankhitelekért itthon sokáig jóval több mint 10 százalékos kamatot fizettek, míg Csehországban csak 4,5 százalékot.


 
Rossz is lehet a foglalkoztatottság bővülése

Az egyébként az elégtelen számú magyar dolgozó 75 százaléka alacsony hozzáadott értékű, piacképtelen dolgot termel – ezt nevezte előadásában a magyar gazdaság legnagyobb bajának Pitti Zoltán. A közgazdász figyelmeztetett: ha a jelenleg a feketegazdaságban foglalkoztatott 350-400 ezer ember legálisan fog dolgozni, akkor az átlagos magyar munkás termelékenysége az uniós átlag 25 százalékára süllyed a mostani 30 százalékról, ami nem jelent kiutat.

Kutatásai szerint a 400 ezer hazai társas vállalkozásból 40 ezer termel exportképes cikkeket, és csak ennyi vállalkozásnál költenek többet beruházásra, mint amennyit az amortizáción veszítenek. Pitti úgy vélte, hogy a foglalkoztatást ezeknél a cégeknél volna érdemes bővíteni.

A termelékenység szélesítéséhez – az adócsökkentésen és a foglalkoztatottság növelésén túl – elengedhetetlennek nevezte a kutatásra, fejlesztésre fordított összeg emelkedését. Szomorúan jegyezte meg, hogy mindössze 400 vállalat végez érdemben kutatás-fejlesztést.


 
Ne fizessük az államadósságot!

„Egyedül vagyok, akit a külső államadósság érdekel” – mondta előadásában Lóránt Károly, aki szerint a legfrissebb konvergenciaprogramban alig említik a külső adósságot, a fizetési mérleg adataiért sem a kormány, sem a jegybank nem vállal felelősséget, és a média sem foglalkozik az üggyel.
 
„Pedig még az Országos Tervhivatalban kiszámoltam, hogy 3-4 évig a kölcsönök valóban többletforrást jelentenek a gazdaság számára, utána viszont – a törlesztések nyomán – nettó forráskiáramlást jelent az eladósodottság” – mondta a közgazdász.

Lóránt Károly ismét számolt: most hazánk külső államadóssága a GDP 115 százalékát teszi ki, és 1970-től 2008-ig összesen 45 milliárd dollár áramlott ki az országból adósságtörlesztés címén, amit tűrhetetlennek nevezett.

A lakosság devizában való durva eladósodását szemtelen és kockázatmentes carry-trade-műveletnek nevezte: úgy vélte, hogy a bankok alacsony kamatra Svájcban vettek fel kölcsönt, azt jóval drágábban adták el magyar ügyfeleiknek, ráadásul úgy, hogy a hitel kockázatait teljes egészében áthárították rájuk – mondta. Felháborító, hogy a magyar pénzügyi vezetés ezt megengedte – állt be a jegybank munkásságát minősítők sorába Lóránt Károly.

Az elmúlt 200 évben csak leírással vagy a hitelezőkkel újratárgyalva szűntek meg államadósságok – mondta Farkas Péter, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa az intézet kutatását ismertetve. Lóránt Károly tágította a horizontot: szerinte soha nem szűntek meg másként államadósságok, és a Bibliában is azért van jubileumi év, mert akkor kell elengedni az adósságokat – mondta az egyébként rendkívül jó hangulatú vitaesten.

 

Keynesi kritika még

A multinacionális cégeknél bonyolult a termelési folyamat, ezért ők – termelésük biztonsága érdekében – az átlagosnál több bért fizetnek, válság esetén pedig nem fizetést csökkentenek, hanem inkább elbocsátanak – munkanélküliséget teremtenek. Ezért törvényszerű, hogy amelyik gazdaságban nagy a külföldi tőke szerepe, ott jobban nő a munkanélküliség.

Magyarországon a lakosság 30 százaléka képes megtakarítani egyáltalán, és a leggazdagabb 10 százalék megtakarításait nevezhetjük érdeminek – ők viszont külföldre viszik a pénzüket. Ezért nincs tőkefelhalmozás, nincs beruházás, és ezért alacsony a foglalkoztatottság.

A megtakarítások koncentrációjának másik következménye, hogy egy szűk csoport birtokolja a pénzügyi és a politikai hatalmat – elemezte a folyamatokat Róna Péter.

 

 

 

 

  

Ez a "fejlõdés" megdöbbentõ!
20 év számokban, avagy a magyar kapitalizmus diszkrét bája...

Magyarország népessége
1989-ben: 10 millió 374 ezer fõ
2009-ben: 10 millió 016 ezer fõ

Magyarország külsõ adóssága (bruttó)
1989-ben: 21 milliárd USD
2009-ben: 225 milliárd USD

Nyilvántartott munkanélküliek száma
1989-ben: mintegy 30 ezer fõ
2009-ben: mintegy 470 ezer fõ

Létminimum alatt élõk száma
1989-ben: mintegy 900 ezer fõ
2009-ben: mintegy 3 millió 300 ezer fõ

Hajléktalanok száma (becsült adat)
1989-ben: 5-10 ezer fõ
2009-ben: 50-70 ezer fõ

Újépítésû lakások száma
1989-ben: 51 ezer 500 db.
2009-ben: 28 ezer 400 db.

Házasságkötések száma
1989-ben: mintegy 70 ezer
2009-ben: mintegy 42 ezer

Válások száma
1980-as évek: 1000 házasságkötésre 350 válás
2000-es évek: 1000 házasságkötésre 590 válás

Élve születések száma
1989-ben: mintegy 127 ezer
2009-ben: mintegy 96 ezer

Házasságon kívül született gyermekek száma
1980-as évek: minden nyolcadik gyermek született házasságon kívül
2000-es évek: minden harmadik gyermek született házasságon kívül

Összes bûncselekmények száma
1989-ben: mintegy 225 ezer bûneset
2009-ben: mintegy 410 ezer bûneset

Befejezésül még egy jelzésértékû számadat: Bogár László közgazdász professzor szerint a jelenlegi átlagos 120-130 ezer forintos havi fizetés vásárlóértékét tekintve ("folyó áron") annyit ér, mint az 1978-as átlagos munkabér, vagyis 3600 forint...
 
(Forrás:  Nemzeti Hírháló, 2010.09.22)

 

 

tovább  -  Napelemes tetőcserép   Szenzációs magyar találmány!

 

 

IMF: Görögországnak

nincs szüksége a

Valutaalap pénzügyi segítségére

 
·      MTI
2010. március 12. péntek
Nagyon kemény dió lesz Görögország számára az a nehéz stabilizációs program, amelynek végrehajtására kényszerül a súlyos pénzügyi problémák miatt - vélekedett John Lipsky, az IMF vezérigazgató-helyettese, aki tudomásul vette, hogy a Valutaalap nélkül akarják rendezni a görög válságot.
 
Görögországnak nincs szüksége a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi segítségére, európai és görög vezetők legalábbis világossá tették, hogy az IMF nélkül akarják kezelni a görög pénzügyi válságot - mondta John Lipsky, az IMF vezérigazgató-helyettese pénteken.
 
"Részünkről ez rendben van" - fogalmazott a kaliforniai Palo Altóban rendezett gazdasági konferencián a pénzintézet második számú embere.
 
Hozzátette, az IMF technikai tanácsadással segíti Athént.
Lipsky szerint "nagyon kemény dió" lesz Görögország számára az a nehéz stabilizációs program, amelynek végrehajtására kényszerül a súlyos pénzügyi problémák miatt.
 
Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) francia elnöke úgy vélte, érdemes tanulmányozni azt a javaslatot, amely szerint az IMF mintájára létre kellene hozni egy Európai Monetáris Alapot. Egy ilyen alapról azonban szerinte a tagországok kormányainak kellene dönteniük, nagyon szigorú feltételrendszert szabva. Az ötletet - amellyel a görög adósságválság nyomán állt elő több akadémikus - Angela Merkel német kancellár is támogatta (már korábban).
Trichet bátornak nevezte Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő megszorító lépéseit, amelyek szerinte meg fogják győzni a piacokat arról, hogy Görögország jó irányban halad.
John Lipsky a fórumon megállapította: sok optimista jel utal a világgazdaság rendbejövetelére, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy komoly gondot jelent az emelkedő munkanélküliség. Véleménye szerint 2011-ben is folytatódni fog a munkahelyek megszűnésének folyamata.
Utalt rá, hogy az eddigi gazdasági felépülés a szokatlanul nagy fokú állami költekezésen alapult, és a tartós növekedés helyreállításához az állami szektortól ezt a szerepet idővel át kell majd vennie a magánszféra által támasztott keresletnek.
·      Címkék:
·      görögország,
·      görög válság,
·      imf,
·      valutaalap
 
 
Kapcsolódó anyagok:
·                    Országos sztrájk bénítja Görögországot
·                    A görögök lettek Európa új magyarjai

·                    Megszavazta a görög parlament a megszorításokat

 

Hasonló cikkek
·                    Lemondott az ukrán pénzügyminiszter
·                    Megregulázták a görögöket
·                    Az IMF kész segíteni Görögországnak
·                    Európa segít a görögökön
·                    Görögország az IMF-hez fordul, ha az EU nem segít
·                    Holnap teljesen megbénul Görögország

 

 

 tovább...

 

 

 

 
 
 
 
 
 

A mappában található képek előnézete kreatív kútfők alkotásai

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

2012.világvége, új kezdet út.3

(Tompika, 2010.07.29 17:48)

Nna.. úgy látszik -kis fáziskéséssel- de ébredeznek az egyszerű átlagemberek után a "szakértők" is... Ideje vót'

Válasz

Re: 2012.világvége, új kezdet út.3

(Kerekes Klári, 2011.10.27 21:04)

Az az igazság, ha az embereket jobban érdekelné ez a téma és naponta megkérdeznék egymástól a buszon, villamoson, utcán és bárhol ahol vannak,

hogy vajon miért 5 % a banki tartalékráta Magyarországon?

akkor a kormányt és a "szakembereket" is rá lehetne bírni, hogy tényleges választ adjanak erre az alapvető kérdésre.

De azok az emberek sajnos kevesen vannak akik a JÓ KÉRDÉSEKET akarják vagy tudják feltenni.

Válasz