Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jogod van átlátni mit tehet most a lakosság!

2009.12.15

Európai Polgári Kezdeményezések - EPK - Add a véleményed!

A víz és szennyvízhálózat emberi jog! Ehhez kell az EGYETÉRTŐ aláírásod SOS!

Cipruson bejelentették, hogy a szigetország 2014 júniusában tervezi bevezetni a garantált Alapjövedelmet

A hír azt bizonyítja, hogy valamennyi Eu tagállam hatáskörébe tartozik a döntés a Feltétel Nélküli Alapjövedelm bevezetéséről. Mindössze politikai szándék és akarat kérdése az adott tagállam részéről.

Ez a fajta megoldás a polgári demokrácia igazi győzelmét és a társadalmi kiegyezés alapját hozhatná el Magyarországnak is. Valamennyi politikai szereplőnek kormánypárti és ellenzéki oldalon az FNA elképzelés mentén sikerülhetne egészséges párbeszédet lebonyolítani és legalább ebben az egyetlen kérdésben együttműködni egymással.

Örömmel üdvözöljük a szigetországban megszületett politikai akaratot és a tiszteletre méltó döntést!

Továbbra is bízunk benne, hogy az Orbán kormány is elvégzi a szükséges közgazdasági számításokat és Ciprushoz hasonlóan olyan döntést hoz, amely az Alapjövedelem bevezetésével rántja ki a devizahiteleseket a bajból ugyanúgy, ahogy a többi elszegényedett társadalmi réteget is!  

Az Alapjövedelem egyetlen akadálya az irigység kultúrája lehetne, amit évszázadokkal ezelőtt a profitéhes tőke alapozott meg és ideje száműzni a társadalmi normák közül a devianciák sorába miután bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már nem képes a polgári demokrácia normái szerint működni.

A mai működésképelen rendszer alternatívája, a forradalom nélküli társadalmi változás útja az FNA!

Az Alapjövedelem bevezetése az Eu tagállamok hatásköre! Mindössze politikai akarat kérdése és csupán a jelenleg is rendelkezésre álló állami pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítását kívánja meg! 2013.08.09. 

Ha a polgári kormány nem lépi meg az FNA bevezetését, a szélsőséges politikai erők profitálhatnak: Friss látlelet a szegénységről! A drasztikus elszegényedés megindulása a 2008-as pénzügyi és gazdasági válsághoz köthető. A válságnak négy periódusa volt eddig Magyarországon. 2008. második felében tört ki a pénzpiaci válság, amely a megtakarítással rendelkezőket érintette. 2008−2009-ben visszaesett a foglalkoztatás, nőtt a munkanélküliség. Ezzel párhuzamosan a devizahitelek problémája is élesen megjelent. 2009−2011-ben az állami kiadásokat erőteljesen csökkentették, miközben nőttek a lakossági elvonások. Az egykulcsos SZJA bevezetése hátrányosan érintette az alacsony keresetűeket. 2011−2012-ben egyértelműen szűkítették a szociális és egészségügyi kiadásokat. A háztartások közel 81 százalékának nincs annyi tartaléka, hogy egy váratlan, nagyobb kiadást – 100 000 Ft nagyságban – ki tudjon fizetni. A fűtés hiánya 20 százalékról 27 százalékra nőtt az elmúlt két év alatt.

A válság elmúlt öt évében azok a negatív tendenciák erősödtek fel még jobban, amelyek a társadalom alsóbb rétegeit érintik hátrányosan. A szegénységnek nem csak a mértéke, hanem mélysége is hatalmas ütemben nőtt. Különösen jelentős volt a szegénységi kockázat növekedése a gyermekek és a fiatalok, az alacsony iskolázottságú és a roma háztartásfővel élők körében, valamint azok között, akik olyan háztartásban élnek, ahol a háztartásfő munkanélküli vagy inaktív.

A parlamenti pártok lemondtak a leszakadó rétegek felzárkóztatásáról, hiszen egyik pártnál sem jelent meg átfogó program a leszakadás további megakadályozására. Ha a folyamatokat nem tudja megfékezni az elit, akkor a szélsőséges politikai erők komolyan profitálhatnak ebből. 

 forrás: Totyik Tamás

Ebből finanszírozzuk az FNA bevezetését!

Társadalmi Kiegyezést kezdeményezünk 2013.08.01.

Ezt is megoldja az ALAPJÖVEDELEM bevezetése!

A jelenben minden társadalmi-gazdasági probléma abból fakad, hogy a munkaerőpiac már nem tudja biztosítani az emberek szociális beillesztését a társadalomba.

Logikus következtetés, hogy a problémákat más gondolkozással kell megoldani, mint amivel keletkeztek.

Négymillióan élnek szegénységben - KSH adat 2013.07.13.

 

Clara Kerekes A szegénység nem deviancia. Deviancia az, ha erre a statisztikai adatra a lakosság még jobban élő, ma még nem éhező 50 százaléka nem kapja fel a fejét és nem kezd el józan ésszel gondolkozni, például az FNA bevezetésében rejlő megoldási lehetőségekről. Az igazi baj majd akkor fenyegeti ugyanis a társadalmat, ha a már éhezők hívják fel a megoldási javaslataikra a figyelmet.... Az FNA egy tisztességes és humánus gondolat! A 15 Eu tagállam civil lakosságának, az értelmiséghez tartozóknak a fejében fogalmazódott meg.... Az éhezők nem hiszem, hogy ennyire humánusak tudnának lenni az elnyomóikkal szemben....


 

Jogod van átlátni, mit tehet most a lakosság - 2012.07.13.

A Kormány keze meg van kötve, pedig Orbán Viktort egyetlen személyben a teljes lakosságunk kétharmados többséggel hatalmazta fel arra, hogy minden jogszabályt betartva vívja ki az országunk gazdasági függetlenedését annyira, hogy a lakosság levegőt vehessen és ne pénzügyi rabszolgaságban tengődjön

A bankok újabb támadása állam és lakosság ellen

2012.07.13.

Galád és pszichés eszközökkel már 2011 elején megkezdték betáplálni a kormány és a lakosság fejébe, hogy a készpénz használata túl sokba kerül az államnak...

Legelőször az mtv1 2011. márciusának egyik szombat reggeli műsorában, egy néhány perces beszélgetésben hallhattuk, hogy minden eszközzel rá kell kényszeríteni az embereket a bankkártyák használatára, mert csak az adófizetőknek és az államnak származik haszna a készpénz forgalomból. Ezt pedig nem tűrheti a pénzügyi oligarchia kíméletlen kapzsisága!

2012. júliusában pedig az állam kiegyezett a bankokkal. Az állam belesétált a bankok csapdájába a tranzakciós adó kapcsán.

Tudnunk kell: a készpénzfizetésből az országunk eladósodásáért felelős külföldi magánbankoknak semmiféle haszna sem származik.

A készpénz az egyetlen, amelyet az állam bocsát ki Magyarországon és amelynek a haszna az államot, azaz az adófizetőket illeti!

A készpénzfizetés az egyetlen megmaradt eszköz a lakosság kezében a bankok elleni védekezésre! Alapvető emberi jogunk, hogy a bankok közreműködése ne legyen feltétele a létezésünknek!

2012.07.12. 18:24 | Utolsó módosítás: 2012.07.13. 0:05 

Drasztikusan szűkítenék a készpénzhasználatot

Országszinten 103-106 milliárd forintos megtakarítást lehetne elérni a készpénzforgalom drasztikus szigorításának, az elektronikus fizetési rendszerek további elterjesztésével – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss, a pénzügyi rendszert működését elemző tanulmányából  

 
 

Bankkártyás fizetés a taxiban. Nemzetgazdasági szinten így sokkal olcsóbb (NOL)

Kapcsolódó cikkek

Rengeteg a teendő, de az áttérés mindenképpen megéri – hangsúlyozta a jelentés bemutatóján Bartha Lajos, az MNB igazgatója, aki szerint a feketegazdaság felszámolása elleni küzdelemben ez az egyik leghatékonyabb fegyver. Ezen a területen az államnak van a legtöbb teendője, az ő készpénzforgalma nemzetgazdasági szinten kiemelkedően magas.

 
A legnagyobb tétel a nyugdíjak kifizetése. Jelenleg a jogosultak fele készpénzben, a postástól veszi át a havi járandóságát, ezen kellene radikálisan változtatni. A jegybanknál azt javasolják, hogy a frissen nyugdíjba vonulók esetében tegyék kötelezővé a számlára utalást, illetve aki már rendelkezik bankszámlával, annál automatikusan oda utalják majd a nyugdíjat.

Csak ezen évi hatmilliárd forintot lehetne megtakarítani. Bartha szerint természetesen mentességi korlátokat fel kell állítani, idős nyugdíjasoktól nem lehet megkövetelni, hogy számlát nyissanak ebből a célból. Magyarországon számlával a lakosság 75 százaléka rendelkezik, a maradék 25 százalék bevonása ezért kulcsfontosságú. Ebben két szereplő – a Magyar Posta Zrt. és a takarékszövetkezetek – hatékonyabb részvétele szükséges, ők ugyanis országos lefedettségű hálózatuk révén gyakorlatilag mindenütt jelen vannak. Egy egyszerű, alapszámla típusú bankszámla-konstrukció bevezetése is régóta napirenden van, de ebben előrelépés az utóbbi időben nem történt.

A másik gond, hogy az elektronikus pénzforgalomhoz szükséges infrastruktúra rendkívül egyenetlen eloszlású az országban, kis vidéki településen alig van például készpénzkivételi lehetőség (ATM), ez is magyarázza a készpénz töretlen népszerűségét. Ezzel szorosan összefügg a bankkártyahasználat elmaradottsága. Bár Magyarországon immáron 25 éve lehet kártyával fizetni, mára a forgalomban lévő 9 millió plasztiklappal, a lakosság körében mért 61 százalékos aránnyal harmadikok vagyunk Európában. Hátulról.

Az évente forgalmazott 250 millió sárga csekk a készpénzes forgalom egyik meghatározó forrása. Bartha Lajos szerint itt is elektronizálni kellene az átutalásokat. Azt szerencsétlen módszernek nevezte, ahogy egyes közszolgáltatók direkt módon rá akarták terhelni a sárga csekk okozta többletköltségeiket az ügyfeleikre. Ez emiatti felháborodás a parlamentig is elhallatszott, ahol egy másik szerencsétlen törvénymódosítással megtiltották a pluszköltség felszámítását. Holott a sárga csekken fizetők okozta költségeket azokra is átterhelik, akik az olcsóbb utalásos, beszedéses számlarendezést választják. Ez burkolt áremeléshez vezet, amit az ügyfélkör egyetemlegesen és igazságtalanul fizet meg – hívta fel a figyelmet az igazgató.

A készpénzes forgalom visszaszorítása érdekében az utóbbi időkben több hasznos kormányzati intézkedés született, a másfél millió forintos, vállalatok közötti készpénzes tranzakciós korlát jövő januártól hatályos felállítása is ide tartozik, bár Bartha Lajos szerint a limitet az átláthatóság érdekében akár 3-500 ezer forintra is érdemes lenne leszállítani. Nyugaton ezer és kétezer euró között maximálják a készpénzfelvételt és a készpénzes tranzakciók nagyságát – emlékeztetett a szakember.

Az egyszerűen nem történhet meg, hogy a lakosság eltűrje, hogy az IMF diktáljon a kétharmados többséggel megválasztott Kormányának.

A lakosság nem mondhat le a készpénzforgalomról! Hess a bankokkal!

 

 

Kié a magyar állam?

 

- Dr. Drábik János, Jakab István

Link a videóhoz

Műsor tartalma

Arcátlan világméretű, szervezett magánhatalmak birtokolják minden értékünket, ami a magyar államot jelenti.Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy egy új alkotmánnyal megerősítsük a magyarság jogait ősi hazájához hűen. Orbán Viktor történelmi szerepet kapott, hogy megszilárdítsa a magyar államot. Vajon van elég tudatos gondolkodó, aki támogatná ezt a kezdeményezést?

Címkék

 
 

 

Frissítés: 2012.07.13.

                       

VÁLASZTÁSOK 2014 - LAKOSSÁGI SZEMMEL

 

Választások 2014 - Lakossági szemmel

Az állam lehet a társadalmi átalakulás eszköze is

Az állam felruházása jogosultságokkal nem a tőke és a gazdasági uralom, hanem a nagy tömegek, a lakosság privilégiuma, joga és kötelezettsége

A magyar lakosság felismerte 2010-ben, hogy az alapvető társadalmi antagonizmus nem a kormányzás szintjén van. A megoldást tehát nem az államtól való eltávolodásban látta, amikor a kétharmados döntését meghozta.

A helyes irány továbbra is az állam megerősítése a jogaiban! Az állam a társadalmi átalakulás élére állhat, amennyiben él a nagy tömegek még megmaradt bizalmával.

A gazdasági antagonizmus az, amely ellen az államnak és a lakosságnak egymással együttműködve kell fellépnie.

Az állam dönthet úgy, hogy az egészséges társadalmi változások élére áll és a forradalom nélküli utat, az Alapjövedelem bevezetését mérföldkőnek tekinti amikor bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már egyre kevésbé képes megfelelni a polgári demokrácia normáinak!

 

A magyar lakosság választási ígérete 2014-re!

2013.07.18

Lesz-e Magyarországon garantált Alapjövedelem?

2013.07.16

Kulturális kreatív az, akinek elege van

2013.07.07

Kik azok a kulturális kreatívok?

A másként gondolkodók konferenciákat tartanak, közösségeket építenek és etikus bankokat hoznak létre. Részvételi demokráciáról beszélnek, és hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb ötletekkel állnak elő. Úgy hívják őket: kulturális kreatívok, és jellemző rájuk, hogy – legyen szó természetvédelemről vagy pénzügyekről, munkáról vagy kultúráról – minden közösségi területen új utakat keresnek. Szószólói az ALAPJÖVEDELEM bevezetésének. Kulturális kreatív az, akinek elege van.


 

Magyarország pénzügyi  összeomlásának  története           

Idézzük csak fel: 2009-12-15

  
JOGOD VAN TUDNI mi, hogyan és miért történt az elmúlt évtizedekben ebben az országban a lakosság megkerülésével.

Ismerd meg a hátteret. Tudd meg mi az alapvető probléma és vedd elő a józan paraszti eszed! Ez az, ami Magyarországot más útra fogja terelni! A tömegtájékozódás megjelenése! 

Itt, ezen a honlapon igyekszünk felkutatni és összegyűjtve közzétenni azoknak az embereknek a munkáit, akikre támaszkodhatunk a múlt történéseinek felidézésében.
  

Kezdjük egy  könnyen áttekinthető kronológiai összefoglalóval Magyarország pénzügyi összeomlásáról 

Fekete-szakasz
(1968–1981)
Új gazdasági mechanizmus. A társadalmi tulajdon csonthéja repedezik. A bővülő anyagi érdekeltség feszíti a korlátokat, miáltal a pénzviszonyok növekvő szerephez jutnak. A Magyar Nemzeti Bank – Fekete János aktív közreműködésével – nekilát a produktív világbanki hitelek felvételének az előkészítéséhez. 1970 és 1980 között, az utolsó ötéves tervek keretében jelentős produktív állami nagyberuházások valósulnak meg, mindenekelőtt az infrastruktúra és egyéb termelő szolgáltatások (például a távközlés, a hírközlés és a közlekedés) területén körülbelül egymilliárd dollár értékben.

Medgyessy-szakasz
(1982–1989)
A bejövő pénz – ebben a szakaszban kizárólag bankhitel! – a Fed és a Világbank által papíron és/vagy elektronikusan kibocsátott, jobbára fedezetlen játékpénz dollárhitel; ami viszont innen kiment, egyrészt értékes mezőgazdasági és ipari cikk, áru, másrészt jóval az árfolyam feletti ráfordítással, keservesen kitermelt valódi dollár a kamatos kamatok törlesztéseként. A bejött játékpénz nem termelt új értéket, mert kamatfizetésre költöttük. Az MNB belső műhelytanulmányai szerint az egymilliárd dollár hitelt tizenegymilliárd dollár kamattal terhelten fizettük vissza. A magyar társadalmi tulajdon észrevétlenül a titokban felvett pártállami hitelek fedezetévé alakult át. És hogy az adósságspirálra felépített adósságcsapdából soha többé ne szabadulhassunk ki, Medgyessy Péter vezényletével beléptették Magyarországot a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba.

Antall-korszak
(1990–1993)
A rendszerváltás valódi célja termelőkapacitásaink privatizálása és leépítése, a magyar beruházási és fogyasztási piac megszerzése volt – a hitelek miatti "jelzálog-követelés" érvényesítése révén potom áron. Hogy a magyar társadalmi tulajdon "csonthéjas burkát" az átalakulási és társasági törvényekkel (Sárközy Tamás) feltörjék, miáltal minden használható érték és jövőbeli profit – immár közjogilag is – a nemzetközi részvénytőke tulajdonába kerüljön. Németh Miklós reformkommunista miniszterelnök néhány hónappal a hatalom (színlelt?)  átadása  előtt drámai bejelentést tett. Magyarország külföldi adóssága – a leírt előzmények után és dacára – huszonkétmilliárd dollár (1990).
Nos, nézzük a hatalom "átadása" mint kasszazárás körüli fontosabb makroszintű adatokat.  
Külső államadósság: huszonkétmilliárd dollár.
Hogy ez tételesen hogyan, miből jött össze, sohasem részletezte, mutatta be, hagyatta jóvá (például az új Országgyűléssel) senki.
Elfogadták, átvállalták, mint a Németh-kormány hagyatékát.
Állami vagyonból működő tőke: a világbanki szakértők globális, mértéktartó felértékelése szerint nyolcvan-százmilliárd dollár, üzleti-piaci értéken mérve, ami a tőkés vagyonértékelés gyakorlatában a működő tőke hozadékaként elvárható profit jelen értékre diszkontált, tőkésített összegével egyenlő.
A privatizációban a külföldi befektetők nem piacot, hanem
csődportfóliót vásároltak, ezért tízszeres haszonnal vették meg a magyar termelőkapacitásokat, valójában a piacot.

Az Antall-adminisztráció legalább két történelmi hibát követett el. Egyrészt jogfolytonosan átvállalta az örökölt huszonkétmilliárd dollár (akkor még az államadósság egyenlő volt a nemzetgazdasági adóssággal, az MNB-nek pedig devizamonopóliuma volt, a forint még nem volt konvertibilis) adósságszolgálatát, anélkül hogy felülvizsgáltatta volna, miből is ered. Másrészt pánikszerűen elindította szinte a teljes működő tőke alapos előkészítés nélküli privatizációját, mintha tényleg csak jelzálogjog-érvényesítést teljesítene, kvázi külső kényszer alatt, pedig még Soros György is az ellenkezőjét tanácsolta. Schamschula György, aki ekkor Antall személyes tanácsadója volt, írásaiban szintén megemlékezik arról, hogy Antallt senki és semmi nem kötelezte sem az államadósság átvállalására, sem a kampányszerű, átgondolatlan privatizációra. A terve az volt, hogy a bevételből kifizeti a teljes adósságot, a maradékot pedig állami befektetésekre és szociális juttatásokra költi. Mint tudjuk, ebből nem lett semmi. A káposzta mind elfogyott, de a kecske nem lakott jól. Mára az állami vagyon az eredeti érték tíz százalékára olvadt, az adósság pedig a többszörösére nőtt. A nyolc-tizenkét milliárd dollárnyi privatizációs bevétel minden évben eltűnt az állami költségvetés feneketlen, a becsődölt nagybankokat is konszolidáló bendőjében.

Horn-szakasz 
(1994–1997)
1995-ben és 1996-ban az infláció az égbe szökött, 28-30 százalék volt, a kamatláb még ezt is meghaladta. A gyógyító érvágásnak mondott
Bokros-csomag hatására a reálbérek mélyen az 1989-es szint alá zuhantak, és ekkor érték az első súlyos találatok az általános egészségbiztosítást és az ingyenes orvosi ellátást is. A büdzsén tátongó hatalmas lyukakat a pótlólagos privatizációs bevételekkel igyekeztek betömni, körülbelül négymilliárd dollárért eladták a teljes energiaszektort egy német-francia állami konzorciumnak, nyolc százalék tőkearányos állami profitgaranciával. A tranzakció egész bevételét az államadósság csökkentésére fordították, de a szakasz végére így is meghaladta a 38-40 milliárd dollárt. Viszont első ízben sikerült valutatartalékot képezni tíz-tizenkét milliárd dollár összegben. 1998-ra az állami vagyon hetven százalékát már privatizálták, döntő hányada multinacionális cégek tulajdonába került.
Az állam megkezdte a forintért vásárolható államkötvények kibocsátását is, miáltal megkezdődött az állam eladósodásának második, "belföldi" szakasza. Ennek lényege, hogy a költségvetés növekvő hiányát államkötvények eladásával fedezik, ami tovább fokozza a távlati esélytelenséget, hiszen az államkötvények kamata (a vásárlók profitja) – húsz-huszonöt százaléka – jóval meghaladta a banki hitelkamatok mértékét.
Az időszak végén véghezvittek egy különös tranzakciót is, az úgynevezett adósságkonverziót kétezermilliárd forint összegben. Ami azt jelentette, hogy az MNB által "előtalált" újabb dolláradósság egy részét könyveléstechnikailag bevitték az állami költségvetésbe, kamatozóvá téve, és ezzel még tovább növelve a büdzsé amúgy is egyre elviselhetetlenebb kamatterheit, melyek már akkor is a költségvetés húsz-huszonöt százalékát tették ki.


Orbán-szakasz 
(1998–2001)
A forint konvertibilissé vált, az MNB devizamonopóliuma is megszűnt. Ettől kezdve minden természetes és jogi személy is hozzájuthatott külföldi hitelekhez – ennek okán megkülönböztetjük az államadósság és a nemzetgazdaság adóssága fogalmakat. Természetszerűleg a második jelenti a nagyobb hitelösszeget, mert az állam adósságán túl már tartalmazza a vállalkozások, a kereskedelmi bankok, az önkormányzatok és a magánszemélyek hiteleit, tartozásait is (beleértve a multinacionális nagyvállalatok hitelállományát is), mivel mindezen tartozások kamatait, profitját és tőketörlesztését is a belföldi magyar munkateljesítménynek kell kitermelnie.
A szakasz sok tekintetben jelentős javulást eredményezett mind a makro-, mind a mikroszféra gazdálkodási mutatóiban. A külső államadósság mintegy 43 milliárd dollárra rúgott, de a belső államadósság nagyobb mértékben nőtt, az időszak végére elérte a kilencezermilliárd forintot. A valutatartalék összege nem változott jelentősen. Az Orbán-kormány is folytatta a privatizációt, de sokkal szolidabban, mint elődei.
Az állami vagyon maradványértéke az 1990-esnek már csak körülbelül húsz százaléka.

Gyurcsány-szakasz 
(2002–2008)
Az Európai Unióba történő belépésünk után előtérbe került az úgynevezett maastrichti kritériumok teljesítése, miszerint az államadósság nem haladhatja meg a GDP hatvan százalékát, a költségvetés hiánya pedig a GDP három százalékát.
Az állam külső adóssága 2006 januárjában 66,3 milliárd dollár volt.
2008-ban a nemzetgazdaság összevont adóssága körülbelül 130-140 milliárd dollárra becsülhető, ebből a lakossági eladósodás közzétett összege önmagában több mint harmincmilliárd dollár.
 
A külső államadósság pontos összege nem ismert – legalább hetven-nyolcvan milliárd dollár –, sem a maastrichti követelményekhez mért adatban, sem a költségvetés adósságszolgálatában nem szerepel. Ezekben csak az államkötvények állománya – a "belföldi" adósság – van feltüntetve.
 
Hivatalosan az államkötvények forintban nyilvántartott állományát nevezik államadósságnak, vagyis azt az összeget, amely közvetlenül az állami tevékenységek következtében keletkezett, és mint ilyen, egyrészt a kamatszolgálat, másrészt a maastrichti viszonyítás alapjául szolgál. Ez az összeg – tehát a "hivatalos" államadósság – jelenleg körülbelül tizennyolcezer-milliárd forint körüli, a GDP mintegy nyolcvan százaléka, a hatvanszázalékos uniós limittel szemben.
A teljes kamatszolgálatot Magyarország azonban nem a "hivatalos államadósság" után, hanem a nemzetgazdaság teljes adóssága után fizeti. Mekkora lehet ez az összeg?

Minimum a kettőnek (külföldi és belföldi) összege, vagyis 140?+ 90?=?230 milliárd dollár. De még ez az összeg sem teljes, tőkehozadék ugyanis nem kizárólag kamat formájában keletkezik, s hagyja el az országot.
Tőkehozadék a profit is, ami nem a banktőke, hanem a termelő tőke hozadéka. A külföldi befektetések állománya ötven-hatvan milliárd dollárra becsülhető (1998-ban, amikor a privatizáció lényegében befejeződött, húszmilliárd dollár körül volt). Ebben azonban nincs benne az a termelőtőke-érték, amely az állami vagyon kampányszerű privatizációjában vált multinacionális tulajdonná. Ennek piaci-forgalmi értéke az 1990-es dollárparitáson számolva körülbelül százmilliárd dollár volt, átszámítva a mai paritásra legkevesebb 250-300 milliárd dollár körüli értéket ad. A hármat (230 + 50 + 250) összeadva, és mindent lefelé kerekítve – minimum ötszázmilliárd dollár hitel + "tőketartozás" adódik; a felvett hitelekből meg egyszerűen abból, hogy a privatizált vagyon már nem a magyar nemzetgazdaságnak termeli a profitot, hanem a multinacionális tulajdonosnak, aki az átlagprofitrátának megfelelő hozadékot realizálja, ami tőkearányosan számolva évi nyolc százalék.

Mint minden kapott hitellel, kölcsönnel, tartozással kapcsolatban, felvetődik a visszafizethetőség kérdése. Aki gondolkodik és számol egy kicsit, az világosan átlátja: lehetetlen. És nem elsősorban a visszafizetendő összeg intergalaktikus méretei miatt. Mert miből is lehet visszafizetni – kamatos kamatostul – bármilyen tartozást? Többletjövedelemből, pótlólagos profitból.
Pont ez az, amire a mi országunknak már semmilyen lehetősége nincs, hiszen éppen az a működő tőkénk veszett oda az állami vagyon nyolc-tízéves elprivatizálásakor, amely a profittermelésre alkalmas lenne. Most végre be kell látnunk – aritmetikai és közgazdasági egyszeregy –, hogy sem a kamatokat, sem a tőketartozást nem tudjuk soha visszafizetni, egyszerűen azért, mert nincs semmilyen profittermelő portfóliónk. Emiatt egyetlen "lehetőségünk", hogy mindig új hiteleket veszünk fel, egyre romló feltételekkel, csak azért, hogy a már meglévő hiteleink adósságszolgálatát fizetni tudjuk.

Összeomló kártyavár 
Ma éppen ez folyik – állami és egyéni szinten egyaránt. Az emberek előveszik harmadik-negyedik hitelkártyájukat, a szegény országok, népek kifosztásában egyesült nyugat-kelet és kelet-nyugat újkori könyöradományát, csak hogy befizessék a többi kártya használatának éppen esedékes kamatszolgálatát.
Az állam is ezt teszi – minimum 1982 óta.
Ezek azok az igazi okok, amiért évről évre több adót és járulékot kell fizetnünk, s ez a generális, évtizedek óta elhazudott oka annak is, hogy most még az egészségbiztosításunkat is elveszik.
Hiába dolgozunk egyre többet, nincs látszata. Ja, a valutatartalékunk jelenleg tizenhatmilliárd dollár…
Hátravan még egy szomorú és egy tragikomikus tétel.
 

Az európai csatlakozásunk egyik aláírt szerződéses feltétele volt, hogy a magyar termőföld váljék az uniós működőtőke-piac szerves, mobilizálható részelemévé, vagyis váljék eladhatóvá és megvehetővé.          

A kapott hétéves moratórium 2009-ben lejár!

 
 
 
A lakosságnak kell feladnia a fásultságát és felvérteznie magát védekezésképességgel!
 

HOGYAN?

 
  1. Úton, útfélen, buszon, villamoson, vonaton kérdezzünk egymástól! Kérdezzük meg pld.              MIÉRT 5% a  TARTALÉKRÁTA MAGYARORSZÁGON?
  2.  Az Országgyűlésnek mindössze egyszerű többséggel kell módosítani a feles törvénnyel elfogadott MNB-törvényt úgy, hogy az állam magához vonja a monetáris felségjogokat, amelyek eredetileg is az államot illetik! Olvass utána! http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=7125

Ha továbbra sem beszélünk nyíltan és mindenhol erről a témáról, még akadályt sem gördítünk annak az útjába, hogy

  • a lakosságunknak ne legyen saját tulajdonú ivóvize,
  • a lakosságunknak ne legyen saját tulajdonú termőföldje
  • és megfosszák a megélhetés alapvető feltételeitől is.

Ha nem jelezzük a társadalmi igényt azzal, hogy feltesszük a JÓ KÉRDÉSEKET, akkor továbbra is joggal nézik a lakosságot hülyének és tárják szét a karjukat: miért? eddig volt rá társadalmi igény?

 

 A JÓ KÉRDÉSEKET pedig csak akkor tudja feltenni a lakosság, ha előbb tájékozódik!

 

Miért 5 % a banki tartalékráta ?

 

forrás: mti 2010.03.12.
FELHÍVÁS
 
 
2014-ig hosszabbítsák meg a külföldiek termőföldtulajdon szerzését korlátozó moratóriumot!
 
A külföldiek termőföldtulajdon szerzését korlátozó moratórium 2011-ről 2014-re történő meghosszabbítását szeretné elérni a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) - közölte a szövetség az MTI-vel. Felhívásukhoz kilenc civilszervezet csatlakozott.

Kapcsolódó cikkek:

§                                 Újabb kétmillió tonna széndioxid kvótát értékesített a KVVM

§                                 Teljesíteni fogja az EU a megújuló energiák felhasználására vállalt célkitűzését

 

§                                 Választás 2010 - Energia Klub: a pártok alig foglalkoznak az energiával

 

§                                 Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák támogatását sürgeti az Európai Parlament

 

Az MTVSZ azt is indítványozza, hogy a föld nemzeti vagyon minőségét és a földviszonyokba való közhatalmi beavatkozást megalapozó rendelkezéseket, valamint az állam élelmezés- biztonságért való felelősségét iktassák az Alkotmányba.


A szervezet szerint indokolt lenne, ha a jövőben a termőföld a birtoklását csak kétharmados törvényben lehetne szabályozni.


Az MTVSZ felszólított, hogy a termőföldről szóló törvényt csak az érintettek túlnyomó részének az egyetértésével lehessen módosítani.

A nyílt levél szerint kívánatos lenne, ha a földtörvényt, az új földvédelmi törvényt és a mezőgazdasági üzemek jogállásáról szóló törvényt az új kormány még az uniós földmoratórium lejárta előtt megalkotná.

Egyebek mellett azt is követelik, hogy amíg a kizárólag magyar parlament döntését igénylő kérdésekben nincs széles nemzeti konszenzus, függesszék fel az állami tulajdonban lévő termőföldek privatizációját, beleértve az állami erdővagyonét is, és vizsgálják felül azokat a privatizációs eseteket, amelyekben a hatályos intézkedéseket kijátszották.


A felhívás szerint Magyarországnak kezdeményeznie kellene az EU-nál annak a csatlakozási szerződési kikötésnek a megváltoztatását, amely a termőföld forgalom szabályozását  - a szervezet vélekedése szerint - a magyar államtól elvonta a jogkört, hogy az államterületét alkotó föld tulajdonát és használatát az állampolgárai közérdekeinek megfelelően szabályozza.

 

CÍMKÉK:
 
 

 

 

A mappában található képek előnézete te látod a fától az erdőt?

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.