Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2009.09.30

Társadalmi Kiegyezést kezdeményezünk: 2013.08.01. Kulturális Kreatívok2009 Group

 

 

 

Kié a magyar állam? -

 

Dr. Drábik János, Jakab István

Link a videóhoz

Műsor tartalma

Arcátlan világméretű, szervezett magánhatalmak birtokolják minden értékünket, ami a magyar államot jelenti.Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy egy új alkotmánnyal megerősítsük a magyarság jogait ősi hazájához hűen. Orbán Viktor történelmi szerepet kapott, hogy megszilárdítsa a magyar államot. Vajon van elég tudatos gondolkodó, aki támogatná ezt a kezdeményezést?

Címkék

 
 
 


Kép

Giga bukta! A 25 milliárd dolláros IMF-hitel nem is létezik! + videó
Beszélgetés Dr. Drábik Jánossal, a harmadikutas társadalomkutatóval

[2009.05.10. 12:21]

Dr. Drábik János az egyik legeredetibb gondolkodó ma Magyarországon, aki se a baloldalon, se a jobboldalon nem szívesen látott vendég.

Műveit valamennyi politika párt vezetője olvassa (Gyurcsány, Orbán, Kuncze), csak hallgat róla.

Könyveiben már 20 éve megírta, hogy a bankok a pénzt a semmiből teremtik, rögtön adósság lesz belőle.

Téziseit Nyugaton ma már számos film, tanulmány és könyv támasztja alá. Az antiglobalista tüntetéseken részt vevő középosztály már érti a világot, Magyarország még nem igazán.

De kik azok a pénzügyi körök, bankoligarchiák tagjai, akik előidézték a válságot? A 25 milliárdos IMF-garancia, amit a magyar vezetők „kibuliztak”, kinek jó vajon? Sokan összeesküvés-elméletnek tartják a pénzügyi világmátrixot. Az azonban tény, hogy a világ javainak túlnyomó többségét néhány bankárdinasztia tartja kezében, és aranyfedezet nélkül gyártják a pénzt.

Névjegy
Drábik János 1938-ban született Budapesten. 1960-ban fejezte be tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1968-ban pedig a BTK-n filozófia szakon végzett. 1971-ben ügyvédi-jogtanácsosi vizsgát tett, a MÚOSZ Újságíró Iskoláját is elvégezte. Amerikába történő távozását megelőzően az ERBE jogi osztályát vezette. A New York University-n tanult, 1981-ben bejegyzett jogtanácsos lett. 1983-ban Münchenbe került a Szabad Európa Rádióhoz, ahol számos műsort írt és szerkesztett. 1993-1998-ig a Széchenyi Kör titkára volt. Az 1999-ben megindult Leleplező c. könyvújság főmunkatársa. Rendszeresen tart előadásokat az emberközpontú társadalom, a demokrácia és a pénzrendszer összefüggéseiről. 2008-ban a Független Újságírók Szövetsége elnökségének a tagja. Eddig tizenkét könyve jelent meg, többek között az Uzsoracivilizáció I-III., A pénz diktatúrája, Világdemokratúra, Orwellia.

 

A nemzeti vagyonról

– Tavaly először azt mondta a kormány, hogy nincs államcsőd, majd azt mondták, államcsőd fenyeget. Az IMF uniós közreműködéssel végül tető alá hozott nekünk egy 25 milliárd dolláros hitelgaranciát, amit lehívhatnak a magyarországi kereskedelmi bankok. Aztán Gyurcsánynak szóltak bizonyos pénzügyi körök, hogy menni kéne. Most akkor mi történik itt? És mi lesz ezzel a pénzzel?

– Ez a 25 milliárd dollár valójában egy ígéret arra, hogy ha a külföldi tulajdonú kereskedelmi bankoktól szükségünk lesz devizahitelre, akkor a magyar állam az adófizetőkkel kezességet vállal arra, hogy ezt a hitelt beszerzi. De válasszuk szét a problémát! Van egy ún. világgazdasági válság, illetve nincs, mert mesterségesen hozták létre. És van egy magyar gazdasági válság, amit szintén mesterségesen hoztak létre, hiszen mesterségesen előidézett pénzszűke van. Az ún. magyar válság akkor is lenne, ha a világban nem lett volna krízis. Akik a magyar helyzetet előidézték, először 2007 februárjában főpróbán szimulálták az akciót, aztán a gyenge pontokat kijavították, 2008 nyarán megint kipróbálták, és tavaly ősszel élesben megcsinálták.

– De mit és minek?

– A nemzetközi pénzügyi körök a működő nemzeti vagyon 90%-át, így az ipari és mezőgazdasági üzemeket, bankokat stb. már megszerezték. Az igazi cél az, hogy a maradékot is megszerezzék, amíg nem jön egy olyan kormány, amit már nem tudnak könnyen irányítani. Most jöhet a nem működő nemzeti vagyon, mint az ország területe, a föld mélyének a kincse, a föld feletti és alatti vizek, az ingatlanok, pl. a királyi vár, a Sándor Palota, a múzeumok, a kórházak. A pénzuralmi világrendszer vezetői általában minden kormányt irányítanak, hiszen mindenki a világrend koordinátái között kénytelen mozogni.

– Konkretizáljuk, mert kicsit összeesküvés-elméletnek tűnik, és nem szeretném, hogy a fürdővízzel kiöntsük a gyereket!

– Ma az államadósság 20 ezer milliárd forint, míg az ország adósságállománya 50 ezer milliárd forint. A gazdaságra és a magánszemélyekre tehát 30 ezer milliárd forint jut. Viszont a 20 ezer milliárd forint zöme államkötvényekben van, amiket időnként meg kell újítani. 2008 októberében hirtelen az a tizenegynéhány befektető alap, amely kiharcolta magának, hogy az állam mindig nagy tömegben felajánlja nekik az államkötvényeket – amiket nekik előjoguk megvásárolni –, lényegében összebeszéltek és egyetlen államkötvényt sem voltak hajlandóak venni a szokásos kamattal. Az állam ezért elkezdte emelni a kamatot, de így sem kellett nekik. Aztán 10% fölé ment a kamat, de a mai napig nem akarnak venni. A mai napig sztrájkolnak, kartelleznek.

Dr. Drábik János
Réti Dóra


– De miért?

– Ki akarták kényszeríteni, hogy az állam az általuk adandó hitelt ne a szokásos módon államkötvényekkel, kincstárjegyekkel fedezze, ahol a fedezetet alapja az adóbevétel. Nekik most a fizikai vagyon kell, a nem működő nemzeti vagyon.

– A vízműveket összevonták, már készítik elő a privatizációra. Ezt beszélik mostanában.

– Minden lépés folyamatban van, hogy ezt a nem működő nemzeti vagyont jócskán áron alul megszerezzék.

A 25 milliárd dolláros IMF-pénzről

– Térjünk vissza a 25 milliárd dolláros garanciára! Ha a világban a mérgezett hitelek miatt likviditási problémák merültek fel, akkor honnan áramlott ez a töménytelen mennyiségű pénz a világba, és egy cseppnyi hozzánk is? Megint fedezet nélkül nyomtatták a bankjegyeket?

– Magyarországnak erre a pénzre nincs szüksége. A 25 milliárdot nem az IMF és Brüsszel adta, ők csak kvázi garanciát vállalnak, de nekik nincs pénzük. A nemzetközi kereskedelmi bankok adják. De nekik sincs pénzük, ezért a ma működő ún. résztartalékra épülő, fedezet nélküli pénzrendszerben a levegőből állítják elő korlátlanul a fedezetlen pénzt. (lásd korábbi cikkünket: Zeitgeist – a szerk.) 700 trillió dollárt állítottak elő! (1 trillió dollár = 1000 milliárd forint).

– Jön a naiv kérdés. Miért nem állít elő a Magyar Nemzeti Bank is pénzt? Minek tartjuk?

– Mert a Nemzeti Banknak ezt megtiltották. A monetáris felségjogot, így többek között a pénzkibocsátás jogát átadta az állam a Nemzeti Banknak, az meg átadta a nemzetközi pénzügyi struktúráknak. A magyar kibocsátású pénzt kivonták a forgalomból. Ma már a Magyarországon használt pénzt kizárólag külföldön állítják elő, majd kamatozó devizaként bocsátják a magyar pénzrendszer rendelkezésére úgy, hogy az MNB egy részét forintruhába öltözteti. Valódi magyar pénz ma már nincs.

– Forinttal fizetek a boltban. Elvileg a deviza alapú hitelünk is forintban egyenlíti ki a lakás vételárát.

– A külföldről idejött deviza az, amit ideiglenesen forintnak neveznek. A forint így a szabad átváltás következtében valójában magas kamatot hozó euró és dollár. A forintot egyelőre tartják, mert szabadon tudják rángatni. Ma Magyarországon azt mondják, hogy be kell vezetni az eurót. De miért kellene bevezetni, mikor régesrégen be van vezetne? Mondjon olyan dolgot, amit euróért nem tudok megvenni? A helyes meghatározás az, hogy a forint nincs egyelőre még kivezetve.

– Akkor az árfolyamnyereségen nyerészkednek a bankok?

– Persze. Akkor mondanak le a spekulációról, amikor azokat a bizonyos maastrichti feltételeket teljesítjük, vagyis a költségvetés éves hiánya nem lesz több a GDP 3%-ánál, az államadósság nem lesz több a GDP 60%-ánál. Akkor lemondanak arról, hogy a forint ellen tetszőlegesen vezessenek spekulációs támadásokat. Például Dánia most nemzeti összterméke két és félszereséig eladósodott, mégsincs pánik, a dánok amúgy is elég kemény nemzet.

– Akkor mire jók ezek a kritériumok?

– Ha valaki ezeket teljesíti, akkor a spekuláns más vonatkozásban jut jelentős előnyökhöz, és így az ő helyzete hosszú távon megszilárdul.

– Azt is mondják, csak alig beszélnek róla, hogy Magyarországon más jellegű a válság, mert nálunk nincsenek nagy mennyiségben ún. toxikus, mérgezett hitelek, mint Nyugaton.

– A mérgezett hiteleket a 90-es években az ún. bankkonszolidáció idején az állam iszonyatos pénzekért átvette, és csak a jó hitelek maradtak a bankoknál. Ezért is felesleges a 25 milliárd dollár, semmi oka nem volt arra, hogy idejöjjön. Illetve az az oka, hogy a pénzvilág további fedezetlen pénzt tudott fedezetté átalakítani úgy, hogy a magyar állam és társadalom nyakába varrta. A nemzetközi pénz- és korporációs oligarchia most már fedezett pénzként üzletelhet a továbbiakban vele a saját hasznára. A fedezet a magyar munka, a magyar adófizetők pénze.

A cikk második részét itt olvashatják el: (Miért parkol 4000 milliárd a nemzeti bankban ha a gazdaság haldoklik?)

Farkas Tibor
 

 

A szóba került hitelkeretek az IMF tárgyalásokon 2012-2013
A készenléti hitelkeret (Stand-by Arragement (SBA)) program kondícióit egyedi feltételekhez szabják, de van egy séma, ami alapján eljár az IMF. A hitelprogramnak jellemzően rövid a futamideje, hiszen likviditáspótlásról, nem pedig fejlesztési kölcsönről van szó, vagyis a rövid távú fizetésimérleg-zavarok helyreállítására szolgál. 
Az SBA programok jellemzően 12−24 hónapig futnak, de 36 hónapnál nem tovább. Az adósságtörlesztés a negyedévenkénti hozzáféréshez képest számított 45. hónapban kezdődik és a 60.-ban van maximálva. A finanszírozási költségeket ennyi idő alatt kell fenntartható pályára terelni hiteles gazdaságpolitikával. Ha ez nem sikerül, akkor lehetséges az IMF-program megújítása. A feltételek teljesülését általában a Valutaalap negyedévente ellenőrzi. Az SBA-csomagot jellemzően akkorára szabják, amekkora az adott ország − a magánszektor és az állam − egyéves külső refinanszírozási szükséglete. Az IMF sémája szerint az első három évben az érintett ország kvótájának 300 százaléka fölötti kölcsönre 200 bázispontos felárat számolnak, ami három év után 300 bázispontra módosul. A kamat mellé díjfizetés is társul, amelynek mértékét az országkvótához igazított skála szerint állapítja meg az IMF. Egy 15 milliárd eurós programra (korábban Varga Mihály is ekkora összegű hitelcsomagról beszélt), ami a magyar kvóta 1000 százalékát meríti ki, további 60 bázispontot kellene fizetni.  

Rugalmas hitelkeret: Flexible Credit Line (FCL) 
Ezt a hiteltípust az IMF erős gazdasági alapokkal rendelkező, megbízható gazdaságpolitikát folytató országoknak kínálja, valamint azoknak, amelyek megbízható "előélettel" rendelkeznek. Elsődleges célja a válság megelőzése, illetve a válságkezelés. Ehhez a hiteltípushoz a hagyományos IMF-hiteleknél szokásos szakaszolás és feltételek mellőzésével is hozzá lehet jutni, továbbá e hitelkeret sajátossága az is, hogy azonnal lehívható a teljes keret, amelyre más IMF hitelkonstrukcióknál nincs lehetőség. A hitelek hossza 6-12 hónap, a visszafizetése megegyezik a készenléti hitelével. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ez a program feltétel nélküli hitelnyújtás lenne. Az IMF 2009-ben három ország számára folyósított a rugalmas hitelkeretből: Mexikónak (48 milliárd USD), Lengyelországnak (21 milliárd USD), és Kolumbiának (10 milliárd USD).
 

A hitelnyújtás általában úgynevezett swap formájában történik, vagyis az IMF a hitelt igénybe vevő tagország a saját valutájáért cserébe SDR-t vagy más tagország valutáját adja el. A hitel visszafizetésekor ennek az ellenkezője történik. 

 

 

 

Választások 2014 - Lakossági szemmel

Az állam lehet a társadalmi átalakulás eszköze is

Az állam felruházása jogosultságokkal nem a tőke és a gazdasági uralom, hanem a nagy tömegek, a lakosság privilégiuma, joga és kötelezettsége

A magyar lakosság felismerte 2010-ben, hogy az alapvető társadalmi antagonizmus nem a kormányzás szintjén van. A megoldást tehát nem az államtól való eltávolodásban látta, amikor a kétharmados döntését meghozta.

A helyes irány továbbra is az állam megerősítése a jogaiban! Az állam a társadalmi átalakulás élére állhat, amennyiben él a nagy tömegek még megmaradt bizalmával.

A gazdasági antagonizmus az, amely ellen az államnak és a lakosságnak egymással együttműködve kell fellépnie.

Az állam dönthet úgy, hogy az egészséges társadalmi változások élére áll és a forradalom nélküli utat, az Alapjövedelem bevezetését mérföldkőnek tekinti amikor bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már egyre kevésbé képes megfelelni a polgári demokrácia normáinak!

Ha a polgári kormány nem lépi meg az FNA bevezetését, a szélsőséges politikai erők profitálhatnak: Friss látlelet a szegénységről! A drasztikus elszegényedés megindulása a 2008-as pénzügyi és gazdasági válsághoz köthető. A válságnak négy periódusa volt eddig Magyarországon. 2008. második felében tört ki a pénzpiaci válság, amely a megtakarítással rendelkezőket érintette. 2008−2009-ben visszaesett a foglalkoztatás, nőtt a munkanélküliség. Ezzel párhuzamosan a devizahitelek problémája is élesen megjelent. 2009−2011-ben az állami kiadásokat erőteljesen csökkentették, miközben nőttek a lakossági elvonások. Az egykulcsos SZJA bevezetése hátrányosan érintette az alacsony keresetűeket. 2011−2012-ben egyértelműen szűkítették a szociális és egészségügyi kiadásokat. A háztartások közel 81 százalékának nincs annyi tartaléka, hogy egy váratlan, nagyobb kiadást – 100 000 Ft nagyságban – ki tudjon fizetni. A fűtés hiánya 20 százalékról 27 százalékra nőtt az elmúlt két év alatt.

A válság elmúlt öt évében azok a negatív tendenciák erősödtek fel még jobban, amelyek a társadalom alsóbb rétegeit érintik hátrányosan. A szegénységnek nem csak a mértéke, hanem mélysége is hatalmas ütemben nőtt. Különösen jelentős volt a szegénységi kockázat növekedése a gyermekek és a fiatalok, az alacsony iskolázottságú és a roma háztartásfővel élők körében, valamint azok között, akik olyan háztartásban élnek, ahol a háztartásfő munkanélküli vagy inaktív.

A parlamenti pártok lemondtak a leszakadó rétegek felzárkóztatásáról, hiszen egyik pártnál sem jelent meg átfogó program a leszakadás további megakadályozására. Ha a folyamatokat nem tudja megfékezni az elit, akkor a szélsőséges politikai erők komolyan profitálhatnak ebből. forrás: Totyik Tamás

Ebből finanszírozzuk az FNA bevezetését!

 

 

Európai Polgári Kezdeményezések - EPK - Add a véleményed!

A víz és szennyvízhálózat emberi jog! Ehhez kell az EGYETÉRTŐ aláírásod SOS!

Cipruson bejelentették, hogy a szigetország 2014 júniusában tervezi bevezetni a garantált Alapjövedelmet

A hír azt bizonyítja, hogy valamennyi Eu tagállam hatáskörébe tartozik a döntés a Feltétel Nélküli Alapjövedelm bevezetéséről. Mindössze politikai szándék és akarat kérdése az adott tagállam részéről.

Ez a fajta megoldás a polgári demokrácia igazi győzelmét és a társadalmi kiegyezés alapját hozhatná el Magyarországnak is. Valamennyi politikai szereplőnek kormánypárti és ellenzéki oldalon az FNA elképzelés mentén sikerülhetne egészséges párbeszédet lebonyolítani és legalább ebben az egyetlen kérdésben együttműködni egymással.

Örömmel üdvözöljük a szigetországban megszületett politikai akaratot és a tiszteletre méltó döntést!

Továbbra is bízunk benne, hogy az Orbán kormány is elvégzi a szükséges közgazdasági számításokat és Ciprushoz hasonlóan olyan döntést hoz, amely az Alapjövedelem bevezetésével rántja ki a devizahiteleseket a bajból ugyanúgy, ahogy a többi elszegényedett társadalmi réteget is!  

Az Alapjövedelem egyetlen akadálya az irigység kultúrája lehetne, amit évszázadokkal ezelőtt a profitéhes tőke alapozott meg és ideje száműzni a társadalmi normák közül a devianciák sorába miután bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már nem képes a polgári demokrácia normái szerint működni.

A mai működésképelen rendszer alternatívája, a forradalom nélküli társadalmi változás útja az FNA!

Az Alapjövedelem bevezetése az Eu tagállamok hatásköre! Mindössze politikai akarat kérdése és csupán a jelenleg is rendelkezésre álló állami pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítását kívánja meg! 2013.08.09.

 

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete magyarságtudat