Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hallgasd a zenét és csodáld meg mire is képes az emberi agy...

Stand By Me | Playing For Change | Song Around The World from Concord Music Group on Vimeo.

5 érdekesség az agyunkról
 
 

Kategória: Gondolta volna?, Neurológia

 

Kép A történelem során rengetegen próbálták megfejteni az emberi agy titkait. Az ókori egyiptomiak és Arisztotelész még nem tulajdonítottak nagy fontosságot a fejünkben található misztikus szervnek. A híres anatómus, Galénosz már az agynak tulajdonította a mozgás és a beszéd koordinációját, de ő sem sokat törődött a fehér és szürkeállománnyal. Manapság a technológiai fejlődésnek és a különböző kutatásoknak köszönhetően egyre többet tudhatunk meg agyunkról, és közben olyan dolgokat fedezhetünk fel, amelyeken talán még Galénosz is elámulna.


1. Az emberi agy nagy

Egy átlagos felnőtt agya 1,3-1,4 kilogrammot nyom. Egyes idegsebészek az élő agy szerkezetét a fogkréméhez hasonlították, de talán Katrina Firlik idegsebész adta a legjobb leírást agyunkról: "Az agy nem folyik szét, mint a fogkrém, állaga sokkal inkább hasonlít a nyers tofura."

Bár ez a leírás nem igazán csábító, gondoljunk bele: koponyánk 80 százalékát agyunk teszi ki, ami szinte csak vérből és gerincvelői folyadékból áll, ami kitölti az idegi szöveteket. Ez a sok folyadék együtt mintegy 1,7 litert tesz ki.


2. De az emberi agy egyre kisebb

Az 5000 évvel ezelőtt élt emberek agya még a miénknél is nagyobb volt. "Az emberi agy az utóbbi évezredekben 150 köbcentimétert zsugorodott. Ez közel 10 százalékos csökkenést jelent" - nyilatkozta John Hawks paleoantropológus.Kép

A tudósok nem tudják, miért csökken agyunk térfogata, de valószínű, hogy szervezetünk csak  alkalmazkodik a civilizációs jellegzetességekhez és ezért zsugorodik. Mivel agyunk méretének nincs köze az intelligenciához, így nincs bizonyíték arra, hogy az ősember okosabb lett volna, mint a mai ember.

 

3. Agyunk egy valóságos erőmű

A modern agy egy energiavámpír. Bár a szerv csak súlyunk 2 százalékát teszi ki, a vér oxigéntartalmának 20 százalékát, és glükóz tartalmának 25 százalékát emészti fel.

4. A barázdák okossá tesznek

Miért teszi ennyire intelligenssé az embert? Lehetséges, hogy az agyunkon található barázdák. Az agykéreg körülbelül 100 milliárd idegsejtnek, azaz neuronnak ad otthont. Agyunk barázdált jellege lehetővé teszi, hogy több információt tároljon, és több feladatot hajtson végre, mint az állatok egyszerűbb agya.

5. A legtöbb agyi sejtünk idegsejt

A neuronok, vagy idegsejtek az agyi sejtjeink 10 százalékát teszik ki. A maradék 90 százalék úgy nevezett gliasejt, aminek szerepe a mai napig sem tisztázott teljesen. Korábban azt hitték, ezeknek a sejteknek nincs más szerepük, minthogy összetartsák az idegsejteket, de egy 2005-ben megjelent kutatási anyag szerint ezek a sejtek a felelősek egyes immunvédelmek kialakításáért, valamint a szinapszisok növekedéséért és működéséért is.

 

 

A kreatív és skizofrén emberek agya hasonló
 
 
 
Mi a közös a kreatív és a skizofréniásnak diagnosztizált emberekben általában? Egy újabb, Svédországban végzett kutatás szerint ezeknek az embereknek nagyon hasonlítanak egymáshoz az agyukban lévő dopamin rendszerek.
 
A dopamin, a szerotoninnal együtt egy kulcsfontosságú neurotranszmitter, azaz olyan kémiai anyag, amely létfontosságú az agy idegsejtjei közt történő információ-átadásban - tudósít a Health Day News 2010 májusában.

"Tanulmányoztuk az agyat és a D2 dopamin receptorokat. Kimutattuk, hogy az egészséges, magas szintű kreativitással rendelkező emberek dopaminrendszere hasonló ahhoz, amit a skizofrén emberek agyában észleltek" - mondta Fredrik Ullen, a stockholmi Karolinska Intézet nő- és gyermekegészségügyi osztályának docense. Ullen és kutatócsoportja az eredményeiket, melyeket skizofrén betegekkel és egészséges egyénekkel való foglalkozásuk alatt gyűjtöttek össze, 2010. május 17-én publikálták a PLoS One-ban. A vizsgált egészséges egyének egy problémamegoldásra irányuló pszichológiai teszt kitöltése alapján kreatívnak tekinthetők.

"A tanulmány azt mutatja, hogy azoknak a kreatív embereknek, akik a különféle teszteket jól teljesítették, alacsonyabb volt a talamuszban lévő D2-receptor sűrűségük, mint a kevésbé kreatív embereknek" - mondta Ullen. A tudathasadásos embereknél ismert az a jelenség is, hogy alacsony a D2-receptorsűrűség agyuknak ebben a részében, s ez utalhat arra, hogy miért is áll fenn kapcsolat a mentális betegség és a kreativitás között. Az agy talamusza egyfajta információ-szűrőként funkcionál: megszűri az információkat, mielőtt azok a kéregállományba jutnnának - jegyezték meg a szerzők. A kéregállomány a megértésért és a logikai kapcsolatokért felelős.

A kutatók rámutattak arra, hogy a kirívóan magas kreatív adottságokkal rendelkező embereknél ez előjel lehet arra, hogy családjukban magasabb valószínűséggel fordulnak majd elő a mentális betegségek. Maga a kreativitás szintén utaló jel lehet arra, hogy enyhén magasabb lesz a kockázata mind a bipoláris zavar, mind a skizofrénia kialakulásának. Mindkét emberféle szokatlan rajzolási képességekkel rendelkezik, és néha gondolatok és elképzelések bizarr kapcsolatait produkálják.

A kreatív emberek tehát kamatoztathatják azt, hogy alacsonyabb a D2 receptoraik száma, hiszen így csökkentett mennyiségű szűrőn fognak az információk átáramolni - elmélkedett a kutatócsoport. Viszont ez megmagyarázhatja, hogy a kreatív egyének miért hajlanak arra, hogy kevesebb nyilvánvaló problémamegoldás jusson az eszükbe, és hasonló okai lehetnek annak is, hogy a mentálisan visszamaradott emberek miért hajlandóak "dobozon kívül" gondolkozni a viszonylag új asszociációk elgondolása érdekében.

Mindemellett Ullen és kollégái állították, hogy még nem tisztázott előttük sem: melyik specifikus agyi mechanizmus lehet a mozgatórugója ennek a kétségtelenül létező összefüggésnek?
 

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete Gigants

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.