Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2009.09.30

 RÓLUNK 2012.09.30.

Európai Polgári Kezdeményezések - EPK - Add a véleményed!

A víz és szennyvízhálózat emberi jog! Ehhez kell az EGYETÉRTŐ aláírásod SOS!

Cipruson bejelentették, hogy a szigetország 2014 júniusában tervezi bevezetni a garantált Alapjövedelmet

A hír azt bizonyítja, hogy valamennyi Eu tagállam hatáskörébe tartozik a döntés a Feltétel Nélküli Alapjövedelm bevezetéséről. Mindössze politikai szándék és akarat kérdése az adott tagállam részéről.

Ez a fajta megoldás a polgári demokrácia igazi győzelmét és a társadalmi kiegyezés alapját hozhatná el Magyarországnak is. Valamennyi politikai szereplőnek kormánypárti és ellenzéki oldalon az FNA elképzelés mentén sikerülhetne egészséges párbeszédet lebonyolítani és legalább ebben az egyetlen kérdésben együttműködni egymással.

Örömmel üdvözöljük a szigetországban megszületett politikai akaratot és a tiszteletre méltó döntést!

Továbbra is bízunk benne, hogy az Orbán kormány is elvégzi a szükséges közgazdasági számításokat és Ciprushoz hasonlóan olyan döntést hoz, amely az Alapjövedelem bevezetésével rántja ki a devizahiteleseket a bajból ugyanúgy, ahogy a többi elszegényedett társadalmi réteget is!  

Az Alapjövedelem egyetlen akadálya az irigység kultúrája lehetne, amit évszázadokkal ezelőtt a profitéhes tőke alapozott meg és ideje száműzni a társadalmi normák közül a devianciák sorába miután bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már nem képes a polgári demokrácia normái szerint működni.

A mai működésképelen rendszer alternatívája, a forradalom nélküli társadalmi változás útja az FNA!

Az Alapjövedelem bevezetése az Eu tagállamok hatásköre! Mindössze politikai akarat kérdése és csupán a jelenleg is rendelkezésre álló állami pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítását kívánja meg! 2013.08.09.

Ebből finanszírozzuk az FNA bevezetését!

 

Egyre sürgetőbb a Feltétel Nélküli Alapjövedelem bevezetése Magyarországon

A magyar lakosság választási ígérete 2014-re!

Lesz-e garantált Alapjövedelem Magyarországon?


 
 
 

 Mi a legfőbb probléma ma Magyaroszágon! 2012.07.13. 


A pénzügyi oligarchia Orbán Viktor fejét követeli.

A pénzkartell nem akceptálja, hogy Orbán megpróbált minden szabályt betartani és e mellett a jogkövető magatartás mellett egy kis fokú pénzügyi önállóságot kivívni Magyarország számára, hogy az állam képessé váljon új munkahelyeket teremteni és kenyeret adni a lakosság kezébe.

Az állampolgárok nincsenek tisztában azzal, hogy mi történik ma Magyarországon:

  • Magyarország egy monetáris gyarmat.
  • A magyar társadalom többet termel, mint amennyit fogyaszt.
  • A teljes többletet elviszi a kamat- és profitszivattyú, az árfolyam manipulálása, a multi cégek támogatása, stb.
  • Mindezen felül a pénzügyi oligarchia még arra kényszeríti a magyar államot, hogy továbbra is eladósodjon, a pénzkartell kamaigényeit kiszolgálja.
  • 2012.07.13. Elvették a magyar állampolgároktól az utolsó védőbástyát is, a készpénz használatának a jogát!


Megoldás lenne, ha kormányszinten fel lehetne világosítani a széles néptömegeket, de ez a jelen helyzetben nem a kormány lehetősége!

  • Orbán gazdasági szabadságharcát a belső destruktív erők akadályozták meg, ezért kellett Magyarországnak az IMF-et visszahívni.

 

2012.08.20.

A lakosságunknak oda kell állnia a kormány mellé és támogatnia kell Orbán

Viktort, hogy következetesen szembe tudjon menni a pénzügyi hiénákkal

és ki tudja vívni az országunk gazdasági függetlenedését!

A jelenlegi politikai vezetés alkalmas arra, hogy az országunk megőrizze

a szuverenitását és átvezesse az államot egy olyan fázisba, hogy talpra

álljon, önállóvá váljon.

Ezt a magyar virtust a világuralom persze nem díjazza. Megpróbál olyan helyzetet teremteni, hogy a jelenlegi politika tarthatatlan legyen és a lakosság saját maga könyörögjön, hogy avatkozzanak be. Ők kérték, ez már ismerős a történelemből, mert mindig így csinálták! Egy jól bevált módszer. Ez történik most is.

A lakosság persze beveszi a mesét, pedig csak a józan észt kellene ismét elővenni. Azt a józan észt, amivel a magyar lakosság 2010-ben képes volt a világuralmi rendszer által lefizetettek kezéből kiragadni a hatalmat.

Az Orbán-kormányt a magyar lakosság választotta meg.

Muris látni, mekkora energiákat mozgósítottak Magyarország ellen, és egyben mélyen elgondolkoztató is. Egy apró ország, amelyet fenyegetésnek érez a hatalmas és mindent uralni akaró Európai Unió.

Ez a tény önmagában is figyelemre és továbbgondolásra méltó!

Azt bizonyítja, hogy a magyar lakosság bölcs döntést hozott 2010-ben.

 

 


 
 
Bankok és vállalatok százai jelentettek csődöt, évtizedek óta nem látott munkanélküliség, megugró költségvetési hiány, recesszió jellemezte az elmúlt egy évben szinte valamennyi országot. A kapitalizmus csődjéről, egy új világrend kialakulásáról beszéltek a Lehman Brothers csődje után. Ekkor robbant ki a válság.
 
 

Egy nap, mely megrengette a világot

2008. szeptember 15.                                                         

Dzindzisz Magdalena cikke 2009. szeptember 15. 07:27

2008. szeptember 15-ére virradó éjjel nem aludtak a Lehman Brothers székházában. Egy telefonhívásra vártak, mely megmenthette volna a világ egyik legnagyobb és legrégibb befektetési bankját. A brit Barclays válaszát várták, hogy hajlandó-e megvenni és ezzel megmenteni a Lehman Brotherst a csődtől.

Dick Fuld ügyvezető igazgatót 31. emeleti irodájában érte az elutasítás: a britek csak akkor tudtak volna a Lehman segítségére sietni, ha az amerikai kormány is segít.

Azon az éjszakán Fuld üzenetekkel bombázta a Bank of America ügyvezetőjét, hogy vesse be minden befolyását, hátha az amerikai kormányzat meggondolja magát és mégis a bank segítségére siet – idézi fel az utolsó este történéseit az angol Guardian.

A kétségbeesést jól jellemzi, hogy nem hivatalos utakon is próbáltak lobbizni, a Lehman egyik igazgatója George Bush akkori elnök unokatestvére volt, ő is próbálta hívni a Fehér Házat, hogy ne hagyják csődbe menni a befektetési bankot. Az Egyesült Államok elnöke nem válaszolt a hívásra. Másnap a Lehman Brothers csődöt jelentett.

 

Dick Fuld, a Lehman ügyvezető igazgatója

Miért ilyen fontos ez a nap és miért tartjuk ezt az időpontot a válság kezdetének?

A kritikusok gyakran hozzák fel példának a Bern Stearns esetét, akkor a kormányzat közbelépett és kisegítette a befektetési bankot, időt hagyva a megvásárlásról szóló tárgyalásokra.

Az állami szerepvállalás hiányát azóta (főleg a csőd utáni egy hónapban, amikor - mint látni fogjuk - erőn felül teljesítettek a kormányok, hogy elkerüljék a teljes pénzügyi rendszer összeomlását) nagyon sokan kritizálták, azt feltételezve, hogy ha az amerikai kormányzat nem hagyta volna csődbe jutni a Lehman Brotherst, akkor nem mélyült volna el ennyire a válság.

De persze ellenkező véleményeket is hallani, a Washington Post kolumnistája például azt állítja, hogy a Lehman Brothers bukása mentette meg a világot.

A csőd és az után következő néhány nap felnyitotta a szemünket, már nem lehetett elbagatellizálni a történéseket.

Ez volt az a fordulópont, mely után már nem lehetett elszigetelt esetekről beszélni, ekkortól lavinaszerűen kezdtek bedőlni pénzintézetek, befagyott a bankközi hitelpiac, a befektetők pánikszerűen adtak túl részvényeiken. 

 
Válság válság hátán

A tavaly szemptemberi "kezdet" azonban a válság sokadik hullámát jelentette.

Az Egyesült Államokban az alacsony kamatlábak és az ingatlanárak emelkedése a válság előtti években oda vezetett, hogy egy ingatlanra több hitelt is folyósítottak - a hitelekből kapott pénzt a lakosság főleg fogyasztásra, utazásra használta.

A baj ott kezdődött, amikor az ingatlanok értéke két és fél évvel ezelőtt, 2007 tavaszán esni kezdett és nem nyújtott elegendő fedezetet a felvett hitelre. A válság ezen részét nevezzük jelzálogpiaci válságnak.

Az egész folyamat közben a hitelt nyújtó pénzintézetek kitalálták, hogy pénzt keresnek ezekből a hitelekből. Olyan befektetési jegyeket kínáltak ügyfeleiknek, melyek hozama a kihelyezett hiteleken elért nyereségre épült.

Egyszerűbben elmagyarázva: Mr X. felveszi a szabadon felhasználható, olcsó, azaz alacsony kamatozású jelzáloghitelt, majd elmegy egy befektetési alapkezelőhöz, hogy a hitelből nyert pénzt befektesse. De ott olyan terméket kínálnak, mely arra épül, hogy ő és sok társa pontosan fogja fizetni a hitelét.

Amikor esni kezdtek az ingatlanárak, nőtt a munkanélküliség és emelkedtek a kamatok, egyre többen kerültek olyan helyzetbe, hogy nem tudták fizetni hiteleiket. Az addig alacsony kockázatú újracsomagolt termékek hirtelen mérgezővé váltak, a bankok, a befektetők, mindenki hatalmas összegeket buktak. Innentől beszélünk pénzügyi válságról.

A válság egyik legnagyobb problémája azt volt, hogy a pénzintézetek nem bíztak egymásban, senki nem tudta, ha kölcsön ad, akkor azt visszakapja-e, vagy a hitelt felvevő csődöt jelent másnap. Emiatt teljesen befagyott a bankközi hitelpiac, a bankok egyáltalán nem, vagy csak nagyon drágán voltak hajlandóak pénzt kölcsönözni egymásnak és ügyfeleiknek.

A bankok hitel-, pénzközvetítő szerepe jelentősen visszaesett, sem a vállalatoknak, sem a lakosságnak nem (vagy csak nagyon drágán) adtak hitelt. Márpedig a cégek fejlesztése, növekedése jellemzően hitelből történik, pláne, ha a hitel, ahogy az elmúlt években, olcsó: megéri fizetni az idegen tőkéért, ha azt úgy tudják befektetni, hogy többet fialjon.

Ráadásul nemcsak termelői oldalon, hanem a fogyasztói oldalon is egyre nagyobb lett a hitelek szerepe az elmúlt évtizedekben: amit a hitelből fejlesztő gyár gyártott, hitelből vették meg a vásárlók.

A hitel hiánya így lelassítja a gazdaságot, gyárbezárásokat, munkanélküliséget, ezen keresztül és közvetlenül is a fogyasztás visszaesését vonva maga után, ami pedig újra a beruházások lassítását eredményezi - kinek termeljen a gyár, ha nincs aki megvegye.

Azaz, a pénzpiacinak indult válság nem állt meg a pénzügyi szférában, komoly reálgazdasági következményei lettek - ez a harmadik fázis.

A következő egy évben az amerikai és európai országok recesszióba kerültek, egymást követő több negyedévben is negatív volt a növekedés. Hatalmasra duzzadt a munkanélküliség, radikálisan visszaesett a fogyasztás, rekordmagasságokba emelkedett a költségvetési hiány. A kormányok pedig hihetetlen összegekkel próbálták ismét lendületbe hozni a gazdaságot. (A válság kirobbanását követő másfél hónap legfontosabb eseményeit itt tudja megnézni, időrendben.) 

Tűzoltás és válságtervek

A Lehman Brothers azonban egyedül nem tudott volna ekkora lavinát elindítani. Bukásával szinte egyszerre jelentette be a világ legnagyobb biztosítója, hogy az amerikai kormánytól kér kölcsön több tíz milliárd dollárt a csőd elkerülése érdekében. Ugyanezen a napon a Merrill Lynchet megvette a Bank of America, a tárgyalásokat alig 48 óra alatt zavarták le.

Előtte egy héttel az amerikai jelzálogpiac két legnagyobb szereplőjének, a Freddie Macnek és a Fannie Mae-nek az irányítását vette át a kormányzat, mert túl nagynak tartotta a két céget ahhoz, hogy összeomoljon.

Ekkor már nagyon sokan sejtették, hogy percek vannak hátra, míg valamelyik nagyobb pénzintézet megbukik, magával rántva sok versenytársát.

A fenti hírek annyira sokkolták a pénzpiacokat, hogy szeptember 15-én az amerikai tőzsde a 2001- szeptember 11-ei terrortámadások óta nem látott mértékben zuhant. Sok utólagos kommentár szerint ez volt az a pillanat, amikor sokan rádöbbentek, hogy rendszerszintű a baj.

A következő napok eseményei ezt igazolták is. Alig néhány nappal később egy másik nagy befektetési bank, a Morgan Stanley jelentette be, hogy egy másik piaci szereplővel szeretne egyesülni, mert nem lát esélyt arra, hogy önállóan életben tudjon maradni. A bank egyébként a Goldman Sachszal egyidőben jelentette be, hogy radikálisan megváltoztatja üzleti modelljét és általános banki tevékenységet is folytat. Ennek oka, hogy csak befektetési bankként túl kockázatos a működés, szükségük van a bankbetétek nyújtotta biztonságra.

Ekkor már szinte egymást érték a különböző bankcsődök, vagy legalábbis csődközeli helyzetek.

Elsőként az amerikai és a brit bankok kerültek bajba, nekik volt a legtöbb az úgynevezett toxikus papírokból. De csak idő kérdése volt, hogy a többi európai pénzintézetet is elérje a hullám. A legnagyobbak sem voltak biztonságban, mert a befektetők mindenkitől megvonták a bizalmat, a banki részvények értéke nem egy esetben a tizedére esett vissza. A helyzet néhány hét alatt odáig fajult, hogy a kormányok már az államosításon gondolkodtak.

A válság ellen elsőként az amerikai kormányzat lépett, egy héttel a Lehman bukása után 700 milliárd dolláros csomagot jelentett be, mellyel az állam kivásárolná a pénzintézeteknél felgyülemlett rossz hiteleket. A csomag körüli vitákat és bizonytalanságokat nagyon megsínylették a piacok, napokon keresztül szinte zuhanórepülésben voltak a világ tőzsdéi.

De még a törvény elfogadása után sem állt helyre a bizalom.

Az amerikai bankmentés után az európai kormányokon volt a sor, egymás után jelentették be több száz milliárd eurós csomagjaikat, garantálták a betétesek megtakarításait, a pénzmozgás megindítása érdekében még a bankközi hiteleknél is garanciát vállaltak.

A kormányzati lépések azonban nem voltak elegendőek, a piacok továbbra sem nyugodtak meg, a bankközi kamatlábak az egekben voltak, így a központi bankoknak is lépni kellett. Szinte a válság kirobbanása pillanatától a jegybankok elkezdték önteni a pénzt a piacra, ezzel próbálva biztosítani a likviditást, vagyis vállalták, hogy alacsony kamatszint mellett elsődleges, közvetlen hitelezőként is fellépnek a bankközi piacon. De ezt csak átmeneti állapotnak szánták, a cél a valódi pénzmozgás beindítása volt.

A piac nyomására összehangoltan csökkentette a kamatot az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, az Európai Központi Bank, a Bank of England, a svéd, kanadai, svájci és kínai jegybank, majd több további kamatcsökkentés és egyéb intézkedés (korábban fedezetként el nem ismert papírok jegybanki befogadása) következett.

A lépéssorozat elérte célját, piac azóta megnyugodott, a hitelezés megint megindult, a bankközi kamatlábak azóta a válság előtti szintre csökkentek.

A kérdés ma már az, mikor kell és hogyan lehet majd kivonni a jegybankok biztosította plusz likviditást a rendszerből, azaz milyen exitstratégiát választanak majd a központi bankok.

Az igazi válság ez

Amint arra számítani lehetett, a pénzügyi válság hamar begyűrűzött a reálgazdaságba.

Elsőként a pénzügyi intézmények kezdték meg a leépítéseket, de a példát nagyon hamar követte a többi szektor is.

A munkanélküliség növekedése és a banki hitelezés visszafogása miatt az emberek egyre kevesebbet kezdtek el költeni.

A fogyasztás drasztikus visszaesése miatt, a vállalatoknak nagyon komolyan át kellett szervezni a termelést, ez költségvisszafogással és elbocsátásokkal járt.

Az egész világon drasztikusan visszaesett a gazdasági növekedés, az Egyesült Államokban, Japánban és európai államok nagy többségében recessziót jelentettek. Mindenhol megugrott a munkanélküliség, jelentősen csökkent a foglalkoztatottság.

A kormányok gazdaságélénkítő mentőcsomagokat fogadtak el, százmilliárdokat költenek a növekedés beindítására. A jövő hétvégi pitthsburgi G20 találkozón ezeknek a csomagoknak a sorsáról is szó lesz. Egyes vélemények szerint már ideje lenne visszafogni az állami költést, hiszen komoly gondokat okozhat a hatalmas az államigazgatási hiány szinte valamennyi országban, de mások szerint a válságnak még nincs vége, felelőtlen lépés lenne visszafogni a költéseket.

 

 tovább.... -  A 25 milliárdos IMF hitel nem is létezik....

http://naturahirek.hu/20-megvalosult-osszeeskuves-elmelet/ 

 

Bankárok Kiáltványa 

Ez az idézet az 1934-es "Bankárok Kiáltványából" elég összeesküvés-elmélet gyanúsnak tűnik, de utánanéztem a neten és nagyon sok helyen hivatkoznak rá, tehát mi van, ha mégis igaz... Ami talán sokkal lényegesebb, mint az, hogy ezt valóban leírták-e így az az, hogy a megfogalmazottak nagyon valóság-szagúak. :( (http://www.ivi.hu/blog-a-vilag-egy-uzleti-vallalkozas-1-resz


The Bankers! Manifesto, 1934
"A tőkének védenie kell önmagát minden áron, törvényi és egyéb utakon
egyaránt. Az adósságokat be kell hajtani, a kölcsönöket és
jelzáloghiteleket pedig le kell foglalni, amint lehetséges. Amikor a
törvényes eljárás következtében az átlagember elveszíti az otthonát,
sokkal engedékenyebbé válik és a vezető pénzemberek ellenőrzése alatt
lévő vagyon tulajdonosai által a törvény szigorának köszönhetően
irányítható lesz. Otthontalan emberek nem fognak veszekedni
vezetőikkel. Ez köztudott a világ kormányzására kivatott pénzuralmi
rendszer irányítói számára. Azzal, hogy az embereket megosztjuk,
rávehetjük őket arra, hogy jelentéktelen kérdések fölötti vitákra
pazarolják energiájukat, miközben mi a tanítók szerepében lehetünk.
Így diszkrét lépésekkel bebiztosíthatjuk önmagunk számára azt, amit
már elterveztünk és sikeresen végre is hajtottunk."" The Bankers'
Manifesto, 1934



The Bankers Manifesto of 1934

Capital must protect itself in every way, through combination and through legislation. Debts must be collected and loans and mortgages foreclosed as soon as possible.

When through a process of law, the common people have lost their homes, they will be more tractable and more easily governed by the strong arm of the law applied by the central power of wealth, under control of leading financiers.

People without homes will not quarrel with their leaders. This is well known among our principle men now engaged in forming an IMPERIALISM of capital to govern the world. By dividing the people we can get them to expend their energies in fighting over questions of no importance to us except as teachers of the common herd.

Thus by discrete action we can secure for ourselves what has been generally planned and successfully accomplished.

Forrás: Facebook 

 

 A drasztikus elszegényedés megindulása a 2008-as pénzügyi és gazdasági válsághoz köthető. A válságnak négy periódusa volt eddig Magyarországon. 2008. második felében tört ki a pénzpiaci válság, amely a megtakarítással rendelkezőket érintette. 2008−2009-ben visszaesett a foglalkoztatás, nőtt a munkanélküliség. Ezzel párhuzamosan a devizahitelek problémája is élesen megjelent. 2009−2011-ben az állami kiadásokat erőteljesen csökkentették, miközben nőttek a lakossági elvonások. Az egykulcsos SZJA bevezetése hátrányosan érintette az alacsony keresetűeket. 2011−2012-ben egyértelműen szűkítették a szociális és egészségügyi kiadásokat. A háztartások közel 81 százalékának nincs annyi tartaléka, hogy egy váratlan, nagyobb kiadást – 100 000 Ft nagyságban – ki tudjon fizetni. A fűtés hiánya 20 százalékról 27 százalékra nőtt az elmúlt két év alatt.

A válság elmúlt öt évében azok a negatív tendenciák erősödtek fel még jobban, amelyek a társadalom alsóbb rétegeit érintik hátrányosan. A szegénységnek nem csak a mértéke, hanem mélysége is hatalmas ütemben nőtt. Különösen jelentős volt a szegénységi kockázat növekedése a gyermekek és a fiatalok, az alacsony iskolázottságú és a roma háztartásfővel élők körében, valamint azok között, akik olyan háztartásban élnek, ahol a háztartásfő munkanélküli vagy inaktív.

A parlamenti pártok lemondtak a leszakadó rétegek felzárkóztatásáról, hiszen egyik pártnál sem jelent meg átfogó program a leszakadás további megakadályozására. Ha a folyamatokat nem tudja megfékezni az elit, akkor a szélsőséges politikai erők komolyan profitálhatnak ebből. 

 forrás: Totyik Tamás

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete Különleges tehetségek

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.