Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.05.19

 RÓLUNK 2012.09.30.

 

 


 

Magánszemély nem kap a kármentő alapból 2011.02.10.

Véleményünk: A magánszemélyek nem a közösségi célok teljesülésére, hanem az állam hanyagsága okán károsult családok  otthonhoz jutása céljára adakoztak!

Ismét elsíbolják az emberek adományait! Beolvasztják és szétosztják maguk között! NO BRAVO!

Négy hónap telt el a Magyar Kármentő Alap létrehozása óta. Az egyéni kártérítéseket a kormány vállalta magára, míg az alapból a térséget akarják újra életképessé tenni.

2011. február 10. 06:42
 

Négy hónappal ezelőtt, október 9-én jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a kormány kármentő alapot hoz létre a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére. Egy kormányrendelet alapján megszületett a Magyar Kármentő Alap.

A kormányfő akkor úgy fogalmazott, a kormány mindenkiről gondoskodik, senkit nem hagy magára.

"Azt reméljük, hogy az így létrejövő pénzalap révén gyorsabban tudunk életet lehelni az elpusztult térségbe; ennek segítségével több támaszt nyújthatunk azoknak, akiket tragédia ért, akik elvesztették otthonukat, és most valahol új életet kell, hogy kezdjenek” – jelentette ki Orbán Viktor.


Alapból több is van

Az alap létrejötte előtt már több adománygyűjtő kezdeményezés létezett, melyek az árvízi károsultak megsegítésére jöttek létre korábban.

A kormány azonban szükségesnek látta egy saját, állami gyűjtés létrehozását is.

A Magyar Kármentő Alap számlájára alig másfél hónap alatt, november 17-ig 1 milliárd 453 millió 673 ezer forint érkezett.

A novemberi összeg februárig már jelentősen nem növekedett, jelenleg 1 milliárd 763 millió forint van az alapban.

Összehasonlításképpen, a katasztrófa másnapján gyűjtést indító Nemzeti Segélyvonal számláján az elküldött SMS-ekből és banki átutalásokból december elejéig 316 millió forint gyűlt össze.

A Nemzeti Segélyvonal számláján a telefonhívásokból nem származott azonnal bevétel, mert azokat a telefonszolgáltató csak a havi számlázás idején juttatta el, ezért a segélyvonal az OTP-vel kötött hitelszerződést, melynek alapján a bank megelőlegezte a hívásokból befolyó összeget. Ezt a pénzt azóta a szolgáltatóktól befolyó bevételből törlesztette a szervezet.

A Magyar Kármentő Alapban összegyűlt közel 1,8 milliárd forintból eddig 155 milliót fizettek ki a rászorultaknak.

Ebből a katasztrófa után százezer, karácsony előtt százötvenezer forintot kaptak a károsultak, a nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedettek szintén százezer, a tönkrement kisvállalkozások pedig kétszázezer forintos segítségben részesültek.

A számlán jelenleg 563 millió forint van, a maradék 1,2 milliárdot lekötötték.



A károsultak igényei vagy a térség érdekei?

 

 

Igény pedig lenne a fennmaradó összegre is.

Kivágó Tamás, az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ parancsnoka korábban részletesen beszámolt a kárigényekről. A tavaly október elején történt iszapömlés a legnagyobb kárt Devecserben okozta, ott 287 embernek összesen 767 millió forintos kára keletkezett az ingóságaiban.

Kolontáron 64 igénylőnek 193 milliós, míg Somlóvásárhelyen 49 károsultnak 13 millió forintos vagyoni kárát összegszerűsítették a január 15-i határidőre. Ez összesen 973 millió forint, bejelentésekre leosztva pedig átlagosan 2 millió 432 ezer 500 forint.

A február 3-i kormányülésen ugyanakkor az a döntés született, hogy az alapban összegyűjtött pénzt közösségi célokra fordítja az állam.

Lasztovicza Jenő, a kármentő bizottság elnöke az ülést követően úgy nyilatkozott, az összegyűlt pénzből a vörösiszap sújtotta településeken a térség jövőjét a következő 15-20 évben meghatározó közösségi intézményeket szeretnének létrehozni.

A forrásokat európai uniós pályázatokkal, illetve az Új Széchenyi Tervben megjelenő lehetőségekkel hangolják össze.

Devecserben a katasztrófát bemutató múzeumot is szeretnének kialakítani, továbbá létrehoznának egy roma kulturális és oktatási központot is. Az érintett települések polgármestereitől további javaslatokat várnak.

Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés fideszes elnöke és a kármentő bizottság elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, mivel az egyéni kártalanításokat a kormány már magára vállalta, ezért logikus, hogy a kármentő alapban felgyűlt összeget az érintett települések újra vonzóvá tételére költik.

Hozzátette, a közvetlen veszélyek elhárítása és a kártalanítás is igen gyors ütemben zajlott, ezért most az adományozók által összeadott pénzből a legfontosabb a következő lépés, a települések jövőjének biztosítása, melyet azok saját forrásokból nem tudnának finanszírozni.

 

  • A legfontosabb a munkahelyek létesítése és az ott élő családok emberhez méltó megáélhetési feltételeinek a biztosítása lenne! Csak századlagos és nem állami, hanem civil feladat lenne egy esetleges múzeum létrehozása!


Kulturális központ és múzeum a közért

A kármentő bizottság elnöke szerint ebből a szempontból nagyon fontos a környék központjának számító Devecser az infrastruktúrájának fejlesztése az alapból.

Hangsúlyozta, a 8-as út, a vasútvonalak kiemelt eddig is kiemelt szerepet adtak Devecsernek. Az infrastruktúra fejlesztése mellett azonban Lasztovicza Jenő az fn.hu-nak azt mondta szeretnék a környék közösségének fejlődését is biztosítani, ehhez pedig az óvodák, iskolák és közösségi intézmények támogatásán át látják a legbiztosabb utat.

Egy harmadik irány a Magyar Kármentő Alap tőkéjének a felhasználására az uniós pályázatokon és Széchenyi-tervben való részvételhez szükséges önrészek finanszírozása.

A képviselő állítása szerint a helyi testületekkel és civilszervezetekkel fogják felállítani a pénzek elköltésének prioritási listáját; mely programokhoz szükséges azonnali támogatás és melyek azok a projektek, amelyek kivitelezésére több idő áll rendelkezésre.

Arra a kérdésre, hogy valóban a kormányrendelet által meghatározott 2012. december 31-i időpont lesz-e az alap létezésének vége, Lasztovicza Jenő úgy válaszolt, nehéz volt megmondani a kormányrendelet megalkotásakor, hogy milyen ütemben haladnak majd a helyreállítási munkálatok, de jelen helyzetben úgy látja, nem lesz szükség a határidő kitöltésére.

Kifejtette, a külterületi munkák jelenleg is folynak, a viszonylag enyhe tél pedig segítette a helyreállítást. Kolontáron épül az új lakótelep, legalább húsz ház már majdnem elkészült, csakúgy, mint Devecseren, ahol az új lakótelep közműellátása már 90 százalékban elkészült a kármentő bizottság elnöke szerint.


Semmi sem értékálló  

A helyi lakók azon panaszára, mely szerint jócskán alulértékelik ingóságaikat és ingatlanjaikat (van, aki több millió forintos járművére kapott 800 ezer forintos kártérítési ajánlatot) úgy reagált, az ott élő embereknek mindig sokkal nagyobb értéket képvisel saját házuk, saját autójuk. Ő is megtapasztalta már, hogy ami neki jelentős érték, annak hivatalos névértéke jóval alacsonyabb. No, BRAVO! Hivatalos névértéken vásároljon az állam házat és autót minden egyes károsultnak! Ők csak lakni, élni és közlekedni akarnak, ahogy régen!

A helyi lakók panasza teljesen jogos! Az állam hanyagsága vezetett oda, hogy elvesztették az ingatlanjaikat, az életük során megszerzett javaikat! Kutya kötelessége az államnak a teljes személyes kártalanítás mindenféle amortizáció és egyéb állatságok kitalálása nélkül!

Új otthont, autót és egyéb javakat kell kapniuk! Legyen az az állam gondja, honnan teremti elő az ehhez szükséges összeget! Elég volt abból, hogy földönfutóvá tegyék az embereket és még a magánszemélyek adományait is más célokra használják fel, mint amire eredetileg adományozták!



A Magyar Kármentő Alapba befolyó összeg elosztását a tervek szerint az alap múlt héten indított honlapján lehet majd követni. Lasztovicza Jenő elmondása szerint azt is szeretné elérni, hogy az egyes adományozók egészen pontosan le tudják követni, hová jut az általuk felajánlott összeg.

 

 

 

 

 

 

Iszapkatasztrófa: egymilliárd forint fölött a pénzadomány

Megjelent: 2010.10.20. 20:21
Frissítve: 2010.10.20. 22:00
A legtöbb magánszemély a segélyvonalakon keresztül segített.
© MTI
Több mint egymilliárd forint pénzadomány gyűlt össze eddig a vörösiszap-katasztrófa által sújtott települések károsultjainak a megsegítésére, amihez hozzájönnek még a tárgyadományok és jótékonysági rendezvények bevételei is - írja az [origo]. Számos felajánlás érkezett önkormányzatoktól és társadalmi szervezetektől, míg a nagyvállalatok mellett sok kisebb cég is segített.
A 1752-es Nemzeti Segélyvonalon eddig 866 ezren adakoztak, ami hívásonként 250 forinttal számolva több mint 200 millió forintot jelent. A 1749-es segélyvonalon keresztül több mint 155 millió forint segítség érkezett. Eddig a legnagyobb magánadományozó Soros György volt, közel 200 millió forintos felajánlásával.
A kármentő alapba és az SMS-számokra szerdáig közel 900 millió forint folyt be. Az adományok összege a céges adományokkal és a magánszemélyek felajánlásával elérheti a másfél milliárd forintot - írja a hírportál. A tárgyadományokat tekintve többek között még focimez és plazmatévé is érkezett a károsultakhoz.
AJÁNLOTT LINK:
Forrás: [origo] 

 

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

 

Kép

Kép

 

 

 

 

 

 tovább - Civil megjegyzéseink a multik válságadó elleni tiltakozásához 2011-01-05 

 

 

2012. augusztus 10.

FELHÍVÁS!

Kérjük, ha tudsz valakiről, aki figyelemmel kísérte napjainkig az iszapkatasztrófa utáni történéseket és hiteles lakossági forrásnak tekinthető, ajánld a figyelmünkbe! Szeretnénk itt közzétenni mi minden történt azóta!

Minden segítséget előre is köszönök,

Kerekes Klári Kulturális Kreatívok2009 Group

 

 

 

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete Ökoklikk hétvége Galgahévíz