Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.03.28

A magyar lakosság választási ígérete 2014-re!

Lesz-e Magyarországon garantált Alapjövedelem?

 Mi a legfőbb probléma ma Magyaroszágon! 2012.07.13. 


A pénzügyi oligarchia Orbán Viktor fejét követeli.

A pénzkartell nem akceptálja, hogy Orbán megpróbált minden szabályt betartani és e mellett a jogkövető magatartás mellett egy kis fokú pénzügyi önállóságot kivívni Magyarország számára, hogy az állam képessé váljon új munkahelyeket teremteni és kenyeret adni a lakosság kezébe.

Az állampolgárok nincsenek tisztában azzal, hogy mi történik ma Magyarországon:

  • Magyarország egy monetáris gyarmat.
  • A magyar társadalom többet termel, mint amennyit fogyaszt.
  • A teljes többletet elviszi a kamat- és profitszivattyú, az árfolyam manipulálása, a multi cégek támogatása, stb.
  • Mindezen felül a pénzügyi oligarchia még arra kényszeríti a magyar államot, hogy továbbra is eladósodjon, a pénzkartell kamaigényeit kiszolgálja.
  • 2012.07.13. Elvették a magyar állampolgároktól az utolsó védőbástyát is, a készpénz használatának a jogát!


Megoldás lenne, ha kormányszinten fel lehetne világosítani a széles néptömegeket, de ez a jelen helyzetben nem a kormány lehetősége!

  • A hivatalos sajtó Magyarországon a pénzkartell igényeit szolgálja ki, a tulajdonosi elvárások rabszolgája.
  • Orbán gazdasági szabadságharcát a belső destruktív erők akadályozták meg, ezért kellett Magyarországnak az IMF-et visszahívni.
  • Az IMF visszajöttének a feltétele volt, hogy a Kormány lemondjon a lakosság készpénzhasználati jogáról!

 



 
Együtt perelnék az új kormánnyal a Négy Mancsot
 
 
Megvárja a választásokat, és az új kormánnyal közösen szeretne pert indítani a Négy Mancs ellen a Baromfi Terméktanács. Az érdekvédő szervezet hitelrontás miatt akarja bíróság elé citálni az állatvédőket.
 
A Baromfi Terméktanács eddig csak ijesztgette a Négy Mancs Alapítványt. Az osztrák székhelyű állatvédő szervezet kampányaival jelentős veszteségeket okozott a magyar élelmiszeripari cégeknek tavaly. Többek között kinyilvánította, a magyar libamáj állatkínzás terméke, és a magyar baromfiipar beteg jószágok húsával eteti a német fogyasztót - írja a delmagyar.hu.
 
A kampányok hatottak a vásárlókra, például a szentesi Hungerit áruit jó ideig bojkottálták egyes áruházláncok. A magyar baromfiipar érdekeit képviselő terméktanács először úgy döntött, Ausztriában és Németországban perli be az alapítványt. Aztán kiderült, hogy a kártérítési pernek nagyobb lenne a költsége, mint a nyeresége. Ezután született tavaly ősszel az a határozat, hogy itthon, hitelrontás címén indul per a Négy Mancs ellen. Bárány László, a terméktanács vezetője most a delmagyar.hu-nak azt mondta, nem tettek le a tervükről, de szerették volna elérni, hogy a magyar kormány velük együtt perelje be az állatvédő szervezetet. – Azzal ugyanis, amit a Négy Mancs állított, nemcsak a termelőket sértette meg, hanem az állategészségügyi hatóságot is – érvel Bárány.
 
A mostani kormánytól már értelmetlen azt kérni, vállalja föl a pert, ezért a terméktanács úgy döntött, megvárja a választásokat, és az új kormánnyal tárgyal a keresetről.
 
 
2010. január 20.
 
Csak a magyar gazdának fáj
„Valamit figyelmen kívül hagy a Négy Mancs”
 
            
Karácsony előtt újabb libabotrányt próbált meg kirobbantani a Négy Mancs állatvédő szervezet németországi csoportja. Azt állították: a Rück bútoráruház „beteg magyar libákkal” eteti a vevőit, amiket „antibiotikumokkal mérgeznek” és a tömés miatt folyamatosan kínozzák őket. Utánajártunk, mi igaz a történetből.
 
– Vannak tudományos alapokon megírt szakvéleményeink, amelyek alátámasztják, hogy ez nem fáj sem a kacsának, sem a libának – mondta lapunknak Pap Lajos, a Lúdszövetség elnöke. Ironikusan hozzátette: – Biztos beszéltek a libával, gondolom, az mondta, hogy ez neki fáj.
 
Pap szerint ugyanis „diszkrimináció az egész”. – Az Unión belül egységes állatvédelmi törvények érvényesek. Nem tudom, miért kell csak bennünket kiragadni. A franciák hatszor annyi hízott árut állítanak elő, mint Magyarország. Ott is ugyanolyan módon tömik a hízott libát, mint itthon. A technológia ugyanis francia.
 
Pap Lajos sejtette: nem az állatvédelem miatt veri a tamtamot a német állatvédő szervezet. – Amikor támadást indítanak a magyar hízott áru ellen, csak arra tudok gondolni, hogy más indokok állnak a háttérben és nem az állatvédelem.
 
A Négy Mancs közleménye azt állítja: állatkínzó libatelepek működnek Magyarországon. Egy tanulmányra hivatkoznak, amely a Bécsi egyetemen látott napvilágot. Ezek szerint a libákat halálra tömik és tüdőgyulladásban, fekélyes fertőzésekben, valamint májbetegségekben szenvednek. Az állatvédő szervezet közleménye szerint az ilyen libák fogyasztása egészségügyi kockázattal járhat.
 
– Nem lehet állandóan félméteres fémcsővel haknizni egész Európában, amit ráhúznak a liba fejére – mondta az esetről Szilágyi István, a Fehér Kereszt Állatvédelmi Liga kuratóriumi tagja.
 
 A magyar állatvédő szakember felhívta a figyelmet arra a tanulmányra, amit Dr. Lorászkó Gábor a Magyar Állatorvosi Kamara Állatvédelmi Bizottságának elnöke és Dr. Sótonyi Péter professzor a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara Anatómia Tanszékének vezetője készített a témában. A szakvélemény megállapítja: a libatömés általánosságban nem állatkínzás.
 
A két szakember részletes anatómiai, élettani és etológiai vizsgálatokat végzett annak felderítése céljából, hogy objektív adatokkal igazolható-e az az állítás, amely szerint a ludak tömése az állatok számára szinte elviselhetetlen szenvedést okoz és ezért állatkínzásnak minősül. A kutatások nem igazolták ezt a feltételezést – derült ki még 2008 végén, amikor a Négy Mancs először kezdett a libatöméssel foglalkozni.
 
Hétmilliárd embert lehet humánus körülmények között etetni?
 

Kép – Valamit figyelmen kívül hagy a Négy Mancs. A kampány az előző években komoly károkat okozott a magyar agráriumnak – mondta lapunknak Szilágyi István, a Fehér Kereszt Állatvédelmi Liga szakembere.

– Ha Kínába tevődik át a termelés, mert a magyarországi teljesen tönkremegy, ott hogyan próbáljuk meg betartani az állatvédelmi szabályokat?

 
További információk
Tanulmány a libatömésről itt.   
 
 
 
Maga az állatvédő is amellett érvelt: ha a libamáj-piac áttevődik Kínába, ott már a Négy Mancs se tud majd eredményt elérni.
 

Hangsúlyozta: egy állatvédő szervezet se vehet egész Európai Uniós tagállamokat feketelistára.

– A legfontosabb: az állatvédelem tagállami hatáskör, vagyis más tagállamok nem szólhatnak bele a mi libatömésünkbe.

– A hazai törvények értelmében a bikaviadal elképzelhetetlen. Ha Spanyolországból idejön egy torreádor, mégsem lehet itthon bíróság elé állítani. Ugyanígy, ahogy a spanyoloknak a bikaviadalt, az EU megengedte Magyarországnak a libamáj-hizlalást.

 

A Fehér Kereszt szakembere arra is felhívta a figyelmet: képtelenség hétmilliárd embert humánus körülmények között etetni.

– Nekem, állatvédőnek az az érdekem, hogy a hazai haszonállattal rendesen bánjanak. Sajnos, a hazai agrártárca nem igazából védi meg a hazai libamájasok érdekeit. Nagyon sajnálom, hogy a magyar agráriumot így tönkre lehet tenni – mondta az állatvédő.

 

Szilágyi István szerint az emberek elszakadtak a vidéki élettől, ezért nem tudják, mi fáj az állatnak és mi nem.

– Népszerű témákkal nagyon sikeresen lehet kampányolni, adományt gyűjteni. Németországban nem kapnak a civilek 1%-ot, csakis adományokból élnek.

Ezért időről-időre bizonyítani kell, hogy van létjogosultsága az állatvédőknek.
 
– Vajon miért nem mennek neki a franciáknak? – tette fel a kérdést Szilágyi István. – Magyarország kétezer tonna éticsiga-húst exportál Franciaországba, ennek később, sokkal később komoly ökológiai következményei lesznek. Ezzel mégsem foglalkozik senki.
 
 
 
 
 

2010.január 03.

 

A legutóbbi IKEA-ellenes kampány után a németországi Négy Mancs állatvédő szervezet újabb célpontot talált magának. Most a "Möbelstadt Rück" nevű bútoráruházat gyanúsították meg azzal, hogy "beteg magyar libák húsát vásárolja" és azzal eteti a vevőit.
 
Az állatvédő szervezet szerint - melynek szinte egész Európában vannak helyi kezdeményezései - a Möbelstadt Rück által vásárolt hús a Magyarországon tömött libákból származik és a CITTI nevű élelmiszer-nagykereskedés forgalmazza azt. – Ez a CITTI és a Möbelstadt Rück teljesen egyformák abból a szempontból, ahogy az állatokat kezelik és a fogyasztóikkal bánnak. A kereskedők a legtöbbször csak a profitot hajszolják - állítja Marcus Müller, a Négy Mancs kampányvezetője a civil szervezet német honlapján.
 
Német libákkal fedezik a magyart
 
www.vier-pfoten.de A  civil szervezet leleplezte a német bútoráruházat - derült ki a honlapjukról. Míg egy szakács a Möbelstadt Rück konyháján azt állította, hogy a liba német eredetű és semmi köze a német IKEA által vásárolt magyar tömött libához, addig a Négy Mancs munkatársai azt mondják: látták a konyhában a libahús csomagolásán a magyar zászlót és a feliratot: hízott liba. Szerintük a kartondobozokon ott virít a libamáj-feldolgozó cég, az „Integral“ logója is.
 
Marcus Müller szerint nem csupán a tömött libák kínzásáról van szó, hanem az így forgalmazott teremék a német fogyasztók egészségére is veszélyt jelenthet. – Hatalmas csalódás ez a fogyasztók részéről - mondta a kampányigazgató. – A Möbel Rück vásárlói olyan ételt esznek, amely egy állatkínzó libatelepről került az asztalukra. Ez egészségügyi kockázatot is hordozhat magában.
 
Nemrég a Bécsi Egyetemen látott napvilágot egy olyan tanulmány, miszerint a libákat halálra tömik és tüdőgyulladásban, fekélyes fertőzésekben és májbetegségekben szenvednek.
 
Antibiotikum a húsban
 
A Négy Mancs német honlapja azt állítja: Magyarországon óriási szalagcímeken szerepel az újságokban a "veszélyes antibiotikum-botrány".
A Négy Mancs állítása szerint egy "titkos összekötőjüknek" úgy nyilatkozott egy libatömő: "Természetesen ez is állatkínzás. A libák alig kapnak levegőt, nem tudnak felállni és a betegségek miatt Amoxicillint kapnak. (Az Amoxicillin egyébként egy széles körben elterjedt antibiotikum.)
 
A Négy Mancs németországi szervezet ezért felszólította a Rück Bútorboltot, hogy azonnal hagyjon fel a magyar libahús vásárlásával. Szerintük a CITTI élelmiszer-kereskedésnek a Metro és a Fegro/Selgros áruházak mintáját kellene követnie, ahol "a beteg libahúst" - fogalmaz a honlap - rég nem veszik meg.
 
A történtekkel kapcsolatban kerestük a Négy Mancs magyarországi szervezetét, de egyelőre az irodájuk zárva tart.
 

 2008. november 19.

Kilóg a nyúlláb

A liba után nyúlra vadászik a Négy Mancs. De miért?
        

Ha egy eredetileg jószándékú szervezet szerepet téveszt, annak a céljával köszönő viszonyban sem lévő következményei vannak.

Ennek nyilvánvaló példája a bécsi székhelyű Négy Mancs nevű állatvédő társaság, amelyről egyre inkább úgy tűnik, hogy a háttérből nyers üzleti érdekek mozgatják, de legalábbis felhasználják.

A szervezet néhány hónapja a magyar libaágazatot pécézte ki és hozta igen nehéz helyzetbe, most a nyúltenyésztést vette célba.

 
Kép A libatömés ellen indított nemzetközi kampány hatására a legnagyobb magyar májexpotőr termékeit levették több nagy német és osztrák kereskedelmi hálózat polcairól. Kezdettől fogva az volt a gyanús, hogy a bojkottfelhívás csak a magyar termékeket sújtotta, másokat nem, pedig libát nem csak nálunk tömnek.
 
Az ügyben a Négy Mancs képviselői tagadták, hogy konkurens érdekcsoportok állnak az akció mögött, a nyilvánvalóan egy nagy termelőt megcélzó egyoldalúságra viszont nem tudtak ésszerű magyarázatot adni.
 
Az egésznek az lett az eredménye, hogy a célba vett vállalat felhagyott a libatermékek gyártásával és több száz dolgozóját elbocsátotta. Ez lehetetlen helyzetbe hozta a neki beszállító kisvállalkozásokat is, amelyek nem tudta mit kezdeni a tízezernyi hízott libával. Mindezek hatására a korábban kiszámíthatóan működő ágazat egésze csaknem összeomlott.
 
Kép A liba után a jelek szerint a nyúltenyésztés is szúrja valakiknek a szemét.
 
Az interneten megjelent egy, állítólag a Négy Mancs által készített videoklip, amely a Magyarországon tenyésztett nyulak tartási körülményeit ítéli el.
A klip a gyártók szerint egy svájci érdekeltségű dabasi nyúlfarmot mutat be, ahol az állatokat borzalmas körülmények között tartják.
 
A dolog szépséghibája mindössze annyi, hogy az országos állatvédelmi főfelügyelő vizsgálata szerint ott a képeken ábrázolt módon és technológiával nem is tartanak nyulat. A vállalkozás a Svájcban szokásos előírásokat alkalmazza, és egyeztetett a svájci állatvédő szervezetekkel is ez ügyben. Az EU-ban erre egyébként nincsenek külön előírások.
 
A Négy Mancs „nyúlvadászatát” gyanússá teszi az is, hogy a klipet nem is a magyar tagszervezet készítette, hanem állítólag a svájci. Arról nincs hír, hogy az ottani nyúltartási körülményeket is hasonló intenzitással tanulmányozták volna.
 
A jelek arra utalnak, hogy ezúttal is - akárcsak a libák esetében - azt az országot, hazánkat szúrták ki, amely nagy mennyiségben szállít termékeket a nyugat-európai piacra. Ha a liba esetében még próbálkozhattak azzal védekezni, hogy ez nem tudatos, most már nagyon kilóg a nyúlláb.
 
 
 
 
 
Kapcsolódó cikkek
 

 

 

 

 

 
 

A mappában található képek előnézete magyarságtudat

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.