Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.01.19

 

 HARC AZ ÖNÁLLÓ MAGYAR PÉNZ BEVEZETÉSÉÉRT 2012-2013

 Mi a legfőbb probléma ma Magyaroszágon! 2012.07.13. 


A pénzügyi oligarchia Orbán Viktor fejét követeli.

A pénzkartell nem akceptálja, hogy Orbán megpróbált minden szabályt betartani és e mellett a jogkövető magatartás mellett egy kis fokú pénzügyi önállóságot kivívni Magyarország számára, hogy az állam képessé váljon új munkahelyeket teremteni és kenyeret adni a lakosság kezébe.

Az állampolgárok nincsenek tisztában azzal, hogy mi történik ma Magyarországon:

  • Magyarország egy monetáris gyarmat.
  • A magyar társadalom többet termel, mint amennyit fogyaszt.
  • A teljes többletet elviszi a kamat- és profitszivattyú, az árfolyam manipulálása, a multi cégek támogatása, stb.
  • Mindezen felül a pénzügyi oligarchia még arra kényszeríti a magyar államot, hogy továbbra is eladósodjon, a pénzkartell kamaigényeit kiszolgálja.
  • 2012.07.13. Elvették a magyar állampolgároktól az utolsó védőbástyát is, a készpénz használatának a jogát!


Megoldás lenne, ha kormányszinten fel lehetne világosítani a széles néptömegeket, de ez a jelen helyzetben nem a kormány lehetősége!

  • A hivatalos sajtó Magyarországon a pénzkartell igényeit szolgálja ki, a tulajdonosi elvárások rabszolgája.
  • Orbán gazdasági szabadságharcát a belső destruktív erők akadályozták meg, ezért kellett Magyarországnak az IMF-et visszahívni.
  • Az IMF visszajöttének a feltétele volt, hogy a Kormány lemondjon a lakosság készpénzhasználati jogáról!


Az állampolgárok tudatossága és felelősségvállalása az egyetlen, amely megálljt parancsolhat a pénzügyi kartellnek!

  • Ez az, amitől jobban félnek, mint a tűztől!
  • Magyarország egyfajta ellenállását egy kis vírusnak értékelik, amely belekerülhet a szervezetbe és Izland után  elindíthat egy folyamatot a többi pénzrabszolgaságban tengődő államban is a pénzügyi függetlenedésre.


Ezért lőnek ágyuval verébre!

Márpedig a magyar lakosság

  • egy olyan veréb, amelyik akár egyetlen hét alatt is tudatossá válik, ha kell
  • egy olyan veréb, amelyik látja, éppen "hol szeret a cápa"
  • egy olyan veréb, amelyik nem tűri el, hogy megfosszák a készpénzhasználat jogától

2012.07.13. Ez egy olyan dátum, amikor a lakosságnak dönteni kell. Riadót fúj, vagy kussol.

 

 

Kié a magyar állam? -

 

Dr. Drábik János, Jakab István

Link a videóhoz

Műsor tartalma

Arcátlan világméretű, szervezett magánhatalmak birtokolják minden értékünket, ami a magyar államot jelenti.Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy egy új alkotmánnyal megerősítsük a magyarság jogait ősi hazájához hűen. Orbán Viktor történelmi szerepet kapott, hogy megszilárdítsa a magyar államot. Vajon van elég tudatos gondolkodó, aki támogatná ezt a kezdeményezést?

Címkék

 
 

 

Kapcsolt oldalak:

Miért 5 % a banki tartalékráta Magyarországon?

 

Egyszerű többséggel módosítani kell a feles törvénnyel elfogadott MNB-törvényt úgy, hogy az alkotmányos rendnek megfelelően ismét az állam gyakorolja  a monetáris felségjogokat Magyarországon!

 

Abban a meggyőződésben tesszük közzé a Magatartási kódex-et, hogy ez a Kódex sem akadályozza meg a magánbanki pénzteremtő rendszerben

a bankok haszonélvezőit abban, hogy elvegyék mások vagyonát és mások munkája gyümölcsét!

A bankoknak igen hasznos a pénzügyi írástudatlanság! Az embereknek viszont igen nagy káruk származik belőle.

 

 

 

 

Az Országgyűlés választaná a monetáris tanács tagjait
A jövőben az országgyűlési képviselők választanák a monetáris tanács tagjait, a jegybank elnöke és alelnökei kivételével - mondta Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár hétfőn, a kormány jegybankról szóló törvénymódosító javaslatának általános vitájában, a parlamentben hétfőn este.
2011. február 14. 20:48
 
Cséfalvay Zoltán expozéjában hangsúlyozta: a változtatással nem sérül a Magyar Nemzeti Bank legfőbb döntéshozó testületének függetlensége, vagyis a kormány ezentúl sem tud sem közvetlen, sem közvetett eszközökkel nyomást gyakorolni a jegybankra.

Az államtitkár megjegyezte továbbá, hogy a tervezett módosítás ellen az Európai Központi Bank sem emelt érdemi kifogást.
 
 

 

2012 Szeptemberben is nyílt hétvége a Magyar Nemzeti Bankban

2012 Szeptember 15-én és 16-án bárki megtekintheti Budapest egyik legszebb épületét

A korábbi évekhez hasonlóan a Magyar Nemzeti Bank idén is csatlakozik a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozathoz, melynek keretében 2012. szeptember 15-én és 16-án Nyílt napokat tartunk az MNB-ben. Mindkét napon délelőtt 10 és délután 5 óra között várjuk kedves látogatóinkat az MNB hétköznapokon elzárt épületrészeibe!

Az érdeklődők nemcsak az interaktív Látogatóközpontot tekinthetik meg, hanem megismerhetik Budapest egyik legszebb épületét is. A látogatók végigsétálhatnak az épület különleges szépségű folyosóin, és bepillanthatnak a Nagytanácsterembe is, ahol többek között a jegybanki alapkamat mértékét meghatározó döntések születnek. Az épületséta keretében megtartott rövid előadások során megismerkedhetnek az elméleti szakterületek tevékenységével is.  Szakértőinktől áttekintést kaphatnak az inflációról és annak gazdaságra gyakorolt hatásairól, arról, hogy mire érdemes használni a bankkártyákat, vagy milyen biztonsági elemekre fontos odafigyelni a bankjegyek használatakor. A jegybank gondol a legkisebbekre is: részükre gyereksarkot rendez be, ahol a kicsik játékos formában ismerkedhetnek meg a pénz világával.

A belépés ingyenes, előzetes regisztráció nem szükséges.

További információk kérhetők a (06-1) 428-2752 telefonszámon, illetve az info@mnb.huemail címen.

A nyílt nap videójának megtekintéséhez kattintson ide.

 
 
 

 

Magatartási kódex: fogyasztóvédelem a bankszektorban

 
2010-01-19 05:19:28
 
A válság hatására nagyon sok változás következett be a bankszektor működésében. A bevezetett intézkedések részben a lakosság további, jelentős mértékű devizában történő eladósodását kívánják megakadályozni, részben a banki ügyfelek jobb érdekvédelmét, fogyasztóvédelmét próbálják megteremteni.
Az alábbiakban a szabályzat szövegének rövidített változatát találják, kérjük, hogy tekintsék meg annak részletes szövegét is. A Magatartási Kódex a PSZAF oldalán

 

Magatartási kódex

 2010. január 1-én hatályba lépett a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódex.  Nézzük mit is tartalmaz ez az etikai kódex?

A Kódex célja, hogy megerősítse a lakossági hitelfelvevők és a hitelezők közötti kapcsolatban nélkülözhetetlen bizalmat. A hitelezők azt vállalják, hogy munkájuk során érvényesítik azt azalábbi alapelveket:

- transzparencia elve: közérthetőség, átláthatóság és a szükséges információk hozzáférhetősége

- szabályelvűség elve: a felügyelet által ellenőrzött szabályzatokat készítenek az elvárásoknak megfelelő tartalommal és szigorúan betartják azt

- szimmetria elve: amennyiben a külső piaci feltételek változására hivatkozva a hitelezők az ügyfél által fizetendő kamatot, díjat vagy költséget egyoldalúan emelik, akkor, ha a körülmények kedvező irányba változnak, e változásokat is érvényesítik ügyfeleik javára.
 A Kódex hatálya
 A Kódex hatálya kiterjed a Kódexet aláíró összes lakossági hitelezéssel foglalkozó pénzügyi intézményre, így kereskedelmi bankra, jelzálog-hitelintézetre, lakás-takarékpénztárra, takarék- és hitelszövetkezetre, fióktelepre és pénzügyi vállalkozásra, ideértve a lízing-, és faktorcégeket is, valamint a hiteltermékeket kínáló biztosítókra és nyugdíjpénztárakra is. A továbbiakban "hitelező", illetve "hitelezői gyakorlat" alatt a fenti intézmények teljes köre, illetve azok gyakorlata értendő.

A Kódex szabályozza a lakossági hitelezéssel összefüggésben
1. A felelős hitelezés általános normáit
2. A szerződéskötés előtti hitelezői magatartás általános elveit
3. A szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításához kapcsolódó szabályokat
4. Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárásokat
5. Végrehajtási eljárások előtt és alatt alkalmazandó felelős hitelezői magatartás elveit
 A felelős hitelezés általános normái
 - A hitelezők maradéktalanul betartják a felelős hitelezés elveit, különös tekintettel arra, hogy a nyújtott hitelek egyik forrása betéteseik náluk elhelyezett betéte. Szem előtt tartják, hogy a felelős hitelezés a hitelező és az ügyfél részéről is kölcsönösen felelős, körültekintő eljárást feltételez. A hitelezők a tájékoztatás, az ügyféllel történő kapcsolattartás során a rendelkezésükre álló eszközökkel segítik az ügyfeleiket a felelős döntés meghozatalában. A hitelezők eljárásaik során nemcsak a hitelek kihelyezésére törekednek, hanem céljuknak tekintik az ügyfél hosszú távú megtartását, a hitel sikeres visszafizetését is.

- A hitelezők vállalják, hogy jelen Kódex hatályba lépését követő 6 hónapon belül csatlakoznak "az Európai Megállapodás a lakáshitelekre vonatkozó szerződéskötés előtti információkról szóló önkéntes magatartási kódexről" (2001/193/EK) című ajánláshoz.

- Lehetővé teszik ügyfeleik számára a saját intézményük eltérő feltételű termékei közötti összehasonlítást.

- Javasolják ügyfeleiknek, hogy a felelős hitelfelvételi döntéshez fontolják meg a háztartásuk teljes teherviselő képességét, vegyék figyelembe a háztartásukban élők vagyoni-jövedelmi helyzetét, eladósodottságát és a leendő adóssággal összefüggő teherviselő képességüket is.- Felhívják az ügyfelek figyelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fogyasztóvédelmi honlapjára és az ott szereplő termékleírásokra, összehasonlítást segítő alkalmazásokra, valamint átlinkelési lehetőséget biztosítanak azokra.

- Kerülik a nem kifejtő, nehezen érthető, kizárólag a jogszabályhelyek megjelölésére szorítkozó tájékoztatást. Egyértelműen meghatározzák a pénzügyi szolgáltatások és termékek értékesítése során használt fogalmakat.

- Nem tekintik az ügyfeleik életkorát a hitelkérelem automatikus elutasítása indokának és egyben mérlegelik, hogy milyen eszközökkel kezelhetik az időskorból származó hitelezési kockázatokat (pl. további biztosítékok előírása).

- A hiteligénylés benyújtásakor meggyőződnek arról, hogy ügyfeleik nem szerepelnek-e a KHR-ben, ezzel megkímélve az ügyfeleket az indokolatlan költségektől.

- Megtakarítási termékkel (például unit-linked biztosítással) kombinált hitelek értékesítésekor példával illusztrálva felhívják az ügyfél figyelmét ezen termékek kockázataira. El kell kerülni, hogy az ügyfél elutasított hiteligénylés esetén is, fölöslegesen kössön életbiztosítást.

- Ha a hitelezéssel kapcsolatban értékbecslés készül, és annak díját az ügyfél megfizeti, akkor az ügyfélnek lehetőséget biztosítanak, hogy megismerje az elkészült értékbecslést.

- A szerződés megkötésekor vállalják, hogy az ügyfél számára lehetőséget biztosítanak a devizaalapú hitel devizában történő egyösszegű törlesztésére.
A szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításához kapcsolódó szabályok
 - A hitelezők vállalják, hogy a lakossági hitelszerződésekben alkalmazott kamat és költségtényezők egyoldalú módosításának elveit Árazási Elvekben rögzítik, a jelen Kódexben meghatározott, a hitelező által alkalmazott ok-listát nyilvánosságra hozzák.

- A szerződés szerint egy évet meg nem haladó futamidejű - és automatikusan nem megújítható - hitelek esetében az ügyfél hátrányára a szerződéses feltételeket a hitelező egyoldalúan nem fogja módosítani.

- Az átláthatóság biztosítása érdekében a deviza alapú hitelek folyósítása és törlesztése esetén alkalmazott aktuális árfolyamot és az MNB deviza középárfolyamtól való eltérést visszakereshetően is nyilvánosságra hozzák.

Ok-lista

A hitelezők vállalják, hogy kamatot csak az alábbi okok bekövetkezése esetén módosítanak egyoldalúan.

- A jogi, szabályozói környezet megváltozása
- A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása
- Az ügyfél kockázati megítélésének megváltozása
- A hitelezők vállalják, hogy kamaton kívüli, a hitelhez kapcsolódó egyéb jutalékokat, költségeket és díjakat évente maximálisan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos infláció mértékében emelnek.
 Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárások
 - A hitelezők vállalják, hogy kidolgoznak a hitelezéssel kapcsolatban olyan termékeket, áthidaló módszereket, intézkedési csomagokat, amelyek a hitelek átütemezésével, vagy a törlesztési időszak meghosszabbításával kapcsolatosak, vagy egyéb módon próbálnak a szorult anyagi helyzetbe jutott ügyfeleken segíteni.

- Felhívják az ügyfeleik figyelmét arra, hogy a futamidő meghosszabbítása esetén a törlesztőrészlet nem csökken azzal arányosan, tekintettel arra, hogy a hosszabb futamidő miatt a fizetendő hiteldíj is növekszik. Az egyes áthidaló megoldások tekintetében bemutatják a törlesztőrészlet alakulását.

- Lehetővé teszik a devizaalapú hitelek forintra történő átváltásának lehetősége mellett e hitelek devizában való egyösszegű törlesztését, illetve a hitelkiváltást is, amenynyiben erre az ügyfelek részéről igény mutatkozik.
 A végrehajtási eljárás előtt és alatt alkalmazandó felelős hitelező magatartás elvei
 - Az ügyfél fizetési késedelembe esésének azonnali, gyors felismerése és az arra való megfelelő reakció mindkét szerződéses fél érdeke. A követeléskezelés során a hitelezők az arányosság, fokozatosság, átláthatóság és kiszámíthatóság elvének megfelelően járnak el, a méltányosság szem előtt tartásával.

- Amennyiben az első kapcsolatfelvétel nem volt sikeres, minden, általában elvárható lépést megtesznek, hogy az ügyféllel kapcsolatba kerüljenek, a megkeresésre az ügyfél érdemben reagáljon.

- Sikeres kapcsolatfelvétel és az ügyfél részéről történő együttműködési hajlandóság esetén kialakítják a késedelmes tartozás kiegyenlítésének végrehajtási eljáráson kívüli módját úgy, hogy az ügyfélnek lehetősége legyen az önkéntes teljesítésre. Eljárásuk során a hitelezők figyelembe veszik az ügyfél aktuális fizetőképességét és korábbi fizetési fegyelmét.

- Az írásbeli fizetési felszólításban felhívják az ügyfél figyelmét a teljes fennálló tartozás összegére, a fizetendő kamatra, a késedelmi kamat mértékére, a tartozás kiegyenlítésének elmaradása esetén történő jogi eljárásokra (végrehajtási eljárás, követelésértékesítés, stb.), valamint az ingatlan lehetséges elvesztésére.

- Abban az esetben, ha a fenti eljárás lefolytatása ellenére a fedezettel szembeni igényérvényesítés nem elkerülhető, a hitelezők a végrehajtás során együttműködnek az adóssal, hogy helyzete valamilyen módon rendezésre kerüljön, ennek keretében lehetőség szerint együttműködnek a helyi önkormányzatokkal is.
Bankfelügyeleti tájékoztatás (PSZÁF)
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján (www.pszaf.hu) található háztartási költségvetés-számító program, hitelkalkulátor, illetve az ugyancsak itt elérhető termék-összehasonlító táblázatok szintén a hitelfelvevők jobb tájékoztatását szolgálják.
- A Magatartási Kódex a PSZAF oldalán
- Háztartási költségvetést segítő program
- Hitelkalkulátor
Hol és hogyan tehet panaszt?
Egyre több a problémás hitelügylet, az elégedetlen ügyfél. Hol lehet és hogyan panaszt tenni a banki ügyintézés során felmerült gondjaink esetén? Mit tehetek, ha a bank nem a fenti Magatartási Kódexnek megfelelően járt el?
Megtudja a lehetőségeit a BankWeb elemzéséből. Banki panasz, hitelintézeti ügyrend panasz esetén >>>

Vegye igénybe az alábbi közösségeink által nyújtott lehetőségeket: írja meg véleményét, kérdezzen, cseréljen tapasztalatokat másokkal.
- Bankpanasz.hu
- Banki Panaszok Klub
 
 

 

 
Az MNB látogatóközpontot nyitott: http://lk.mnb.hu


A látogatók kedvéért összefoglaljuk az MNB felé a legfontosabb kérdéseket: ezekre érdemes keresni a választ, szükség esetén feltenni az illetékeseknek, ha a látogatóközpont egyébként nem válaszolja meg.

Mint köztudott, a "Magyar Forint" pénzmennyiség túlnyomó része számlapénz formájában létezik és kering, tölti be hivatalos fizetőeszköz szerepét. A pénzmennyiség túlnyomó részét magánbankok teremtették (nem készpénz, hanem számlapénz formájában) a hitelezéseik során.

Miért engedi az MNB, hogy a pénz túlnyomó részét magánbankok teremtsék?

A magánbankok együttesen a pénz multiplikátor hatás eredményeképpen maximálisan 20-szor annyi pénzt teremthetnek (számlapénz formájában), mint az MNB. Ez az MNB által meghatározott, jelenleg 5%-os tartalékrátából következik.
 
Sajnos ennek több tragikus következménye is van:
Ha az állam évente a GDP 2.6%-ával több pénzt bocsátott volna ki, a magánbankok pedig kevesebbet, akkor a magyar államadósság 1989 - 2001 -ig elfogyott volna.
 
Ennek egyetlen akadálya az volt, hogy a pénzmennyiség túlnyomó részét nem az MNB teremtette, hanem a magánbankok.

Mivel a magánbankok a pénzt kamatozó adósságként teremtik, az összadósság feléjük mindig nagyobb, mint az általuk teremtett, még a gazdaságban levő pénzmennyiség (hiteltörlesztéskor az eredetileg teremtett pénz kikerül a forgalomból, a bank haszna a kamat). Ezért az ország adóssága (államadósság+magánadósság) elméletileg SEM fizethető vissza, mert eltűnne a gazdaságból a pénz. Azaz az MNB rákényszeríti a gazdaságot arra, hogy a magánbankoktól vegyen fel hiteleket, hogy elégséges pénzmennyiség legyen a gazdaságban.

Az MNB az alapkamat változtatásával, a refinanszírozás mechanizmuson keresztül közvetve hat a magánbankok kamatlábaira, ezáltal a hitelfelvételi kedvre, ezáltal a magánbankokok által hitelezés során teremtett pénzmennyiségre, ezáltal az összpénzmennyiségre és árszínvonalra (inflációra).
Amennyiben James Robertson részletesen kidolgozott stratégiája szerint a magánbankoknak tilos volna a pénzteremtés, és a számlapénzt is pénznek tekintve, az összes pénzt az MNB hozná forgalomba:
  • az MNB közvetlenül hatna a forgalomban levő pénzmennyiségre, vagyis az inflációt jobban kézben tudná tartani.
  • Továbbá az államnak nem kiadása lenne a pénzteremtéssel kapcsolatban (hagyományosan a pénzmennyiség túlnyomó részét a magánbankok teremtik, az állam pedig kincstárjegyek és államkötvények formájában pénzt kölcsönvesz és kamatot fizet érte), hanem bevétele.
  • Továbbá a gazdaság számára rendelkezésre állna olyan, magyar kibocsátású fizetőeszköz, ami mögött nem állna a pénzmennyiségnél nagyobb értékben kamatozó adósság.
  • Mivel az ország adóssága (államadósság + magánadósság) közel a GDP 2-szerese, a könnyebbség a magángazdaságnak az állami bevételekkel együtt kb. 3000 Mrd Ft-ot jelentene évente. A magánbankok az ügyfeleiktől kölcsönvett pénzt továbbra is kölcsönadhatnák magasabb kamattal tisztességes haszonra szert téve, és az ügyfeleik élvezhetnék a többi szolgáltatásukat is, de új pénzt nem teremthetnének.
Milyen akadályát látják annak, hogy James Robertson módszerét a magyar monetáris politikában alkalmazzuk Magyarország javára? [[|http://rrr100.wikispaces.com/]]

Adósságcsere

2002-ben ugrásszerűen megnövekedett a magyar államadósság. Ez azóta a kamatokkal együtt több, mint 4000 Mrd Ft kiadást okozott a költségvetésnek, amit adókból kell fedeznie. Elemzők szerint az MNB belső, "állam egyik zsebe tartozik a másiknak" jellegű tartozást alakított, magánbankok bevonásával kamatozó adóssággá, ami azóta terheli a költségvetést.
 
Pontosan mennyi és milyen bevétele származott ebből az államháztartásnak 2002-ben, ami indokolja ezt a horribilis adósságnövekedést ? Mire megy (/ment) el az állampolgárok adójának erre fordított része?


Kérjük a http://virtus.hu/ -n keresztül tájékoztassák az olvasókat (ahol ez a nyílt kérdés megjelent).
 
Ezen kívül az MNB honlapján és egyéb tömegtájékoztatási csatornákon is bizonyosan szívesen olvasnának / hallanának az emberek beszámolót autentikus forrásból, az adóság elkerülhetetlenségének okáról és az MNB ezzel kapcsolatos stratégiájának indoklásáról.
 
Kérdezd meg a fentieket Te is. Legyünk minél többen, akik legalább kérdezni merünk….
 
 
 
Tovább – hasznos információ:
 
           Mire képes a mobiltelefonod ?
             (amiről te nem is tudsz ! )
 
      1. A segélyhívó szám az egész világon 112. Ezt akkor is hívható, ha a telefon billentyűi le vannak zárva. Próbáld ki!
 
       2. A kocsiban hagytad a kulcsokat és távol vagy a lakástól, ahol a pótkulcsot tartod? Nos az a megoldás, hogy hívd fel a lakást, és
       valaki tartsa közel a telefonhoz a távirányítós pótkulcsot. Neked kb. 20 cm-re kell tartanod a mobilodat a kocsiajtótól. Amikor otthon megnyomják a távirányítót... megnyílnak az autó ajtói! A
       csomagtérajtóval is működik. Tégy egy próbát!
 
 
       3. Lemerült a mobiltelefonod akkumulátora? Minden mobilnak van tartalék töltés az akkujában, amely a *3370# megnyomására önmagától aktivizálódik, így 50% póttöltést nyújtva. Amikor újra töltöd a telefonodat, automatikusan ez is feltöltődik, így a következő alkalomra is lesz tartalékod.
 
       4. Mit tegyél, ha ellopták a mobilodat? A mobil-kereskedők azért
       titkolják ezt az információt, hogy a tolvaj tovább használja a
       szolgáltatásukat, fogyasszon ezáltal, a lopás áldozata pedig vegyen másikat és ő is tovább fogyasszon.
 
       Meg kell tudnod a készüléked sorozatszámát. Ehhez üsd be: *#06#
       HÍVÁS NÉLKÜL és minden más nélkül, és a kijelzőn megjelenik egy kód.
       Ez az egyedi kód az egész világon a te készüléked sorozatszáma.
 
       Jegyezd fel és tartsd biztonságos helyen. Ha ellopják a telefonodat, értesítsd a társaságod operátorát, és add meg neki ezt a kódot. Ez lehetővé teszi, hogy teljesen blokkolják a telefont, még ha a tolvaj kicseréli is benne a SIM kártyát.
 
       Valószínűleg nem kapod vissza a telefonodat, de legalább biztos lehetsz benne, hogy aki ellopta, sohasem fogja tudni használni.
 
       Ebben az a legfontosabb, hogy ha mindenki ismerné ezt a trükköt, értelmetlen volna mobilt lopni. Ezért hát küldd tovább minden  ismerősödnek. És ne felejtsd el felírni és biztos helyre tenni a sorozatszámodat

       +1:

ha éppen szökésben lennél, ne felejtesd el, hogy a mobilod helye

       akkor is meghatározható, ha az ki van kapcsolva.

Ez ellen az az egyetlen védekezés, ha kiveszed az akkumulátort a készülékből.

 ______________________________________________________________________
 
 
 
Mit kezdenek a bankok
Magyarországgal?
A bedőlt hitelek ellenére igen vonzónak látják térségünk bankpiacát a nagy pénzügyi csoportok. A válság eldönti, kinek fontos igazán a kontinens keleti fele.
A CIB és a Raiffeisen marad  és kemény versenyre készül. Interjú két nemzetközi csúcsvezetővel.

                                                       Fekete Emese2010. április 6. 12:36

 
Tényleg azt gondolja, hogy a válság után minden másképp van? – kérdezett vissza a Nobel-díjas Joseph Stiglitz a francia Le Point újságírójának a felvetésére a hetilap március közepi számában.
 
Az amerikai közgazdász egy sor ellenpéldát hozott: érvei között kiemelkedő helyen említette a bankok magatartását, a spekulatív termékek reneszánszát, és a bankároknak kifizetett prémiumok nagyságát – e tekintetben ugyanis még a válság sem hagyott maradandó nyomot a pénzügyi világban.
 
/cikkek/a-jelenlegi-monetaris-politika-tarthatatlansagarol-nyiltan-kell-beszelni_ 

Stiglitz professzor gondolatát a legfrissebb tőkepiaci tendenciák is alátámasztják.
A reálgazdasági vergődés ellenére a befektetők hetek óta látványosan fújják a tőzsdei lufikat, az úgynevezett bóvli kötvényekből, vagyis a kifejezetten kockázatos, spekulatív értékpapírokból pedig közel három éve nem vásároltak annyit, mint most márciusban.
A rizikó tehát továbbra sem riasztja el a befektetőket, akik változatlanul oda gyűlnek, ahol a legnagyobb hozamot szimatolják.
 
 
 
 
Miért van a világ egyre jobban eladósodva
 
 
Meghökkentő idézetek bankároktól, közszereplőktől a bankuralmi törekvések kapcsán
 
 
Mit tehetsz, hogy ne szegényedj el
 
A 25 milliárdos IMF hitel nem is létezik
 
 
 
 


Térségünk most is jó piac a bankok számára
Ha a növekvő munkanélküliség és a bedőlő adósok kockázatát nem számítjuk, akkor csupa jót ígér Európa feltörekvő fele (amelybe az idevágó elemzések a visegrádi négyektől a balkáni régión át a FÁK-államokig igen sok, eltérő fejlettségű államot besorolnak).
A bankszektor nagysága (GDP-arányos mérlegfőösszege) ugyanis fele akkora sincs, mint az euró-zónában; a kihelyezett hitelek arányai az euró-övezeti átlagnak durván a 40 százalékát adják; a háztartások eladósodottságában pedig ennél is nagyobb tartalékok rejlenek. Az euró-övezetben ugyanis a magánszemélyek hitelállománya meghaladja a GDP 50 százalékát, ehhez képest Közép-Európa feltörekvő piacain csak a GDP negyedét, a FÁK-országokban pedig mindössze annak tizedét teszi ki.

Ami a lakáshiteleket illeti, e téren is messze még a nyugati átlag. Ha a felzárkózás megtörténne, a GDP-arányos lakáshitel-állomány akár a tízszeresére is ugorhatna néhány országban. Miközben persze a betéti oldalon is bőven van még mit mozgósítani. A keleti matracok alól (esetleg offshore számlákról) hosszabb távon a térségbeli országok GDP-jének 20 százalékát is kitevő készpénz kerülhet elő, márpedig ennek előbb-utóbb banki számlákon kell landolnia.

A gyenge láncszemek kiesnek – interjú a CIB régiós vezetőjével

Támogatja a CIB Bankot és a térség több államában is erősítené pozícióját az Intesa Sanpaolo – mondja Fabrizio Centrone, az olasz bankcsoport kelet-közép-európai igazgatója.
Igen kiterjedt pozíciókkal bír az Intesa Sanpaolo a régióban, ami a gazdasági válság bizonyos fázisaiban nem lehetett éppen megnyugtató. Mit tanultak a kelet-közép-európai fejleményekből?
Bízom benne, hogy a legrosszabbon már túl vagyunk. Mindenesetre a legnagyobb tanulság számunkra az, hogy csakis a fenntartható növekedést szabad megcéloznunk, mert ezzel védhetjük meg a bankot és az ügyfeleket a válságtól.

Csalódtak a kelet-közép-európai gazdaságok teljesítményében?
A krízis keményen érintette a térség gazdaságait, a nem teljesítő hitelek és a céltartalékok emelkedésén keresztül pedig az egyes országok bankrendszereit is. Ez értelemszerűen nyomot hagyott a banki eredményeken is. A kormányok ugyan próbálták enyhíteni a károkat a különböző ösztönző csomagokkal, de erre például Magyarországon – a költségvetési mozgástér szűkössége miatt – korlátozottan volt lehetőség. Ráadásul a magyar bankok portfóliójában még több volt a problémás hitel és gyorsabban emelkedtek a céltartalékok is, miközben a hitelkereslet visszazuhant. Mindezek ellenére bizakodóak vagyunk a jövőt illetően.

Pontosan mire készülnek? Pozícióik megerősítésén vagy éppen a kivonulás előkészítésén dolgoznak?
Annak alapján, amit a közelmúltban a bankcsoportunk a leánybankjai érdekében tett, valamint amit a hivatalos nyilatkozatokon keresztül a nyilvánosság elé tárt, aligha vádolhatja bárki az Intesa Csoportot azzal, hogy a régióból történő kivonulást készítené elő. Változatlanul hiszünk a térség nagy növekedési potenciáljában, és úgy gondoljuk, hogy a rossz hitelek is csak átmenetileg húzzák vissza a fejlődést. Magyarországon is megkezdődik a kilábalás, erről meg vagyok győződve. Például azért, mert általában véve a gazdaságnak és ezen belül a pénzügyi szektornak is fel kell zárkóznia az európai sztenderdekhez. A CIB Bankot ilyen megfontolásból támogatjuk és a térség több államában még erősíteni is szeretnénk a jelenlétünket.

Bankot is vennének? Milyen szempontokat mérlegelnének, ha egy versenytárs eladósorba kerülne?
Inkább az organikus fejlődésben hiszünk, és nem akarunk minden áron bankot venni. Most egyébként nem is látunk semmit a láthatáron, ami persze nem jelenti azt, hogy a későbbiekben ne vizsgálnánk meg a felbukkanó lehetőségeket.

Megnevezne néhány célországot vagy célbankot, amelyik vonzó lehet az Intesa Csoport számára?
Úgy vélem, hogy a térség több országában bizonyítottunk már. Készek vagyunk arra, hogy máshol is megmutassuk, mit tudunk.

Ön szerint lesz érdemi átrendeződés a régió bankpiacán?
Azt gondolom, hogy a válság felgyorsítja a koncentrációt. A leggyengébb és a legrosszabb hatékonysággal működő szereplőket kivonulásra késztetheti.

Ezek a gyenge láncszemek önként esnek ki, vagy azért, mert bizonyos állami segítségekért cserébe erre kényszerülnek?
Nem zárnám ki, hogy néhány kritikus esetben be kell majd avatkozniuk a szabályozóknak is. De leginkább azt látom, hogy a pénzügyi csoportok egy része optimalizálja a térségbeli jelenlétét és bizonyos részpiacokra koncentrál. Mások a portfóliójukat igazítják a likviditási helyzetükhöz. Elképzelhető, hogy ez a folyamat kivált majd néhány tranzakciót a jövőben. Eddig azért nem láttunk sok adás-vételi ügyletet, mert még valószínűleg túl nagy az űr a kínálati és a piaci árak között. 

(Fekete Emese)

 



Vagy mégsem itt kell növekedni?
„Az lesz a mérvadó, hogy ezt az évet milyen eredménnyel zárják a bankok. Onnantól kezdve, hogy egy ember elveszti a munkahelyét, 6–8 hónap telik el addig, hogy ne tudja törleszteni a hitelét. Előbb feléli a végkielégítését, a családi tartalékait, aztán kimerül, és elkezd nem törleszteni” – vázolja a tipikus menetrendet Bunna Gyula, a Pricewaterhouse Coopers igazgatója, aki szerint a bedőlési veszély, csak Magyarországon, 250–300 ezer embert fenyegethet.

A szakember éppen emiatt óva int a tavalyi profitok feletti korai örömtől. A magyarországi munkanélküliség, amely éppen a napokban 11,4 százalékos csúcsra ért, még nem csapódott le a banki eredmény-kimutatásokban, és hasonló nehézségek előtt áll a régió többi állama is. A fordulópont tehát inkább jövő tavasszal lehet, amikor is eldől, mely bankok akarják és bírják is tartani a térségbeli pozíciójukat.

Van itt tehát kincs bőven, amit ki lehet aknázni – kérdés, hogy kinek fog sikerülni, és ehhez mekkora kockázatot kell bevállalnia. Azoknak a bankcsoportoknak, amelyek évekkel ezelőtt megvetették a lábukat a régióban, és mára helyenként 10–20 százalékos piaci súlyt szereztek, vagy azoknak, amelyek ma még itt sincsenek, ám mernek és tudnak is kockáztatni.
Exit stratégián nem dolgozunk – Raiffeisen
Nem tántorították el a régió problémái a Raiffeisen Csoportot, amely egy új direktbankot indít a közeljövőben – derül ki Herbert Stepic, a Raiffeisen International Bank-Holding AG vezérigazgatójának szavaiból.

Felkavarta az állóvizet egy nemrégiben kiszivárgott belső előterjesztésük. E szerint alapvető szerkezeti átalakításokat fontolgatnak: összevonnák a Raiffeisen Zentralbankot (RZB) a kelet-közép-európai leánybankokat tömörítő Raiffeisen International (RI) holdinggal. Milyen következményekkel járna ez praktikusan?

Ez a fúzió még nem eldöntött tény. Pusztán egy, a lehetséges stratégiai irányok közül, amelyet – ha végleges döntés születik róla – a részvényeseinknek és a szabályozó hatóságoknak is jóvá kellene hagyniuk. De ami az ügyfeleket illeti, ideértve a magyarországi Raiffeisen Bank 360 ezer számlatulajdonosát is, semmit nem éreznének ebből a változásból. Ettől nem változna a bank piaci pozíciója és a fiókok tevékenysége sem. Pusztán annyi történne, hogy a magyar leánybank – mint ahogy a többi 14 érdekeltségünk is a régióban – tovább bővíthetné a termékpalettáját. Bizonyos speciális területeken, például a befektetési banki tevékenységben vagy az export- és projektfinanszírozásban hasznosíthatnák az RZB tudását. Ezen kívül a refinanszírozási kondícióik is javulnának, miután eddig a régiós cégeket tömörítő holdingnak nem volt közvetlen hozzáférése a hitelpiacokhoz.

Az esetleges átalakulás nyilván nem független a válságtól. Csalódott a régió teljesítményében?

Ami 2008 utolsó negyedében történt, az páratlan, legalábbis az én eddigi életemben.
A kelet-közép-európai országokat azonban nem venném egy kalap alá, ez a csapat meglehetősen heterogén. Lengyelország és Csehország gazdasága például relatíve jól teljesített 2009-ben is, előbbi az egyetlen olyan ország volt az egész kontinensen, amelynek – 1,4 százalékkal – nőtt a GDP-je.
Magyarország a múlt hibái miatt szenvedett. A magas költségvetési hiány és az exportvezérelt gazdaság összeomlása kis híján csődbe juttatta. Ugyanakkor meg vagyok róla győződve, hogy a Bajnai-kormány intézkedései megalapozzák a jövőbeli növekedést. Sajnos a felépülés sokáig fog tartani. Költségvetési megszorításokra még szükség lesz, és mivel a belső keresletet aligha lehet élénkíteni, a munkanélküliség is tovább nőhet.

Melyek azok az országok és üzletágak, amelyekben erősítenének?

A válság igazolta, hogy az üzleti modellünkkel, az univerzális banki stratégiával nincs probléma. Mivel 17 országban jelen vagyunk a régióban, nagyon jó rálátásunk van arra, hogy hol, mik a legnagyobb kihívások és a legjobb lehetőségek. A stabil gazdaságok, például Lengyelország, Csehország vagy Szlovákia változatlanul nagyon érdekesek a számunkra, de Oroszország is az, amelynek a gazdasága nagyon gyors fordulatokra képes.

Az elmúlt másfél év ugyanakkor abban is megerősített bennünket, hogy milyen fontos forrást jelentenek a magánszemélyek bankbetétei. A lakossági ügyfélkör szélesítése érdekében egy új direktbankot is létre akarunk hozni, miközben erősítenénk a privátbanki üzletágat.
Ami pedig a vállalati bankolást illeti, leginkább a befektetési tevékenységünket erősítenénk. Szeretnénk aktívan hozzájárulni a térség tőkepiacainak a fejlődéséhez, mert az sok országban még alig létezik.

Magyarországot nem említette. Netán a visszavonulást fontolgatják?

Hadd legyek egészen konkrét: exit stratégián sehol sem dolgozunk. Nem tervezzük a kivonulást a régió egyik olyan országából sem, így Magyarországról vagy éppen Ukrajnából sem, amelyet pedig talán a legerősebben érintett a válság. Hosszú távú terveink vannak Kelet-Közép-Európában, és a magyar Raiffeisen ráadásul sok éven át az egyik legjobban teljesítő leányvállalatunk volt. A válság mellett ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül: a magyarországi fiókok és a munkatársak számát például több mint tíz százalékkal kellett csökkentenünk 2009-ben.

Ha a Raiffeisen nem is tervez nagy mozgolódást, ön szerint lesznek átrendeződések a térség bankpiacán?

A nyugat-európai pénzügyi csoportok meghatározó szerepet játszanak a régió bankszektorában. Ha tehát az anyabankok otthoni piacain – Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Görögországban vagy Olaszországban – átszervezések történnek, azok nyilván átrajzolják a kelet-közép-európai viszonyokat. Mégis, úgy gondolom, hogy a legnagyobb nemzetközi szereplők elkötelezettsége a régióban erős, és ezért nem valószínű, hogy érdemben változtatnák a súlyukat. Persze kivételek mindig akadhatnak, gondoljunk csak a Hypo Alpe Adria Group államosítására. Oroszországban is el tudom képzelni, hogy néhány kisebb bank nem bírja a versenyt a krízis utáni környezetben, amikor is sokkal nagyobb annak a jelentősége, hogy megfelelő lakossági banki csatornákon keresztül ki hogyan jut kihelyezhető forrásokhoz. Az is bekövetkezhet, hogy egy-két niche játékos, aki valamilyen speciális réspiacon tevékenykedett, hirtelen rádöbben, hogy eltűnt a niche-piaca vagy többé már nem termel profitot. De hogy a térség bankszektorának a kilátásai mennyire ígéretesek, azt az is igazolja, hogy számos – korábban kevéssé aktív – szereplő is szívesen növelné a súlyát. Ebből én arra következtetek, hogy a verseny erősödni fog. 
(Fekete Emese)
 
 _______________________________________________________________________
 
 
Kép Mától él az új árverezési rendelet

Megjelent:
2010.04.14. 06:08
Frissítve:
2010.04.14. 06:07

A lakásokat nem lehet a becsérték 70 százalékánál olcsóbban eladni.
 
Hatályba lépett az a kormányrendelet, amely szerint a lakásokat csak az APEH Elektronikus Árverési Felületén lehet árverezni, nem olcsóbban, mint a becsérték 70 százaléka.
 
A tulajdonost az árverezésről az esemény előtt 30 nappal kell értesíteni.
Árverést csak önálló bírósági végrehajtó, vagy felszámoló kezdeményezhet.
A végrehajtók nevét, címét a PSZÁF közzéteszi a honlapján.
 
Az APEH az ingatlan becsértékét összeveti a saját összehasonlító értékadataival, és ha bűncselekményt gyanít, értesíti a nyomozóhatóságot.
Ha mindössze annyi a gond, hogy a becsérték 30 százalékkal kisebb az APEH adataiból következőnek, akkor az adóhatóság nem tűzi ki az árverést.
 
Ekkor a végrehajtó költségén az adóhatóság kér fel szakértőt, és annak a becsértékén lehet kitűzni az árverést.
 
Az APEH a beérkezés után 5 napon belül teszi közzé az árverési hirdetményt úgy, hogy azt - a közzétételtől számítva - 45-60 napon belül tartják meg.
 
Az árverés 3 napig tart, a licitálóknak a becsérték 2 százalékát kell előlegként letenniük.
 
A mától hatályos új szabályokat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
 

Forrás: MTI

 

 OLVASS TOVÁBB
 
Ez is érdekelhet:
 
 
 

 

 

A mappában található képek előnézete te látod a fától az erdőt?

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.