Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

    Legyetek éberek!

 


 

Véleményünk: A víz közkincs, a vízszolgáltatás közszolgálat! Semmi keresnivalója a vízszolgáltatásban a profitérdekeltségű vállalkozásoknak!

 


 

A bankok újabb támadása állam és lakosság ellen

Galád és pszichés eszközökkel megkezdték betáplálni a fejünkbe, hogy a készpénz használata túl sokba kerül az államnak...

Ma még csak az mtv1 2011. márciusának egyik szombat reggeli műsorában, egy néhány perces beszélgetésben hallhattuk, hogy minden eszközzel rá kell kényszeríteni az embereket a bankkártyák használatára, mert ...

 

Tudnunk kell: a készpénzfizetésből az országunk eladósodásáért felelős külföldi magánbankoknak semmiféle haszna sem származik.

1294997025211186158_1_cf6c0554.jpg  A készpénz az egyetlen, amelyet az állam bocsát ki Magyarországon és amelynek a haszna az államot, azaz az adófizetőket illeti!

A készpénzfizetés az egyetlen megmaradt eszköz a lakosság kezében a bankok elleni védekezésre!

 


 

 Magyar munkával fedezett, magyar pénzre kell áttérni!

 A Kulturalis Kreativok2009 csoport szerint lakossági szinten és nyíltan kell beszélni arról, hogy miért 5 % a banki tartalékráta Magyarországon?


 

A kétharmados többség - Mit várunk el és mire adtunk felhatalmazást...

 

 


 


 

Gondolatok - Autók

Munkám során gyakran járom az országot és az utazás alatt a
forgalomban haladó autókat figyelem.

Számomra érthetetlen, hogyan képesek a gyártók akár több tízmillióért rásózni szegény vásárlókra olyan Audikat, BMW-ket, Merciket, amik műszakilag nem mondhatóak a legjobb minőségűnek.

KépA legdrágább autóknál lehet megfigyelni a következő műszaki hibákat:

* Az irányjelző nagyon hamar tönkremehet ezekben a járgányokban,
ritkán lehet látni, hogy működik, mikor sávot váltanak, kanyarodnak,
vagy előznek.


* A gázpedál sem működik túl jól, nem lehet vele finom mozdulatokat végezni. Ez piros lámpánál észlelhető, amikor a legtöbb ilyen autó csikorogva indul el.

* Valószínűleg ez az oka annak is, hogy mindig túllépik a megengedett
sebességet. Lehet, hogy leesik a gázpedál?

* A fékberendezés se lehet túl jó. A minap is szegény rémült Audi-s
úgy villogott az autópályán az előtte 130-cal haladó autónak, hogy
húzódjon le, mert nem tud megállni.

* A szélvédők megint csak silány gyártmányok lehetnek. Amilyen
sötétek, biztos nem lehet kilátni belőle, ezért nem veszik észre a
Stop táblát, a záróvonalat, a forgalom elől elzárt terület rácsait
vagy éppen a gyalogos átkelőhelyet.

* Parkolni se lehet velük rendesen. Rengetegszer állnak zebrán,
autókijárat előtt, keresztben a járdán vagy a mozgáskorlátozottak
széles parkolóiban.

* Az is érthetetlen számomra, hogy miért spórolták ki belőlük a
hamutartót, hiszen ez még a Trabantokba, Polski Fiatokba is belefért.
E felesleges költségtakarékosság miatt kényszerülnek szegény vezetőik
arra, hogy az ablakon hamuzzanak ki, a csikktől és egyéb hulladéktól
is a nyitott ablakon szabaduljanak meg.

Mindezeken felül szerintem az utastér ártalmas az egészségre.

Megfigyelhető, hogy a férfiak puffadtak lesznek, kihullik a hajuk. 
A szemük is érzékeny lesz, ezért még télen is napszemüveget hordanak,
továbbá agresszívvá is válnak, folyton kötekedni akarnak. A nők ezzel
szemben alultápláltak lesznek az autó használata miatt, a hajuk
elszőkül, az intelligenciájuk pedig mély szintre esik.

Szörnyű lehet ilyen autókkal közlekedni, és óva intek tőle mindenkit.

  


 

A pénzkibocsátás jogát az állam átengedte a magánbankoknak.

A legfőbb baj forrása, hogy a pénz túlnyomó részét nem az állam bocsátja ki.
A magánbankoknak így jogosítványa van arra, hogy "kölcsön" adjanak olyan pénzt, ami addig nem is létezett, és ezért kamatot szedjenek.

Új pénz hitelfelvételkor keletkezik (nem készpénz, hanem számlapénz, ami elfogadottságát tekintve a készpénzzel ekvivalens: az emberek, cégek és APEH szemében "ugyanolyan forint").

Bár a hitelpénzt a bank teremti (ráírja a hitelfelvevő bankszámlájára, ezzel ténylegesen növekszik a gazdaságban a pénzmennyiség), a hitelpénzért vásárolt eszközért (pl. szekrény vagy lakás) az egész gazdaság fizet a pénz értéktelenedésével.

Ám a pénzteremtés haszna nem az állami költségvetést segíti (ami az adókat csökkentené). Az állam még el is adósodik: kamatra kölcsön kapja azt a pénzt, amit magasabb tartalékráta mellett kibocsáthatott volna, de sajnos (az MNB "jóvoltából") az állam helyett magánbankok teremtettek.

Ezért az adókból kamatot fizet. Az állam közpénzből finanszírozott magánpénzbehajtóvá vált

Ezen a gyakorlaton kell változtatnia - a lakosság teljes felhatalmazásának a birtokában - az új kormánynak! A gazdaság körforgásába, a Magyarország területén maradó és értékteremtő beruházásokra adósságmentes pénzt kell kibocsátani. A monetáris felségjogok gyakorlása eredendően a magyar államot illetik!

KépÉppen napjainkban valósul meg a történelem legerősebb CENZÚRÁJA?

 

Társaság A Szabadságjogokért - FRISS HÍREK 2010/1

 

 

 

Kép Levélben tiltakoznak európai civil szervezetek a hírközlési adatok tárolása ellen

2010. június 28. hétfő, 12.46
 
Több mint száz társadalmi szervezet írta alá az Európai Unió Bizottságának küldött levelet, amelyben a civilek a jelenleg hatályos hírközlés adatmegőrzés szabályainak súlyos alapjog-korlátozó jellegére hívják fel a figyelmet.
A 2006-ban elfogadott irányelv következtében az uniós tagállamokban a telefon és Internet szolgáltatók az összes felhasználó forgalmi adatait tárolják, és erre irányuló kérelem esetén, továbbítják a hatóságoknak. Forgalmi adatok azt mutatják, hogy kivel, milyen hosszan, milyen rendszerességgel kommunikálunk, az így szerzett ismeretekből az egyes személyek intim szféráját is érintő következtetések vonhatók le. Minden európai polgár magánéletét korlátozó megfigyelés a levél aláírói számára elfogadhatatlan. Viviane Rading, jogérvényesüléssel, alapvető jogokkal és uniós polgársággal foglalkozó biztost, Neelie Kroes, digitális politikáért felelős biztost és Cecilia Malmström, az uniós belügyek biztosát arra kérik a tiltakozó szervezetek, hogy úgy változtassák meg a szabályokat, hogy kizárólag bűncselekménnyel, illetve terrorista veszéllyel összefüggésbe álló célszemélyekről gyűjtsenek és tároljanak adatokat. A jelenlegi rendszer teljesen ártatlan emberek privátszféráját sérti, a társadalom demokratikus működését meghatározó szakmai kapcsolatok (ügyvéd – terhelt, újságíró – forrás, orvos – beteg) bizalmasságát ássa alá.
A levél rámutat arra, hogy több országban alkotmányellenesnek találták a korlátok nélküli adatgyűjtést és tárolást. 
A levélhez 23 európai országból csatlakoztak jogvédő szervezetek, újságíró szövetségek, szakszervezetek, fogyasztóvédő egyesületek – köztük természetesen a magyar törvényt az Alkotmánybíróság előtt megtámadó TASZ is.
 
Az eredeti levelet és az aláírók listáját ide kattintva olvashatja el!
Címkék: Adatvédelem, Hírek
 
 

 

 

Az építkezéshez az engedélyeket csalással szerzik meg!

Nézd meg a videót, milyen ravaszak és fifikásak!

 


 

 

Mivel a Kulturális Kreativok egyelőre nincsenek tisztában

önmagukkal, mint kollektívával - még nem ismerik fel mennyire erős lehet a hangjuk...

 

Kép A világot megváltoztatni csakis akkor lehet, ha az egyén gondolkozásmódja, tudatszintje és viselkedésmintái változnak.

A Kulturális Kreatívok közössége sokszínű és sokrétű. Különböző hátterű, vallású és tehetségű, különféle sorsfeladatokkal ellátott emberek alkotják.

Akiknek a közös nevezője, hogy másképpen, tisztábban, szebben, boldogabban akarnak élni.

A belső béke és harmónia megteremtésén munkálkodnak az emberben és a világban.

 

Felelősséget éreznek önmagukért, az emberiségért, a Föld jövőjéért és ezért tenni is hajlandóak.

 

Kulturális Kreatívnak lenni azt jelenti:

tiszteli mindazokat az irányokat és gondolatokat amelyek mögött UGYANAZ a (fent leírt) szándék húzódik meg akkor is ha a másik másképpen, más formában él és másképp gondolkozik.

A kulturális kreatívok között vannak hívők és nem hívők.

Vannak akik a hit, az érzés, a spiritualitás felől indulnak el.

Mások a ráció, az ész, a tudomány felől közelítenek.

Azonban közös jellemzőjük:  megvan bennük a szándék, hogy befogadjanak, hogy "középen találkozzanak".

 

 

A Kulturális Kreatív viselkedésmód jellegzetessége:

  • az emberi élet minőségi tartalommal való feltöltésének az igénye
  • az önmegismerési, tudatosodási folyamatban való aktív részvétel
  • a kreatív, alkotó tevékenységekhez, művészetekhez, tudományokhoz való vonzódás
  • a saját önkifejezési forma kreatív felfedezése és megélése
  • külső és belső béke megteremtése
  • harmonikus együttélés a másik emberrel, a másik vallással, a másik nemzettel, a másik kultúrával
  • közösségi és szociális munka
  • a Föld és a természet értékeinek tisztelete
  • környezet-tudatosság
  • az emberiség jövőjének, az utánunk következő generációk érdekeinek képviselete
  • alternatív gyógyászat
  • tudatos pénzkezelés
  • tudatos fogyasztói magatartás
  • a jóléttel és az anyagi javakkal szembeni hozzáállás: az önkéntes egyszerűség
  •  
  • Az önkéntes egyszerűség a kulturális kreatív gondolkozású ember számára a belátás szerves része. A megtehetném, de nem teszem... A megvehetném, de nem veszem... attitűdje.
  •  
  • TUDATOS részvétel egy világban, amely nagyobb lábon akar élni mint amit a Föld tartalékai a számára lehetővé tesznek (lásd: fogyasztói társadalom) 
  •  
  • A globális szegénység és a globális elszegényedés jelensége a Kulturális Kreatív ember számára nem az elszegényedettek vagy a most elszegényedők problémája, hanem valamennyiünké! Hiszen ugyanazon egység és közösség szerves részei vagyunk. Ahol minden mindennel összefügg! 
  •  
  • Ha a fentiekben ráismertél a saját törekvéseidre,most már tudod: nem vagy egyedül!   
  •  
  • Írhatsz nekünk e-mailt:           kulturaliskreativok5@gmail.com

 

 A Föld bolygó és a magyarság helyzete napjainkban 

 

Amit titokban tartanak a magyar lakosság előtt

 

Kép

 

 

 

Sokan vannak akik egy jobb világot akarnak?

 

 Fedezet nélkül gyártják a bankok a pénzt

 

 Mit tehetsz, hogy ne szegényedj el

 

 

Beszéljünk nyíltan a monetáris politikáról 

  

Kép

 

KépMagyarország pénzügyi összeomlásának 

története   Idézzük fel, hogy tisztán lássunk

  

 

Itt, ezen a honlapon igyekszünk felkutatni és összegyűjtve közzétenni azoknak az embereknek a munkáit, akikre támaszkodhatunk a múlt történéseinek felidézésében. 

 

Kezdjük egy  könnyen áttekinthető kronológiai összefoglalóval Magyarország pénzügyi összeomlásáról
 
 
Fekete-szakasz
(1968–1981)
Új gazdasági mechanizmus. A társadalmi tulajdon csonthéja repedezik. A bővülő anyagi érdekeltség feszíti a korlátokat, miáltal a pénzviszonyok növekvő szerephez jutnak. A Magyar Nemzeti Bank – Fekete János aktív közreműködésével – nekilát a produktív világbanki hitelek felvételének az előkészítéséhez. 1970 és 1980 között, az utolsó ötéves tervek keretében jelentős produktív állami nagyberuházások valósulnak meg, mindenekelőtt az infrastruktúra és egyéb termelő szolgáltatások (például a távközlés, a hírközlés és a közlekedés) területén körülbelül egymilliárd dollár értékben.

Medgyessy-szakasz
(1982–1989)
A bejövő pénz – ebben a szakaszban kizárólag bankhitel! – a Fed és a Világbank által papíron és/vagy elektronikusan kibocsátott, jobbára fedezetlen játékpénz dollárhitel; ami viszont innen kiment, egyrészt értékes mezőgazdasági és ipari cikk, áru, másrészt jóval az árfolyam feletti ráfordítással, keservesen kitermelt valódi dollár a kamatos kamatok törlesztéseként. A bejött játékpénz nem termelt új értéket, mert kamatfizetésre költöttük. Az MNB belső műhelytanulmányai szerint az egymilliárd dollár hitelt tizenegymilliárd dollár kamattal terhelten fizettük vissza. A magyar társadalmi tulajdon észrevétlenül a titokban felvett pártállami hitelek fedezetévé alakult át. És hogy az adósságspirálra felépített adósságcsapdából soha többé ne szabadulhassunk ki, Medgyessy Péter vezényletével beléptették Magyarországot a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba.

Antall-korszak
(1990–1993)
A rendszerváltás valódi célja termelőkapacitásaink privatizálása és leépítése, a magyar beruházási és fogyasztási piac megszerzése volt – a hitelek miatti "jelzálog-követelés" érvényesítése révén potom áron. Hogy a magyar társadalmi tulajdon "csonthéjas burkát" az átalakulási és társasági törvényekkel (Sárközy Tamás) feltörjék, miáltal minden használható érték és jövőbeli profit – immár közjogilag is – a nemzetközi részvénytőke tulajdonába kerüljön. Németh Miklós reformkommunista miniszterelnök néhány hónappal a hatalom (színlelt?)  átadása  előtt drámai bejelentést tett. Magyarország külföldi adóssága – a leírt előzmények után és dacára – huszonkétmilliárd dollár (1990).
Nos, nézzük a hatalom "átadása" mint kasszazárás körüli fontosabb makroszintű adatokat.  
Külső államadósság: huszonkétmilliárd dollár.
Hogy ez tételesen hogyan, miből jött össze, sohasem részletezte, mutatta be, hagyatta jóvá (például az új Országgyűléssel) senki.
Elfogadták, átvállalták, mint a Németh-kormány hagyatékát.
Állami vagyonból működő tőke: a világbanki szakértők globális, mértéktartó felértékelése szerint nyolcvan-százmilliárd dollár, üzleti-piaci értéken mérve, ami a tőkés vagyonértékelés gyakorlatában a működő tőke hozadékaként elvárható profit jelen értékre diszkontált, tőkésített összegével egyenlő.
A privatizációban a külföldi befektetők nem piacot, hanem
csődportfóliót vásároltak, ezért tízszeres haszonnal vették meg a magyar termelőkapacitásokat, valójában a piacot.
Az Antall-adminisztráció legalább két történelmi hibát követett el. Egyrészt jogfolytonosan átvállalta az örökölt huszonkétmilliárd dollár (akkor még az államadósság egyenlő volt a nemzetgazdasági adóssággal, az MNB-nek pedig devizamonopóliuma volt, a forint még nem volt konvertibilis) adósságszolgálatát, anélkül hogy felülvizsgáltatta volna, miből is ered. Másrészt pánikszerűen elindította szinte a teljes működő tőke alapos előkészítés nélküli privatizációját, mintha tényleg csak jelzálogjog-érvényesítést teljesítene, kvázi külső kényszer alatt, pedig még Soros György is az ellenkezőjét tanácsolta. Schamschula György, aki ekkor Antall személyes tanácsadója volt, írásaiban szintén megemlékezik arról, hogy Antallt senki és semmi nem kötelezte sem az államadósság átvállalására, sem a kampányszerű, átgondolatlan privatizációra. A terve az volt, hogy a bevételből kifizeti a teljes adósságot, a maradékot pedig állami befektetésekre és szociális juttatásokra költi. Mint tudjuk, ebből nem lett semmi. A káposzta mind elfogyott, de a kecske nem lakott jól. Mára az állami vagyon az eredeti érték tíz százalékára olvadt, az adósság pedig a többszörösére nőtt. A nyolc-tizenkét milliárd dollárnyi privatizációs bevétel minden évben eltűnt az állami költségvetés feneketlen, a becsődölt nagybankokat is konszolidáló bendőjében.

Horn-szakasz 
(1994–1997)
1995-ben és 1996-ban az infláció az égbe szökött, 28-30 százalék volt, a kamatláb még ezt is meghaladta. A gyógyító érvágásnak mondott
Bokros-csomag hatására a reálbérek mélyen az 1989-es szint alá zuhantak, és ekkor érték az első súlyos találatok az általános egészségbiztosítást és az ingyenes orvosi ellátást is. A büdzsén tátongó hatalmas lyukakat a pótlólagos privatizációs bevételekkel igyekeztek betömni, körülbelül négymilliárd dollárért eladták a teljes energiaszektort egy német-francia állami konzorciumnak, nyolc százalék tőkearányos állami profitgaranciával. A tranzakció egész bevételét az államadósság csökkentésére fordították, de a szakasz végére így is meghaladta a 38-40 milliárd dollárt. Viszont első ízben sikerült valutatartalékot képezni tíz-tizenkét milliárd dollár összegben. 1998-ra az állami vagyon hetven százalékát már privatizálták, döntő hányada multinacionális cégek tulajdonába került.
Az állam megkezdte a forintért vásárolható államkötvények kibocsátását is, miáltal megkezdődött az állam eladósodásának második, "belföldi" szakasza. Ennek lényege, hogy a költségvetés növekvő hiányát államkötvények eladásával fedezik, ami tovább fokozza a távlati esélytelenséget, hiszen az államkötvények kamata (a vásárlók profitja) – húsz-huszonöt százaléka – jóval meghaladta a banki hitelkamatok mértékét.
Az időszak végén véghezvittek egy különös tranzakciót is, az úgynevezett adósságkonverziót kétezermilliárd forint összegben. Ami azt jelentette, hogy az MNB által "előtalált" újabb dolláradósság egy részét könyveléstechnikailag bevitték az állami költségvetésbe, kamatozóvá téve, és ezzel még tovább növelve a büdzsé amúgy is egyre elviselhetetlenebb kamatterheit, melyek már akkor is a költségvetés húsz-huszonöt százalékát tették ki.


Orbán-szakasz 
(1998–2001)
A forint konvertibilissé vált, az MNB devizamonopóliuma is megszűnt. Ettől kezdve minden természetes és jogi személy is hozzájuthatott külföldi hitelekhez – ennek okán megkülönböztetjük az államadósság és a nemzetgazdaság adóssága fogalmakat. Természetszerűleg a második jelenti a nagyobb hitelösszeget, mert az állam adósságán túl már tartalmazza a vállalkozások, a kereskedelmi bankok, az önkormányzatok és a magánszemélyek hiteleit, tartozásait is (beleértve a multinacionális nagyvállalatok hitelállományát is), mivel mindezen tartozások kamatait, profitját és tőketörlesztését is a belföldi magyar munkateljesítménynek kell kitermelnie.
A szakasz sok tekintetben jelentős javulást eredményezett mind a makro-, mind a mikroszféra gazdálkodási mutatóiban. A külső államadósság mintegy 43 milliárd dollárra rúgott, de a belső államadósság nagyobb mértékben nőtt, az időszak végére elérte a kilencezermilliárd forintot. A valutatartalék összege nem változott jelentősen. Az Orbán-kormány is folytatta a privatizációt, de sokkal szolidabban, mint elődei.
Az állami vagyon maradványértéke az 1990-esnek már csak körülbelül húsz százaléka.


Gyurcsány-szakasz 
(2002–2008)
Az Európai Unióba történő belépésünk után előtérbe került az úgynevezett maastrichti kritériumok teljesítése, miszerint az államadósság nem haladhatja meg a GDP hatvan százalékát, a költségvetés hiánya pedig a GDP három százalékát.
Az állam külső adóssága 2006 januárjában 66,3 milliárd dollár volt.
2008-ban a nemzetgazdaság összevont adóssága körülbelül 130-140 milliárd dollárra becsülhető, ebből a lakossági eladósodás közzétett összege önmagában több mint harmincmilliárd dollár.
 A külső államadósság pontos összege nem ismert – legalább hetven-nyolcvan milliárd dollár –, sem a maastrichti követelményekhez mért adatban, sem a költségvetés adósságszolgálatában nem szerepel. Ezekben csak az államkötvények állománya – a "belföldi" adósság – van feltüntetve.
 Hivatalosan az államkötvények forintban nyilvántartott állományát nevezik államadósságnak, vagyis azt az összeget, amely közvetlenül az állami tevékenységek következtében keletkezett, és mint ilyen, egyrészt a kamatszolgálat, másrészt a maastrichti viszonyítás alapjául szolgál. Ez az összeg – tehát a "hivatalos" államadósság – jelenleg körülbelül tizennyolcezer-milliárd forint körüli, a GDP mintegy nyolcvan százaléka, a hatvanszázalékos uniós limittel szemben.
A teljes kamatszolgálatot Magyarország azonban nem a "hivatalos államadósság" után, hanem a nemzetgazdaság teljes adóssága után fizeti. Mekkora lehet ez az összeg?
Minimum a kettőnek (külföldi és belföldi) összege, vagyis 140?+ 90?=?230 milliárd dollár. De még ez az összeg sem teljes, tőkehozadék ugyanis nem kizárólag kamat formájában keletkezik, s hagyja el az országot.
Tőkehozadék a profit is, ami nem a banktőke, hanem a termelő tőke hozadéka. A külföldi befektetések állománya ötven-hatvan milliárd dollárra becsülhető (1998-ban, amikor a privatizáció lényegében befejeződött, húszmilliárd dollár körül volt). Ebben azonban nincs benne az a termelőtőke-érték, amely az állami vagyon kampányszerű privatizációjában vált multinacionális tulajdonná. Ennek piaci-forgalmi értéke az 1990-es dollárparitáson számolva körülbelül százmilliárd dollár volt, átszámítva a mai paritásra legkevesebb 250-300 milliárd dollár körüli értéket ad. A hármat (230 + 50 + 250) összeadva, és mindent lefelé kerekítve – minimum ötszázmilliárd dollár hitel + "tőketartozás" adódik; a felvett hitelekből meg egyszerűen abból, hogy a privatizált vagyon már nem a magyar nemzetgazdaságnak termeli a profitot, hanem a multinacionális tulajdonosnak, aki az átlagprofitrátának megfelelő hozadékot realizálja, ami tőkearányosan számolva évi nyolc százalék.

Mint minden kapott hitellel, kölcsönnel, tartozással kapcsolatban, felvetődik a visszafizethetőség kérdése. Aki gondolkodik és számol egy kicsit, az világosan átlátja: lehetetlen. És nem elsősorban a visszafizetendő összeg intergalaktikus méretei miatt. Mert miből is lehet visszafizetni – kamatos kamatostul – bármilyen tartozást? Többletjövedelemből, pótlólagos profitból.
Pont ez az, amire a mi országunknak már semmilyen lehetősége nincs, hiszen éppen az a működő tőkénk veszett oda az állami vagyon nyolc-tízéves elprivatizálásakor, amely a profittermelésre alkalmas lenne. Most végre be kell látnunk – aritmetikai és közgazdasági egyszeregy –, hogy sem a kamatokat, sem a tőketartozást nem tudjuk soha visszafizetni, egyszerűen azért, mert nincs semmilyen profittermelő portfóliónk. Emiatt egyetlen "lehetőségünk", hogy mindig új hiteleket veszünk fel, egyre romló feltételekkel, csak azért, hogy a már meglévő hiteleink adósságszolgálatát fizetni tudjuk.
 


Összeomló kártyavár 
Ma éppen ez folyik – állami és egyéni szinten egyaránt. Az emberek előveszik harmadik-negyedik hitelkártyájukat, a szegény országok, népek kifosztásában egyesült nyugat-kelet és kelet-nyugat újkori könyöradományát, csak hogy befizessék a többi kártya használatának éppen esedékes kamatszolgálatát.

Ezek azok az igazi okok, amiért évről évre több adót és járulékot kell fizetnünk, s ez a generális, évtizedek óta elhazudott oka annak is, hogy most még az egészségbiztosításunkat is elveszik.

A pénzkibocsátás jogát az állam átengedte a magánbankoknak.
A legfőbb baj forrása, hogy a pénz túlnyomó részét nem az állam bocsátja ki.
A magánbankoknak így jogosítványa van arra, hogy "kölcsön" adjanak olyan pénzt, ami addig nem is létezett, és ezért kamatot szedjenek.
Új pénz hitelfelvételkor keletkezik (nem készpénz, hanem számlapénz, ami elfogadottságát tekintve a készpénzzel ekvivalens: az emberek, cégek és APEH szemében "ugyanolyan forint").
Bár a hitelpénzt a bank teremti (ráírja a hitelfelvevő bankszámlájára, ezzel ténylegesen növekszik a gazdaságban a pénzmennyiség), a hitelpénzért vásárolt eszközért (pl. szekrény vagy lakás) az egész gazdaság fizet a pénz értéktelenedésével.
Ám a pénzteremtés haszna nem az állami költségvetést segíti (ami az adókat csökkentené). Az állam még el is adósodik: kamatra kölcsön kapja azt a pénzt, amit magasabb tartalékráta mellett kibocsáthatott volna, de sajnos (az MNB "jóvoltából") az állam helyett magánbankok teremtettek. Ezért az adókból kamatot fizet. Az állam közpénzből finanszírozott magánpénzbehajtóvá vált.
Hiába dolgozunk egyre többet, nincs látszata. Ja, a valutatartalékunk jelenleg tizenhatmilliárd dollár…
Az európai csatlakozásunk egyik aláírt szerződéses feltétele volt, hogy a magyar termőföld váljék az uniós működőtőke-piac szerves, mobilizálható részelemévé, vagyis váljék eladhatóvá és megvehetővé.          

A kapott hétéves moratórium 2009-ben lejár!    Czike László közgazdász, publicista

                                                     BEJEGYEZTE: 1956 DÁTUM: 3/03/2008
 
 Mi a megoldás?

 

Az Országgyűlésnek mindössze egyszerű többséggel kell módosítani a feles törvénnyel elfogadott MNB-törvényt úgy, hogy az állam magához vonja a monetáris felségjogokat, amelyek eredetileg is az államot illetik! Olvass utána!

  

Aki utána olvas a háttérnek, az már pontosan tudja:

A pénzkibocsátás jogát az állam átengedte a magánbankoknak.
A magánbankoknak így jogosítványa van arra, hogy "kölcsön" adjanak olyan pénzt, ami addig nem is létezett, és ezért kamatot szedjenek.
Új pénz hitelfelvételkor keletkezik (nem készpénz, hanem számlapénz, ami elfogadottságát tekintve a készpénzzel ekvivalens: az emberek, cégek és APEH szemében "ugyanolyan forint").
Bár a hitelpénzt a bank teremti (ráírja a hitelfelvevő bankszámlájára, ezzel ténylegesen növekszik a gazdaságban a pénzmennyiség), a hitelpénzért vásárolt eszközért (pl. szekrény vagy lakás) az egész gazdaság fizet a pénz értéktelenedésével.

Ám a pénzteremtés haszna nem az állami költségvetést segíti (ami az adókat csökkentené). Az állam még el is adósodik: kamatra kölcsön kapja azt a pénzt...

  • az MNB  1996 óta teljesen független az ÁSZ-tól, az Országgyűléstől
  • az MNB kizárólag a világot meghatározó pénzhatalmi rendszereknek alárendelt.
  • Magyarországot a Valutaalap nevű intézmény vezeti és manipulálja
  • A gazdasági válság kapcsán 2009-ben alapvetően megszűnt a fizetőképes kereslet
  • A pénzkínálatot 2009-ben a központi bank mesterségesen csökkentette azért, hogy az irányítói/tulajdonosai rátehessék a kezüket mások vagyonára  

  • Magyarországon a monetáris politika megváltoztatásához mindössze a feles törvénnyel elfogadott MNB-törvényt kell módosítani úgy, hogy az állam vegye vissza a saját  kezébe a pénzkibocsátás jogát, amely eredendően az államot illeti

 

Továbbá nyíltan meg kell kérdezni:

 Miért 5 % a banki tartalékráta Magyarországon?

 

Kép

 

 

 

Galád áremeléssel hárítja át a T-Home

a lakosságra a különadót!

Az internetelőfizetés esetén 500 Forintot számol fel alkalmanként a fizetési felszólítás díjaként! 

 

 

Mindig légy résen!

2011.10.13

q1038465773_6569.jpgIgyekszünk aktuálisan közzétenni mindazt amivel becsapják, átverik, csőbehúzzák a lakosságot.

Célunk mindössze a figyelemfelkeltés. Itt elolvasod és tuti az eszedbe fog jutni amikor hasonló szituációba kerülsz. Olvasd rendszeresen a bejegyzéseinket és ne hagyd magad becsapni!

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Nyitóoldal | Fényképek: A fától az erdőt | Hozzászólások: 2

Így változik a Munka Törvénykönyve - figyelemmel kísérjük a tervezetet

2011.07.14

 

Témánk: az alkotmányozás

2011.04.02

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK | Fényképek: Vicc? | Hozzászólások: 0

Jót tesz Japánnak a katasztrófa?

2011.03.18

Jót tett Japánnak a katasztrófa?

Jót tett Japánnak a katasztrófa? - illusztrációA katasztrófa gyógyír lehet a deviáns japán társadalom tüneteire és felrázhatja az utóbbi évtizedekben letargiába zuhant több millió fiatalt, akik magukba fordulva tengődnek a társadalom peremén. A természeti csapás megerősítheti Japán ősi értékeit, a kényszer pedig, hogy a kiesett atomenergiát pótolják, hatalmas lendületet adhat az innovációnak.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Nyitóoldal | Fényképek: Gigants | Hozzászólások: 0

Témánk a nyugdíjreform

2011.03.08

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK | Fényképek: Tengerpartok, Vízesések | Hozzászólások: 0

Témánk: a Hamburgeradó

2011.02.24

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK | Fényképek: te látod a fától az erdőt? | Hozzászólások: 0

Soha nem győzték le!

2011.02.24

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Soha nem győzték le! | Fényképek: Gigants | Hozzászólások: 0

Témánk: a médiatörvény

2011.02.18

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK | Fényképek: Vicc? | Hozzászólások: 0

Országos mézellenőrzési akció

2011.02.10

 

A legtökéletesebb gyógyszer

2011.01.23

 

 Napi egy kanál méz segít megőrizni az egészséged. Számtalan betegséget gyógyít, erősíti az immunrendszert és még finom is.

További cikk az oldalon - Rákmegelőző ételek

KépMaradj egészséges!

Ebben a rovatban arra törekszünk, hogy összegyűjtsük és közzétegyük mi mindent érdemes figyelembe venni, ha egészségesek akarunk maradni...

A korábbi években összegyűjtött anyagainkat itt, a baloldali menüben az Egészség rovatunk, illetve a Gyógyító rovatunk címszavak alatt találod meg. Jó böngészést!

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Maradj egészséges rovatunk | Fényképek: tenger | Hozzászólások: 0